Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

6 KELETMAGY AüORSZAG üj kiskönyvtár­­sorozat A Biblioteca könyvkiadó Zenei kiskönyvtára megje­lentetését készíti elő. A so­rozat negyven kötetből fog állni, mindig négy kötet je­lenik majd meg egyszerre, rendkívül ízléses, csinos kis gyűjtődobozban. A terve­zet szerint évenként nyolc kötetet adnak közre, így a kiskönyvtár öt év alatt fog­ja elfoglalni máité helyéta zenekedvelők könyvespol­cain. A Zenei kiskönyv-tár kö­tetei részletes életrajzot ad­nak majd a világ zeneköl­­tölről, méltatni fogják mű­veiket, meghatározzák he­lyét a világ zeneirodalíná­­ban ts zeneköltészetében, illusztrációkat és kottapél­dákat közölnek. A program pontosan meg is-határozta már a sorozat iyes csoportjainak össze­állítását. Ezek szerint a kö­vetkező csoportok jelennek meg egyszerre: Monteverdi, Schütz, Lul­ly, Purcell—Coupenn—Ra­meau (egy kötetben), Bach, Händel, A. és D. Scarlatti— Bizett—-Gounod (egy kötet), Brahms, Grieg és Sibelius,' Ravel—Debussy, Richard Strauss, Bartók, Kodály— Bach fiai, Corelli—Vivaldi (egy kötet). PergolesetóJ Spontiniig, Gluck—Haydn, Mozart, Beethoven, Scu­­bert—Rossini, Donizetti— Bellini (egy kötet), Verdi, Puccini—Weber, Men­delssohn, Schumann, Wag­ner—Berlioz, Chopin, Liszt, Erkel—Mosonyi (egy kötet) — Borogyin, Muszorgszkij, Rimszkij-Korszakov, Csaj­kovszkij. A köteteket a legismer­tebb magyar zeneesztéták irjak, részben a régi gene­ráció tagjai, részben a fia­tal és legfiatalabb zenetör­ténészeink. Az első négyes csoport kézirata már nyomdában van. Elsőnek a Haydn, Mo­zart, Beethoven és Schubert életéről és műveiről szóló kiskönyvek jelennek meg, Jelenet a „Két színésznő egy szerep című színes szovjet filmből. Legfőbb érték ember! l Mérgezésgvanusak a Mugyi Állami Gazdaságban Képünk „A kapitány és hőse” című magyarul be­szélő nyugatnémet film két főszereplőjét ábrázolja. ♦ Május 17—20. között fur­­tcsa módon, egyazon tüne­­$ tekkel három dolgozó, Csor­­í dás Andrásné, Kerezsi ' Lászlóné és Bcnke Erzsé­bet betegedett meg a Magyi Állami Gazdaság egyik brigádterülctcn, ahol Kiss Miklós a brigádvezetó, Ezek a dolgozók permete­zést végeztek a gyümöl­csösben, s ezt május 15-én fejezték be. Arzén mérgezés ? A beteg dolgozók kór­házba kerültek s első meg­állapításra arzénmérgezés szimptomáját vélték felfe­dezni. A vizsgálat tart, a rosszuilét végleges okozó­ját még nem derítették ki, a három íolgozó közül ket­tő már elhagyta a kórhá­zat, Tegyünk meg minden óvintézkedést! Ennyi csupán a hír, ami korántsincs befejezve, de már most fel kell hívni a számtalanszor ráfordított fi­gyelmét a dolgozók testi épségének megvédésére. Ál­lami gazdaságokban, min­den egyéb "mezőgazdasági nagyüzemben évről-évre tartanak egészségügyi, bal­esetelhárítási oktatást. A talaj miazmái, a különféle ismert, vagy a dolgozok által kevésbé ismert mér­gező védekező anyagok, a test felületét könnyen fel­sértő szerszámok stb. szám­talan veszélyt rejtenek. Törvények védik a dolgozókat Törvényes eszközökkel is biztosítják a dolgozók egész­ségvédelmét. A különféle gyomor-, ideg- és bőrmér­gekkel dolgozók számára kötelessége a gazdaságnak, de a termelőszövetkezetnek is, védőruhát, védő felsze­relést biztosítani a munka végzéséhez. Ezzel legtöbb gazdaságban igen rosszul állnak. Nincs meg sehol a kaerő-igényét kielégítő lét­számminimum ellátásához sem a védőöltözék. A fenti brigádterületen, ahol 1« ember dolgozik egy-egy permetezéskor, például egyetlen_ védőruha sincs s közönséges munkaruha is csak hét darab, ami az eléggé komplikált és a keve­résnél még bonyolultabbá tett mérgező anyagok ellen igen keveset véd. SzakítiHiuk a közöm böseéggel Egy másik tényező leg­alább olyan súlyos egész­ségrombolást idéz elő, mint az első. Ott is előfordulthat baleset, ahol legalább rész­ben biztosítják a dolgozók részére a védőöltönyöket. Ez pedig a dolgozók kö­zömbösségéből fakad. A szakvezetők ismerve a ve­szély jelentőségét, ami ő rá­juk is háramlik, ismertetik a védelem szabályait, ki­osztják a védőfelszerelést, de már azt nem teszik meg, hogy kötelezzék a dolgozót azok viselésére is. Azok pedig több éves gyakorla­tukra hivatkozva, vágj' azért, mert melegnek, ké­nyelmetlennek találják, nem viselik az előírtaknak megfelelően, vagy sehogy­­sem, A baleset oka mindig a gondatlanság, s ez a leg­gyakorlottabb dolgozóval is előfordul. Mi a teendő ezen a téren ? I Mindenekelőtt ne elhang­zott és elcsépelt, elsekélye­­sített szó legyen a dolgozók egészségvédelme. Legyen az ember valóban a leg­főbb érték. Vásárolják meg minden veszélyes munka végzéséhez a megfelelő vé­dőfelszerelést ne csak az állami gazdaságok, hanem a termelőszövetkezetek is Ezt segítse elő és követelje l is meg a szakszervezet az üzemben mindenütt A fel­szereléseket az előírásnak megfelelő módon és időben adják oda a dolgozóknak s ellenőrizzék azok szakszerű használatát. A permetezés­sel, vagy egyéb, az egész­ségre ártalmas munkával foglalkozók pedig ne húzó­dozzanak kényelemszeretet­ből az óvórendszabályok betartásától. (S. A.) normotavóci lromnánv Klára utazás a Budapesti ipari Vásárra Az IBUSZ f. hó 27-től megkezdte a jegykiadást a Budapesti Ipari Vásárra utazók részére. Az 50 szá­zalékos utazási kedvez­mény felutazásra május 2<>-án 0 órától június 10-én 12 óráig, visszautazásra pe­dig május 31-ének 16 órájá­tól lehet igénybe venni; A jegyváltás körül, a nagyforgalom miatt, elke­rülhetetlen torlódások vé­gett, az IBUSZ a menetje­gyet elővételben az utazás( előtt 2 nappal már kiszol­gáltatja. A kedvezményes igazol­vány, mely az utazáshoz szükséges, az IBUSZ-ban szerezhető be. Kérjük az utazó közönséget, hogy mind felvilágosítás, mind uta­zásával kapcso atosan ben­nünket, Kossuth tér 2. sz, alatti helyiségünkben k®-' res-.n fel. A SZTYEPPE MELYEM A. Szerbín tudósítása a kusztanaji sztyeppekről Szurgutonov repülő felfedezése A végtelen kusztanaji sztyeppe a legnagyobb szovjet -ipari központoktól — Cseljabinszktól és Mag­­nyitogorizktól — délkelet­re húzódik. Nyolc évvel ezelőtt egy fagyos márciusi reggelen e terület felett re­pült gépével Mihail Szur­­gutanov pilóta, hogy pos­tát szállítson Kusztanajba. Hideg, de tiszta volt az idő és a gép pontosan a megje­lölt célpont felé szállt. A pilóta érdeklődve figyelte az alatta elsuhanó tájakat, majd a kis tavat és a mel­lette emelkedő dombocs­kát. A legenda szerint a tó partján valamikor egy Szerbaj nevű kozák lakott. Halála után róla nevezték el a tavacskát. Hirtelen azonban szokat­lan csattogást észlelt. Rá­nézett az iránytűre, amely­nek mutatója össze-vissza szaladgált. A tájoló sem mutatta pontosan az északi irányt. De amikor a gép eltávolodott a tótól, a mu­tatók megnyugodtak. Szurgutanov ezt az érde­kes jelenséget e'mondta a kusztanaji geológusoknak. A geológusok elhatározták, hogy kivizsgálják a jelen­ség okét. Gazdag érclelőhelyek A repülő expedíció érzé­keny geofizikai műszerek­kel felszerelve hamarosan elindult útjára. A megje­lölt helyen a műszerek többezer gamma erősségű mágneses tért jeleztek. Mindez arra engedett kö­vetkeztetni, hogy a Szer­­baj-tó körzetében gazcU g érclelőhelynek kell lennie. A légi megfigyelések a tó és a domb több kilométe­res körzetében is . lágneses eltérést fedeztek fel. Most már földi kutatásokkal a kusztanaji sztyeppe mé­lyén számos nagy lelőhe­lyet tártak fel. Így például a kocsari mágnesvasérc és az ajati és liszakovoi bor­ii' vasérctelepeket. fiz első tél 1955. júliusában a kuszta­naji sztyeppén megkezdték a szokolov-szcrbaji ércelő­­készítőmű építését, A z | építők legtöbbje Magnyi- I logorszkból, Tágiiból és lseljabinszkból utazott a sztyeppére. Az első ke­mény tél komoly megpró­báltatásokat hozott az épí­­.5k számára. A párt- és komszomolszervezeteknek minden erejüket meg kel­lett feszíteniök, fiogy a kollektívát egységesen a nehézségek leküzdésére ve­zessék. Napról-napra kitar­tó harcot folytattak a mun­kástelep normális életéért, a víz, a tüzelő és fűtőanyag zavartalan biztosításáért. Az építők még jól emlé­keznek arra a teli estére, amikor egy súlyos beteg soffőrt szállítottak a telep ambulenciájára. Azonnali vérátömlesztésre lett volna szükség, de a dühöngő vi­har minden repülő és autó­közlekedést lehetetlenné tett. Skkor az építők ma­guk jelentkeztek az orvos­nál éj felajánlották verii­­k 't n hrtrg számára Ez a tél még sok más pillanatot is hozott, amely állhatatosságot, kitartást és hősiességet követelt az épí­tőktől. Ma már azonban sok mindenen túljutottak. Megépült a vasútvonal, amely biztosítja az össze­köttet ést a nagyobb váro­sokkal. Az építkezést mind jobban ellátják technikai berendezésekkel és építő­anyagokkal. Harc az ércért Az építkezés kezdetén még alig segítette gép a dolgozók munkáját, de ma már számos exkavátor könnyíti és gyorsítja míg a feltárást. Az építőknek több, mint százmillió köb­méternyi földet kellett ki­emelniük. E munkálatok­ban különösen Vlagyimir Ott kommunista exkavá­torkezelő brigádja tűnt ki. Gépeikkel ők emelték ki először a milliomodik köb- i mrlrr földel, s ezért az építkezésen tréfásan „mil­liomosoknak” nevezik ókst. Éjjel-nappal folyik a harc az ércért. Huszonöttonnás önkiürítő gépkocsik há­rom műszakban hordják a földet. Az ércréteget a déli részlegen 21 méter mé­lyen érték el. Északon már 100 méter mélyre kelleti leásni. A magnyitogorszki és cseljabinszki kohók mar az idén megkapják az első kusztanaji ércszállitmányi, 1960-ban a Szskvlov— Szeró j-i érc-lökészítőmű 5.6 millió tonna ércei dol­goz majd fel. Az SZKP NX. kon­gresszusának irányelvet a fenti ércHökisz torna ka­pacitását évi 10 millió ton­nában állapította meg. Ehhez azonban még továb­bi nagyméretű építkezési munkálatok szükségeseit. ÍQV például mintegy 100.000 köbméter beton és vasbeton brrpttése, több mint H l 000 torma, vasszer­­kezet összeszerelése és a kombináton belül 300 kilo­méternyi vasúti sin lefek­tetése. r Épül „Rudnij“ városa A kombináttól négy kilo­­méterre emelkednek a ma­gasba az új város első há­­z~i. Rudnij sokemeletes há­zaival, széles utcáival ha­marosan nagy és szép vá­rossá fejlődik. A látogató­nak először úgy tűnik, mintha a föld alól nőnének ki a toronydaruk hatalmas nyilai, amelyek játszi könnyedséggel emelik he­lyükre a nehéz betontöm­böket, Rudnijban már több mint 50.000 négyelméter­­nyi területen építettek la­kóházakat, kulturházat, mo­zit, kórházat, bölcsödé if óvodát, iskolát, éttermeket, áruházakat és más kullu-' ralis intézményeket. ★ így pezseg az élet a húsz-' tanaji sztyeppéken. így hirdetik a dolgozók hősies munkáját íz újabb érc­­szállítmányok, az épülő vasutak és a macasió há- 1 zak .,; 1957, máj ns 28, Tasámap Filmszínházaink műsorából

Next

/
Oldalképek
Tartalom