Keletmagyarország, 1957. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1957-04-09 / 82. szám
1957. április 9. kedd KELETMAG YAÄORSZAG ■> .4 magyar ifjúsági delegáció két napja a* USZSZK-banl A Vásárosnamcnyi JT végrehajtóbizottságától kérdezzük: TUDATLA1NSÁG.E, VAGY SZÁNDÉKOS AlNARCHIA? Április 3-án, ezen a szép tavaszi színekkel pompázó napon, reggel félnyolc óra tájban ünnepélyesen, zeneszóval indult útnak különvonatunk a nyíregyházi állomásról, amely az ifjúsági delegáció 102 tagját vitte Kárpátontúlra. Ahogy fogytak a kilométerek, úgy nőtt az izgalom. Egyesek keveselték a Diesel-motor gyorsaságát. Azt kívánták, hogy bár lökhajtásos repülővé változna. Többen leülni sem tudtak, folyton az ablakot bújták, hogy mikor érjük el Záhonyt. Aztán meg a Tisza középvonalát lesték, mintha ott más színnel játszana, vagy visszafelé folyna a Tisza. Amikor a Tisza túlsó partját elértük, elcsitult a zajongás. A vonat is megállt. Elkérték személyi igazolványainkat, amint ezt minden határátlépéskor tenni szokták. Új izgalom kezdődött. Valaki felkiáltott, hogy ez már szovjet föld. A másik így aggódott: meglássátok későn engednek be Csapra. Azonban kár volt aggódni, mert már indultunk is tovább. 12 óra 10 perckor (a szovjet időszámítás pontosan 2 órával előbbre van) állt meg vonatunk az ünnepélj'esen feldíszített csapi állomás főépülete előtt. Fogadás Csapon A peronon lelkes fiatalok csoportja fogadott bennünket mosolyogva, szeretettől sugárzó tekintetekkel, örömteli felkiáltásokkal. Az épület homlokzatán 3 zászló: a magyar piros-fehérzöld, az ukrán piros-kék és a szovjet vörös lobogók játékosan lengedeztek összeösszeölelkezve, akár alant a meghatódott magyar vendégek és az őket fogadó kedves barátaink integető karjai. Az állomás előtti téren, — mely egy tágas négyszögletű tér pompás új épületekkel körülvéve és a közepén ízléses park van színes, kényelmes fapadokkal — fogadásunkra összegyűltek a Kárpáton túr társadalmának képviselői: ipari üzemek munkásai, vasutasok, kolhoztagok, komszomoldolgozók, diákok. pionírok. Az épület kijáratánál elhelyezett mikrofon előtt Litvinov elvtárs, az ULKISZ Kárpátontúli Területi Bizottságának titkára üdvözölt bennünket a tutfvjct nép nevében. Litvinov elvtárs többek között elmondotta, hogy ez aT ifjúsági találkozó, mely felszabadulásunk 12 éve alatt nagy nemzeti ünnepünk alkalmával hagyománnyá vált— legyen dicső barátságunk krónikájának újabb fényes lapja. Álljon benne aranybetűkkel az az öröm, amelyet a reakció októberi ellenforradalmának legyőzése és a KISZ nemrégen történt megalakulása váltott ki az egész haladó világ dogozóiban. Koós Béla elvtárs, a KISZ központi szervező bizottságának tagja küldöttségünk vezetője köszönte meg a meleg fogadtatást, s azt, hogy a szovjet nép második nagy felszabadító segítségének köszönhető elsősorban szabadságunk, amelyet most már többé soha ki nem adunk a kezünkből. Az egybegyűltek közös helyeslését fejezte ki a gyakran fedübörgő tapsorkán, a házak falain ékeskedő jelmondatok, a kicserélt virágcsokrok. A fogadtatás végeztével a kárpátontúli ifjúság egy csoportja búcsút vett tőlünk és a mi Dieselünkkel indultak Magyarországba, mi pedig Ungvári'a autóbuszokkal. Csaptól— Ungvárig Csapot elhagyva tágashatárú sík vidéken vitt át a busz Ungvár (Uzshorod) felé. Jobbra-balra végeláthatatlan nagyüzemi táblák, 'szépen viruló őszi vetések, szántás alatt lévő, frissen trágyázott földek terülnek el. A feltűnően nagymérvű tavaszi trágyázás — ebben az aránylag rövid tavaszi íidőszakban — nem okozott különösebb munkatorlódást, — amint kísérőink megjegyezték — mert a rendkívül nagyarányú gépesítés lehetővé teszi a munkák gyors elvégzését. Csaptól Ungvárig Tégláson, Szürtén s még néhány kisebb községen haladtunk át. Feltűnő volt e falvakban a sok új lakóház építése. Főleg vályogból építkeznek s úgy láttuk épületfában nincsen hiány, mint nálunk. Az emberek egyszerű szabású, de tiszta, rendes munkaruhákban dolgoztak a mezőn és a házak körüli kertekben. Vidám tekintettel, integetéssel üdvözölték magyar zászlós autóbuszainkat. Sok helyen magyar feliratokat, útjelző táblákat, hirdetéseket pillantottunk meg. Például: „Vigyázz, ha jön a vonat.“ Boltok előtt magyar árjegyzékek, üzemek falán szocialista munkaversenynyel kapcsolatos jelmondatok hirdették a magyar szó szabad használatát, . ahol magyarok élnek mindenütt. Bizonyos, hogy nem a mi tiszteletünkre rakták ki ezeket, hiszen az időjárási elemek hatása cáfolta ezt. Ezek az első, főleg szemünk által szerzett rövid tapasztalatok is megerősítették bennünk azt a hitet, hogy a szovjet propaganda a soknemzetiségű állam békés megelégedettségéről nem frázis, Iranern élő valóság. Díszebéd Ungváron A széles és sekélyvízű Ung folyó hídján átkelve Ungvár legmodernebb palota negyedébe érkeztünk, amely az utóbbi évtizedekbe épült. Szállodánkban elhelyezkedve rövid pihenőt tartottunk. Az elhelyezésről csak annyit, hogy ketten voltunk egy szobában, amely a mi több szállodánktól abban különbözik, hogy rádió, törülköző és szappan is állt rendelkezésünkre, pedig mi is vittünk magunkkal.. Az étkezésről világszerte az a közhit, hogy rendkívül jellemző az egy nép vendégszeretetére, ízlésére, jólétére egyaránt. Kijelenthetem, hogy valaiftennyi étkezésünk alkalmával meglepett bennünket az ételek bősége, változatossága, a teríték ízléses, tetszetős elrendezése. Elsó ebédünk alkalmával a finomművű evőeszközök mellett tejfölös-saláta, torta, bor és ásványvíz volt előre odakészítve. Nyitányként a zenekar kedves dalainkkal köszöntött, majd borral telt poharunkat közös barátságunk fájának tövére öntöttük. Itt történt egy kis „intermezzo“ az itallal kapcsolatban, amely nagy derűt okozott körünkben s később is emlegettük még hazafelé jövet is. Filep és Tüzes elvtársak pálinkának • vélték a bort, részint mert annak színe olyan volt, akár a mi kecskeméti barackunké, részint pedig azért, mert — éhes disznó makkal álmodik. Elég az hozzá, hogy pálinkát csak a búcsú-ebéden kaptunk, de az aztán olyan paprikás volt, hogy csakúgy zengett Tüzes elvtárs tenorja még a vonaton is hazafelé tartva. Az első ebeden a pohárköszöntő után olyan levest tálaltak fel, amelytől kissé tartózkodtunk, mert képviselve volt abban talán egy egész konyhakert: apróra vágott zöld növényi részek, petrezselyemlevél, káposzta, hagyma, sárgarépa, burgonya, karalábé, baromfi-aprólék, tojás, tejfel és még sok minden. A kóstolgatás után azonban buzgón nekiláttunk, mert igen ízletes volt ez a leves. Utána a jól ismert bécsiszelet és burgonya, káposzta körítéssel, zöld salátával. Mindez nagyon kívánta az aranyló nedűt, ezért több ízben is beiktattunk szárnyaló hangú pohárköszöntőket. Annál is inkább, mert a zenekar állandóan bizseregtette a szívünk tájékát népszerű magyar dalokkal. Ebéd végén tejeskávét szolgáltak fel a csinos felszolgálónők, de Filep és Tüzes elvtársakélénken tiltakoztak: ez már sok a jóból! (No, ha pálinka lett volna, azért csak megitták volna!) Zsúfolt délutáni programunk után késő es ti vacsoránk a kővetkezőkből állott: franciasaláta, kétféle hidegfelvágott és kakaó, süteménnyel. Filep és Tüzes elvtársra mered a közeli asztaltársak szeme, visszafojtott jókedv- ♦ vei figyelték a hatást. Ama-1 zok elképedve egymásra • néztek és mintha csak? összebeszéltek volna, sűrű * keresztvetések közepette így? fohászkodtak: : — Édes Szűzmáriácskám, 2 csak ezen a két napon* ments meg dús kebled táp_! láló tejétől! Nagy vidámság' tört ki erre. Hát még másnap reggel, amikor a fohászkodás ellenére a követ-; kező reggelit tálalták fel:; hidegfelvágott, személyen-; kint 3 tojásból tükörtojás; és mindezek tetejébe egy! kétdecis pohár tejfel. ! Az igazság érdekében ♦ megjegyzendő, hogy a te- ? jes ételek a tömény alko-g hcllal szemben igen üdítő-? en, egészségesen hatottak; és mindnyájan helyeseltük? házigazdáink figyelmes,: meggondolt előrelátását. A ’ delegáció zsúfolt program- g jához tiszta fejre, frisses-? ségre volt szükségünk. Ez 1 is közrejátszott abban, hogy| gazdag tapasztalatokkal, ai szovjet emberek nagyszerű J eredményei iránti lelkesedéssel térjünk haza- » A Vásárosnaményi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága március 7-í ülésén tuubek közeit a köre.kezüket határozta el: A járási könyvtár 71« 3 kulcsszáméi szervezői munkakörét megszüntette és áttette a mezőgazdaság’ osztályhoz létszámemelés céljából. Szilvássy Károlyit é könyvtár-vezetőt felmentette állásából. Helyébe kinevezte a kultúrhiz volt igazgatóját, akinek ezen állás betöltéséhez nincsen meg a szükséges egyetemi, v agy főiskolai végzettsége. A megyei tanács végrehajtó bizottsága március 29-i ülésén semmisnek uyiit állította e határozatokat és végrehajtásukat felfüggesztette. Ugyanis a felettes hatóság a járási könyvtárnál nem rendelt *1 létszámcsökkentési. He ha elrendelte volna is, annak végrehajtása a megyei művelődési -Osztály hatáskörébe tartozik — Szilvára? Károlync leváltásával a megyei tanács végrehajtó bizottsága egyetértett, mert az elmúlt időszakban magatartása méltatlannak bizonyult a nép ügyéhez. — ívért utasította a művelődési osztályt az elbocsátás foganatosítására és a megüresedett állás megfelelő személlyel való betöltésére. A felülvizsgálat tehát helyrebillentette a törvényesség útját. Jó tudni, hogy a megyei tanáé» végrehajtó bizottsága or-j ködik a törvényes út mindkét oldalának biztosításán. De azért ne sértődjék meg a vásárosna-; menyi járási tanács végrehajtó bizottsága. ha megkérdezzük: tudatlanságból, vagy túlbuzgalcm-l ból eredően hozott-e ilyen határozatokat jogkörét túllépve, avagy szándékosan? Feltételezzük, hogy az előbbi eset áll férnie Azt is tudjuk, hogy tanácsszervcink hatásköri, önállósági és szervezeti kérdéseiben sürgető rendezés szükséges. De ez nem ok arra, hogy ennek elébevágva, a magtink kénye-kedve szerint mellőz-) zék a jelenleg érvényesszabályé b betartását. A múlt törvénysértés! esetei és az ellenforradalmi ziirzav árok tapasztalatai egyaránt arra tanítanak; hogy 9 törvényes út, J rend betartása legfontosabb alappillére a ncf bizalmának, békés építő' munkánknak. Vigryázzunl liát rá, mint a szeműül világára. (—*1) (Folytatjuk.) + ZAJTAl ANTALI ♦ Nádpadlókészítő üzemágat sperre* a nagyhalászt földmuvess*ÖTctltcze} A nagyhalászi körzeti jöldművesszövetkszct irodája udvarára térek he. A tágas udvar csakúgy ragyog a napsütísbcrr.. A jövő-menő emberek jólcsően törülgetik meg homlokukat az izzadtságtól és sietnek a dolguk végzésére. Az udvar végében -— az építő- és tüzelőanyag telepen — tehergépkocsira lőport raknak a munkások ... A telep kerítésén túl pedig nádkúp, nádkúpot ér s csillogóan verik vissza a nap fényözönét ... Vajon kié lehet az aranyat érő nád? ötlik fel bennem... Töprengő nézelődésemből Lábas Imre, a szövetkezet Igazgatóságának elnöke zavar meg. — Mi jót hoztál? —kérdezi minden bevezető nélkül. — Kié ez a rengeteg nád? — leérd szem vissza. — A miénk — hangsík . kurta felelet. — 11a eladjátok — mondom — jó pénzt kaptok érte... Ügy keresik, mint a cukrot — Azért vettük — hagyja rá. — Csak egy kicsit igazítunk rajta. Szót szó követ, míg kiiulódik, két malomkő közt őrölünk... Merthát nem kévében, hanem nádpadlónak feldolgozva akarják tovább adni... Új üzemágat vezetnek be a földművesszövetkezetncl... Kissé megeredt a nyelve és szobájában letelepedve elmagyarázza terveiket. — A legutóbbi igazgatósági ülésen — mondja fontoskodva — eldöntöttük — a körülbelül harmincötezer kéve nú daf nem adjuk elVagyis nádpadlónak feldolgoztatj :7c és azután adunk túl rajta. — Mi vezette erre az ig zgatóságot? — vetem közié. — Sok minden — válaszol cs asztalf iókjából több gépelt papírt húz elő. Beletekint, majd folytatja.— Először is arra gondoltunk, hogy az új üzeműg meghonosításával évrölévre hat hónapon keresztül 10—12 embernek adhatunk kenyeret... Merthát ezt a mennyiségű nádat minden évben helyben felvásárolhatjuk... Itt a hazája... — Biztos közre játszik egy kis anyagi haszon is?! — bíztatgatom... — Nem tagadom — feleli — a szövetkezet a szövetkezőké, de ez nem zárja ki a nyereséges gazdálkodást ... Semmiből az idén sem fizethettünk volna ki a tagoknak több mint százezer forint viszszatérítést... Épp ezért kiszámoltuk, hogy a nádból körülbelül negyvenezer lapméter nádpadlót készítünk, s ezen meg kell keresnünk nyolcvan-százezer forintot. A haszon nem megy a munkások bőrére, mert szorgalmas munkával megkereshetik a napi ötven-hatvan forintot .. És géppel dolgoznak ... — Mi az akadálya — érdeklődöm — a beindulásnak? — Tíz mázsa lágyhuzal — válaszol. — Jártam már Budapesten is, de az országos központunk csak később tud hozzájuttatni. Azért a napokban megindulunk. Léckeretet készítünk. Ehhez megvan az anyag. Sürget bennünket az idő és az érdeklődés ... Itt az ideje az építkezéseknek ...' Az idő engem is sürget és elköszönök. Mindenesetre a tanulságo? nagyalászi példából okulhatnak a megye földművesszövetkezetei. Keressék, kutassák, milyen új üzemágakat honosíthatnak meg a helyi nyersanyagok feldolgozására. a közösség és a maguk hasznára. VARGA GYULA. Gépjármű vezetőképző tanfolyam indul A Magyar Szabaüsagh art es Szövetség Szabolcs megyei Titkársága Kisvárdán és Mátészalkán személy- és *.“hergtpkocsivezeiő-kgpzö tan- 1 olyan.ct indít. A tanfolyam azonos értékű az Állami Au‘oműszaki Intézet alapfokú tagozatával. A tanfolyam dija. ÍÜW.— forint. A tanfolyamon kizárólag csalt azok a fiatalok vehetnek részt, akik 1937. évben születtek. Jelentkezni lehet. Kisvárdán és Mátészalkán a Járási Honvédkiegészílo Parancsnokságokon. Jelentkezési határidő: 1Ö&7 április 1-t. Magyar Szabadságharcos Szövetség Szabolcs megyéi Titkárság, Örök barátaink kőzett KÁRPÁTOMTÍILI ÁTIMAPLÓ
