Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-28 / 122. szám

1957. május 28, kedd tfELEIM AG VARORSZAO Üvegszilánkok a kenyérben, Fonnyadt, rossz zöldségek, Tüdőbeteg túró és húsárak, „Véletlenül“ megdrágult hús, Udvariatlan kiszolgálás, a társadalmi j ellenőrök legutóbbi! portyáján I A társadalmi ellenőrök önkéntes és sokszor áldó- g zatokkal járó munkája g többször segített a keres- h kebelemben tapasztalt sza- g bálytalanságok és visszás- ti ságok leleplezésében. — A p legutóbbi portya, melyen a fi városi társadalmi ellenőrök ti részt vettek ismét igen u hasznosnak és időszerűnek e bizonyult. Az ellenőrök sze- it lencsére ott jelentek meg, b ahol a gondatlanság és É nemtörődömség ütött la- é nyát. r< Néhány ilyen villám-el­lenőrzést tartottak már a s‘ doigozó kisemberekből, csa- g­­ládanyákból, tisztviselőkből és egyéb foglalkozásbeliek­­bői álló ellenőrök, de ke- „ vésbé tapasztaltak ilyen mérvű gondatlanságot, mint b legutóbb. Meglepő, hogy a,*« legtöbb baj, mindig, és mint» a legtöbb helyen — a ke-* nyérsütéssel, szállítással és* árusítással volt. A Kenyér-* gyár II. számú üzeméből* például nem eléggé tisztaj kocsival szállítják a bol-? tokba a friss kenyeret. —* Nem használják terítékülj a ponyvát és a munkások J cipőjükkel szennyezik aj kocsit. Ebből az üzemből I sületlen kenyeret küldtek! a 73-as boltba, amit ki! kellett cserélni. ! Ettől veszélyesebb és* elképesztőbb eset fordult* elő a Kenyérgyár III. sz.J üzemében, ahonnan üveg-J szilánkokkal szennyezett ke. * nyér került a fogyasztók! : asztalára. Felelőtlen, fi-5 gyelmetlen munka okozta! a komoly következmények-! kel járható szabály talansá-! got. | Fonnyadt és régi, szintet élvezhetetlen zöldséget árul-* tak a földművesszö vetke.J zeti zöldségboltok a város-! ban és a piacon. Nem gon-Z doskodtak friss áruról a* fogyasztók rovására, — él-* ve monopolhelyzetükkel. A* városi tanács kereskedelmi ♦ osztálya segített ezen a* helyzeten és az ellenőrzés*!1 után intézkedett, engedélyt}u adva a piacon a kemecsei»r£ állami gazdaságnak zöld-*“ ségfélék árusítására. Re-» v méljük, a kemecseiek fel-* ^ veszik sikerrel a versenyt|ri a szövetkezetekkel ésmin-*P taárut. friss és élvezhetője újdonságot hoznak a vá-t t fosnak. • A piaci ellenőrzéskor} f olyan eladókkal találkoz-1 “ tak az ellenőrök, akik en-X K gedély nélkül és a legese-*1}' kélyebb egészségügyi köve-*f telmények mellőzésével* í; próbáltak eladni vágott ba-j17 romilt. A kedvezőtlen áru-|ÍE silókat azonnal kitiltották*21 a piacról. A vágott barom-* t; fiákkal kapcsolatban igyek-J szünk megjegyezni, hogy!11 ezzel még nem lett meg-} oldva a város vágott ba-Jv romfival való ellátása. Jó* lenne, ha a többi városok* példájára, nálunk is hoz-ík nának hatóságilag a piacra,* Ci vagy a boltokba vágott* a baromfit. Igen szükséges *a és jól elkelne. |r. Két személy túrót ésjh húst árult a piacon. A tü-Jt* zetesebb vizsgálat kider.-t r: 'ette, hogy mindketten tü-J V tíőbctegek és egész család-ja juk fertőző betegségben j1"' szenved. El kellett hagy-» V niok a piaci standokat. .Fi-Ín gyelmeztető volt ez az eset,* hogy többször is kell el-* fi lenőrizni a hygéniai köve-J s telményeket piacon és bő!