Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-12 / 135. szám

3 KELETMAG YAROR«ZAG 1957. június 12. szerda A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kormányának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) véseit és továbbfejlesztik baráti együttműködésüket a Közel- és Közép-Kelet országaival az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapítja meg, hogy az 1956 október-novemberi ellenforradalmi felkelés megítélése tekintetében teljes az egyetértés a két kormány között. A külső imperialista agresszív köröktől támogatott magyarországi reakciós erők az előző vezetés által elkövetett hibákat és a Nagy—Lo­­sonczy-csoport áruló tevékenységét kihasználva, kísér­letet tettek a népi demokratikus rendszer megdönté­sére, a Horthy-fasizmus visszaállítására, hogy a Ma­gyar Népköztársaságot a szocializmust építő népek tá­borából kiszakítva, európai háborús tűzfészekké vál­toztassák. A Szovjetunió a magyar-forradalmi munkás-pa­raszt kormány kérésére segítséget nyújtott a magyar nép hazafias erőinek az ellenforradalom leveréséhez. A két kormány teljesen egyetért abban, hogy ezzel a Szovjetunió proletár internacionalista kötelezettségé­nek tett eleget és hozzájárult ahhoz, hogy a magyar dolgozó nép sikeresen megvédj; demokratikus és szo­cialista vívmányait. A magyar kormány és az egész magyar nép nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük a Bolgár Népköztársaság — testvéri segítségét, amely lehetővé tette, hogy a magyar nép gyorsan fel­számolja az ellenforradalom által okozott károkat és sikeresen folytassa a szocializmus építését. A bolgár nép őszintén örül azoknak a jelentős si­kereknek, amelyeket a magyar nép a népgazdaság helyreállításában, az ellenforradalom következményei eltüntetésében és a népi hatalom megerősítésében rövid idő alatt elért. Ezek a sikerek a Magyar Szocialista Mukáspárt és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány helyes politikájának és vezetésének, a ma­gyar nép lelkes munkájának, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségének köszön­hetők. A Bolgár Népköztársaság kormánya újra kijelenti, hogy a magyar nép és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány számíthat a bolgár nép és a bolgár kormány testvéri támogatására a szocializmus építésé­ben. Az 1956 október-novemberi ellenforradalom meg­mutatta, hogy az imperialista körök fokozott erőfeszí­téseket tesznek a szocialista tábor egységének megbon­tására és régi hatalmi pozícióik visszaszerzésére. A magyarországi ellenforradalom tanulsága, hogy a szo­cialista tábornak fokoznia kell éberségét az imperia­lista provokációkkal szemben és minden erővel tovább kell szilárdítania egységét. Ma, amikor az Egyesült Államok agresszív körei és A többi imperialista ország minden lehetőt megtesz a □épek szabadságának és nemzeti függetlenségének alá­­aknázására, a szocialista tábor egységének megbontá­sára. a szocialista országok legfontosabb feladata a vé­delmi jellegű varsói szerződés további erősítése. Amíg fennáll a háborús Északatlanti Szövetség, amelynek támadó céljai ismeretesek, amíg az Imperialisták foly­tatják háborús előkészületeiket és amíg az európai kollektív biztonság rendszerét nem sikerül megvalósí­tani, fenn fog állni a varsói védelmi szövetség is — a béke tényezője Európában. Csak az európai katonai csoportosulások felszámolása és európai kollektív biz­tonsági rendszerrel való felváltása teremtheti meg a tartós béke feltételeit. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányai úgy látják, hogy normális és baráti kapcsolatok kialakítása minden országgal, tekintet nélkül azok politikai és társadalmi rendszerére, a ve­lük való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztése hozzá fog járulni a feszültség enyhítéséhez és a nemzetközi helyzet megjavulásához. Mivel a ..kö­zös piac” és az „Euratom” szervezetekben részvevő or­szágok egyben tagjai a támadó céljáról ismeretes Északatlanti Szövetségnek is, s ezek a szervezetek az európai kollektív biztonság ellen irányulnak, a két kor. mány elítéli a hasonló jellegű szenek létrehozását. Mindkét kormány egyetért a Szovjetuniónak azzal á javaslatával, hogy az európai országok kössenek gaz­dasági együttműködésre vonatkozó szerződést, mert ez akadályozná Európa kettérzakitását és a háborús elő­készületek fokozását. A két ország népei figyelemmel kísérik és feltétel nélkül támogatják a német népnek egységes, demok­ratikus és békeszerető államban való egyesüléséért folyó harcát, amelynek szilárd támasza a Német De­mokratikus Köztársaság. A Német Szövetségi Köztár­saság újrafelfegyvérzésé és részvétele a támadó Észak­atlanti Szövetségben, valamint e szövetség utolsó ülés­szakának határozata a nyugatnémet hadseregnek atom­éi hidrogénfegyverekkel való felszerelésére, megnehe­zíti Németország egyesítését és veszélyezteti Európa bé­kéjét. Németország csak tárgyalások útján, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köz­társaság kölcsönös megértése alapján egyesíthető. Tekintettel arra. hogy az Egyesült Államok kor­mánya atom- és hidrogénbombákka’. valamint távirá­nyítású atomlövegekkel felszerelt katonai egységeket helyezett el a Német Szövetségi Köztársaság. Nagy- Britannia és más nyugat-európai államok területén, a két kormány teljes határozottsággal tiltakozik az atom­háború ilyen előkészületei ellen, mert ez súlyos csa­pással fenyegeti az egész emberiséget; a két kormány kijelenti, hegy az összes .békeszerelő országokkal ösz­­szefogva folytatja harcát az atomháború kirobbantásá­nak megakadályozásáért. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányai szükségesnek tárták, hogy megegye­zést kell elérni a lefegyverzés és európai kollektív biz­tonsági rendszer megteremtésének kérdésében. E kér­dések megoldására a Szovjetunió több ízben tett ja­vaslatokat, amelynek elfogadása jelentős mértékben hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhüléséhez. A két kormány teljes mértékben egyetért a lesze­relésre vonatkozó ez év márc. 18-i és április 30-i szov­jet javaslatokkal, és kijelenti, hogy továbbra is crö­­teszitéseket tesz a fegyverkezés csökkentésére, köve­teli az atom- és hidrogénfegyverek betiltását, valamint az azokkal kapcsolatos kiserietek beszüntetését. Az Egyesült Nemzetek tekintélyének és a világ békéjéért folyó harcban való szerepének megerősítése végett szükséges, hogy haladéktalanul helyreállítsák a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az Egyesült Nemzetek Szervezetében. Az Egyesült Államok kormá­nya kísérletet tett arra, hogy több kapitalista országra rákényszerítse saját politikáját a Kínai Népköztársa­ság elszigetelésével kapcsolatban. Ezen kísérletek csú­fos kudarcot vallottak, amikor néhány kapitalista or­szág elhatározta, hogy a Kínai Népköztársasággal hely­reállítja kereskedelmi kapcsolatait. A két kormány újólag megállapította, hogy nincs lyan fontos nemzet­közi kérdés, melynek rendezése ' JO milliós kínai nép, és annak kormánya nélkül meL dható volna A ma­gyar és a bolgár nép feltétel néUftil támogatja a kínai nép igazságos harcát Tajvan szigetének felszabadítá­sáért az amerikai megszállás alól. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság érdekelt a Balkán és Közép-Európa békéjének megerősítésében. A Magyar Népköztársaság kormánya megelége­déssel állapítja meg, hogy a Bolgár Népköztársaság kormánya jelentős erőfeszítéseket tesz a balkáni ál­lamok közötti jószomszédi és baráti viszony megterem­téséért. Ezt a célt szolgálják azok a kezdeményezések, amelyeket a bolgár kormány telt a balkáni országok­kal való politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiszélesítése végett. Mindez jelentősen hozzájárul a béke megőrzéséhez Európa e térségében. A két ország és a Jugoszláv Szövetségi Népköztár­saság politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai ja­vulóban vannak. A Magyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság a jövőben is törekedni fog ezek­nek a kapcsolatoknak a kiszélesítésére és elmélyíté­sére a kölcsönös megbecsülés, és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján. A két kormány abból kiindulva, hogy a béke és a balkáni népek közöti jó viszony az Európa e részén lakó népek létérdeke, meg van győződve arról, hogy minden vitás és függő kérdés, amely akadályozza a Bolgár Népköztársaság Görögországgal és Törőkország­­val való viszonyának további megjavítását, megold­ható és kell is, hogy azokat ez országok kormányai közvetlen tárgyalások után megoldják. III. A tárgyalások során a felek részletesen elemez­ték a Bolgár Népköztársaság és a Magyar Népköztársa­ság minden oldalú együttműködésének kérdéseit. — Megállapították, hogy a gazdasági együttműködés te­rén jelentős sikereket értek el. A magyar kormány és a magyar nép őszinte há­láját fejezi ki a bolgár kormánynak és a bolgár nép­nek, az ellenforradalom által szétzilált magyar gazda­sági élet helyreállításához adott testvéri segítségért. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a bolgár kormány által nyújtott 7 millió rubeles köl­csönt, és a több mint 25 millió leva segélyt mint a két szocialista ország barátságának önzetlen megnyilvánu­lását. A két kormányküldöttség megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a két ország árucsereforgalma évről­­évre növekszik. Ez elősegíti Magyarország és Bulgária gazdasági fejlődését és népeik életszínvonalának eme­lését. A Bolgár Népköztársaság a MagyarNépköztársaság­­nak fontos ipari nyersanyagokat és közszükségleti cikkeket szállít; például nyersolajat, szenet, dohányt, pirit-ércet és koncentrátorokat, faanyagot, bort, pamut­árut, vegyianyagot stb., a Magyar Népköztársaság pe­dig a Bolgár Népköztársaságnak különböző közlekedési berendezéseket, hengerlt árut, csöveket, vegyszereket, gyógyszereket, olajtermékeket stb. szállít. A két ország árucsereforgalma további kiszélesítése végett a kormányküldöttségek megegyeztek, hogy ez cv augusztus-szeptember havában hosszúlejáratú egyez­ményt kötnek az 1958—1960. években való kölcsönös szállításokra. Véleménycserét folytattak a pirit- és mangánérc­bányászat, a gépgyártás és elektromos ipar fejlesztése, a hengereltáru-termelés és közlekedési berendezések létesítése kérdésében abból a célból, hogy helyesebben használják fel a két ország gazdasági lehetőségeit, és termelési profilját; megállapodtak a specializáló« és együttműködés fejlesztése tekintetében. A két kormányküldöttség nagy jelentőséget tulaj­donit a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság együttműködésének a mezőgazdaság területén. A két fél megegyezett, hogy együttműködésüket ezen a területen kiszélesítik, kölcsönösen segítik egymást tapasztalatcserével, dokumentációval és szakemberek­kel, továbbá magokat és ültetvényanyagot cserélnek a szelekció és a fajlakipróbálás szükségleteire. A Nagyar Népköztársaság kormánya delegációt küld a Bolgár Népköztársaságba a mezőgazdaság szocialista átalakításának tanulmányozására. Elutazott a bolgár kormány- és pártküldöttség A Bolgár Népköztársaság kormány- és pártküldött­sége Anton Jugovnak, a Minisztertanács elnökének, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjá­nak és Todor Zsivkovnak, a BKP Központi Bizottsá­ga első titkárának vezeté­sével, szakértői és tanács­adói kíséretében kedden délelőtt elutazott Budapest­ről. A Keleti-pályaudvar ér­kezési oldala előtti ün­nepi díszbe öltözött té­ren diszszázad sorakozott fel. Anton Jugov Kádár János kíséretében ellépett a díszszázad előtt. Üttörók virágcsokrokat nyújtottak át a bolgár delegáció tag­jainak, miközben a búcsúz­tatásukra megjeleni több­ezer budapesti dolgozó lel­kes tapssal köszöntötte bol­gár barátainkat. A kormány- és pártkül­döttség tagjai ezután üd­vözölték a búcsúztatásukra megjelent személyiségeket; Biszku Bálái, Fehér Lajost, Kállai Gyulát, Kiss Ká­rolyt, Marosán Györgyöt, dr. Münnich Ferencet, Ró­nai Sándort, Somogyi Mik­lóst, az MSZMP Intéző Bi­­zotságának tagjait, Nagy Dánielt, az Elnöki Tanács elnökhelyettesét, az Elnöki Tanács, a Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormány, az MSZMP Központi Bizott­sága tagjait, a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetőjét és tagját. Ezután Anton Jugov mondott beszédet: Azon meggyőződéssel tá­vozunk el — mondotta töb­bek között — hogy a marxista—leninista pártja és Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mánya köré tömörült magyar nép nem riad vissza semmiféle ne­hézségtől, továbbra is bátran küzdi le az el­lenforradalmi lázadás következményeit, sike­resen fogja fejleszteni gazdaságát, megerősíti népi demokratikus rendszerét és tántorít­­hatatlanul fog a szocia­­lizmus útján haladni. Szívből kívánunk a ma-t gyár népnek új, további si./ kereket a Magyar Népköz­­társaság felvirágoztatásá-í hoz, a testvéri magyar nép boldogságához, majd a bol­gár . kormány- és pártdele-* gáció nevében-kifejezte há-. Iáját a testvéri és szívélyes fogadtatásért. \ rJl. Ezt követően Kádár Já­nos búcsúztatta • bolgár vendégeinket. A most befejeződött- ma­gyar-bolgár tárgyalásokon is kifejeztük azon eltökélt szándékunkat — hangsú­lyozta többek között a ma­gyar miniszterelnök, —i hogy népeink érdekeihez és a béke védelmének megfelelően erősítjük a szocialista tábor egysé­gét, erősítjük a ma­gyar-bolgár barátság elmélyítésével, egymás • gazdasági támogatásá­val, kulturális kapcso­lataink szélesítésével. A magyar-bolgár kapcsö-. latok fejlesztése, a népéinlsj közötti barátság a "né­pek közötti békét erősíti." Kérjük önöket, adják át! a bolgár dolgozóknak szív-j bőljövő j »kívánságainkat,1 Sok sikert kívánunk a bol-; gár dolgozóknak a szocia-j lista társadalom felépítésé-: nek dicső és nagy munká-! jában. A bolgár kormány- és pártküldöttség tagja; ez­után búcsút vettek, a pálya-' udvaron megjelent szemé­lyiségektől, majd külörlvó­­natukba szálltak. A határig elkísérte őket. dr. Münflich Ferenc, a kormány első el­nökhelyettese, az MSZMP Intéző Bizottságának tagja, Horváth Imre külügymi­niszter, Sebes István ■•kül­ügyminiszterhelyettes éa, Csatorday Károly, a Kül­ügyminisztérium proí'okoll­­osztályának vezetője. t A felek megbeszélték a közvetlen és átmenő áru­szállítások kérdését, és megegyeztek, hogy a két or­szág közlekedésügyi szervei a korábbi jó hagyomá­nyoknak megfelelően megteszik a szükséges intézke­déseket az áruszállítás gyors és zavartalan lebonyolítá­sáért. A bolgár kormányküldöttség látogatása a magyar és a bolgár nép barátságának nagyszerű megnyilvánu­lása volt. A tárgyalások arról tanúskodnak, hogy' a két állam vezetőinek közveten érintkezése, a közös véle­ménycserék, parlamenti küldöttségek és társadalmi szervek kölcsönös látogatásai nagymértékben hozzájá­rulnak a szocialista együttműködés elmélyítéséhez, és a két nép barátságának megszilárdításához. A felek megegyeznek abban, hogy a két ország kapcsolatainak elmélyítése céljából a közeljövőben ál­lampolgársági, konzuli és állategészségügyi egyezményt kötnek. A két kormány megállapította, hogy a két ország kulturális együttműködésének nagy lehetőségei van­nak. A két kormány támogatja a kulturális, tudomá­nyos és sportkapcsolatok kiszélesítését az irodalmi művek kölcsönös lefordítását és kiadását. A két kormányküldöttség szükségesnek tartja,, a rendszeres és sokoldalú tájékoztatást a két nép mun­kájáról és eredményeiről, az élet minden területén. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztár­saság kormányküldöttségei kijelentik, hegy külpoliti­kájukban a jövőben is minden országgal egyetértésre és együttműködésre törekednek, minden erejüket a Szovjetunió által vezetett hatalmas szocialista tábor' erősítése, a szocializmus győzelmének biztosítására, a béke megvédésére, és a népek biztonságának szilárdí­tására fordítják. Kelt Budapest, 1957. évi A Magyar Népköztársaság kormánya részéről: KÁDAK JANOS a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke. június hó IC. napján. A Bolgár Népköztársaság, kormánya részéről; Anton jugov r:: a Bolgár Népköztársaság Miaisztcrtan-u-sá*s»J> el­nök*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom