Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

1331. eiájttg fA, raaim&p ClTUPTMAClYARORSlAG Ü BELFÖLDI NAPLÓ A BELKERESKEDELMI MINISZTÉRIUM terv- Igazdasági főosztálya statisztikát állított össze az áp­­■nlis 1. és május 15. közötti idő áruforgalmának alaku­lásáról. Megállapították, hogy az elmúlt év azonos idő­szakához képest az áruforgalom — összehasonlítható árakon — 19.8 százalékkal magasabb és továbbra is a ruházati cikkek vásárlása emelkedik ki 41.7 száza­lékkal. ★ A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM elkészítette ez 1957. évi költségvetés tervezetét. Ezzel kapcsolatban Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke összehívta az or­szággyűlési állandó bizottságok elnökeit. Az ülésen arról tárgyaltak, mikor tartsanak ülést az állandó bi­zottságok, hogy még az országgyűlés összehívása előtt behatóan megvitathassák az 1957. évi költségvetés tervezetét. Megállapodtak abban, hogy a bizottságok a költségvetési tervezet egészének megvitatása mel­lett külön súlyt helyeznek majd arra, hogy megtár­gyalják a tervezetnek azokat a részeit is, amelyek ez illetékes állandó bizottságok tevékenységei köré vág­nak. így pl. a mezőgazdasági bizottság a mezőgazda­­sági beruházásokat és az ezzel kapcsolatos terveket, a szociális és egészségügyi bizottság a szociális és egész­ségügyi kérdéseket vitatják meg. Az ülés elhatározta, hogy az állandó bizottságok a jövő héten összeülnek. + A TUDOMÁNYOS DOLGOZÓK VILÁGSZÖVET­SÉGE megküldte az Országos Béketanácsnak a szö­vetség felhívását, amelyet F. Joliot Curie elnök és C. F. Powell alelnök írt alá. A tudósok felhívnak min­den kormányt, hogy kössenek megállapodást a nuk­leáris fegyverkísérletek azonnali megszüntetésére. ★ A S20VJET BÉKEBIZOTTSAG háromhetes tar­tózkodásra hívta meg az Országos Béketanács 12 tagú küldöttségét. A magyar küldöttek a meghívásnak ele­get téve, előreláthatóan május 30-án indulnak a Szov­jetunióba. '★ A KOMMUNISTA IFJÜSÁGI SZÖVETSÉG és a VIT-iroda elhatározta, hogy a moszkvai fesztiválra utazó magyar ifjúsági küldöttség költségeinek fede­zésére nagyszabású tárgysorsjátékot rendez. A tervek szerint mintegy másfélmillió sorsjegyet bocsátanak ki -- darabonkint körülbelül 3 forintos áron. A sorsjáték részvevői igen értékes jutalomtárgyakat nyerhetnek. A KISZ a június első felében kezdődő sorsjátékra ver­senyt hirdet a fiatalok között. Az a két fiatal, aki a fővárosban, illetve vidéken a legtöbb sorsjegyet adja el, ingyen vehet részt a moszkvai Világifjúsági Talál­kozón. Dobi István üdvözlő távirata Afganisztán királyához ŐFELSÉGE S. M. I. MOHAMED ZAHIIt SAHNAK, Afganisztán királyának Kabul Afganisztán nemzeti ünnepe alkalmából engedje meg Felséged, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki 1 Tanácsa, valamint a magam nevében kifejezzem jó- | kívánságaimat az ön egészségére, s Afganisztán népé­nek boldogulására. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának , elnöke. ! Varsóban megtalálták az „flntyk“ elnevezésű! kommunistaclienes szervezetnek a második! világháború éveiből származó okmányait Varsó. (PAP). Varsóban néhány hónappal ezelőtt I megtalálták az „Antyk” el­nevezésű kommunistaelle­nes szervezet okmányait, amelyeket az aktív kom­munistaellenes Henrys Glass tartott elrejtve. A megtalált okmányok bizonyítják, hogy az úgyne­vezett londoni tábor politi­kai pártja által a második világháború éveiben létre­hozott földalatti szerveze­tek bizonyos láncszemei, a honi hadsereg, a nemzeti katonai szervezet, a nem­zen fegyveres erők és más szervezetek egyes tagozatai antidemokratikus és ellen­forradalmi tevékenységet folytattak. A fsntemlített okmányo­kon kívül az „Antyk” szer­vezet iratai közt a legna­gyobb számban olyan ok. mányok találhatók, ame­lyek a szocialista baloldal elleni harcra vonatkoznak. Ezek az okmányok a többi között jelentéseket tartal­maznak különféle kémelhá­rító központoktól 1940 és 1944 között. Az atom- és hidrogénbomba ellen! bi ülésén a következő táv­iratot küldte illetékes helyre továbbítás végett: A Szabolcs-Szatmár Me­gyei és Nyíregyháza Városi Gyermek- és Ifjúságvédel­mi Közös Bizottság legutób-ORSZÁGOS BÉKEIRODA Budapest „A gyermek életünk értelme és célja. Egészséges, boldog ifjúságot akarunk! Ezért minden jóérzósű szülő és ember nevében tiltakozunk a háborús célokat szolgáló lelkiismeretlen atom- és hidrogénbomba kí­sérletek ellen! Egy atomháború a felnőttek és gyermekek mil­lióit tenné nyomorékká, szerencsétlenné. Követeljük ezeknek a kísérleteknek azonnali beszüntetését!” KÜLPOLITIKAI KRÓNIKA A CSAPÍKAJSEKISTA KORMÁNY a tajpeji ame­­riloaellenes tüntetések ügyében pénteken jegyzéket juttatott el az amerikai külügyminisztériumnak. A' jegyzékben megállapítja, hogy „minden intézkedést meghoztak a Forroozán élő amerikai állampolgárok életének és vagyonának védelmére” — és a tajpeji amerikai nagykövetséggel karöltve mielőbb vizsgálatot indítanak, hogy megállapítsák, milyen károkat szen­vedett az Egyesült Államok a tüntetések során. ■ár A FRANCIA KOMMUNISTA PART Politikai Bi" zottsága nyilatkozatban ítélte el a legutóbbi napokban elkövetett fasiszta merényleteket, amelyeknek során először Montpellierben felrobbantották a párt helyisé­gét, egy napra rá pedig Dijonban felgyújtották a párt­­szertvezet irodáit. A francia fasisztákat — hangoztatja a nyilatkozat — a kormányválság arra ösztönzi, hogy megkétszerezzék agitációjukat és mesterkedésüket. —■ Céljuk az, hogy utlrareakciós korfná.nyt erőszakolja' nak Franciaországra, ebből pedig már nem kér a francia nép. •k A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐ TANACSANAK 'ELNÖKSÉGE a Szovjetunió minisztereivé nevezte ki: A. N. Koszigint, a Szovjetunió állami tervbizottságának első elnökhelyettesét, M. V. Hrunyicsevet, V. P. Zoto­­vot és N. I. Sztrokint, a Szovjetunió állami tervbizott­ságának elnökhelyetteseit, A. F. Zjagykot, J. Sz. No­­voszelovot és G. Sz. Hlamovot, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának osztályvezetőit. ★ EISENHOWER ELNÖK szombatra „legmagasabb síkon” tartandó értekezletet hívott össze a Feliér Házba. Az értekezleten a Szovjet-Oroszországgal foly­tatandó leszerelési tárgyalások kérdésével foglalkoz­nak. ★ CIPRUS NYUGATI RÉSZÉN hat faluban kijárási tilalmat rendeltek el és újabb nagy „átfésülési” mű­veletbe kezdtek az angol csapatok. A ciprusiak azt hi­szik. hogy az angolok Grivasz ezredest, az EOKA el­lenállási szervezet állítólagos parancsnokát akarják elfogni. ■ér A KÖZELI NAPOKBAN nyugati újságírók egy csoportja érkezik Jugoszláviába és látogatást tesz az ország különböző vidékein elhelyezett magyar disszi­­dens táborokban. A látogatást az európai menekültügyi központ szervezi. Az újságírók többnapos jugoszláviai tartózkodásuk alatt találkoznak a jugoszláv hatóságok képviselőivel és beszélgetést folytatnak a dissziden­­sekkel. Ezt követően Ausztriába utaznak, ahol szintén végiglátogatják a magyar táborokat. A nyugati újság­írók látogatására Lindtnek, az ENSZ menekültügyi fő-' biztosának közbenjárására került sor. Ami lelett tizenkét esz­tendő múlt eL Tálán épfen azokban a napokban laiia meg először a napvi­lágot. amikor az fényeseb-AZ ÖRS FIA. bén ragyogott hazája fe­lett. Más húrt éves felnőtt alig tud valamit mondani az eleiéről. Anti sajnos tud. Tud szomorú dolgo­kat, eseményeket, történe­teket, ameiy iá kot au be romoltak gyermeki leikébe •és ha ő hagyja, s a jo em­berek elhagyják, talán még mos» is mérgezik marják. De derék ember lesz ő, men igen értelmes. Elő­zékeny, jó magatartásé. ülünk egymással szem­ben Barna Lajos igazgató bácsi szobájában. — Szüleid? — ké-rdezem, mert, mi is juthat az ember eszébe ilyenkor, amikor az édesanyák, édesapák a leg­féltettebb kincsük, gyerme­keik ünnepére készülnek. — Édesanyám Mosonma­gyaróváron él mostoha­apámmal. Az édesapám Csepelen mostohaanyám­mal. — Hol dolgozik apád? — Dolgozik, is meg nem is. Mikor hogy. Elissza ma­gáról még a ruhát is. A határőrségtől is úgy csalt el, hogy ajándékokat ígért... Mostohaapáin sem külömb. A kisfiúnak elevenen él­nek emlékezetében a mos­­loha apja lakásán töltött szomorú napok. Lelki sze­mei előtt lejátszódik az esemény, amikor a mos­tohaapa a télen, nagy hi­degben küldte őt az erdő­be fáért. Majd elfagyott keze, lába. Nem volt me­leg otthona, nem váltottak vele emberséges szót, s ezt a gyermeki lélek fájlalta. Nem volt maradása, haj­­totla valami, csak el, el messzire innen. Nem bán­ta hová, csak hogy ne le­gyen ebben a házban. S azokban a napokban a szomszédban Olyan dolgok­ra lett figyelmes, amit azelőtt soha nem hallott. „Ki kell menni nyugatra, ott jobb az élet.” S mi kellett egyéb egy tizenkét éves gyermeknek?! — Meghallgattam előző este, miről beszélgetnek a szomszédunkban a felnőt­tek. Másnap reggel én is elindultam — magyarázza. Anti fehérkendőbe cso­magolta ruhácskáját, s el­indult a többiek után. — Anyja tudott róla. Először próbálta lebeszélni: Ne menj kisfiam — mondo­gatta a gyermekének, de Anti hajthatatlan ’ maradt. — Én addig haza nem jövök míg a mostohaapám itt lesz — mondta gyer­meki elszántsággal. — Az út egyenesen az őrsnek vezetett — magya­rázta Anti — erről azonban letértünk, s a két magas figyelő-torony között vág­tunk neki a határnak. — Utánunk jöttek a hátár­ól ök. — Álljatok meg! — kiabálták, mert ekkor már voltunk vagy kilencen. Elő­ször nem álltunk meg. Fu­tottak utánunk. Utolértek, s megállítottak bennünket. — Hová mentek? — kér­dezték. — Ki! — felelték a na­gyobbak. — Te miért akarsz el­menni — kérdezték tőlem — Mert a mostohám ül­dözött — válaszoltam. IA filmről vau sió kedves olvasóm és szeicplöjé- J lói, a kis Dósa Antiról, akit a szülői mos* ohaság, s az J októberi szelek akartai nyugatra sodorni. . A kis Dósa Anti itt van a mi megyenaben, Berke- í szrn a 11. Rákóczi Ferenc liycrmckottnunban. Szar- { gaimasau tanul, hogy ember legyen belőle. Készül í uarátáival, az otthon lakóival együtt a gyertnea- z e napra. | yA/,AAAA/\AAÁAAAA/^AAAAÁAfSA/vV\AVü\A/JV'ő\AAAAAAAA/vA/V\AAÁÁÁ.\/v\AAAAAAAf VWvWWrt a katonák. Becéztek, ját­szották vele, kedvesek vol­tak hozzá, megszerették, s a kis Anti is őket. — Itt maradsz nálunk? — kérdezték mikor meg­tudták milyen sorsa vtai. a gyermeknek. Anti megörült. Hogyne lenne kedve. Támadt is nagy sürgés-forgás körü­lötte. Hoztál-; a ruhát, csiz­mát, felöltöztették. O lett az Örs fia, kedvence. — Pufi mindig vitt autózni — emlekezui visz­­sza nevetve az egyik leg­kedvesebb gyermeki élmé­nyére. — Majd elütötte a tyúkokat, úgy kacsázott az úton az autóval — kuncog Tóni. Iskolába járatták, s ta­nult szoralmasan. Hegyes­halomról átkerült a győri őrsre. Itt aztán megcsodál­ták a kis katonát. Igazi ka­tonaruhát varrtak neki. A gyerekek mindig elkísérték a kis katonát a parancsnok­ságig, s figyelték vajon köszön-e az őrnek. S Anti bizony köszönt, csakúgy szalutált az egyenruhában. Feszített benne és büszke volt rá, hogy ő katena. — Mindig kocsival vittek az iskolába. Megünnepel­tük ám a nevem napját is. Sok csokoládét kaptam, meg pénzt. Ezt odaadtam Zseli Gyula százados baj­társnak, s mikor szüksé­gem volt rá, mindig adott. Kaptam narancsot, fügét a úajtársaktól. Bárdos Jancsi bácsitól pedig egy kocsi­­szerelési könyvet. Ha el nem jövök, már vizsgáztam volna a nyáron kocsiveze­tésből. Anti az általános iskola ötödik osztályát végzi most. S ezt öt különböző iskolába járta. — Azt szeretnénk, ha jól tanulna, s ha jelesre végez elküldjük a Rákóczi Ferenc középiskolába szól közbe Barna elvtárs. az igazgató. S hozzáteszi: —■ Meg lesz Anti?! — Meg lesz. igazgató bá­csi, ígérem! — válaszolja Anti büszkén, csillogó sze­mekkel, mint aki már ott érzi magát a katonai isko­lán,. vigyézzba áll. — Csak a nyelvvel van baja. Eddig nem tanulta az orosz nyelvet, de már szépen halad — fordul fe­lém Barna elvtárs. — Csak így tovább kis öreg — mondja Antinak. Közben Anti hosszan nézi és csodálja az akvá­riumot, az úszkáló halakat. Most lát ilyet először éle­tében. — Ez milyen hal igaz­gató bácsi? — kérdi s Bar­na elvtárs, aki apa helyett Bekerültek a hegyeshal­mi őrsre. Antit körülvették igazán apja ennek és sok­­száz gyermeknek, megma­gyarázza. Közben arra gondolok, vajon érdeklődik valaki e gyermek sorsa felől? S választ kapok rá a levelek­ből. Itt fekszenek előttem. Gyuri bácsi, akivel ott ta­lálkozott az őrsön, az őrs harcosai, s a százados elv­társ, mert valóban örökbe akarják fogadni Dósa An­tit." Igaz, nehezen megy, — mint Barna elvlars mondja. Én azonban, a gyermek sorsát ismerve, bízom abban, hogy sike­rülni fog. Tóni szorgalmasan vála­szol a levelekre. Igaz, néha helyesírási hibát is csinál, de nem küldi el úgy a le­velet, nem akar szégyen­be maradni az . őrs harco­sai és Gyuri bácsi előtt. — Amikor megírta, megmu­tatja Szabó Zoli bácsinak, az osajtály ne velőjének. Az kijavítja, s csak utána ke­rül postára, íme a levél: „Vizsga után vissza­megyek az őrsre... Nagyon jól érzem itt magam. — Vasárnap lesz a gyer­meknap, s készülünk rá. Anyuka, a mostoha­anyám, írt levelet és írja benne, hogy aput jól megverték... mert ivott. Amióta eljöttem csak egyszer adott haza pénzt. Az ilyen embernek nem is árt ha megverik. A mostohaanyám küldött csomagot, Küldött má­kos kalácsot, amit leg­jobban szeretek.” Csók. Aatí.1* Antinak mostohaanyja már kétszer küldött cso­magot, s levelet. Édesany­ja még csak egyetlen leve­let írt „fiának”. S ezeket a kis Tóni számon tartja. — Emlékezetében fog óim mindig. S vádolni fog, vá­dolni és joggal. Most mégis ezt mondja: — Édesanyámat szere­tem. Él benne a szeretet szik­rája. Gyermeki lelke vá­gyódik az otthon, a simo­gató anyai kéz, s meleg szív után. Becsülöm őt mindenkor, de megmondtam neki: —• beszél tovább — én addig vissza nem megyek míg a mostohaa'pám ott lesz. — Emlékezik a szülőkre, az édesekre és a mosto­hákra. — Édesapámat nem sze­retem. Ha nagy leszek el­megyek hozzájuk, elviszem amit otthagytam és többé' nem megyek vissza hozzá. Csalódott, nagyot csaló­dott ez a kisfiú. — Alig adott még úti­költségre is pénzt... Fekszi László alezredes elvtárstól 500 forintot kaptam, mikor eljöttem — magyarázza büszkén s öröm csillog sze­mében. S most úgy érzem tudja kikhez tartozik, kik azok, akik segítenek rajta, akik úgy érzik, az ő fiúk Dósa Anti. Gyermeknap van, s ezt érzi, tudja Anti is. Mert szeretet övezi őt is, vala­mennyiünk szeretető, s keb­lükre ölelik az őrs fiát art édesapák, az édesanyák. Farkas Kalman«

Next

/
Oldalképek
Tartalom