Keletmagyarország, 1957. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1957-05-26 / 121. szám

I

KELETM4GTARORSZAG

1937. május 26, vasárnap

Feléled a kórus-élet Fehérgyarmaton IJXéhány $%ó népkönyvtárainkról

1950-TÖL 54-IG Fehérgyarmaton a kóruskultúra igen szépen virágzott. Ebben az időben három énekkar működött: az általános iskola 80 tagú, a Közgazdasági Technikum 60 tagú vegyeskara és egy 50. fős munkás férfikar. A négy év alatt az ifjúsági énekkar a megye területén 40 hangversenyt rendezett és a budapesti rádióban is szerepelt. A munkáskórus nemcsak a megyében, hanem a Miskolcon megrendezett munkás kórusversenyen is szép sikerrel szerepelt; harmadik helye, zést ért el.

Sajnos 1954-től már csak az általános iskolai énekkarról hallottunk. A munkáskórus — vezető hiányában — hosszú pihenőre kényszerült.

A NAPOKBAN ÜJ KORSZAKA kezdődött a fehérgyarmati énekkari életnek, megtartotta első próbáját az újjáalakult felnőtt vegyeskar. Itt van közöttük Demeter Zsuzsánna, a középiskolás kórus széphangú szólistája, Gecse Antalné, a híres szoprán. Bekapcsolódtak az új kórusba a volt munkásénekkar alapító tagjai is: Deli István, a cipész ktsz vezetője, Puskás Imre bácsi, Nagy Béla, a vegyes ktsz vezetője. Papp János bácsi az első próbán megjegyezte, hogy a sok fiatal között ő sem akar öregnek látszani, ezért azt kéri, hogy mindenki „Jancsi bácsidnak szólítsa. De nem hiányzik közülük Csigái Bertalan sem, a munkáskórus tenor-szólistája.

AZ ELSŐ PRÓBÁN hangképzéssel: és népdal tanulással foglalkoztak. Már; most megállapíthatjuk, hogy ez a kórus; igényes művek előadására is képes lesz. 5 Szükséges ehhez még az, hogy a jelenlegi; 50-es létszámot 60—70-re emeljék. :

A kórust Baji László zenetanár vezeti.: Mindössze 3 éve végezte a főiskolát. Elő-; zőleg Szatmárcsekén működött és az it-; teni parasztkórusa 1955-ben megyei első-t séget szerzett. Betegsége másfél évig el-" vonta a munkától. De most már egészsé-5 gesen és lelkesedéssel telve fogott a ve-i gyeskar vezetéséhez. ;

MIK A TERVEI BAJI LÁSZLÓNAK?: Szeretne helyi gyűjtésű népdalokat tani-; tani. Ezen a téren úttörő munkát végez; majd, mert — amíg a megye más részein; már foglalkoznak helyi népdalgyűjtések-; kel — addig erről a vidékről ilyen irányú; tevékenységet nem ismerünk. Később; megtanulják Bárdos Lajos: „Tiszai dalia-! mok“ című vegyeskari művét és Svesnyi- • kovtól a Csengettyű-t. ;

VÉGEZETÜL meg kell említenünk,; hogy a nagy jövő előtt álló kórus életre-; hívása a községi tanács és a KISZ szer-; vezet jó munkáját dicséri. Mindent meg.; tettek, hogy az ifjúsági szervezet arra érdé- : mes tagjait, az állami gazdaság dolgozóit,: pedagógusokat bevonjanak a kórusba. : Biztosak vagyunk benne, hogy erről; az énekkarról még sokat fogunk hallani. ;

Pankotay István'.

Kárpátukrajnába hívták meg

a nagykállói tánccsoportoti

Csak, úgy dobog a padló a nagykállói művelődési házban mostanában esténként. Hogyne, hiszen 24 fiatal — 12 lány és 12 fiú — táncol, gyakorolja lelkesen az új népi táncokat: a huszár verbunkost és a nagydobosi csárdást. Ez utóbbi táncot oktatójuk: Szakács Balázs gyűjtötte Nagydoboson, ö is állította össze a motívumokat. A kállai kettőst fogják bemutatni június elején Kárpátukrajnában, ahova vendégszereplésre hívták meg a csoportot. S nincs most este Nagykállóban, hogy valahol ne emlegetnék az ukrajnai utat, de különöse : a legjobb láncosok: Túri Elvira, Kurucz Erzsébet, Kocsány Pál, Vágó József családjában folyik erről a szó.

*T

(Berecz dtnitrát <fes to nt uahzr'ól

Már elmúlt néhány hete, hogy bezárult a fiatal festőművész, Berccz Andris képkiállitásának kapuja a Bessenyei klubban, de sokunkban él még a kiállítás szépsége.

Szerény számú mú mutatott itt ízelítőt abból a munkával telt évekből, melyek Berccz András festői egyéniségének kibov.takozását jelzik. Ez a kibontakozás még a főiskolán kezdődött, ahol és amikor sok ráhatástól kellett bizonyos mértékig szabadulnia, illetve megkeresni azt az utat, amelyen majd járni fog. A kibontakozás még mindig nem teljes. Valaki a kiállításon ezt mondta: — Ez a művész szilben rajzol mint fest. De tanúja, voltam a következő kijelentésnek is: — Ha úgy rajzolna, mint, fest, nem hinném, hogy harminc éves sincsen,

Az igazság az, hogy a fiatal festőművész nem tud szabadulni egyik fe3.Z‘, eszköztől sem, egyformán műveli a kifejezések minden ágát: a krétát, az akvarellt, a tollat csakúgy, mint az olajat. Két kiemelkedő *~<űvész-tulajdon sértőt- kell hangsúlyozni annak, aki behatóan ismeri műveit: az egyik a biztos rajztudás, a másik a színek helyes értékeié-~

Jó rajzkészsége, biztos vonalvezetése, szí. k pompás harmóniája, frissessége, meglepő kombináló tehetsége az, amely rányomja bélyegét legtöbb művére, s azt ígéri, hogy nagy fejlődés kíséri még pályáján.

Legbiztosabb, legkiforrattabb kétségtelenül ott, ahol vág• tollal, vagy fekete krétával, illetve szénnel, — vagy .open tollal dolgozik, rajtol. Itt nem lehet megtalálni a kere.í jegyeit, minden letett vonala helyén van. Nem keresi a feltűnő, túlságosan egyénieskedő kifejezési módokat, de nem is moarcok kifejezésére nem vegondot. Olajfestménye van a legkevesebb, ezért összefoglaló képet róluk nehéz mondani. Itt is a színek jó látása, üde felvelitése fogja meg a nA~őt. Különösen egyik — még k. nem állított akt-képén rar-uognak ezek a tüzes, mégis halk és

I * égen megunt megállapitás már, hogy minél többször találkozunk egy tárggyal vagy dologgá-, ha legközelebb annak csak a nevébe ütközünk valahol annál pontosabban tudjuk, hogy mit jelent. Az emberek általában pontosan meg tudjak mondani, hogy mi a népbüfé, ismerik a vendéglátó üzemekben zenét szolgáltató népi zenelcarokat, de talán nem mindenki tudná pontosan meghatározni az ugyancsak nép-es összetételű, látogatottságukban nem annyira népes intézményeket, a népkönyvtárakat.

I.

jVépkönyvtárnak nevez’ zük az állami könyvtárhálózat könyvtárait, melyeket az elmúlt 7-8 esztendő alatt hívott életre széleskörű művelődési politikánk. Ide tartoznak a nagyobb helységekben független.tett községi könyvtárak, s a jóval nagyobb számú, egy-egy társadalmi munkással működő, úgyneveze t letéti népkönyvtárak. Ez utóbbiakat kisebb községekben tanyákon, termelőszövetkezetekben találjuk. Azért nevezzük letétinek, mert könyvállományuk alapját a járási és megyei könyvtáraktól letétbe kapják, s ha a könyvtárat látogatók egyes könyveket már elolvasták, a népkönyvtáros azokat a letétet adó könyvtárban újakra cseréli be. Ezen az alapállományon kívül a népkönyvtáraknak saját állományuk is lehet, melyet a

községi tanácstól és társadalmi szervektől véglegesen vagy csak használatra kapnak meg. Igen szerencsés dolog, ha ezt úgy lehet megoldani, mint pl. Ófehértón tették, ahol a népkönyvtárom, Kiss Zoltán tanár a letétbe kapott 634 kötetet a helyi forrásokból 3000 kötetre egészíthette ki. Ez természetesen az olvasás mértékét is jelentősen emelte, negyedévenként 4000—4500 kötetét olvasnak a község lakosai.

II.

A településeknek népkönyvtárakkal való ellátása az első években arra irányult, hogy minden községbe kerüljön könyvtár. Ma már az egész megyében csupán 4-5 község van könyvtár nélkül, ebben Ai évben ezekben is létrehozzuk. Ebben a negyedévben három ilyen könyvtár telepítésére kerül sor a fehérgyarmati járásban és egynek a létrehozására a nyíregyházi járásban. Tiszatelken. A nagyobb településekkel és ezek mellett tanyaközpontokkal, tanyabokrokkal bíró járások a későbbiekben arra törekedtek, hogy ezekre az egyéb kulturális lehetőségek *ő] szinte teljesen elzárt helyekre is eljuttassák a könyvel. Ez eddig nagyobb rr ' tékben a nagykállói és tiszalöki járásokban történt meg, valamint a Nyíregyháza-környéki bokortanyákon. Ebben az évben került könyvtár Nyírbogát-Istvántanj ára és került a napokban Öfehértó-Lieet-tanyára.

úton, s nem engedi magát eltántorodni, mellA vagi, előre szaladni. „Rengeteg gyakorlat, tanulás és ismét Studium" — vallotta egy alkalom-...al mun' ';áról. Igen, ezek a témák még a tanú- 1 -veinek témái. Egy mozdulat, egy-egy könnyebb, i'éwl-lenebb hangulat, kép az, amelyet választ. Nem fog nagyigényű, nehéz és sok tu list követelő témába, nem erőlködik, — tanul. „Az embernek az ujjábán, a fejében kell lennie sok-sok mozd. latnak, re zlsínek, hogy amire a kompozícióra kerül a sor, ezeket a részleteket csak összerakja, s biztosan fesse.“ —- Ez a felfogása, s nagyon igaz.

Kár, hogy a részlet-tanulás, keresés so, án még nem alakította ki i llágnézetét. Válogatás nélkül elfogadja azt, amit a napok, az élet kínál, s ezért . ... iban, vázlataiban nem találkozunk a néppel, az egyszerű munkással, a. paraszttal, i'agy csak kevés művén. Nem látjuk a -unkát, s a. teat a problémákat, amelyek jellemzik megyénkben is az előbbrelépést. Még nem, elég tudatos te' i; a téma' -és, pedig ez is nagyon fontos lenne a tapasztalatokhoz, egy kéiő1'-' mpozícióhoz, amely.t nem kétséges, hogy tehetségesen fog megfesteni Be___András.

íoros. Tömören, a lényeget igyekszik kij-.ezni, s ez legtöbbször siker'1 * ’ rétarajzok legsikerültebbjei az arcképek. Pompás színhatás kel fogja meg egy-egy arc jeHemzőit. Kár, hogy az

lágy harmóniába omló színe.:.

A téma választásban tükröződik leginkább Berecz András fiatalsága. Témái elárulják, hogy wiupodtan halad a maga által kijelölt

Keresztrejtvény megfejtés

Az április 28-i, a Kos- bement terv, 15. József, Atsuth Gimnázium évkönyvé- tila, 25. Anyám tyúkja, 37, ről szóló keresztrejtvény Anyám, 53. Barbara, 61. A megfejtői közül könyvju- családi kör, 66. Janus Pandáimat kaptak még; Ilor- nonius, váth Emma Üjfehértó, Dó- ..... ... , , „

zsa György út 54., dr. Ká- , u! °'t L

dár György né, Nyíregyháza, ^ete kenyér, 18. Az anya, Öz utca 10. 21- Aranyé, 23. Jövendölés,

31. Mama, 33. Petőfié.

. . A helyes megfejtők kö-A május 12-i keresztrejt- züj a következők nyertek helyes megfejtése a könyvjutalmat: Török Jókővetkező: zsef” Apor! igét, Kása János

Vízszintes sorok: 1. Füst- Nyírbátor.

«

Nyíregyházán született,] ide is tért vissza munkál-] kodni, szívesen, örömmel] fogadjuk. Egyike u-.-l.nak a] keveseknek, akik szárnyra-', kelés után nem lettek hűt-1 lenek szűkebb hazájukhoz, j A vidéki művész élet külö-i nősen ott, hol nincs művész-j 1" , csak néhány magányos', művész, bizonyos lemondástj k" t l. Másrészt előnyt isi

j

szerez, közelebb van a té-j

mához a festő. S főként ezj

vezette Berecz A. ... ást, hogy\

vállalta a nehézségeket. 5

•

Ha pedig ezért vállalta,;

meg is fogja keresni az;

•

utat, mely a kö___,-bbmű-l

termi stúdiumok helyett az;

•

életadta témákhoz vezet. —5

Megyénk e vár a feladat;

»

mási . része, hogy segítsünk • rí fiatal festőművész prob-l lámáinak megoldásában, fő- J ként ban, hogy műterem-; nek alkalmas helyiséghez', jusson. SB.

A társadalmi munkás-i * sál, munkájukért csekély tiszteletdijban részesülő könyvtárosok által gondozott népkönyvtárak száma a megyében jelenleg 257. Az éwégi munkakiesés, több helyen könyvtármegsemmisítés mellett is elég jó volt letéti . népkönyvtáiaink forgalma az elmúlt évben, A 14 függetlenített könyvtár és azok fiókkönyvtárainak múlt évben kölcsönzött 294.656 kötete mellett jelentős a letéti népkönyvtárakba beiratkozott 38.043 olvasó által kikölcsönzött 525.675 kötet könyv és a népkönyvtárak által szervezett vagy éppen a népkönyvtárosok által tartott 515 könyvismertetés^ Az egyes járások népkönyvtárai a könyvvel való ellátottságból, a könyvtárosok ügyszeretetéből, a tanácsi szervek megértő támogatásából eredően különböző forgalmat érnek el. A 18 népkönyvtárral rendelkező baktalórántházi járásban ugyanúgy 25.000 kötet körül mozog az egy negyedévben kikölcsönzött könyvek száma, mint a 35 népkönyvtárral rendelkező nyíregyházi járásban, a 33 népkönyvtárral rendelkező fehérgyarmati, ldsvárdai és vásárosnaményi járások negyedévi forgalma, csak a 15 és 20 ezer kötet között mazug.

III. I

A z olvasómozgalom kiterjesztése, s alapfeltételként a népkönyvtárak növelése érdekében a mérsékelt számszerű fejlesztés mellett a könyvtárak megerősítése, több és jobb

könyvvel való ellátása,

megfelelő helyiségek és bútorok biztosítása terén kell r közeljövőben segíteniük függetlenített könyvtárainknak és p könyvtárakat fenntartó tanácsoknak. A műveltebb, olvasottabb emberek kialakítása a kulturális lehetőségektől legjobban elzárt kisközségekben és tanyákon a legsürgősebb. Ezért semmilyen anyagi áldozatot nem szabad sajnálni! Tanácsaink már az elmúlt évben is megértették ezt, a községfejlesztési alapokból és egyéb tanácsi témo. itásokból 26 népkönyvtári szekrény és több, mint 13 ezer forint értékű könyvet juttattak költségvetésen felül a népkönyvtáraknak. A könyvbeszerzésre cöltségvetésben biztosító* t isszegek egy-egy népkönw,ár részére csupán 6-8 kötet cönyv beszerzését teszik ehetővé évenként. Ez a továbbfejlődést nem teszi leíetővé, sőt a használatban dkopott köteteket is alig lótolja. Ha tanácsaink évi 100—1000 forinttal segíteni jdják a községben levő lépkönyvtárat, községük

művelődésügyét jelentősen főbbre vihetik. Cs. J.