-} A húsboltokba is elláto­gattak a váratlan vendé­gek. A Rákóczi úti 52-es húsboltban rendet, tisztasá­got és udvarias kiszolgálást tapasztaltak. Ellenben a Dózsa György útiban a 16 forintos húst három forint­tal drágábban mérték. Ta­láltak még visszásságot a Rákóczi utca sarkán lévő italboltban, ahol sör he­lyett habot mértek. A Béke-mozi büfféjében régi. élvezhetetlen krumplicuk­rot és kútvízzel „erősített” szódavizet tettek a vendé­gek elé. Több helyen udvariassági kifogások merültek fel. A Széchenyi utcai zöldség­boltban nem azt adják a vevőnek, amit kér, hanem arról akarják meggyőzni, azt vásái öljön, amit ok ajánlanak. A faipari vál­lalat hulladékait árusító eladónő nélkülözi a legmi­nimálisabb előzékenységet is. Későn jár be, s kezdi meg a hulladék osztást, eső­ben nem szolgál ki. Ilyen tarkaságok fogad­ták a társadalmi ellenőrö­ket, akik napi munkájuk mellett mindannyiunk ér­dekében szétnéztek nyitott; szemmel és füllel a város­ban. Reméljük, többször is; hírt adhatunk portyázá­saikról s észrevételeik; megértésre találnak. (Páll G.)j As élet kapujában IV emrég ballagtak a fiatal „véndiákok". Olyan ez ^' az évenként visszatérő . kedves szokás, mint cseresznyeérés a nagy gyümölcsösben, — tavaszi vi­rágzás után egyszerre, szinte váratlanul piroslani kez­denek a fák. Váratlan minden ballagás. Hát ismét elmúlt egy év? S mindig újak. és újak lépnek arra az útra, amely az iskola padjaiból az érettsségihez vezet, munkához, vagy felsőbb is„v..^oa. S a nap izgalma túl íép az iskola kapuján:;; érzi a város, érzi minden ember. Benkő Borbála is ballagott a Zrínyi Ilona Leány­gimnázium. növendékei között. Fehér matróz-blúz..; csillogó szem, dobogó szív. Hiszen egy éleiben -.„ak egyszer van ballagás..; Mi a helyzet a családi sörrel ?! A sörkedvelők egész seregének okoz fejtörést és* nem kevés bosszúságot, hogy a családi sörös üvegek * nincse -1 tele. Mikor a hiányzó sörmennyiség után ér-J deklődünk, rendszerint az a válasz, hogy „így szabá- „ lyos”, „nem szabad teleönteni az üveget, mert szét-} pukkan." X Felvilágosításért fordultunk kint jártunkkor a Kő-! bányai Sörgyár kisvárdai kirendeltségéhez, mert a hoz- • zájuk tartozó mezőladányi 3-as számú italboltban fel-* tűnőén kevésnek találtuk az elénk tett családisört. ♦ Megtudtuk Kalla Emiltől, a kirendeltség vezetőjétől, hogy sajnos hiába fáradozunk a két deci sör viszaszer­­zését illetően. Szabvány írja elő, hogy a családi sörös­üvegeknél a nagyobbnál, — amely körülbelül másfél­liter — 12 centi híjának szabad lenni a dugótól szá­mítva, a kisebb üvegeknél, mint a Délibáb. Kinizsi 5— 6 centi a megengedett hiány. Legutóbb Lengyelországtól kaptunk családi sört és a lengyel üvegek valamivel karcsúbbak a mienknél és ez.ért tűnt oly kevésnek a sör. de a szabvány szerint töltötték meg az üvegeket. Kiderült, hogy miután a családi sör nem literre, vagy- decire vásárolható, csak cirka másfél litert kap a fogyasztó szabványosított hiánnyal. Hiába, bele kell törődni, a szabvány, az szabvány, — mit csináljunk, ha jobb szabvány nincs... »*♦«*«♦»•*♦♦•***** Kérek egy kapitányt... Szabó-varrá I tanfolyam indul újra a József Attila Mű-J velődési Házban. Az esti J tanfolyam június első nap-? jaiban, két délelőtti tanío­>am pedig július elsején. Nem mindennapi látvány volt. amikor a Zrínyi veszi kezdetét. Mindkét» leánygimnázium 128 növendéke, négy teljes negyedik anfolyam hat hónapig tart.? osztály járta be „utoljára" az iskola folyosóit, a régi tantermieket, s állt fel hoszú sorba. Büszkeség ez ,a leányoknak, az intézetnek, de büszkeség megyénknek, szocialista kultúránknak is. Mindannyiunknak. Beiratási díj 10 forint. Azt isti tanfolyam díja havi 601 formt, a délelőttieké 50 fo­rint. (Hammel József felvételei) 1,25 millió A h telek megkönnyítik az új technika bevezetését Franciaországban kato­nákat lehet bérelni házi ünnepségekhez. Bárki bé­relhet magának gárdistákat, akik az ajtó előtt tiszteleg­ni jogadják a vendégeket. (Egy díszruhás kapitány ta­rifája félnapra magyar pénzben kb. 120 forint, egy lovaskapitányé 144 forint. Ezzel szemben a közkato­náért csak 54 forint, a lovas közkatonáért pedig 66 fo­rintot kell fizetni.) Az éjfél utáni óradíjakhoz még pót­díj is jön. A megrendelése­ket négy héttel előbb kell leadni, Jrnodcrnehh :1- ^ - fajta (Volksstimmc.)*lesz az NDK-kan. Szépen haladnak a lipcsei» A erfurti Német Hitel- Könnyűbetonmű építési * bank ebben az évben kere­­munkálatai, amely még az’ken 2 millió DM-bcruházási év harmadik ne<?ved“bent 1 ítélt adott főbb -’’amosí­­megkezdi a hatalmas töm-*tctt üzemnek 2—4 évig ter­­bok termelését. Az új beton-Ijedő időre. Ezek a hitelek mi. amelynek építési mun-’ mindenekelőtt megköv uvítík ká'rtaira és műszaki fejsze-1 az új technika bevezetését, relésére a városi tanács 1.25? Pl. az erfurti ..Henry Pols" miihó DM-át fordít, a leg-?nevű ollógyár e°v rsnesesz­­gyárjtergályozó gépet tudott vá­sárolni. A gyár ezzel az új * Mfirkisch-Bucholz kis Iíalu Berlin kapui előtt. Egy koratavaszi napon egy szo­morú idősebb asszonnyal állunk a Dahme folyó part­ján. Arcán soha el nem múló nyomokat hagyott a fájdalom. Amikor, most ke­zét felemelve az irányt mu­tatja, halkan így szól: „Itt láttam az én Rudi­mat utoljára!” Ki volt ez a Rudi, és ho­vá tűnt? : * . ♦ Tavasszal történt, tizen­• két évvel ezelőtt. A háború * csaknem véget ért már. Az * amerikai csapatok elérték iaz Elbát, a szovjet hadse- X reg utolsó nagy offenzívá­­| jára készült az Odera-froim tton. A birodalmi kancellá­­♦ ria bunkerjában, a berlini * Wilhelmstrassén, Hitler át­­♦ adta a 12. hadsereg főpa- J rancsnokságát Walter j Wenck tábornoknak és azt i mondta neki: X — Wenck, az ön kezébe | teszem Németország sor­­t sál! j Alig két héttel később le­­* győzték ezt a fasiszta Né-Az áldozatok kimondják fis ítéletet: metországot. Közvetlenül mielőtt a szovjet katonák megrohamozták a birodal­mi kancelláriát, öngyijkos­­sága előtt Hitler utolsó rádióbeszéde így hangzott; „Jelentsék nekem azonnal, hol marad Wenck hadse­rege?” Ebben az órában egy ki­rály-tigris páncélos Beelitz térségéből nyugat felé szá­guldott az Elba irányába. Walter Wenck lovagkeresz­tes tábornok, Hitler utolsó reménysége, menekült az amerikai csapatok felé. A snájdig tábornok mögött tízezerszámra feküdtek Brandenburg erdeiben a halott gyermekek és kato­nák, és nyomában a két­ségbeesett szülők kiáltása s a gyilkosra szórt átkai hangzottak. Walter Wenck azonban eltűnt, nem érhette utói a nép haragja. Évekkel ké­sőbb amerikai lapok hírül GYILKOS! tokban. adták, hogy az egykori tá­bornok, mint Peron argen­tínai fasiszta diktátor kato­nai tanácsadója működik. Később nyilvánosságra ke­rült, hogy Wenck egy bo­­chumi kohógyár vezérigaz­gatója. Havi fizetése 6000 DM. 1956 őszén Hitler biro­dalmi kancellár utóda, Adenauer szövetségi kan­cellár magánkihailgatáson fogadta Walter Wenck szolgálaton kívüli táborno­kot. Csak ma tudjuk miért. A bonni hadsereg új főfel­ügyelőjének „keleti tapasz­talatokká!'’ és „az utolsó emberig való kitartás fe­gyelmével" kell rendelkez­nie. A neve: Walter Wenck. ★ Märkisch-Bucholz falucs­kában, a Dahme partján ott áll Melchert néni és. ar­ról mesél mi történt azon a tavaszi napon 1945-ben. Ti­zennégy éves Rudi fiát, aki éppen az állatokat etette, egy Wehrmacht őrjárat vitte el az udvarról. A jel­szó: „Wenck tábornok fel akarja szabadítani Berlint!” Az anyának nem is szóltak. Rudi a faluvégi hídnál állt, páncélököllel a" kezében. Ott látták utoljára. Aztán elindultak a Wenck tábor­nok „végső győzelme” felé. Néhány nappal később hol­tan találták meg Rudit az erdőben. Továbbutazunk a bran­denburgi falvakon keresz­tül, ahol a 9. hadsereg csa­patainak a Wenck-féle 12. hadsereg egységeivel egye­sülniük kellett volna. Az út végnélküli sírokkal teli me­zőkön vezet keresztül Hal­be felé, amelynek temetői­ben több mint 20.000 ka­tona sírja van. A községi tanácsnál bepillantunk a halottak jegyzékébe. 1927, géppel nagyobb teljesít­ményt érhet el. A könny 3- 'pari üzemek közül pedig ez' erfurti gvar a.kapott hitel­ből új halfüstölőt vásárolha­tott. így az új berendezés­sel a gyár’gépesítette a ha­lak . füstölését és ezáltal emelte a munka termelé­kenységét. 1928, 1929, sőt 1930-as év­járat. A fiatal fiúk ezrei mellett sokan feküsznek, akik koruk szerint apjuk lehettek volna. Az elesetteK közül 12.000-nek még mai napig sem tudják a nevét. Azután a Michendorf melletti Zauchwitz-ben vol­tunk, ahol a háború sebei még mindig nem hegedtek be. A templomnál találko­zunk egy öreg paraszttal, Schneider bácsival, aki így mesél: „Wenck tábornok egy tüzérségi megfigyelőt állított a templomtoronyra. 4 nehéz üteg állt az iskola udvarán, ezek állandóan j tüzeltek. A falu S0 száza- I léka elpusztult”. Nehezen ejti ki az öreg paraszt a ! szót: „Gyilkos az a ' renck!” Aki a halbi temetők csen­­j des sírdombjait a mär- J kisch-bucholzi síró anyát és a zauchwhtzi új udvaro­kat látta, felismeri az egy­szerű igazságot: félre Wenckkel, Soeidellel és Adenauerrel. Németország­nak békére van szüksége. Albert Bori; . (A Frau von Heule c. lapból) Egészségügyi előadássorozat indul a József Attila Művelődési Házban A József Attila Művelő­dési Ház 3 előadásból álló orvos-egészségügyi ismeret­­terjesztő előadássorozatot indít. Az előadások témái: Tüdömegbetegedések; Rá­kos megbetegedések: Ho­gyan óvjuk egészségünket': Az első előadás e hó 30-án csütörtökön délután 6 órai kezdettel hangos filmvetítés­­s-il egybekötve lesz megtart­va. Előadó: dr. Jesztrebényi Ernő főorvos. Régi hiányt pótol ezzel ez értékes közérdekű előadás­sorozottal a művelődési ház. Az utóbbi időkben igen keveset hallhattunk ha­sonló egészségügyi előadás­ról. A sorozat témaválasz­tása pedig arra utal, hogy gonddal lett megválasztva. Valóban szükséges és hasz­nos lesz. Köszönet érte. — Követendő példának tart­juk. Egyúttal figyelmébe ajánljuk az iskolák, üze­mek és vállalatok, társa­dalmi szervek vezetőségé­nek, hogy az előadássoro­zaton minél nagyobb számú hallgatóság jelenjen majd meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom