Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-22 / 144. szám

XIV. évfolyam, 144. szám 1957. június 22, szombat Milyen veszéllyel jár a párton belül az intrika? A nagycserkeszi ellenforradalmárok tiszavirág-élete Szegeden és Debrecenben versenyeznek atlétáink Többtermeléssel Megindul! Rózsáidban Is a szövetkézén mozgalom Rozsáiyból, volt termelőszövetkezeti tagok levelet írtak a megyei tanács mezőgazdasági osztályára, hogy segítsenek nekik új szövetkezet alakításában, illetve az előkészítő bizottság létrehozásában. Egyre több azoknak a volt tsz tagoknak a száma, akik felismerték, hogy az őszi kilépésükkel elsősorban maguk ellen cse­lekedtek, mert egyénileg nem tudják azt a jövedelmet elérni, amit a szövetkezet nyújtott nekik. a jövedelmezőségi terv teljesítéséért A Dombrádi Állami Gazdaság dolgozóinak versenye Június elején tartották meg tanács­kozásukat az állami gazdaságok vezetői, Lillafüredre mennek a legjobb nüvényápoiők a Kemecsei állami Gazdaságból A kemecsei gazdaság vezetői elhatá­rozták, hogy a dolgozók versenylendü­letének kibontakozását anyagi elisme­réssel is elősegítik. A párt- és tömeg­szervezetekkel karöltve hozzájárultak a növényápolási munkákban legjobb ered­ményt elérő munkacsapatok jutalmazá­sához. A kukorica, burgonya és cukor­répa kapálásában négy munkacsapat hívta ki egymást kölcsönösen a több, és jobbminőségi munka végzésére. Besse­nyei János, Bállá Sándor, idős Juhász József és Albert József munkacsapatai versenyeznek a megtisztelő elsőségért s az azzal járó 500 forint céljutalom és egy feledhetetlen lillafüredi kirándu­lásért. A második és harmadik helyezett 300, illetve 100 forint jutalmat kap. Tiszadadán is alakult tsz-előkészitő bizottság Tiszadadán az ellenforra­dalom előtt négy termelő­­szövetkezet működött. Nem voltak hiba nélküliek, kü­lönösen az önző, ragadós kezű vezetés ártott sokat egyik másik szövetkezetben. Mindezek kijavíthatok let­tek volna, hiszen e hibák ellenére is a szövetkezetek ahol elhatározták jövedelmezőségi ter­vük 10 százalékos növelését. Több gaz­daságban ezt a feladatot kizárólag a minőség javításával is képesék elérni, míg máshol a terméshozamokkal, vagy — s ez talán a legjobban megalapozott, — mindkettővel, A Dombrádi Állami Gazdaságban MSZMP, a szakszervezet és a szakmai vezetők alapos terméskilátás felmérése mellett az üzem dolgozói úgy határoztak, hogy a terméshozam növelésével biz to- Tegnap a művelődési in­­sítják a jövedelem emelését, A 339 holdas őszi-tavaszi kalászos terméshozamát 15 százalékkal emelik s így az önköltség mintegy 13—15 száza­lékkal csökken. A kukorica négyszeri kapálásával és pótbeporzássa.1 szintén 15, a cukorrépánál pedig 33 százalékos önköltségcsökkentést érnek majd el, és erre számítanak minden jelentősebb kul­túra termelésénél is, erősödtek a tagjaik többsé­ge megtalálta számítását. Ezt ma már mind többen látják Tiszadadán, különö­sen a szegény parasztok ér­zik a szövetkezet hiányát. Ezért is alakult május vé­gén egy nyolc tagú előké­szítő bizottság, amely fog­lalkozik az új termelőszö­vetkezet megalakításával. Eddig mintegy 16 család nyilatkozott a szövetkezet megalakítása mellett. A szá­muk napról-napra gyarapo­dik. Minden remény meg­van rá, hogy rövidesen meg­alakul egy egységes terv melőseövetkezet. , “ii Megalakult a Hazafias Népfront megyei művelődési tanácsa Évzáró ünnepélyt tartott tegnap a Zeneiskola Nyíregyházi zeneművészek is résztvesznek a Hajdúsági Zenei Héten Tegnap délután évzáró ünnepélyt tartott a Nyír­egyházi Állami Zeneiskola a József Attila Művelődési Ház nagytermében. Ez al­kalommal az iskola legjobb növendékei műsort adtak. A műsoron dalok és áriák, zongora- és fúvósszámok szerepeltek, valamint az is­kola tanáraiból és növen­dékeiből alakult szimfoni­kus zenekar előadásában Haydn: D-dur szimfóniájá­nak 3—4. tétele. A sikeres évzáró bizonyítéka az isko­la egész évi kitűnő mun­kájának. Újabb elismerést jelent az a tény, hogy a Hajdú­sági Zenei Hétre az iskola művésztanárai közül Is meghívtak egyeseket ven­dégszereplésre. Mostmár mégis elhiszik Óvodát avatnak a tissadobiak Mindenki jólesően sóhajt fel Tisza­­dobon, akinek valami kis köze van az óvodához. Nagyon kevés az, aki ez alól kivétel. Négy éve szaladgáltak a tanács­vezetők a járástól a Tervhivatalig, négy éven át biztatták a község lakosságát az új óvoda építésének megkezdésével, négy év alatt mégsem történt más, mint a nép bizakodásának, érdeklődésé­nek a csökkenése és a romos, régi, élet­­veszélyes óvodának a pusztulása. A régi óvoda, — ahogy találóan megjegyezték — olyan idős, mint ami­kor még az orvosok is szabadkéményes házat építettek; a legidősebb ember is olyannak látta hatvan évvel ezelőtt, mint most: omladozónak, düledezőnek. A szabadkéményt is csak néhány éve dob­ták ki. Egy évvel ezelőtt kezdtek aztán az új óvoda csinálásához, ami egy azelőtt más célra épített épület alapos átalakí­tását jelentette, 200 ezer forintos költ­séggel. Az elmúlt év őszén be tudták volna fejezni, ha nem jönnek közbe az októberi események. így most végeztek a munkával s folyik a takarítás a friss mész és fenyődeszka illatú helyiségek­ben. Ebben a második otthonban ötven gyermeknek van helye, de — mint mondják, ahogy az érdeklődés mutatja, — száz férőhely is kevés lenne. Mikor látták a gazdák, hogy tényleg lesz valami az óvodából — igaz eléggé az utolján, — ők is segítséget adtak s szállították el a törmeléket és töltötték fel az utak kottyanóit. Ügy számolják a község vezetői, hogy a takarítás, a felszerelések átszál­lítása után, egy hét múlva megnyitják az óvodát, ahol egész éven keresztül lesz helyük az apróságoknak s nyáron a munka dandárjában, amikor a mamák nem érnek rá, a gyerekek étkeztetése is biztosítva lesz. tézmények vezetőiből, mű­vészekből, kiváló pedagógu sokból és társadalmi szer­vezetek képviselőiből meg­alakult Nyíregyházán a Ha­zafias Népfront megyei el­nökségének művelődési ta­nácsa. A tanácson belül há­rom bizottságot és egy albi­zottságot hoztak létre, a speciális területek ügyei­nek intézésére. Miután meg­választották a vezetőséget, Arató Ferenc, a Megyei Ta­nács Oktatási Osztályának vezetője tartott tájékoztató előadást a megye művelődési helyzetéről, amit vita kö­vetett. Ezután meghatároz­ták a tanács feladatát, cél­kitűzéseit. A művelődési tanács többek között fel­adatának tekinti, hogy a megye területén az iskolai oktatást, népművelést, az ifjúság és felnőtt lakosság nevelését széles társadalmi üggyé tegye; megfigyelése­ket végezzen, a megye mű­velődési életében összegyűj­tött anyagokat az illetékes szervek elé terjessze; elő­segítse haladó hagyomá­nyainak ápolását, műemlé­keink védelmét; a lehetősé­gekhez képest írásos propa­­ganda anyagokat is adjon)! ki esetenként. Megállapították a külöiw böző bizottságok munka-í programját, üléseinek ide­jét, s azok napirendi pont­jait. Végül a művelődési tanács tütakozó táviratot, küldött az Országos Béke­­tanácsnak, amelyben köve­telik a nukleáris fegyverek! gyártásának s velük való kísérletezéseknek beszünte­tését. Miér! nincs hárem beregi községben péiisó ? Válasz egy levélre A lányai községi tanács­elnök levélben fordult a szerkesztőséghez, amelyben arról panaszkodik, hogy községük a tiszakereese­­nyi földművesszövetkezethez tartozik, de ettől a szövet­kezettől egy deka pétisót nem tudnak szerezni. — Ugyanígy nem jutnak mű­trágyához a mátyusi éske­­recsenyi parasztok sem. — Levelében a tanácselnök azt is megírja, hogy a Ti­szán inneni községekben ál­landóan lehetett pétisót kapni. Tavaly, vagy azelőtt nem tartottuk volna furcsának ezt a panaszt, de most ez év júniusában kissé érthe­tetlennek látszott, amikor megyeszerte bőségesen volt és van is petisó. A vásárosnaményi járás mezőgazdasági osztályveze­tője, Csorba elvtárs rosz­­szallotta, hogy júniusban fordultak panasszal a me­gyei laphoz. Ha őket erről áprilisban, vagy májusban értesítik, azonnal tudnak nekik pétisót szállítani. A műtrágyaértékesítő vállalat ♦ megyei kirendeltségének vezetője arról tájékoztatott bennünket, — amit a kere­­csenyi földművesszövetke­zettel folytatott levelezés­sel js bizonyított, — hogy márciusban ténylegesen nem tudtak műtrágyát ad­ni, de a március 30-i vá­laszlevelükben azt írták a kerecsenyi földművesszö­vetkezetnek, hogy később áprilisban és májusban ha szükségük van pétisóra, szállítanak. Erre a márciusi levélre a földművesszövet­kezet már nem válaszolt, így a kirendeltség nem is szállított pétisót. A műtrágyahiányért szerintünk a legnagyobb felelősség a kerecsenyi földművesszövetkezet veze­tőit terheli, mert áprilisban nem kérték újra a pétisó szállítását. A beregi részen a tavasziak vetése főként április végén, május elején történt. A kalászosok fej­trágyázása is — a második — május közepére tolódott ki. A kapások fejtrágyázá­sa pedig egészen napjain­kig lehetséges volt. Tehát aszal nem lehet védekezni, hogy az áprilisi szállítás már későn lett volna- Sor kát beszélünk arról, hogy termelési tevékenységet is végezzenek a földműves­szövetkezetek, de ennek el­lenére tízszer elutaznak pálinkáért, míg egyet lép­nek műtrágyáért. Az érintett három község: tanácsát és mezőgazdasági előadóit sem szabad a fe­lelősségből kivonni, ha már a szövetkezet elhanyagolja a dolgozó parasztság ilyen igényét, legalább nekik kel­lett volna idejében ütni a vasat. A Jászövnek, az il­letékes gépállomásnak és a járási tanács mezőgazda­­sági osztályának is megvan a maga része a felelősség­be».. Sajnos, most már csak a felelőseket lehet felsorolni, de ettől a termés nem lesz több. A jövőbeni nagyobb felelősségérzet érdekében reméljük e néhány sor, mégis használ valamit, *Dí(óq pmhfarjrt! egyes uljeiek f Keletmaqyarorszaq i Ab MSZMP megyei intése bizottsága és a megyei tanács lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom