Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-13 / 60. szám
1957. március 13, szerda KELETIM AGY ARORSZAG Hizlalási kísérlet tablettával Teljesítménybér vagy időbér? Homoki fakormányos vetésforgók; kialakítása az állatforgalmi vállalatnál A tudományok termelést elősegítő és formáló hatása egyre nagyobb területen szól bele mezőgazdaságunk mondhatni több évtizedes elmaradottságának felszámolásába. A technika a gépesítést, a biológiai tudományok a növények alapos megismerését, az egyre fejlettebb mezőgazdasági kultúrák kialakulását, az orvostudomány az állattenyésztés minél magasabb kultúráját segíti a kibontakozásban. Ez a segítségadás egyre közvetlenebb s a hétköznapi gyakorlat előmozdítására szolgál. — Persze ez a lssresés nem zárja ki a türelmet tudósainkkal szemben, amit a kormányzat áldozatkészsége is bizonyít, amikor egyre szélesebb körben egyre nagyobb lehetőségeket biztosít, hogy a vezető mezőgazdasággal rendelkező európai államok szintjére emelkedhessen a magyar föld agrárkulíúrája. Érdekes kísérletek megkezdéséről beszélt a napokban a Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi Vállalat igazgatója Hemli József és a hizlalási osztály vezetője, Szemere Andor. Elmondották, hogy külföldi eredmények nyomán, hazai kiváló tudósunk, dr. Tangl Harald kísérletei alapján egy új szarvasmarha hizlalási kísérletet vezetnek be sőrének szánt tehenekkel és üszőkkel. Ezek a nagyüzemi szinten való kísérletek — tudomásuk sze-; rint itt lesznek Szabolcs-' ban. ; A serkentő hormonális $ vegyi anyagot, a régi injekciós kísérleti módszerektől eltérően tabletták formájában adagolják az állatoknak. A serkentő anyag összetételét és biológiai hatását nem árul-} ták el — mondván, h'gy;; korai még erről beszélni,;; de — sejttetni engedték,, hogy az adagolás folytán* az állatok közérzete megjavul s az anyag impoten_* ciát kiváltó hatásáná'j Van már saláta, sáska; I.aza Lászlóné zöldség, gyümölcs boltja nemrég nyílt meg Nyíregyházán a Dózsa György utca ). szám alatt. Zöldségfélék, bab, lencse, dió, mák, krumpli, hagyma, káposzták, lekvár és alma hívja magára a f. gyeimet a boltban. A friss, jómirőségű áru, no meg a valasztékosság a titka annak, hogy a környék lakói szívesen vásárolnak otr. Arra törekszik, hogy mindent lehessen kapni a boltban, amit a háziasszonyok vásárolni szoktak. Saláta, spenót és sóska Is van már, gondoskodnak róla, hogy primo.1 árukból vásárolhassanak a vevők. Most már előre törődik azzal is a boltos hogy korai cseresznye, köszméte, fölciieper, barack, dinnye és más korai gyümölcsök az elsők törött je’enjenek meg a boltban. fogva az állat nyügodtabb lesz. így a súlygyarapodás mintegy 15—20 százalékkal intenzívebbé válik az ugyanolyan kondícióval és takarmányaoagok biztosításával beállított, de tabletták adagolásában nem részesült hízóállatokkal szemben. Milyen előnyök származnak mindebből? A takarmányértékesítési és súly gyarapodási aktivitásuk növekszik ezeknek az állaioknak. Közönségesen: gyorsabban meghíznak. S itt a dolog nyitja, így az eddigi 90 napos hizlalási időtartam lerövidül 70—75 napra. 15—20 napi abrakot és egyéb takarmányt. gondozási költséget lehet majd megtakarítani s meggyorsul a hizlalás fo”gá'i sebessége is. A kísérletet a nyírpilisi és ófehértói célgazdaságokban vezetik be. Az előbbiben 80, az utóbbiban 100 darab tehenet állítanak be erre a célra, úgy, hogy a fele állomány csak a hizlaláshoz szükséges takarmányokat kapja, míg a másik felét ugyanolyan takarmányozás me1- lett ismét ketté választják és egyiK ré zé normái, a mási.c kéts eres mennyiségű tablettát kap. £ A másik, nem kisebb* ie entőségű tervük a nyírbátori járásban felbomlott * fsz-ek által, az állomnak visszaadott • tartaléktőidé-$ ken egy olyan gazdálkodási bevezetése, amelyek bébi- ‘ zonyítják a gyakorlatban } azt az igazságot, hogy ha} az ál’attartás alapja ata kcrmányierme’és, akkora} növénytermelésnek pedig az állattenyé ztés. A „hantok lucernája” a esillagfürltel, egyéb pillangósok-} kai és lédús takarmányok, ka! megteremtik a zöld} futószalagot s fokozatos} növénysorrend alkalmazásával kialakítják a homo- } ki lakarmánycs vetésforgókat. * Bízunk abban, hogy a vállalat újszerű kezdetné- } nyezéseit siker koronázza.} S' reméljük, ezek a módszerek elősegítik megyénk* mezőgazdaságának ilyen! irányú felvirágoztatását. ! (S. A.)* Kormányunk intézkedése lehetőséget adott az üzemi munkástanácsoknak, hogy béremelést hajtsanak végre. Ez vállalatunknál, — a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalatnál is megtörtént, és dolgozóink túlnyomórészéi érintette. Megszűnt a Korábbi teljesítménybér, premizálás és általában az eddigi» átlagkeresetnek megfelelő időbér (havidíj) került megállapításra, de egyénenkénti elbírálással, figyelembevéve a szakmai jártasságot, a várható munkateljesítményt.. Mint üzemünk' egyik legrégibb dolgozója,; ismerem a lehetőségeket, termelési adottságainkat és főként ismerem a munkatársaimnak teljes odaadását, munkakedvét, szorgalmút és a hosszú évek alatt elért eredményeit. Egyik élenjáró üzeme voltunk megyénknek és gyárkapunkon többször csillogott a kitüntető élüzem jelvény. Az elért eredmények, sikerek nyomán vállalatunk sokat fejlődött és jelentős anyagi eredményt ért el. Az októberi ellenforradalom vérzivataros napjai, az ellenőrizhetetlenül keringő vad rémhírek nyomán üzemünkben is megtorpant a lendület, csökkent a munkakedv és érezhetően lazult a munkafegyelem. Mint régi üzemi munkáslevelező, nem tudom — Alfréd! Már megint sáros a lábad! Takarodj ki} letör ülni! kezÍH<j& Hallatlanul mulatságos .vígjátékkal lépett színre vasárnap este a József Attila Művelődési Házban a debreceni Csokonai Színház. A vígjáték expozíciójában megismerkedünk egy arisztokrata legény lakásával. A szokványos helyzettel: a báró úr túlad megunt kedvesén meglehetősen émelygős, hisztérikus jelenet kíséretében, t. i. Vali kisasszony, (Hegedős Györgyi) a halálosan megsértett figurát játsza. A báró úr (Angyal Sándor) elmegy otthonról, ezalatt Gaston (Márkus Lásztó) egy remek napot csinál róvá. Szerepéből csupán **^***********************^1********^^**** ^^*****4***^+44^^^4444444444444^^^444^+4#44 ,»44444444444444444*»*444444» T ehet, hogy régebbi keletű, de mostanában erőteljesen fellendült, főleg a kisvárdai járásban egy liólabda-szerű levelezés. Némileg hasonlatos a píramida-játékhoz. Lényege az, hogy a gyanútlan címzett kap egy géppel írott levelet a feladó megjelölése nélkül, rendszerint megportózva. A borítékban általában két papír található: egy nagyobb, géppel telein irodai ív és egy kisebb cédula. melyre a nagyobb ív kezelésére és használatára vonatkozó utasítás van írva. A cédulán közük a címzettel, hogy viccet küldte!: szórakoztatására hazafias buzgalomból, melyet köteles legalább 100 példányban sokszorosítani és megküldeni 100 újabb címre. Ha e feltételt nem teljesíti a címzett, akkor nem hazafi és i'álogatott szitok, magának. A remek, humoros helyzet abból adódik, hogy Gaston telefonhívására nem az unatkozó úrhölgy veszi fel a telefont, hanem Mária, a szobalánya (Csáki Magda). Mária meg is jelenik nemsokára a báró lakásán. Gaston, háziúrnak adja ki magát. Mária pedig asszonyának nevében és ruhájában tetszeleg kalandra éhes kíváncsisággal, és némi félelemmel. Gyengéd kapcsolata Gastonnal reménytkeltően fejlődik, azonban megjelenik a házigazda és lágyulnak a fények — ez bizony kellemetlen még akkor is, ha gyertyafény gyullad ki. Az egész előadás lelke ragyogóan mulatságos figurája a Gaston szerepében tündöklő Márkus László volt. Ennek a ragyogó tehetségű színésznek mesteri komédiázását csak akkor tudjuk igazán értékélni, ha visszagondolunk arra, hogy tulajdonképpen az egész darab ereje és egyetlen értéke egy nevetséges fonák helyzet. Márkus a szolgálatkész, majd a szellemes olykor, olykor cinikusan szókimondó szerepéből mihamar átvedlik csak parancsokat osztogató báakkor zökken ki egy kicsit, amikor szemtől szembe van urával. A végén ■fölényesebb, nagyobb urat| játszik a saját gazdájánál is, fel is mond gazdájá-$ nak. Érdemes lenne elemezni ennek a művésznek kifejező ábrázoló eszközeit, hogyan tud egyetlen mozdu-f lattal, arcjátékkal, vagy hangsúllyal sokat monda-* ni. Kár, hogy néhol túl játssza szerepét és csak komédiázik azért, hogy > komédiázzon. Ilyen eszkü- % zökre semmi szüksége > Márkus Lászlónak, A töb- * bi szereplők átlagos színé- £ szi produkción túl nem X nyújtottak többet. * LELEKMÉRGBZOK ava«y Bárgyún Vigyorgó Torzszülöttek Szövetsége átok, veszedelem fenyegeti, amit a jóérzés tilt e helyen nyilvánosságra hozni. ■A nagyobb íven van a ,.vicc“-nek nevezett ízléstelenségek áradata. Azon az íven, amelyet egyik címzett a szerkesztőségnek bemutatott, a Kossuth-rádió műsorával kísérli meg igen gyönge képességű szerzője a polemizálást. Csak egyetlen mondatot idézünk belőle: .. Budapest élelmiszer-ellátásában nagy segítséget nyújtanak a szovjet tankok, amelyek ólomgaluskát és hullalevest szállítanak a lakosságnak." Ebből is látható, hogy a szerzők a lánclevelekkel dolgozó sötét lovagok legdegcneráltabb csoportjába tartoznak. A címzett találóan Bárgyún Vigyorgó Torzszülöttek Szövetségének titulálta őket. Kár volna fércmunkájukra egy szót is vesztegetni. ha nem nyüzsögne bennük a sovinizmus, törvényes kormányunk gya- Uízása. az egyszerű szovjet katonák becsmérlése és a becsületes emberek jóízlését sértő ocsmányság, ifjúságunk, gyermekeink lelkét mérgező galádság. Annak a dolgozóval:, ali elhozta megmutatni ezt a röpcédulát, valóban igaza van abban, hogy nem elegendő egy kézlegyintéssel a papírkosárba vágni ezt a szemetet, hanem erélyesen véget kell vetni e sötétben bujkáló ellenség lélakmérgezö tevékenységének. 1/ ik ezek? Melyik hitv pataiban vagy üzemben rabolják el a drága munkaidőt, papírt, rongálják a nép vagyonát képező írógépet? fidadasul feleslegesen terhelik a postaforgalmat, s a portóval a címzettek zsebéi. Bárhol is lapulnak, sziikelhallgatni, hogy nem helyeslem üzemünkben, az időbér bevezetését. Megfigyelésem szerint az látszik, hogy ,a munkaidő majd csak eltelik valahogy, a fizetés meg úgyis biztos. A teljesítménytől függetlenül sem kevesebb, sem több nem lesz! Nem hiszem, hogy kormányunkat ezen intenció vezette, amikor lehetőséget adott az időbér bevezetésére. Véleményem szerint súlyos hiba nálunk, mint termelő iparüzemben az időbér alkalmazása, mert az eddigi látszat szerint a termelékenység rovására megy, már pedig az ellenforradalmi események miatt hatalmas károk és veszteségek csökkentésében, helyrehozásában fokozott jelentősége van a termelékenység emelkedésének is. Sokat szenvedett népünk, országunk joggal elvárja az üzemi dolgozók önzetlen részvételét az újjáépítésben, a teljes talpraállásban és kormányunk célkitűzéseinek megvalósításában. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy magas időbért fizessünk megfelelő munkaeredmények nélkül! Vállalati igazgatónknak és munkástanácsunknak minden erővel am kellene törekednie, hogy növekedjen a termelékenység. Ennek döntő eszköza a technikai színvonal emelése és a végzett munka szerinti bérezés. Nem volna szabad magas időbért fizetnünk azért, mert letölti valaki a munkaidejét és nincs megfelelő munkaeredmény. Feltétlen visszakellene üzemünkben állítani a teljesítménybérezést, de olyan formában, hogy a dolgozóink előtt érthető, világos legyen és megfeleljen az üzem adottságainak. Hiszem, hogy nem csökken majd dolgozóink jelenlegi keresete, sőt le-: hetőség lesz a több és jobb munka végzésével még magasabb keresetre is. Érdekeltek lesznek dolgozóink az üzemi tervteljesítésben, eredményességben. Simon ség van a lélekkufárok megfékezésére, akik még a tavaszi vidámságot, egészséges derűt okosó humort is megmérgezik tehetetlenségükben, végtelen cinizmusukkal. A karhatalomnak szüksége van e tekintetben a becsületes dolgozók segítségére. A névtelen levelek beszolgáltatásával — akár kézzel. akár géppel varinak azok írva — eszközt adunk a nyomozó hatóság kezébe, amely esen a nyomon eléri a röpcédulák szerzőit, vagy terjesztőit,» Így mód adódik arra,' hogy az uszítok, a szellemi torzprodukciók elkövc’ői méltó büntetésben részesüljenek. S ha kiderülne, hogy nem beszámíthatók, akltor adjanak nekik kényszerzubbonyt ’. (—aTI {
