Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-13 / 60. szám
« KEtETMAG TAEÖHSZ S G 1957, március IS, szerda Rövidesen rendedh a pedagógusok és az iskolai dolgozók fizetését Pedagógus gyűlés volt Mátészalkán Szép napfényes idő van és szombat. A mátészalkai kultúrotthon nagyterme megtelt emberekkel, Szép rendben töltik be a széksorokat, mint padokat aa iskolások. Ez igen talál is hozzájuk, mert a jelenlévők többsége tanító és tanárember. Valamennyien azért jöt ek össze ebben a teremben, hogy ezen az értelmiségi gyűlésen felelős vezetőember előtt közösen meghányjákvessék az értelmiség, de főként a pedagógusok dolgait, gondjait. Iz ellenforradalmárok egy idejét múlt reakciós rendszer visszaállítását tűzték ki célul A gyűlést Orosz Ferenc elvtárs — a párt megyei intézőbizottságának tagja — nyitja meg. Utána Kónya Albert elvtárs, budapesti küldött emelkedik szólásra. Beszéde elején arról *zól, hogyan értékeljük helyesen az októberi eseményeket. Rendkívül fontos ennek a tisztázása minden ember, de különösen ifjúságunk nevelésével megbízott tanítóink, tanáraink előtt, mert csak a helyes értékelés után találhatjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket népünk igazi érdekei, a szocializmus építésének ügye tőlük megkövetel, — A forradalom mindenkor progresszív — állapítja meg — célja egy társadalmi rendszer, egy idejétmúlt rendszer felváltása egy új, egy haladóbb társadalmi rendszerrel. Az októberi események viszont azt mutatják, hogy regies* szív megmozdulás volt. Az eUenforradaimarok egy idejétmúlt, reakciós rendszer visszaállítását tűzték ki colul, A munkaskatalom megdöntésére törekedtek, a hatalmat akarták megszerezni +— mondotta, Ezután bizonyítékokat sorol fel. Többek között azt, hogy az ellenforradalmárok szoros kapcsolatban álltak a nemzetközi reakcióval, annak tanácsai és parancsai szerint cselekedtek: a hatalom megszerzése érdekében rohamozták meg a legfontosabb államhatalmi objektumainkat; a nemzetközi telefonközpontot, a rádiót, az állomásokat, a fontos közúti átkelőhelyeket stb. A következői-: ben Nagy Imre szerepével foglalkozik, — Miért követelik még ma is a külföldi imperialista adók Nagy Imrét a kormány élére? — tesziíel a kérdést. — Azért, mert Nagy Imre jó vizsgát tett előttük, mert Nagy Imre garancia lenne arra, hogy októbert tovább lehet folytatni. Nagy Imre és társai nemcsak szemethúnytak az ellenforradalmi törekvések és cselekmények felett, hanem támogatták azt. Szerephez juttattak olyan reakciós politikusokat, akiknek a kormányban való részvétele a fasizmus újraéledését jelentették volna egy esetleges ellenforradal. mi győzelem esetén. Megfosztották a nuinkáshar,álmát attól a politikai és katonai hatalomtól, amely szükséges lett volna amunkáshatalom megvédéséhez. Népünknek a. kezében nem maradt semmiféle hatalmi eszköz. Éppen ezért helye sen tette a Kádár-kormány, hogy a Szovjetunió segítségét kérte a munkáshatalom megvédéséhez. — Szükség volt-e októ' bérré a hibák kijavításához? — tette fel a kérdést Kónya elvtárs. Nem volt szükség rá. Az októberi cllenforradami események nem segítették, hanem gátolták és megnehezítették az előbb elkövetett hibák kijavítását. A párt már október előtt hozzáfogott a hibák kijavításához. A párt tárgyalt a kormánnyal a bérek emelése, a begyűjtés eltörlése, a pedagógusok fizetésének rendezése és számtalan más | javításra váró kérdésben. Örömmel fogadták a jejeienlévő pedagógusok Kónya elv társnak azt a bejelentését, hogy áprilisban kormányunk — a jelenlegi nehéz gazdasági helyzet ellenére, erejéhez mérten —- rendezni fogja a pedagógusok fizetését. Külön jelentőséget ad ennek a fizetésrendeaésnek az, hogy a fizetésrendezés kiterjed a nem pedagógus iskolai dolgozókra is, FELSZÓLALÁSOK Az első felszólaló Csomár Zoltán pedagógus volt. Felszólalásában elmondotta, hogy ma még sajnos, divatozik az általánot-wwi a.\riy KHítfl./ Megbízott Allen bíró bölcsességében, különösen az ilyen válságos időkben de semmiképpen sem tudott megszabadulni feleségének szakadatlanul fülében csengő szavaitól, melyekkel óva intette őt attól, hogy Flowery Branchoz közeledjék. Ha a Flowery Branchban összeverődött tömeg elfogja azt a négert, még mielőtt ő maga odaérkezne, úgy neki, Jefferson McCurtain seriffnek, nem kellene azt a kockázatot vállalnia, hogy jónéhány ember netalán másra adja le szavazatát. A legutóbbi választáson is csak százötvenhat szótöbbséggel győzött. Jeff türelmetlenül várta az alkalmas pillanatot, hogy jól megfontolt javaslatát a bírónak előterjeszthesse. De a várt kedvező pillanat helyett Allen bíró kérdése csapott le rá. —• Mondja csak, McCurtain, hány embert tudna összetoborozni most éjszakának idején? Jeff most már reménytelennek látta a helyzetet. — Hát, hogy pontosan megmondjam, bíró úr ... ezen eddig még egyáltalán nem gondolkodtam. Különben is nehéz ilyesmit csak úgy kapásból megmondani. Néhány embert mindenesetre össze tudnék terelni. Viszont az is könnyen meglehet, hogy minden épkézláb ember kiment Flowery Branchba, a hajtóvadászathoz. Allen bíró elhagyta íróasztalát, végigjártatta tekintetét Jeffen és végül is olyan szigorú pillantással méregette a lábán bizonytalanul álló seriffet, mintha most mondaná ki a végzetes, a megfellebbezhetetlen ítéletet. — Az lesz a legjobb, ha azonnal nekilát a dolognak és annyi embert mozgósít, ahányat csak el tud érni — mondta a bíró. A hangja ebben a magas mennyezetű szobában valóban úgy hatott, mint a bírói tekintély fellebbezhetetlen ítélete. — Legkésőbb egy óra múlva már ott kint kell lennie, hogy megállapíthassa, mi a teendője, anélkül, hogy valóban tenne is valamit. Amint megérlelődik bennem az elhatározás, hogy milyen eszközök alkalmazását tartom a legcélszerűbbnek, üzenek és természetesen elvárom, hogy aszerint cselekedjék. Ha egyet alszom erre a dologra, még az is könnyen lehetséges, hogy a legnőiesebb intézkedésnek azt fogom tartani, ha egész egyszerűen leállítjuk Narcissa Calhoun asszonyság tevékenységét. Majd gondoskodom arról, hogy a bíróság egy végzést állítson ki, amely szerint Calhoun asszony non compos mentis . , . Nem egészen beszámítható. Ez mindenesetre jóidéig meg-42 sítás. Sokan úgy beszélnek az értelmiségről, hogy az értelmiség egészében felelős az októberi eseményekért. A mátészalkai iskola falára például valaki azt írta ki, hogy „Ki a fasiszta tanárokkal az iskolából!” Az értelmiség, a pedagógusság egyes megtévedt és néhány valóban ellenforradalmár tagja miatt nem lehet és nem helyes az egész értelmiséget hibáztatni és ellenforradalmároknak nevezni. Az értelmiség tudja a maga helyét, tudja, hogy csak a néphatalom, a szocializmus biztosíthat számára hivatásának és munkájának megfelelő kibontakozást és segítő körülményeket. TOLMÁCS JÓZSEF pedagógus arról beszélt, hogy nagy feladata van a vidéki, falusi pedagógusoknak az iskolai oktatás és nevelés mellett a falusi dolgozók felvilágosításában is. Az a tapasztalata, hogy egyes községekben nehéz bebizonyítani, hogy októberben nem forradalom, hanem ellenforradalom volt. Ezekben a községekben a dolgozók egy része a faluban történtekből ítél, vagyis a szubjektív élmények hatása alatt értékeli az eseményeket. A pedagógusok feladatának tartja, hogy a pártmunkásokkal karöltve világosítsák fel a még tisztán nem látókat minden községben. GOMBÁS elv társ, a járási tanács vb. titkára felszólalásában arról beszólt, hogy a pedagógusok még most sem úgy dolgoznak, ahogy október előtt, a passzivitás több helyen még ma is tart. A part, a kormány, a dolgozó nép a szocializmus továbbépítésében a pedagógusok aktív segítségére számít. Ezután arról emlékezett meg, hogy varrnak a pedagógusok közt akik az elmúlt 12 évnek csak a hibáit látják és hangoztatják. Pedig nagy eredmények is születtek. A mátészalkai járásban például 50 százalékkal több pedagógus van most, mint a felszabadulás előtt, a tanítás és a tanulás is jobb körülmények között folyik, mint bármikor, mert a járásban 30 száza-» lékkai több tanterem van* mint volt. Több felszólaló említettet; azt, hogy a pedagógusok-; nak a falu szellemi veze-1 tőivé kell válniok. Ehhezazonban az szükséges, hogy j a kormány, a párt és at dolgozó nép bizalmáról biz-! tosítsa a pedagógusokat,! viszont a pedagógusok is bizalommal forduljanak a1 párthoz, a kormányhoz és a1 dolgozó néphez. fiz értelmiségi gyűlés tanulságai A gyűlés után a hallottak alapján nem nehéz néhány tanulságot levonni, olyan tanulságokat, amelyeket pártszervezeteinknek figyelembe kell venni. Első tanulság az, hogy a dolgozó népet segíteni kell az októberi események helyes értékelésében. Különös gondot keil fordítanunk Nagy Imre és társai szerepének megvilágítására. Második tanulság, hogy le kell számolnunk a káros} általánosításokkal: súlyos hibát követ el az, aki az értelmiséget azonosítja és egy kalap alá veszi azokkal az értelmiségiekkel,! akik tudatosan segítették a? ellenforradalmat. Az általánosítás árt a párt, a nép, a kormány és az értelmiség közti megbecsülés és kölcsönös bizalom megteremtése ügyének. Uj cukrász , étterem, íagylaltozó, sörkert Nyíregyházán Nyíregyházán a Vendéglátó Vállalat régi cukrász üzeme már nem tudta kielégíteni az igényeket, ezért korszerű újat építenek Rákóczi út 2. szám alatt, a ruhagyár volt raktárhelyiségében. Előkészítő, sütőüzem és különböző modem cukrászgépckkel felszerelt, berendezett 10 helyiségben dolgoznak majd a vállalat cukrászai április elejétől, A régi cukrászüzem helyén, az Aona-cukrászda mellett éttermet rendeznek he- A Béke-szálloda alatti bolthelyiségekben fagylaltozót, a Kerlniori helyén (Kiskorona-épület) pedig sörkertet létesít a vállalat. köti a kezét. — A bíró indult az ajtó felé. — Na McCurtain, még csak annyit: igazán örülök, hogy el tudtam csípni magát, még mielőtt elrejtőzhetett annál az öbölnél. Jeff maga alá húzta a lábát, megcövekelte magát csekély erőfeszítéssel felnyomta hatalmas súlyú testét és néhány pillanatig tartó egyensúly-gyakorlatozás után szilárdan megállt a lábán. — De kérem, bíró úr, — tiltakozott Jeff, mert most már képtelen volt elfojtani méltatlankodását — egy ilyen hirtelenül össze toborzott rendfenntartó csapat sokmindent éppen a visszájáról foghat meg. En mindig »azt tartottam, hogy a magunkfajta közeg a nép akartának ne szegüljön ellen. Azt szeretném, ha ez a lincselés politikailag tiszta dolog maradna. Ben Allen bíró megállt a küszöbön és egy' pillanatra megfordult. — Ez a lincselés politikailag olyan tiszta dolog marad, mint a patyolatos fehérnemű — jelentette ki a bíró. — Majd én gondoskodom róla, hogy így legyen! A bíró visszafordult, átment az előszobán és ezzel mintegy nem is túl tapintatosan jelezte, hogy vége a kihallgatásnak. Amikor mindhárman az előszoba közepéig értek, Jeff egyenesen a kijárat felé tartott. Wardlaw eléjeugrott és előzékenyen kinyitotta az ajtót, de amikor a seriff átlépett a küszöbön, zajosan becsapta utána. V. FEJEZET. Nagy tömeg gyülekezett Barlowék udvarában. Kisebb-nagyobb csoportok váltak ki, erre- arra kavarogtak a ház és a fészer közötti részen, mások kettes és hármas csoportokban a szántóíöldön álldogáltak. A férfiak túlnyomórészt, mint maga Shop Barlow is, Bob Watson bérlői voltak. Akik először érkeztek a házhoz, máglyát gyújtottak az udvarban, hogy távol tartsák a szúnyogokat. Egy idő múltán a tömeg szinte hasonlított már a szokásos heti oposszum-patkányvadászat előtti készülődésre; hiszen a kerületnek ezen a részén úgyszólván mindenki szívesörömest vett részt ebben a kellemes és hasznothajtó szórakozásban. Egyszerre csak mintegy fél kilométer távolságból egy autó fényszórójának éles sugarai vetődtek oda. Néhány pillanat múlva már azt súgták-búgták egyesek, hogy bizonyára Jeff McCurtain seriff jön, hogy felkérje őket menjenek azonnal haza és bízzák rá Sonny Clark elfogatásit. Az emberek a közeledő kocsit figyelték és egyelőre nem szólta:: semmit, de el voltak tökélve arra, hogy nem engedik lebeszélni magukat a vadászatról. Néhányan fenyegetéseket sziszegtek a seriff ellen, de legtöbbjük megelégedett azzal, hogy mogorván és sanda ;,zemmel várakozzék. — Jeff McCurtain akkor cselekszik a legbölcsebben, ha nem úrija bele magát a mi dolgunkba — jegyezték meg fenyegető hangon. — Aligha tenne jót az egészségének, ha olyasmibe ütne bele az orrát, ami nem rátartozik. 43 (Folytatjuk.)
