Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

KELET MAGYAKOKSZAG 1958. január 3, péntek A helyi tanácsok művelődési feladatairól i. Népköztársaságunk alkotmá­nya a helyi tanácsok fe.adatáva teszi, hogy a gazdasági szerve­ző munka mellett a kulturális nevelés irányítását és ellenőr­zését is ehássák. Így a művelő­dési munka irányítása és ellen­őrzése a tanácsok munkájának szerves része. A gazdasági szer­vező munkában jóval gyakor­lottabbak már tanácsaink, mint a művelődési ügyek inté­zésében, ezért jóidéig egyik leg­fontosabb tennivalónk az lesz, hogy a művelődési munka irá­nyítására és ellenőrzésére meg­tanítsuk helyi tanácsainkat. A művelődés ügyének megbe­csülését tükrözi kormányzatunk állásfoglalása, amellyel a kul­turális munkát jelentőségének megfelelő helyre emelte. Hisz- szük, hogy ezen intézkedésit gazdasági támogatással is egyre jobban megerősíti, hiszen álta­lánosan elfogadott érv ma már, hogy a művelődési munka a tö­megekkel való helyes kapcsolat megteremt'vének egyik legfon­tosabb eszköze. Miután ? művelődés ügyével való foglalkozás a tanácsok munkájának szerves része, he­lyes lesz, ha a jelenlegi helyze­tet és az ebből fakadó tenni­valókat figyelmesebben szem­ügyre vesszük. Tapasztalataink azt mutatják, hogy községi tanácsaink az el­múlt időkben inkább a gazda­sági jellegű feladatokkal voltak elfoglalva és csaknem kizáró­lag ezek kötötték le minden ide­jüket. A begyűjtés eltörlése és egyéb adminisztratív feladatok­tól való megszabadulás után egyre többet és szívesebben for­dulnak a művelődési kérdések megvitatása felé is. A legutóbbi esztendőben szinte minden köz­ség tárgyalta már a saját mű­velődési helyzetét. Sajnálattal kell azonban megállapítanunk, hogy tanácsaink aktivitását a mű­velődés frontján még leg­többször nem a kívánt to,r- talmi és elvi feladatok meg­határozása, elemzése jellem­zi. Rendkívül erős az összefogás pl. egy-egy művelődési otthon vagy mozi létrehozásáért, de az ese­tei többségében az avatási ün­nepség után befejezettnek vélik munkájukat. Pedig az igazi mű­velődést irányító tevékenység csak akkor kezdődnék. Egy-egy művelődési intézménynek tar­talommal való megtöltése és folyamatos működésének bizto­sítása éppen olyan fontos fel­adat. mint az intézmény felépí­tésé. létrehozása. Megállapíthatjuk, hogy a község lakosságának neve­lése, szórakoztatása érdeké­ben kifejtett tevékenység nem eléggé szervezett, nem eléggé koordinált, így hát nem eléggé tudatos még. A most következő időben ép­pen ebben a szervező, koordi­náló munkában kell kezdemé­nyező tevékenységet végeznünk és a legjobb példákat országo­san ismertetni. Ennek az irá­nyító tevékenységnek egy fon­tos alapelvet kell állandóan szemeiéit tartani, azt, hogy az egész népművelési munka társadalmi tevékenység, tehát önkéntességen alapul Ahhoz, hogy egy községben a teljes önkéntesség elvét szé­lesre bonthassuk, szakítani kell minden olyan merev formával, mely az önálló kezdeményezést guzsbaköti, korlátozza. A helyes irányítás csak az egész falu, vagy város életének, szociális helyzetének ismeretében, elem­ző felmérés után alakulhat ki. Milyen legyen ez az elemző, felmérő munka? A község ter­melési viszonyait ismerve, a termelés éa fogyasztás arányait vizsgálva Adnunk kell a pon­tos jövedelemmegoszlást. Olyan gazdasági viszonyokra kell épí­tenünk, amelyekben a kulturá- lódás előfeltételei biztosítva vannak. Természetes, hogy ilyen viszonyok a közösségi termelés útján gyorsabban alakulnak ki. Ismernünk kell ezenkívül a la­kosság szociális megoszlását; mennyi a munkás, paraszt, ér­telmiségi, alkalmazott és egyéb elem a faluban? Kik járnak el más munkahelyekre és ott mi­lyen hatások érik őket? Csak ezen rétegek életfeltételeinek gondos elemzése nyomán jut­hatunk el addig, hogy képünk legyen arról, hogyan gondol­kodnak a mi falunkban.' Az­után vizsgálat tárgyává kelj tennünk, hogy ezt 'a gondolko­dást még milyen tényezők be­folyásolják és ezek milyen ré- , tegekre hatnak elsősorban. Saj­nos, még nagyon kevés taná­csunk végzett ilyen tudatos elemző munkát. Legfeljebb csak Z a számok kimutatásáig jutottak} el egy felsőbb szervtől kért je- j lentés számára. ♦ Úgy véljük, határozottan * megkívánhatjuk községi la- ♦ rácsainktól, hogy egészséges helyi kultúrpolitikát alakít­sanak ki mindenütt, mely szervesen, illeszkedik bele az általános kultúrpolitikába, sőt annak biztos alapját is adja! Ugyanakkor magán viseli sajá- * tos egyéni színeit és szolgálja a f végső célt, a Szocializmust épí-$ tő ember nevelését, tudatának J alakítását. > * A községi művelődési tanácsokról Milyen szerv lehet az, amely ezt a helyi kultúrpolitikát he­lyesen kialakítja, formálja, irá­nyítja? Erre adva vannak egy­re erősödő tanácsaink, Lehet azonban segítséget is adni a faluban levő, de eléggé szétfor­gácsolt erőkből. Olyan egységes alapelvekkel dolgozó, átfogó, a tömeg- és ifjúsági szervezetek munká­ját közös nevezőre hozó tár­sadalmi testületre van szük­ség, amely javaslataival ösz- sze is foglalja a falu lakos­ságának helyes igényeit, de ugyanakkor erkölcsi erő ar­ra is, hogy a határozattá erő­södött javaslatok megvalósí­tását ellenőrizze. Ilyen szerv lenne a községi művelődési tanács. Nem lenne más ennek létrehozása, mint a meglévő erők egységes ieihasz- náiása, tehát az eredményesebb, színesebb, tartalmasabb munka biztosítása. Szükség van-e erre a műve­lődési tanácsra? Feltétlenül! A szakminisztérium egyes főosztá­lyai mellett létrehozott országos tanácsuk, valamint a, megyei és a létrehozandó járási művelő­dési tanácsok, — melyeknek munkája kü;ön-külön is egy teljes cikk anyaga, — mielőbb kötelezően írják elő, hogy a községekben is működjenek ilyen — legjobb szakemberekből á ló — társadalmi testületek. — Ha a szakminisztérium minden főosztálya mellé létrehozta a legjobb szakemberekből álló Országos Tanácsot (népműve­lési, könyvtárügyi, múzeumi tanács stb.), akkor a megyénél és járásoknál is létrehozandó művelődési tanácsoknak leg­alább a két főirány szerint kell a legjobb szakembereket fel­kérni az oktatási és népműve­lési feladatok sajátosságai sze­rint. Mindenképpen helytelen, ha ezeket a létrehozandó taná­csokat a Hazafias Népfront, KISZ stb. szervek külön-külön A falu munkásai, szövetke­zeti és egyéni parasztjai, vala­mint értelmiségijei legyenek két-három fővel képviselve, mindenekelőtt olyanokkal, akik más tisztségekkel nincsenek megrakva. így már eleve bizto­sított, hogy ezzel a munkával szívesen foglalkoznak. Helyet kell még foglalnia ebben a ta­nácsban az iskola igazgatójá­nak, — úgy vélem elnökként, '■— hiszen kívánatos, hogy a falu egész kulturális munkájának irányítása kezében összpontosul­jon. Legyen ott a KISZ, MHSZ, szakszervezet képviselője, a? ál­lami gazdaság, termelőszövet­kezetek küldötte, kapjon he­lyet a Vöröskereszt, a íöldmü- vesszövetkezet megbízottja és a jelentősebb üzemek és kisipari vezetője Varga Sándor tánctanár, aki már 38 éve tanítgatja a fiata­lokat a táncra. Most tervbe vet­ték. hogy a járás területéről KISZ fiatalokat hívnak meg a kultúr házba, akiknek népitáncokat ta­nítanak be, hogy a községükbe hazamenve a fiatalokat tanítani tudják. A tanfolyam Uct hónapos lesz. Ezenkívül havonta egyszer a járási kultúrházban ifjúsági na­pot tartanak. IIOVÁN JÓZSEF í «dósí tó. Égj iurótt kút sirámai örült a környék la-1 kötött meg. Azonban , Hallják meg siré- kcssága, amikor létre- j már engem szidnak, a ! maimat! Intézketíje- hoztak, hiszen azelőtt i semmiről nem tehető j nek az ügyemben, nagyon messzire kel- j kutat amiért gyakran | mert már azt is lett jó vízért menni!; ciromlok! Hiába rán- ! mondják a környék- Csakhogy nemsokáig j gatják a karomat | beliek, hogy csak voltak vidámak a ! »eni adhatok vizet! j bosszúi'águkra vagyoK vízért járók, mert i még sárgát sem a mo- 1 és inkább ne is Jen­áiig csinálták meg, sogatáshoz, mert aj néki hamarosan hosszan- j szakemberek nem ja- j Orvoslás: várok a kodni kezdtek miat- vitának meg gondo- Tűzoltó utca sarkán tam. Nem tetszett ne-: san, elég alaposan. , S kik, hogy. sárga-zava- j Emiatt már csak ha- , ’ maso‘< miatt ros vizet adtam. Mo;- j raggal mennek el szégyenkezve! tanáig tűrtem, mert í mellettem, ds a Júlia úgy javulásra nem engem szidtak, I malomnál lévő kútra érdemes fúroti hanem azt, aki ígyal- 1 járnak az emberek! kút 2 | Vidám élet a kisvárdai kultúrházban ! A napokban gyűlést tartolt a í ki várdal kult úrház tanácsa. Az 'igazgató beszámolt arról, milyen »mozgalmas munka van a kultúr- > házban. A zenei oktatáson kívül három kultúrcsoport tartja rend­szeresen próbáit. Ezenkívül van a kultúrháznak jól működő képző­művészeti, foto. biológiai, kézimun­ka, modellező és bábszakköre is. De megtalálható a négy csoport­ban működő idegen nyelv és sza­bó-varró tanfolyam is. Említést kell még tenni a kul­túrház táncegyütteséről. Ennek „Legyünk türelmesek a hallgatókkal“ Az Időszerű kérdések tanfolyamát vezetem Mátészalkán. Mielőtt kezdetét vette volna az idei pártoktatás, sokat gon­dolkoztam: milyen módszert vezessek be a foglalkozásokon? Sok múlik azon, hogy a propagandista megtalalja-e azt a közvetlen módszert, ameiy nélkül lehetetlen eredményes pro­paganda- vagy pártoktatási munkát végezni. Végül úgy dön­töttem, hogy a soronkövetkező anyagból 8—10 perces beve­zető előadást tartok, amit előre elkészített jegyzetből, vázlat­ból ismertetek. Az anyagot ismertető előadásban csak a leg; fontosabb elvi kérdésekre térek ki. s néhánv kérdés köré csoportosítva igyekszem segítséget adni hallgatóimnak a ta­nún anyag litres megértéséhez. A bevezető előadás után közvetlen vitát rendezünk. így a hallgatók nem felejtik el az előadás során ismertetett anya­got, hanem aktívan bekapcsolódnak a vitába. Az anyag helyes tanulmányozásához, a hallgatók tanulmá­nyi fegyelmének biztosításához feltétlenül szükséges, hogy a propagandista pontos és fegyelmezett legyen. Időben ér- nezz-ni a logiamozasra, lelkiismeretesen készüljön, bő jegy­zete le", en, ismerje az anyagot és készüljön fel a tanult anyaggal összefüggő és várható kérdések helyes megválaszo­lására is mert ha ezt elmulasztja és a hallgatók az anyag­ban nem szereplő kérdéssel fordulnak a propagandistához s az nem tuo nciyes választ aum, csonkén vezetői tekintélye. Előfordulhat azonban, hogy elvétve nem tudunk megfelelő választ adni egy-egy kérdésre, de a legközelebbi foglalkozá­son feltétlenül válaszoljuk meg, s mondjuk meg bátran, hogy nem tudunk, csak később válaszolni Igen fontosnak tartom, hogy a propagandista szeresse a hallgatókat. Csak igy alakulhat ki kölcsönös bizalom a hall­gatók és a propagandista között. Ha megvan a bizalom, bát­ran, őszintén szólnak hozzá a tanult anyaghoz, a vitatott kérdéshez, s attól sem félnek a hallgatók, ha valamilyen kérdésben nem látnak tisztán: bátran kérnek felvilágosítást. •A propagandista legyen igazságos. Ne féljen megmon­dani, ha valaki tévesen magyarázott valamit s minden eset­ben dicsérje meg azokat, akik helyes választ adtak a. kérdé­sekre. Érdem szerint dicsérjen és bíráljon. Azt viszont nem tartom megengedhetőnek, ha a propagandista türelmetlen a hallgatókkal szemben. Még akkor is meg kell hallgatni őket, ha nem egészen helyesen kezdték hozzászólásukat s türel­mes, meggyőző szóval, elfogadható bizonyítékokkal magya­rázva adjunk helyes választ, mutassuk meg miben tévedtek. Ha ledorongoljuk hallgatóinkat esetleges téves hozzászólá­suk alkalmával, máskor nem szólnak hozzá, passzívak ma­radnak. Egyszóval: ne vágjunk a hozzászólók szavába, vár­juk meg, amíg kifejtik véleményüket s csak ezután értékel­jük feleleteiket. Csak akkor lehet megtartani a tanulási fegyelmet, ha a propagandista igazságos — és hajthatatlan a hallgatók meg­jelenését illetően. Dicsérjük meg a pontosan érkezőket, azo­kat, akik rendszeresen részt vesznek a foglalkozásokon. Bí­ráljuk azokat, akik hanyagságból maradtak távol a foglal­kozásokról. A hiányzások okát persze körültekintően vizs­gáljuk meg s ha elfogadható okot látunk, (betegség, családi ügy, vagy más fontos ok) ne dorongoljuk le a hiányzót, ha­nem igyekezzünk segítséget, adni nehézsége leküzdéséhez, hogy ezzel is közelebb kerüljünk hallgatóinkhoz. Ilyen módszerek alkalmazásával értem el' hogy a foglal­kozásokon általában 18—20 fő jelenik meg. s szívesen vesz­nek részt, tanulnak, vitatkoznak és érdeklődnek nemcsak a tanult anyaggal kapcsolatban, hanem más, fontos időszerű kérdésről is. Elmondta: Gergely Gábor mátészalkai propagandista. szövetkezetek kultúrához leg- ♦ ^ jobban értő tagjai. A művelődés' otthon-igazgató, vagy népmű- J velési ügyvezető legyen a ta- í, nács titkára, s mellette álljon ♦ segítőként a könyvtáros. Ezek-5 kel együtt oldják meg a fa’u-J ban élő párt- és tanács vezető! 1 a helyes irányítást, együttesen | jóakarattal, de semmi enged-* monyt nem téve a helyteler* ideológiai nézeteknek. Munka £ juk pedig fejlődjék azon alap-f elv szerint, hogy a beküldő szer-2 vek és intézmények kulturális! alapjait mielőbb közös szem * pontok szerint használják fel. | Gacsó László, | megyei könyvtárvezető, * az Országos Népművelési Tanács! tagja. £ ^Folytatjuk.)? Kikből álljon e* a tanács? szervezik meg. Ahol ezt eddig megtették, ott meg kell szüntetni a külön- kü lön való munkát és együt­tes, új, közös testületet kell létrehozni. Mindenképpen biztosítani kell a legjobb erők teljes összefogását. A községi művelődési tanács­ban is ott kell lenni mindenki­nek. aki a dolgozó nép helyes, törekvéseit képviseli, tolmácsol-; ja és tenni is tud érte!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom