Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-19 / 141. szám

1957. június 19, sZZT&j KELETMAGYARORSZÁG 5 Öntözéses gyümölcstermelés, 1000 vagonos tároló építése, konzervüzem, borkősav feldolgozó, gazdasági kisvasút terve ! Melyiket szeressem a Nyírlugosi Állami Gazdaságban) A Nyírlugosi Állami Gaz. daság a megye legnagyobb mezőgazdasági termelő üzeme. 6300 holdon válto­gatja itt egymást a sivár futóhomok az enyhébb lö­­szös, vagy barna homokkal. Homok, homok mindenütt, a homoktenger sajátos hul­lámzásával, amelyen szű­külő gabonatáblák ringa­ttak. Másfelé mint bársony­szőnyeg terül el a bíbor­here, nagy bólogató virá­gaival s odább a csillag­­fürt kék virágerdeje mint egy földreszállt égbolt. Az utak mentén haladva min­denütt gyümölcsfák; ala­csonyak és magasak, fiata­lok és idősebbek. A meré­szebb dombokon katonás rendben sorakozó homok­csirkék alól most dugják fejüket a zsenge szőlőhaj­tások. — És a szél nyargal a homokkal, ahol csak módja van hozzá, össze­veri a leveleket, elfűrészeli a földből kibújó hajtáso­kat. De már nem minde­nütt, már nem sokáig... Valahogy ilyennek lát­szik a gazdaság kiterjedt határa ahogy végig szem­léljük Vigh Péter főker­tésszel, aki kilenc éve hagy­ta el az egyetem padjait s már hat éven át itt dolgo­zik Nyírlugoson. Ahogy ha­ladunk az úton egymás mellett s hagyjuk el az egyes táblákat, a főkertész úgy fűz minden darab föld jelene-jövője mellé magya­rázatot. A belterjesség fokozása a gyümölcstermelésben Az egyik nagyobb, sző­lővel beültetett dombról le­men ve, ott ahol a lankás oldal sik területbe olvad, eddig Szabolcsban nem is­mert dolgot lehet tapasz-* talni; a 30—50 centiméte­res törzsű almafák között méter magasan termetes vascsövek állnak ki a ta­lajból: egy öntözőberende­zés felszíni jelei. — Ez a törpegyümölcsös 85 hold, ebből 50 holdat öntözésesen akarunk hasz­nosítani — magyarázza Vigh Péter. A telepítés ma­ga három éves, mint lát­szik is, a fák szépek. Az öntözőberendezésnek sincs már híja. A földalatti ve­zetékek lefektetve, amelyek 20 atmoszféra nyomást ki­bírnak. Talán nem is kel­lene a nagy nyomás, de mégis jó, mert nem akár­milyen, hanem a termé­szetet utánzó esőztető ön­tözéssel adják majd a fák­­hak a szükséges vízmennyi­séget. Ahhoz, hogy még az idén, augusztusig egy öntö­zést elvégezzenek már csu­pán a TITÁSZ munkája szükséges. Ugyanis négy darab 100—120 méteres mélységű kútból nyerik majd a vizet az öntözéshez s ez búvárszivattyút igé­nyel, amit viszont villany­­motorral lehet meghajtani és ehhez 1500 méter veze­ték építése szükséges. Egy öntözés alkalmával 30 milliméter csapadékot pótolnak s egy forduló 12 napot vesz igénybe. így a nyári, csapadékszegény hó­napokban havi 60 millimé­ter vízzel egészíthetik ki a különben kevés, 400—450 milliméteres mennyiséget. A berendezés sokba került. Az 50 holdra beépített hálózat mintegy 800.000 forintot emésztett fel. Egy öntözés alkalmával 2500, évi ötszö­ri permetezéssel 10.000 fo­rint a ráfordítás 50 holdon. A főkertész sebtiben kiszá­molta még az amortizációt., ami egy évben 35 kiló al­mát jelent holdanként. 10 év alatt megtérül a befektetés Tetemes az a — csak ön­tözésre való — ráfordítás ami a fentiekből látszik, de ezt amellett, hogy más elő­nyei is vannak az öntözés­nek, 10 év leforgása alatt megtéríti a terméstöbblet az öntözetlennel szemben. A törpefák előnye pedig ami az öntözéssel párosul, szintén sokoldalú a magas­­törzsűekkel szemben. A szakszerű, időben való ön­tözéssel lehet küzdeni a szakaszosság ellen amely jelenleg a termelés terve­zése a feldolgozás, szállítás stb. elé komoly akadályo­kat gördít, öntözővíz se­gítségével száraz időben ha­marabb oldhatóvá s a nö­vény által felvehetővé vál­nak a talajba juttatott táp­anyagok, amelyekkel a gyümölcskötést, érlelést, termőrügyképzést stb. akar­juk elérni. Az alacsony fák­nak minden munkája köny­­nyebb s egy kiló alma elő­állítási költsége mintegy 60 százalékkal olcsóbb mint a magasabb törzsűeknél. — Mintegy fele termőrefor­­dulási idő szükséges a tör­pefánál. Sűrűbben ültetik s így a termőfelülete másfél­­szerese lesz a közepes tör­zsűnek, ami ilyen termés­többletet is jelent. A talaj­művelésnek természetesen semmi akadálya. Oldalozó tárcsával dolgozhatnak és minden más eszközzel, mi­vel a vezetékek 70—150 centi mélyen' fekszenek a talajban. Holdanként 70.000 forint Az öntözéses gyümölcsös mellett próbaképpen az egyik lejtőn két hold sző­lőt fognak öntözni. Emel­lett nagy figyelmet' fordí­tanak a szőlőiskolára egy­részt, mert az a biztos, amit a szabolcsi éghajlat alatt nevelnek a hazai ta-A gyümölcsös, szőlő trágyassiikséglete — évi 1000 vagon De mint mondják, ennek a végleges 1030 hold gyü­mölcsös és 250 hold szőlő­nek a szervestápanyag igé­nyét hat gazdaság sem tud­ná előállítani. Ezért más utat kell választani, azt, amelyiken a legjobban ha­ladhatnak. A zöldtrágyás talajerő-visszapótiás külön­féle módozataival, műtrá­gyakombinációkkal bizto­sítják majd a növények megfelelő fejlődését. Ennek az elgondolásnak a nyomai mutatkoztak meg a köztes­ként telepített csillagfürt, bíborhere, vagy egyéb pil­langós és kapások vetésé­vel már néhány éve. Pillantás a gazdaság jövőjébe lajra s nem érheti őket meglepetés — mint az idén is — más szaporító telepek részéről, másrészt nem lesz megvetendő az a jövede­lem, amit a 22 holdas sző­lőiskola biztosít; mintegy másfél millió, forintot, Vigh Péter beszélgeté­sünk végén vázolja a gaz­daság terveit, amelyek nem is olyan távlatiak s rövid tíz év múlva egészen megváltoztatják az üzem arculatát. Egy ezer vagonos tárolót építenek ebben a gazda­ságban, hogy a helyi és környéki gyümölcsöt itt tartva, akkor értékesíthes­sék külföldön, amikor az a legkédvezőbb. A tároló mel­lett konzervüzemet és pá­linkafőzőt építenek, hogy ne vigyék a sok nyers­anyagot az ország más vi­dékére feldolgozás végett. Kettőszázötven holdas szőlőjük jelentős részét bor­ként dolgozzák majd fel s ehhez bizony pincére van szükség és hozzá jó pince­gazdálkodásra, hogy boruk ne a nyíri „bicskanyitoga­­tó” legyen. Építendő pincé­jük mellé borkősav feldol­gozó üzemet is létesítenek, hogy ez az értékes anyag ne menjen veszendőbe. Az előbb-utóbb jelentke­ző évenkénti ezer vagonos gyümölcs és az 50—80 va­gonos szőlőtermés területen belüli mozgatása adná az egyik nagyon komoly fel­adatot. Annál jobban ko­moly ez a kérdés, mert bi­zony az ilyen hepe-hupás laza talajon igen nehéz szállítás. Úgy tervezik, hogy gazdasági kisvasutat építe­nek, amelyek behálózzák a gyümölcstermő helyek 60--- 70 százalékát. Megéri mindezt a sok be­fektetést, vesződséget a gyümölcsösítés? — kérdez­hetné bárki, s ‘kérdeztem magam is a gazdaság fő­kertészétől. Igaza volt, amikor röviden így világo­sított fel: — Nem érdemes erről vitatkozni. Egy ösz­­szehasonlító számot mon­dok röviden, ami forint­fillér pontosságú, mert mi végeztük a saját talajun­kon; 50 hold télialma ter­mése egyenlő 1100 hold rozs hozamának értékével... (—u. —s.) ezt a kisvasúti mozdonyvezetőt, aki naponta éjjel 2—3 óra között hatalmas füttyszóval és megfelelő teherkocsi parkkal megjelenik a Beloiannisz téri állomásra.. Itt aztán hatalmas füttykoncertet tart, amely olykor-oly­kor olyan elemi erővel tör ki, hogy sokszor'ijedtemben majd kiestem az ágyból. Álmatlanul azon töprengtem, hogy vajon a masi­niszta az éjjeli órákban miért csinál vészjeleknek is beillő fütyülést? Vajon azért, mert Nyíregyházán éjjel 2 és 3 óra kö­zött nagy a közlekedési forgalom, vagy ebben az órá­ban az ttesten gyermekek szaladgálnak? Érthetetlen, miért kell felzarni a takarék-épület és az iroda-bérház néhány száz lakóját és miért nem le­het csendesebben végigvonulni a Beloiannisz téren. A másik dolog, amit nem szeretek, a József Attila kultúrház hangos híradója. Hogy miért nem szeretem, azt is elmondom, mert akkor is bömböl, mikor az em­ber pihenni szeretne. A takarék-épületben levő lakók sem pihenni, sem olvasni nem tudnak. És ami még a legfontosabb, rádiójukat sem használhatják, mert a Jó­zsef Attila kultúrház hangszórója a legnagyobb rádiót is túlkiabálja. Ha figyelembe vesszük még azt a körülményt is, hogy vasárnap már az autóközlekedés Beloiannisz téri állomása is hangszórós műsort ad — akkor láthatjuk, hogy a vasárnap délutáni pihenésnek is véget vet a bábeli hangzavar. Tehát melyiket szeressem? Talán a harmadikat. A csendháborításnak azt a harmadik módját, amelyben a Luther-ház A épület lakóinak van része. Ezt azért bí­rom elviselni, mert messze esik lakásomtól. Itt az történik, hogy bár a cukrászüzem elköltözött a Luther-ház épületéből, de vigasztalásul otthagyták a fagylaltüzemet és a fagyasztógépek egész éjszaka dübö­rögnek a Luther-ház lakóinak nem kis örömére. Véleményem szerint nem helyes, ha egy bérházban éjszaka üzemeltetnek villamos gépeket és ezek dübör­gése, zaja zavarja a dolgozók éjszakai nyugalmát. Tudomásunk szerint csendrendelet van és ez t?o« natkozik a fagylaltüzemekre is. FARKAS PÁL A Ilim vászoiif*ó! •,. „A Csendes-óceánon“ A III. Nemzetközi Isme­retterjesztő és Pedagógiai Filmfesztiválon, amely nemrégiben fejeződött be Rómában, a Csendes-óceá non című szovjet film „aranydíjat” kapott. Alek­­szandr Zgurigyin, a film rendezője a következőket mondotta: Érdekességek a világ minden tájáról CENZÚRA A KASZÁR­NYÁBAN Az angol hadügyminiszté­rium a minap döntést ho­zott, amelynek értelmében a katonáknak a jövőben kaszárnyái szemlék esetén le kell szedniök szobájuk faláról a kevéssé felöltözött nők képeslapokból kivágott képeit, ezzel szemben ál­landóan ott tarthatnak maximum két családi ké­pet. Ezt a határozatot egy parlamenti felszólalás kö­vetkeztében hozták, amely­ben a képviselő szóvá tette, hogy egyes tisztek csak a királyi család képeit enge­dik kitenni. (A „Figaródból,) TIZENKÉT ÉV UTÁN KERÜLT ELŐ A HÁBORÚS BŰNÖS A „Journal d’Orient“ cí­mű lap athéni tudósítója jelentette, hegy a görög fő­városban letartóztattak egy Max Mertem nevű német állampolgárt, aki a második világháború alatt a hitleris­táktól megszállt Görögor­szágban Szaloniki katonai parancsnoka volt. Max Mertem a háborús-bűnösök listáján szerepelt, mert ka­tonai parancsnoki minőség­ben bűnrészes 686 görög és zsidó kivégeztetésében és sok rablásban, Max Mertem a háború után Nyugat-Bcrlinben ügyvédeskedett. Most egy perrel kapcsolatban kellett Görögországba utaznia, hogy ügyfelét képviselje. Ügy látszik azt hitte, hogy ma már nyugodtan elutaz­hat egykori gyilkosságainak színhelyére... Csalódott. A görög nép­nek jó az emlékezőtehet­sége. így lett az ügyvédből háborús-bűnös vádlott. (A „Rabotnicseszko Delo“-ból.) CSIMPÁNZ A REPÜLŐ­GÉP KORMÁNYÁNÁL A Detroit és Cansas City közt közlekedő repülőgépen egy csimpánz kiszabadult ketrecéből. Előbb ide-oda ugrált a gépben, majd he­lyet foglalt a másodpilóta ülésén. Állandóan szemmel tartotta a vezető pilótát — aki természetesen nem mert hozzányúlni, nehogy valami bajt csináljon — és minden mozdulatát pontosan utá­nozta. Csak a leszállás után fog­ták el ismét a csimpánzpi­lótát és zárták újra ketre­cébe. (A ,,Conibat“-ból.) A SZEXUÁLIS BŰNÖK VISZIK ROMLÁSBA AMERIKÁT? Nem annyira a kommu­nizmus fenyegeti az Egye­sült Államokat, mint in­kább a szexuális erkölcste­lenség, — állapította meg Billy Graham, ismert hit­szónok, a newyerki Madi­son Square Gardenben tar­tott nyilvános prédikáció­jában. Szerinte a szexuális bűnök több nemzet.t pusztí­tottak el, mint minden más bűn együttvéve. Amerika is áldozatul eshet ennek. A szónok heves szavak­kal ostorozta az amerikai lapokban megjelenő tisztes­ségtelen képeket és a női ruházkodásban megnyilvá­nuló szabadosságot. (A ,,Combat“-báL) DRÄGÄLOTTA A SZERELMET - GYILKOLT A Mississippi állambeli Natchezben egy garniszálló­­öan átvágott nyakkal, hol­tan találták Estelle Hurst 39 éves prostituáltat. A nyomozás megállapí­totta, hogy a gyilkos James Guy 25 éves gépkocsiveze­tő. A kihallgatás során a sofőr bevallotta, hogy a lány a kialkudott három dolláron felül még kettőt kért. Ez hozta annyira dühbe, hogy kést rántott. (A ,,Combat“-ból.) — Igyekeztünk a legtel­jesebben bemutatni a Csen­des-óceán gazdag állatvi­lágát. Felvételeinket szige­teken, a vizen és a víz alatt] készítettük. A mélytengeri felvételeknél eleinte sok* nehézséggel kellett megbir­kóznunk, de segítségünkre sietett Anatolij Kaplanov­­szkij mérnök, aki újtípusú tengeralatti filmfelvevő gé­pet szerkesztett. Szeretnék megemlékezni arról a szí­vélyes támogatásról, ame­lyet a kínai filmművészek nyújtottak számunkra. Né­­hányan közülük közvetle­nül is részt vettek a film készítésében. Szovjet eszperantisták Az eszperantó igen elter­jedt a Szovjetunióban is, A legnagyobb szovjet vá­rosokban sok ezer ember tömörül az eszperantó kö­rökbe. Csupán Leningrád­­ban mintegy 50 ilyen kör működik. A szovjet eszpe­rantisták rendszeresen le­veleznek külföldi társaik­kal. Jelenleg egy eszperan­tó nyelvkönyv és szótár összeállításán dolgoznak, Gyermekiiajók a Moszkva csatornán Június 2-án Moszkvában megnyílt a folyami gyer­mekhajózás. A Moszkva fo­lyó csatornáján két gyer­mekhajó közlekedik majd: a „Szmelij” (Bátor) és a „Mirnij” (Békés). A hajók legénységét felsőosztályú tanulókból állítják össze* Ok. a matrózok, a gépészek a kikötőparancsnokok, a diszpécserek, sőt még a hajóskapitányok is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom