Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-03 / 2. szám

1958. január 3, péntek KELEIMAg? ARORSZAG Miből lett as ötven forintos munkaegység? (Tol: tatás az 1- oldalról.) nagymértékben fejleszteni. A fe­jőstehén-létszámot 30-ra emelik. Növendékkel együtt 60 darabra növelik az állományt. A tervek megvalósulásának mi sem kézzelfoghatóbb bizonyítéka, mint a tagság bizalma a szövet­kezetben. Ezt csak egyetlen pél­dával illusztrálom: míg a korábbi években sokszor a földről hord­ták haza . a terményt a tagok, most munkaegység-járandóság­ként bent van még a raktárban 600 mázsa kenyérgabona, 70 má­zsa árpa, 270 mázsa kukorica és az összes burgonyajárandóság. Természetesen a bizalom mellett ez azt is mutatja, hogy jobbmó- dúak már a tagok,. nincsenek úgy rászorulva arra, hogy amikor megfoghattak valamit, azonnal vitték is. ,. Minden jó irányba halad, aj meglévő hibákat próbálják ki-♦ küszöbölni, egy területen azonban j nem tartanak lépést az eredmé-J nyekkel. Ez pedig - az, hogy a * volt szövetkezeti tagokkal nem} ismertetik kellően eredményeiket, j hiszen ebbe a. gazdag szövetke-J zetbe nyár óta , mindössze tízen * kérték felvételüket. ♦ CSIKÖS BALÁZS. í i\api kérdésünk Mikor töltik már fel végre a Kiss Ernő utcai betonh.d szomszédságában tátongó göd­röt? A mély, s árokszerű nyí­lás sok kellemetlen percet szer­zett a környék lakosainak. A rendbehozását is régóta kérik, de a helyzet félév óta rnég min4 dig változatlan. Vajon ki felelős azért, hog*' többszöri sürgetésre sem az Üt- fenntartó, sem az útépítők, setr* a városi tanács nem intézke­dett? fii intéssé el? rÜLd(ím búdíiízkodó az. óévtől Az új év születése előtt néhány másodperccel kialudt a vil­lany. A rosszemlékű áramszünet, a villanykörte ideges vibrálása, a sötét, néptelen utcák, a kijárási tilalom — .a tavalyi szilveszter jutott eszünkbe. A kuporgás a rádió mellett, az alig fűtött szobá­ban — belül a keserű napok emlékével. De fény öntötte el a szobát. . . . s mire elénk állott az 1953-as esztendő, már a mosoly rózsáit kapta ajándékul. Alábbi tudósításunk arról Szól, hogyan búcsúzkodtak az. óév­től Nyíregyházán és a megye községeiben. Tíz kilós harcsa főnvcremcuybeu Jogos, s minden tekintetben indokolt követelése van három vásárosnaményi dolgozónak. A követelés lényege az, hegy Gál Sándor, Bakó György és Izsák Gyula még októberben kilépett a Sajószentpéteri Bányaépító Vállalattól, viszont nyolc napi munkabérüket, továbbá lakbér­járandóságukat még ma sem kapták meg. Gálék panaszukkal nemrég a vásárosnaményi Sertéstenyész­tő Telep pártszervezetéhez for­dultak (tudniillik pillanatnyilag itt dolgoznak), s megkérték a vezetőséget, hogy segítsen ügyük elintézésében. A. pártszervezet a levelet minden intézkedés és közbenjárás nélkül a Keletma- gyarorszdg szerkesztőségéhez jutatta el. így tehát most az a kérdés, hogy a szóbanforgó bér­panaszban ki intézkedjen? Mi a magunk részéről —bár szívesen segítünk Gál Sándoro­kon,— az ilyen eljárást semmi képp sem tartjuk helyesnek. F» leg azért, mert a panasz ilyen továbbítása az önállóság hiányá­ra vall; nem is szólva arról, hogy az ilyen tologatás a fel sőbb szervek munkáját is meg­nehezíti. Lehet, hogy a Sertés- tenyésztő Tele]} pártvezetóségé ben dolgozó elvtársak: az átirat elküldésénél a lap nagyobb be­folyására gondoltak, de ilyen te­kintetben sem az újság, sem a szakszervezet, sem más szervek között nem lehet különbség. Ép­pen a gyors ügyintézés kívánja meg, hogy az üzemi párt- és tömegszervezetek határozottak- bak legyenek az ilyen kérdések-« nél, érvényesítsék önállóságu­kat, növeljék tekintélyüket, az­zal együtt, hogy az illetékes szervek válaszának kiköveteié-. séről se feledkezzenek meg! Jói szórakoztak a katonák A helyőrség katonái gazdag | kultúrműsorral cs tréfás játékok­kal búcsúztak az oesztendőtol. A ' KISZ-klubbokban szilveszter éj­szakáján a helyőrség kultúrcso- portjai járták végig az alegysége­ket. A késői órákban sakk cs asztalitenisz \ erseny en mérték össze erejüket a katonák. Együt­tesen hallgatták meg Dobi István elvtárs rádiószózatát és kellemes hangulatban a legtöbb alegység­nél másnap reggelig ünnepelték az 1938-as esztendőt. „Ajándékcsomag“ a Mélyépítőknél MEGKEZDTÉK A MONT BLAC ­alagüt fúrását Bonnefous francia közlekedés - ügyi miniszter bejelentette, hogy 1953-ban megkezdik a Mont Blanc-alagüt fúrásának munká­latait és remény van arra, hog- az alagút 1960-ban elkészül. „HALÁLRAÍTÉLTEK" tés. illetve a felújí ás tervszerűen folyhasson a városi *anács mező­gazdasági osztályának irányításá­val háromholdas szőlőiskola nyí­lik. A szolőiskela megfelelő mennyiségű és minőségű vesszőt bocsájt az érdeklődők rendelkezé­sére. 7 úlbuzgó rend örök Kínos zavarban, voltak azok a rendőrök, akik nemrég Svédor­szágban resztvettek megszökött elmebetegek összeszedísében. Ki­felejtették ugyanis közölni velük. í hány elmebeteg ugrott meg fu < lajdonképpen és így. a rendőrök megfigyeléseik alapján 13 ember', szállítottak Vissza az Intézetbe láncokra verve. Ott tudták csak meg az igazgatótól, hogy mind­össze 5 betege hiányzott. 1 1 szúrtam a kést. De most már úgy, hogy csak úgy ' nyikkant. Miközben jóízűen ne­vetünk, mindjárt közbe­vágtam: — Csak még azt nem tudom, miért kellett hát megdöglení idő előtt a Babosnak? — Tudod, fiam, az úgy vöt, hogy cgy-kút napja ráéheztünk a hurkára. Tegnap este meg valami olyat mondtak, itt a szom­szédba’, hogy as új év első napjától minden le­vágott disznó után 150 forintot kell fizetni. Hű — gondoltam, — már me­ginti Ka, énrajtam nem fognak ki. Megöltük. Én csak hallgattam. Először nem akartam hinni. De aztán a sógor is bizonyított. Az történt ugyanis, hogy vasárnap elterjedt a hír Nagyha­lászban: január 1-től 150 forint megváltást kell fizetni minden levágott sertésért. Erre aztán hét­főn hajnalban volt olyan halál előtti disznóvisítás a faluban, hogy régen hallottak reggelenként olyat. Az ipám is. mielőtt a sajátjával végzett vol­na, elhívták a szomszéd­ba, hogy előbb ott szúrja le. Onnan meg másfelé hívták, de nem ment, mert félt, hogy nem ke­rül haza akkornap s az esztendőből meg nem sok van hátra. Még olyanok is tollak, hogy hétfőn délfelé tudták meg a furcsa hírt, s mit sem várva végezték a hízóval. Aki hétfőn reggel vá­gott. örült, hogy megúsz­ta -fizetség nélkül. Egyszercsak, úgy dél felé, halljál; ám, hogy dobolnak. — Mégiscsak igaz. amit mondtak — ismételték, ki tvdia hányadszor. JL 1500 GÉPKOCSI SZEMÉLYI HASZNÁLATRA i A lakosság használatára 1958- j ban összesen 1500 személygépko­csi érkezik import útján hazánk- , ba. Ebből 600 darab Moszkvics, 1250 Wartburg, 50 darab Wár- j szava és 600 darab Spartak. Az ; import egyik érdekessége lesz az I új típusú Moszkvics. ! háttá be kapált. Tehát a szilvesz- j tér ezalkalomkor csaknem két 1 napig tartott. Akik munkában voltak Most pedig emlékezzünk meg néhány sorban a mentőkről is, ! akik szilveszter éjszakáján is | szolgálatban voltak. Délután 5 urakor egy fértit száll, tottan be .aotöréssei, majd egy súlyos sé- r'Ttét a Sóstóhegyről. Tornkó György gépkocsivezető és- Salánki Gábor mentőápoló szolgálatuk ideje alatt 17 helyről szállítottak , óé betegeket a kórházba., 200 ki- í lométeren túli utat is tettek meg: Szabolcs veresmartról a debreceni | klinikára szállították Gyenes Jó- 1 zsefnét. Szilveszter éjszakáján két dühöngő ittas embert is beszállí­tottak Űjfehértoról, rendőr kísé- ■ rétében. A mentőállomáson szol- i gálatban volt Mankó Mihály őrs- 1 vezető, főápoló és a kórház ügye­letes orvosai, ápolói, akik ezen a napon maradéktalanul elvégezték ■ munkájukat. A Halászcsárdában Szilveszter­kor 350—400 vendég szórakozott. A mulatság tulajdonképpen már délután megkezdődött ás az újév első napján 6-kor ért véget. A vendégek 376 adag halászlét, rán­totthalat és különleges vadas- készítményt fogyasztottak cl. Kö­rülbelül hétezer forint értékű ital­áru, több tucat palackozott bor és pezsgő fogyott el. Kisorsoltak egy tíz kilós harcsát is. Küldik egymást, hall­gassák meg a dobszót. Mennek mind. Ott állnak már annyian, mint meny-, asszonynézéskor, A kis­bíró meg üti a kutyabőrl, ahogy csak tudja, nagy lármát csapva azzál A nép mag özönlik az ut­cára. Némelyik, asszony*» nál még fakanál is volt, a férfiak fehér kötény- nyél, miegymással. ~ Mondták is egymát közt: „nem százötven felemelték kétszázra.* Nagy a rémület. Az asz- szonyok lármáznak, az. emberek csak mór fond í- roznak. Egyszer csak azt mondja a kis bíró: — A vezetőség tudo­mására jutott, hogy olyan hír terjedt el a faluban, hogy január 1-e után 150 forintot kell fizetni minden levágott serté­sért. Tudatja a vezetőség, hogy ez nem igaz, nem kell jövőre sem, meg ez­után sem fizetni a ser- iísvágásért — és erre megperdítette megint a kutyabőrt ráadásként. Dett erre olyan neve­tés, hogy na. A kisbírót meg hívták be ide is. oda is egy falatra, egy pohár borra. — Így hát a maguk sertését is halálraítélt ék a mesemondók —mond­tam nevette. Bár a ..kontyos rádió­nak" köszönheti a Babos ■a hirtelen halálát, én meg a váratlan disznó­tort, mégis jól éreztük magunkat, mert még es­te kilenckor is falatoz­tunk, iszogattunk az í.:- -e’.es- hurka-kolbász va­csorából, rizllngböl és ál­dottuk a kisblrá dobját, hogy sok disznó életét, mentette meg — he rövid időre is. «•inv man szokásos nagyotmondás ' közben hirtelen elfelej­tettem megkérdezni, hogy ■ miért lelte mégis ily hir­■ télén halálát a Babos. ■ Ugyanis pár nappal ko­rábban még arról volt szó, hogy mivel eszik is, bírja is magát a 170 ki­■ lójával, és még belevaló , is akad, hadd éljen, vi- . ruljon, hízzon, zsirosod­jon, gyarapodjon még vagy pár hétig. S mielőtt újra eszembe jutott ér­deklődni a váratlan for­dulás felől, azt mondja a családfő: —• Bccer, még a tizen- négyes háború után az úr hitt el böllérnek. Ott laktunk fent, a Cécibe’. Éves cseléd v ólam. Aszongya az úr: „Te András, vágd le ezt a disznót." Vótunk vagy hárman. KicsaUuk a ka­rámból és rávetettük ma­gunkat. Az meg szaladt velünk, alig bírtuk meg­fogni. Kihúzom a csiz­maszár mellől a szúró­kast. Egyenesen a szívé­nek irányoztam. Ment is az, mintha vízbe szúrtam volna. El is halgatotl min- cyán. Hasra fektettük, a lábait szabályosan alá helyeztük. Akik segítet­tek megfogni elmentek. Én meg a kezemet mos­tam egy vödör hideg víz­ben. Eaccr csak látom: eldül a disznó. Megint megmozdul. Azt hitlem, csak a szemem jáecik. Az a fenét! Felugróit és uzs- ciye! Neki az állomásnak. Elkezdett ott körbe-körbe szaladni. Ott meg vótak egy páran, azok meg utána. Én mag vittem a nagy kést szégyenkezve, mart egyre kérdezgették, hogy „ki szúrta ezt meg?’’ Eccer osztán sike­rült egy utasnak meg­fogni. a többinek meg letepernl. Megint bele­► • - ; ► I avaly — mármint ► 1 1957-ben — az év ► utolsó napja előtti dél­► elóttön csörgött asztalo­► mon a telefon. Immár ► vagy negyedszer. Nyúlok * a kagylóért és már mon- I dóm is, hogy: £ — Tessék. £ Kellemes meglepeté­£ semre feleségem szülei ! hívtak szülőfalunkba ► disznótorra. Régi szólás­► mondás, hogy nem erő­► szak a disznótor, de most ► bizony nem lehetett cl- ( lentállni, érvelni, kibú- ; rókát keresni, mert meg­másíthatatlan szokás, hogy nem disznótor az, ahol nincs ég'yüt a sógor, koma, gyermek, vő és más rokonágazat. így hát szíves beleegyezést adtam s ígértem: a leg- iMzelebb induló jármű­vel utazunk. A konyhában friss pe­csenye-illat terjengett. Mert pecsenye ilyenkor a hurka is, meg az egyéb toros készítmények. Még le seni ülök, toros ká­posztát, fehér májat meg miegymást, ralinak az asztalra. Másfelől ris- linggel töltött poharai a kezembe s máris elhang­zik: — Sok ilyen tort ül­jünk — s összekoccan­nak a poharak. Míg ■ a rizling zamatára, a toros­káposzta s főleg a benne megbúvó hús ízének mi­nőségére gondolok, s ezt kifejezésre is akarnám juttatni. — készítői di­cséretére — azt mondja ez ipám. — Már a Babos — mármint a húst adó jó­szág — egészségére nem iszunk. Pedig evett vón még az. Am a kóstolgatás, új­ságmondás, koccintgatás. ncvetgélés és a torokban ] egy magas postás jelent meg a ' színen és csomagot kezdett oszío-., gatni. A csomagokat levél is ki- j | sérte, az ajándék helyes felhaSz-3 I nálására. Hogy csak egy levelet J ragadjunk ki: Drabbant elvtárs 3 egy cuclisüveTet kapott tejjel. 3 j enyhe célzattal arra. hogy néhr 3 i szeret a pohár fenekére nézni... 3 A megye legnagyobb építőipari vállalatánál, a 6-os Mélyépítőknél' szintén kellemes környezetben köszöntötték az új esztendőt. A kultúrteremben terített asztal várta a dolgozókat, majd 8 óra­kor megkezdődött a vidám mű­sor. Az est érdekes pontja . volt. amikor a dolgozók meglepetésére Fclczci» vendég a Sóstói) cl. A szilveszteri malacot az -509-es ! sorsolási szám nyerte, melynek : tulajdonosa egy nyíregyházi pék. A főnyereményen kívül SO külön-. i böző nyereményt sorsoltak ki a vendégeknek. A jól sikerült szil­veszteri mulatság másnap délben; fél 12-kor ért véget. Á Sóstól Fürdő- és Üdülő Válla lat három jól berendezett termé­ben több, mint 570 vendég foglal­ta el helyét már a koradélután órákban. Volt .keletjük a palacko­zott boroknak, a pezsgőknek, c vermutoknak, a söröknek. A ven­dégek összesen 22 eper forint ér­tékű italt és ételt fagyasztottal Két napig tartó Szilveszter a Kossuthban cs a Béke-cukrászdában 1 Uat. Éjfélkor az üzlet vezetője kö-.J szöntötte a vendégeket, majd a! sorsolás következett. A hagy ormi- J nyos újévi malacot Antal József ! nyíregyházi cipész és menyasz- ] szonya nyerte, aki a váratlan sze-1 roncsét igen jó Jelnek tekinti kü-; zeli házasságához, na meg a io-; vábbi évekhez. * Érdekes, hogy a szokatlan jő- * kedv és forgalom miatt a cuk- * rászda csak tegnap éjfél után zár-j ' ♦ A Kossuth-étteremben 50 kor- [ helyleves, 100 adag szilveszteri j Cánk, 300 darab szendvics és 150 üveg palackozott bor fogyott el. j Kisorsolták az újévi malacot, tor-j tákat, grillás-malacokat és kü- j lönböző nyeremény-tárgyakat. A ! Béke-cukrászdában hasonlóan ( megfelelő készletekkel várták a vendégeket. Az érdeklődés olyan j nagy volt. hogy sokan már ked- - den délelőtt lefoglalták asztalai ji Szőlőiskola nyílik m Az utóbbi években főleg a túl- j zott beszolgálta ás és a terüle‘ea gyakori cseréje miatt megntku.t i a szőlöállomány. A hiányok pót­lására tavaly a ny.regyházi do1- gozó parasztok 20 hold terül e en i végeztek új telepítést, míg 50 j holdat felújítottak. Hogy a telepi- '

Next

/
Oldalképek
Tartalom