Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-12 / 135. szám

Vitái pz&Utárjai egytiutfaiek t jCfe mm 0 iKeletmaqYarorszaq jl. As MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanáes lapfa XIV. évfolyam, 135. szám 1957, június 12, szerda Aláírták a bolgár—magyar közös kormány- és Hétfőn este a parlamentben > ünnepélyes keretek között a két küldöttség tagjainak, valamint a tárgyalá­son részvevő szakértőknek, a párt és a kormány veze­tőinek jelenlétében aláírták a bolgár—magyar kor­mányközleményt. A Magyar Népköztársaság forradal­mi munkás-paraszt kormánya nevében Kádár Jáno. elvtárs, a Minisztertanács elnöke, a Bolgár Népköztár­saság kormánya nevében Anton Jugov elvtárs, a Mi­nisztertanács elnöke írták alá a közleményt, <4 közle mény így hangzik: ti A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozata :* Magyar Népköztársaság kormányának meghívá­sára 1957. június 5. és 11. között bolgár kormánykül­döttség látogatott a Magyar Népköztársaságba. A lá­togatás- során a bét kormány küldöttségei tárgyalásokat folytattak. A tárgyalásokon részt vett a Magyar Népköztár­saság kormányküldöttsége: Kádár János, a Magyar Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke. Dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Kiss Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagja, Horváth Imre külügyminiszter, Antos István pénzügyminiszter, Némety Béla, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Bolgár Népköztársa­ságban; és a Bolgár Népköztársaság kormányküldöttsége: Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Népköztársaság nemzet­­gyűlése elnökségének tagja, Rajkó Damjanov, a Bolgár Népköztársaság helyet­tes miniszterelnöke, kereskedelmi miniszter, Karlo Lukanov* külügyminiszter, Sztoján Tomocsev város- és községgazdálkodási és útügyi miniszter. Krasztju Sztojcsev, a Bolgár Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete a Magyar Nép­­köztársaságban. A két kormányküldöttség a tárgyalásokon meg­vitatta a nemzetközi ■ helyzet számos időszerű kérdését, eszmecserét folytatott a két baráti ország kapcsolatai­nak továbbfejlesztéséről és a szocialista tábor egysé­gének további megszilárdításáról. A Bolgár Népköztársaság kormányküldöttségének látogatása baráti és szívélyes légkörben zajlott le. A két küldöttség részéről kölcsönös megértés és teljes egyetértés nyilvánult meg az összes megvitatott kér­désekben. I. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy a két ország baráti kapcsolatai minden té­ren megszilárdultak és továbbfejlődtek. A magyar és a bolgár nép barátságának régi történelmi hagyományai vannak. A két nép évszázadokon át hősies harcot foly­tatott a hódítók és idegen elnyomók ellen nemzeti füg­getlensége és szabadsága kivívásáért. A bolgár nép szívébe zárta a magyar nép hű fiait, Kossuth Lajost és Petőfi Sándort, nagyra becsüli for­radalmi tevékenységüket. Kossuth Lajos az 18-18—49. évi forradalom leverése után menedéket talált a testvéri bolgár nép körében. Az idegen elnyomás elleni hősi harcokban a fényes jövőbe vetett hitnek kimeríthetet­len forrása volt mindkét nép számára Petőfi Sándor és Hriszto Botev forradalmi költészete. Költészetük sok magyar és bolgár hazafit lelkesített hősi harcra. A fasizmus ellen vívott harcokban a két nép ba­rátsága tovább erősödött. A magyar nép élénken őrzi emlékezetében a bolgár nép nagy fiának, Georgi Di­­mitrovnak hősies példamutatását és nagyra értékeli a nemzetközi munkásmozgalom e kiemelkedő alakjának a kommunizmus ügyéért folytatott önfeláldozó harcát. A Szovjetuniónak a német fasizmus felett aratott történelmi győzelme megnyitotta az utat a két test­véri nép örök és megbonthatatlan barátsága előtt. A magyar nép kegyelettel emlékezik azokra a bolgár ha­zafiakra, akik életüket adták a német fasizmus ellen a Magyarország felszabadításáért vívott harcokban és vérükkel pecsételték meg a két nép barátságát. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság között 1948. július 16-án megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény Elutazott a bolgár párf-i és hormányhUldOttség Kétezer kommunista nevében TSz vezetik tanácskozása a Nyírmadai Gépállomáson hozzájárult a béke megerősödéséhez Európában, és kedvezően hatott a két ország széleskörű kapcsolatai­nak további fejlődésére és megerősödésére. A szocializmust építő két ország kapcsolatai a le­nini elvek alapján fejlődnek. Ezeknek az elveknek a következetes alkalmazása megnyilváriplt az 1956 októ­ber-novemberi magyarországi események idején is, amikor a testvéri bolgár nép jelentős erkölcsi és anyagi támogatást nyújtott az ellenforradalom ellen küzdő magyar népnek, s hozzájárult a magyar forra­dalmi erők gyors győzelméhez. A magyar és a bolgár nép barátságának megerő­sítése, a Szovjetunió vezette szocialista országok együtt­működése, és megbonthatatlan egységük szilárd bizto­sítéka a két ország fejlődésének, nemzeti függetlensé­güknek és a béke megőrzésének. A világ első munkás-paraszt állama, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok igaz és őszinte ba­rátsága egyik legfontosabb feltétele, s legfőbb bizonyí­téka a proletár nemzetköziség, a szocializmus és kom­munizmus ügye iránti odaadásnak. * II, A jelenlegi nemzetközi helyzet elemzése során a két kormány megállapítja, hogy a szocialista országok­nak a békés egymás mellett élés megvalósítására irá­nyuló erőfeszítései ellenére, az utóbbi időben az impe­rialisták részéről kísérletek történtek a nemzetközi fe­szültség fokozásara. Az Eszakatlantl Szövetségbe tö­mörült országok agresszív imperialista körei az utóbbi időben fokozták a béke aláaknázására irányuló tevé­kenységüket. Anglia, Franciaország és Izrael alattomos támadása Egyiptom ellen a szabadságszerető egyiptomi nép hősies ellenállásával találkozott, és teljes kuúaroot vallott. Az egész haladó emberiség támogatta az egyiptomi nép­nek a támadók ellen vívott igazságos harcát. Az a ha­tározott támogatás, amelyet a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és a többi békeszerető ország nyújtott Egyiptom népének, meghiúsította a hódítók terveit. A világ haladó és demokratikus erőinek a reakció és a gyarmatosítás erői felett aratott hatalmas győzelme ellenére, a helyzet a Közel- és Közép-Keleten továbbra is feszült. Az Egyesült Államok uralkodó körei a „Dnlles— Eisenhowcr-doktrina” segítségével, új gyarmati rab­ságba akarják hajtani a Közel- és Közép-Kelet népeit, s ez véget vetne az arab országok nemrégen kivívott nemzeti függetlenségének és szuverenitásának. Az ame­rikai imperializmus ennek az „elv”-nek a leple alatt, az eszközökben nem válogatva, igyekszik elrabolni a Közel- és Közép-Kelet országainak természeti kincseit, megosztani az arab népeket abból a célból, hogy azo­kat az amerikai monopóliumoknak egyenként alávetve, agresszív katonai tömbökbe vonja be. Erről tanúskod­nak a közelmúltban kirobbant jordániai események is. Ezért a két kormány kijelenti, hogy teljes egészében támogatja a Szovjetunió kormányának a Közel- és Kö­zép-Kelet békéjére és biztonságára, valamint ez orszá­gok belügyeibe való be nem avatkozásra vonatkozó Nyilatkozat-tervezetét. A két kormányküldöttségnek az a véleménye, hogy a Nyilatkozat-tervezetben lefektetett elvek megfelelnek a Közel- és Közép-Kelet népei, va­lamint az egész világ békéért harcoló népei érde­keinek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányai ismét rckonszenvüket nyilvánítják az egyiptomi nép és kormánya iránt, s támogatják Egyip­tom nemzeti függetlenségének megvédésére irányuló erőfeszitéseit. A felek továbbra is támogatják az arab népek nemzeti függetlenségük megőrzésére irányuló törek­(Folytatás a 2. oldalon) A közelmúltban a Nyír­madai Gépállomáson össze­jöttek a körzet termelőszö­vetkezeteinek vezetői, hogy megbeszéljék a téeszek és a gépállomás kapcsolatát. Elöljáróban sok szó esett az ellenforradalom tanulságai­ról a termelőszövetkezetek­ben, mellyel kapcsolatban egységes volt az álláspont, ébernek kell lenni és a drá­gán szerzett tanulságot soha nem szabad elfelejte­ni. Jenei Pál elvtárs, az őri Petőfi TSZ elnöke elmon­dotta, hogy az ellenforrada­lom nyomai még mindig meglátszanak az embere­ken és az a feladat, hogy a J megtévesztetteket türelem­mel neveljük, viszont az ellenforradalmár beállított­ságúak kizárásától -sem kell visszariadni, mert ezzel erősíthetjük a szövetkeze­teket. A szövetkezetek vezetői általában arról számoltak be, hogy ez év tavaszán ja­vult a gépállomás és a téeszek kapcsolata. Takács József, a pusztadobosi Béke TSZ elnöke elmondotta, hogy a gépállomás olyan jó munkát végzett, hogy az egyénileg dolgozó parasztok is megdicsérték, így ők tó szívesen szerződnek. A szö­vetkezetünkben eddig gép­­ellenesség volt, de most számvetést csináltak és rá­jöttek, hogy 11.000 forint ráfizetésük volt a lótartás­ra, ezért csökkentik a ló­­állományt és tehenet vesz­nek helyette. Ax aratásnál jobb munkát várnak a termelőszövetkezetek, mint a múltban kaptak. Minden szövetkezet szer­ződött aratásra, de azt kér­ték, hogy a kévekötést sok­kal gondosabban végezzék a gépállomások, miht a ko­rábbi években. Hódi András, a rohodi Űj Élet TSZ elnöke elmon­dotta, hogy a kapcsolat megjavításához a téeszek­­nek is segíteni kell a gép­állomások vezetőit, bár ők i* nagyon ügyeljenek arra, ha valamit megígérnek, azt pontosan tartsák is be. A termelőszövetkezetek­ben sincs minden rendben a munkafegyelemmel. Elő­fordul, hogy a gépállomás­ról pontosan kimennek a gépek, de 2—3 órát í* ott kell várakozniuk, míg em­ber kerül a géphez. A jobb munka közös érdek Ellenőrizni kell a trakto­rosok munkáját, de segíteni i. kell rajtuk. Hódi elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy szövetkezetükben az egyik traktoros az ellenfor­radalom hatása alatt eléggé fegyelmezetlen volt, gyen­ge munkát végzett és ő többször is foglalkozott ez­zel az emberrel. Ma már egészen jól kezd dolgozni, ebből szövetkezetnek, de a traktorosnak és a gépállo­másnak is csak haszna van. Az értekezlet végén a gépállomás igazgatója meg­ígérte, hogy iparkodnak a meglévő hibákat mielőbb megszüntetni. A megbeszé­lés őszinte, nyílt bíráló, de ugyanakkor segítő légkör­ben folyt le. Talán több szó eshetett volna arról, hogy a gépállomás hogyan segíti az egyénileg dolgozó pa­rasztodat, főként a termelő­­s-övetkezetből kilépetteket. A termelőszövetkezetek mellett különösén nagy súlyt kell helyezni az egyé­nileg dolgozó szegény pa­rasztokkal való kapcsolatra. SZABÓ MIKLÓS JT. Baktalóránthása. Szerdán újabb negyven magyar gyermek tér haza Jugoszláviából Belgrád (MTI). A ju­­• goszláv—magyar hazatele­pítő vegyesbizottság szervei (június 12-én újabb, körül­belül negyven főből álló ‘magyar gyermekcsoportot telepítettek haza. A 14—18 év közötti gyermekek saját kérelmükre térnek vissza hazájukba. A gyermekeket a horgosi határállomáson adják át;

Next

/
Oldalképek
Tartalom