Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

4 KELET?! ACYAB0R5Z AC 1957. június 19, s**rda Meg kell javítani agitációnk és propagandánk színvonalát ! Megyei aktíva a politikai tötuegwuuka helyzetéről és feladatairól Agitációs és propaganda aktívára jöttek össze teg­nap a megye járás; székhe­lyeiről, üzemeiből és vál­lalataitól a kommunistán hogy az ellenforradalom okozta politikai, gazdasági és eszmei rombolás elleni harc eredményei.ől és hi­báiról beszéljenek, cserél­jék ki tapasztalataikat, A tanácskozást a megyei párt intéző bizottság ágit. prop. osztálya rendezte, a beszámolót Nagy Sándor elvtárs, az osztály vezetője tartotta meg. Az aktívaülés célja, hogy fordulatot ír­jének el pártszervezeteink a politikai felvilágosító munkában, tartalmi és módszerbeni segítség nyúj­tása a járási pártszerveze­teknek és az alapszerveze­teknek. — Ma különösen fontos a párt szaya — hangoztatta Nagy Sándor elvtárs — hi­szen az elmúlt év októbe­rében ellenforradalom volt, amely nagy kárt tett az emberek fejében. Sokan megzavarodtak, elvesztet­ték hitüket, bizalmukat, nem láttak kiutat. Nagy ereje lehet a párt politikájának — ha az he­lyes. Példa erre 12 évümc eredménye, példa erre a ma. A párt politikája ak­kor helyes, ha az egész dolgozó nép érdekeit szol­gálja, ha helyesen fejezi ki a tömegek véleményét. S hogy a párt politikája ilyen legyen, megfelelő agitációra van szükség. A jó politikai munka célja: a dolgozókat minél magasabb szinten nevelni, öntudatu­kat formálni. Ehhez a fel­tétel. hogy állandóan tanulmányozzuk a tömegek hangulatát, ismerjük prob..imáikat, ál­landóan erősítsük — elvi alapon — a párt és a pár­­tonkívüli dolgozók kap­csolatát. Mi nálunk a legfonto­sabb? Elsősorban a pár és a kormány határozatainak is­mertetése, népszerűsítése, de nem utolsó sorban a helyi politika k; alakítása. Ez azt jelenti, hogy a párt általános politikai irányvo­nalának végrehajtásában messzemenően vegyük fi­gyelembe a helyi sajátsá­gokat és a végrehajtás módszereit. A pártnak és a dolgozó tömegeknek csak egy céljuk lehet: együtt mentetni, harcolni a tény­leges ellenség e'len. Meg kell nyernünk az egész dol­gozó nép támogatását, de őszinte szóval, bizalom­mal és nem erőszakkal, pa­rancsolgatással. Nincs szükségünk nagy szavakra, Sres fecsegésre. Pártszerve­zeteinknél jelenleg hiány­zik az eleven mozgósító és sokrétű agitáció. Nem szó­lunk külön az egyes réte­gekhez és ha beszélünk is, sokszor általánosítunk. A megyei intéző bizottságnak az a véleménye — mon­dotta többek között Nagy elvtárs —, hogy az orszá­gos példák mellett elsősor­ban saját területünk pél­dáit sorakoztassuk fel, ha az ellenforradalom kárte­véseit, gazdasági nehézsé­geinket, eredményeinket akarják magyarázni a dol­gozóknak. El kell oszlatni a bizalmatlanságot, kemény elvi harcra van ellene szükség. A bírálat ürügyén nem engedhetjük meg az intrikát, a személyeskedést. De harcolni kell az olyan tényleges hibák ellen, ame­lyek az értelmiség egy ré­szénél még ma is fennáll­nak az ellenforradalom ér­tékelésével, nemzeti hagyo­mányainkkal kapcsolatban. A helytelen nézetekét vi­tákkal, meggyőzéssel kell a h.lyes irányba terelni. Itt sem szabad azonban ál­talánosítani. Agitációnk­­nak le kell leplezni a „Min­den értelmiségi megbízha­tatlan” — hamis elméle­tét. El kell ítélnünk azo­kat is, akik elzárják pár­tunk kapuit a becsületes dolgozók elől. Többet kell foglalkozni a termelési kérdésekkel Nincsenek erre valami­féle csodálatos módsze­reink. Fel kell, hogy hasz­náljuk a helyes u.i módsze­rek mellett a szemléltető agitáció régebbi, bevált módszereit is. A beszámoló ezután a munkaverseny, a társadal­mi tulajdon védelme, a tömegszervezeti agitáció fontosságáról szólt, majd hangsúlyozta: a megyei in­téző bizottság álláspontja, hogy a megyében a párt­­szervezetek hozzanak létre a gitációs kollektívákat. Hogy hogyan dolgozzanak, milyen munkát adjunk ne­kik, ezt döntse el az élet! — mondotta Nagy elvtárs. Színvonalas üléseket, talál­kozókat és rendezvényeket kell tartani, tényekkel, ada­tokkal kell bebizonyítani politikánk helyességét. Nagy elvtárs beszédét számrs hozzászól c*3 követ­te. A hozzászólások általá­n értékesek voltak, konkrét dolgokat vetettek bátran elmondják vélemé­nyüket, de a dolgozőkltal igen keveset beszélgetnek. Igaz, ezt nem lehet általá­nosítani. Eperjeskén és még jónéhány községben tartanak a kommunisták, kisgyúléseket és magyaráz­zák egyénileg is a pari ál­láspontját. Vannak ter­veink a jövőre nézve, ame­lyekkel általánosítani akar­juk a jó tapasztalatokat és ä megyei értekezlet anya­gát. Főképp június 19/ szerda Gyárfás Csikk a kenyérben (Sajnos nem szenzáció) fel. Az első hozzászóló, Koszta Bertalan elvtárs, a kisvárdai járási intéző bi­zottság osztályvezetője volt. A tanácskozás szünetében beszélgettünk vele, amikor a következőket mondotta: — Sokat vártunk és kap­tunk ettől a tanácskozástól, különösen az agitáció ♦ár­talmát és módszereit ille­tően. Ezer és ezer kérdés­sel találkozunk naponta s mi magunk is érezzük hogy nem mehetünk el szó nélkül a problémák me lett. Járásunknál is általá­nos, hogy agitátoraink tá­voli példákkal szemléltetik az ellenforradalom kártevé­seit, pedig a szemünk előtt mentek tönkre az üzemen, termelőszövetkezetek va­gyontárgyai semmisült meg sok millió forint érté­kű anyag Záhonyban. Ezek­ből lakóházakat, tanie me két építhettünk volna. — Tapasztalunk olyat is, hogy például Kisvárdán az elvtársak taggyűléseken a helyi viszonyoknak megfelelő módszereket akarjuk meghonositan! az egyes alapszervezetek­nél, de az elméleti tanács­adó létrehozásával is segít­jük a népnevelői* munká­ját. Ma már tisztán látjuk:; számtalan feladatot, kell ! megoldanunk a közeljövő­ben, hogy megiavuljon a párt és a tömegek közötti kapcsolat, helyreálljon a kölcsönös bizalom. Juhász József ‘Mátészal­ka): Pártszervezeteink igen fontos feladata, hogy har­coljunk a korrupció meg­nyilvánulásai ellen. Őszinte és közvetlen hangra van szükség. Bírálatra és ha kell felelősségrevonásra nem kevésbé a dolgozók ideológiai nevelésére. A Hazafias Népfront te­vékenységét Kokas Ferenc megyei népfront titkár is­mertette. A tömegek várják a népfront munkáját — hangsúlyozta — és rövide­sen többhelyütt megrende­zik az országgyűlési képvi­selők és dolgozó parasztok találkozóját. Esti beszélge­téseket, ünnepségeket, munkás-paraszt találkozó­kat is tervez a népfront s ezzel sokat segíthet, a párt agitációs munkájában. Számos hozzászólás hangzott még el ezen a ta­nácskozáson. A megjelen tek az értekezlet alkalmá­val megtekintették a me gyei szemléltető anyagokat, amelyek hűen tükrözik az ellenforradalomnak me­gyénk gazdasági, politikai és kulturális területén vég­zett rombolásait, de ame­lyek jól mutatják, mi teendőnk. Ahogy az aktíva megál­lapította, mindenekelőtt járások, községek, üzemek, termelőszövetkezetek és tö­megszervezetek életéből kell kiragadni a leglénye­gesebbet, a legfontosabbat és azt felhasználni pártunk mindennapi tömegpolitikai munkájában. El kell érni, hogy egész párttagságunk agitáljon minden kommunista becsü­letbeli kötelességének érez ze a pártmunkát, Kopka János Hogy is iehet ilyet kíván­ni, hogy cigarettacsikk vagy egyéb idegen anyag ne kerülhessen a sültke­nyérbe! El lehet tiltani a pékmunkást attói, hogy ke. nyérdagasztás és sütés köz­ben cigarettázzon, s főleg ne juttassa a cigaretta csik­ket a dolgozók kenyerébe! .., hogy mi az? Fel van­nak háborodva a kenyér­gyári Igazgató Kartársak, Pékségvezetök, és Pékmun kások? Kérdés, hogy a cikk miatt, vagy talán a máté' szálkái Sütőipari Vállalat ; fehérgyarmati sütödéjében sütött és a fülesdi boltban lisztért cserélt kenyér miatt, amelyikben Lakatos András fülesdi lakos cigaretta-csik­ket talált? Fel van hábo­rodva különösen a kenyér­­fogyasztó. Ugyanis az illető nem él csikkekkel, s még­­csak nem is bagózik. Ahogy a szerkesztősegbe küldött negyedkilónyi ke­­nyérdárabból undorítóan ki­csüng a cigaretta-csikk, akaratlanul is egy ellenőr­zést elmulasztó pékség ve­zetőre s egy hanyag, jó íz­lést nélkülöző pékségi dol­gozóra gondolok. Ha jelent­kezik, szívesen vendégül látjuk azzal a kenyérrel, amit sütött. (Rosszmájú kí­vánság, de igaz!) Minek ezért ennyit „pré­dikálni”? Hiszen ilyen eset­ben sokkal több úgysem történik, minthogy az új­ságíró a panaszt megírja. Mit? Hogy felelősségre kel­lene vonni valakit a csik­­kes kenyér miatt? Ugyan kérem! A felelőst nem le­het megtalálni!.,, O. A. Felkérjük a Szabolcs- Szatmár megye területén lévő eszperantistakat, hogy vegyék fel a kapcsolatot a debreceni eszperantisták­­ka! a fenti címen és tegyék lehetővé rendszeres talál­kozások és eszmecserék le-» hetöségét. Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, többfelé záporeső, zivatar. Mérsékelt, a zivatarok idején megélén­külő szél. A nappali hőmér-A Vasutas Szakszervezet Debrecen, Hunyadi u. 9. sz. alatt lévő kultúrotthonában eredményesen működik az eszperantó-kör. Minden hé­ten csütörtökön du. 5 órai kezdettel tartják összejöve­teleiket és díjmentes nyelv, tanfolyamot, ahol a nem­zetközi kapcsolataik ered menyeként kapott levele­séklet keleten kissé csök­ken, nyugaton alig változik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet szer dán; 25—28 fok között. két, képes folyóttá tokát és ezzel kapcsolatos válaszokat beszélik meg. Többen részt vettek a közel-múltban rendezett bu­dapesti vasutas eszperan­­tisták találkozóján, most pedig készülnek 15 fővel képviseltetni a szakkört a Szegeden június 29—30-án rendezendő Eszperantó-ta­lálkozóra. Béke mozi: A siker út-t ján. Bessenyei mozi: Elárult szerelem. Dózsa mozi; Két vallo­más. Kert mozi: Hintónjáró szerelem. ★ A Nap kél 3.46 perckor,: nyugszik 19.44 perckor. ★ Ebéd: Hamísgulyás, zöld«; borsó sülthússal, cseresz­nye. Vacsora: Tea, vajaskenyér retekkel, vagy paradicsom-! mai (esetleg zöldpapriká­val). ★ Bakó Józset tisztaberek! lakos autóbuszon utazott. A becsukódó ajtó becsípte az; ujját. A sérülés alapján. 350.— Ft kártérítést kapott,! mert menetjegyét 40 fillé­res biztosítással váltotta. ★ Urbán Józsefné tarpai' (Kossuth Lajos u. 53.) lakos a hirtelen fékező és meg­csúszó autóbuszban meg­ütötte a térdét. A menetje­gyével váltott 30 filléres biztosítási díj alapján, az Állami Biztosító 280.— Ft kártérítést fizetett részére. Miniszteri utasítás a mezőgazdaság'! dolgozók természetbeni kenyérgabona ellátásáról A földművelésügyi mi­niszter a MEDOSZ-szai egyetértésben utasításban szabályozta az állami, kí­sérleti, tan- és halgazdasá­gok, valamint vadgazdasá­gok, állami mén- és csikó­telepek dolgozóinak 1957— 58. évre szóló természetbeli kenyérgabona ellátását. A kenyérgabona ellátás egész évre szóló mennyisé­ge a gazdaságok állandó időszaki és az aralás-csép­­lésben részvevő dolgozói részére 200, igényjogosult családtagjai részére 150 ki­logramm. Az állandó dol­gozók kenyérgabona járan­dóságát negyedévenkint, az időszakiakét két részletben, a csak aratás-cséplésben részvevőket cséplés után egyszerre kell kiadni. A dolgozók a búzáért mázsán­­kint 93, a rozsért 73 forin­tot térítenek a gazdaság­nak. A járandóságot sze­­mesterményben kell kiad­ni. A távol lakó dolgozók fejadagjukat a legközeleb­bi terményforgalmi válla­lathoz utalhatják át. Természetbeni kenyér­­gabona juttatásban része­sülnek a gazdaságok ellá­tatlan állandó fizikai dol­gozói, a 0 hónapra, vagy hosszabb időre szerződött, ellátatlan időszaki dol­gozók közül azok, akik a mezőgazdasági főidényben (aratás-cséplés) a szerző­désben meghatározott idő alatt a gazdaságban dol­goztak, továbbá a gazdaság műszaki, adminisztratív és kisegítő állománycsoportba tartozó dolgozói kizárólag a tervben jóváhagyott keret­nek megfelelő létszám ere­jéig. Kenyérgabona ellá­tásban részesül azonkívül az állandó, időszaki, vagy aratás-cséplésre szerződőit dolgozó házastársa, önálló keresettel nem rendelkező 16 éven aluli gyermeke, vagy 16 éven felüli gyer­meke, ha állandóan mun­kaképtelen, vagy iskolai ta­nulmányokat folytat, vagy ipari tanuló, végül a dol­gozó háztartásában élő szü­lője, ha betegsége miatt a dolgozó eltartására szorulj Ellátásban csak az része­síthető, akinek egyáltalán nincs, vagy a juttatás mér­tékénél kevesebb kenyér­­gabonája termett. Az utasítás ezután felso­rolja az ellátásból kizáró okokat, majd megállapítja, hogy visszamenőleg ke­nyérfejadag semmiféle cí­men nem igényelhető. Minden igényjogosu’t dolgozót fel kell venni az igénylési jegyzékbe, ame­lyet legalább 6 napra köz­szemlére kell kitenni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom