Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
6 KFT.FTMARVARORíiT^f} 1957. március 10. vasárnap 1848 igazi örökösei a kommunisták ’ © RÖ M H í R és a szocializmust építő dolgozó nép Tézisek az 1848—49-es magyar polgári forradalom és nemzeti függetlenségi harc 109. évfordulójára Megkötötték a szerződést a sóstói gyógj hőforrás feltárására 1848 tavaszán forradalom vihara söpört végig Európán. Talpra állott a magyar nép is, hogy megdöntse a feudalizmus korhatag rendjét és kivívja az ország függetlenségét a reakciós Habsburg zsarnoksággal szemben. A forradalom szétzúzta a feudális rendet eltörölte a jobbágyrendszert, paraszti tulajdonná tette az úrbéres telkeket, megszüntette az úriszéket. A forradalom az ország élére önálló magyar kormányt állított. A forradalom nemzeti demokratikus vívmányai utat nyitottak a polgári átalakulásnak hazánkban, meg. nyílt annak lehetősége, hogy az ország leküzdje a Habsburg uralom súlyos örökségét, évszázados elmaradottságát. A forradalmi átalakulás vezetője akkor a liberális középnemesség volt; ezért a földesúri nagybirtokrendszer érintetlen maradt, az egykori jobbágyok nagy részéből földnélküli koldusparaszt lett. A munkások és a szegény parasztok nem kaptak választójogot, s a nemzeti kisebbségek egyenjogúságát sem ismerték el. 1848 nyarán a Habsburg abszolutizmus, a magyarországi ellenforradalmi erőkre támaszkodva, fegyverrel tört hazánkra. Népünk nem hódolt meg az elnyomóknak. Kossuth hívó szavára napok alatt tízezrek gyűltek seregbe, hogy megvédjék a forradalmi vívmányokat, s a emzeti függetlenséget. Hosszú hónapokon át egymaga állta a magyar nép a rettentő ellenforradalmi túlerő rohamát. Ez a küzdelem akkor az emberi haladás élére állította a magyarságot, s 1848— 49-et nemzeti történelmünk egyik legrayogóbb fedezetévé avatta. Az 1848-as forradalom és nemzeti függetlenségi harc a nemzetközi reakció túlerejével szemben elbukott. Megoldatlan feladatként maradt az ütőkor, a a nemzeti függetlenség kivívása, a feudális nagybirtokrendszer és a monarchista önkényuralom megsemmisítése, demokratikus köztársaság teremtése. Negyvennyolc forradalmi örökösei az eltelt több mi- egy évszázad során mindig azok voltak, akik vállalták a harcot a forradalom megoldatlan feladatainak végrehajtásáért. II. A szabadságharc bukása után csak a dolgozó nép maradt hű 1848—49 zászlajához. . Kossuth, Petőfi neve az ő ajkán ' ált nemzeti legendává. Az uralkodó osztályok eldobták a nemzeti függetlenség lobogóját, s 1867-ben kiegyeztek a Habsburg monarchiával. A kiegyezés biztosította a magyar uralkodó osztályok uralmát a nemzeti kisebbségek felett, Bizony örömhír a mi me. | rés vonattal és máskép is megőrizte a nagybirtokrendszert és a nép jogait megnyomorító monarchista uralmat, alárendelte a nemzetet a Habsburg - dinasztinának. A negyvennyolca^ forradalmi örökség valóraváltásának történelmi szerepe szükségszerűen az egyre erősödő, osztállyá szerveződő munkásságra várt. 1848-ban a feudalizmust kellett megdönteni. 1848. után kifejlődött a kapitalizmus, majd a századforduló idején Ki- I alakult az imperializmus. A társadalmi előrehaladás feladata a félbemaradt polgári demokratikus átlakulás befejezésén túlmenően — már a kapitalizmus meg-! döntése lett. A kapitalizmus a XX. század elejére hasonlóan korhatag renddé • vált, mint amilyen a feudalizmus volt 1848-ban: csökönyös akadály a társadalmi fejlődés útjában. Az a forradalom, amely 48 forradalmi örökségét végrehajtja, az imperialista renddel találja immár szemben magát. A munkásosztály érdeke mindenfajta kizsákmányolás maradéktalan megszüntetése. Történelmi hivatása, hogy a nép élén haladva felszámolja a kapitalista rendet és megteremtse az új társadalma*. Ezt az osztályt a tudományos szocializmus nagy eszméje vezérli, amely megőrzi és továbbfejleszti az emberi gondolkodásnak évezredek során létrehozott örök értékeit. Mint József Attila mondja: „Papok, katonák, polgárok után Így lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek, minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mint a mélyhegedű...” A munkásosztály, olyan párttal az élen, amely a tudományos szocializmus tanításait alkalmazni tudja — 1848 forradalmi hagyományainak igazi örököse, minden dolgozó osztály vezetője lett a társadalmi harcban. Az ipari proletariátus köré tömörült az úri Magyarország ellen síkraszálló, földosztást követelő szegényparasztság. A munkásság kialakulóban levő szocialista mozgalmához csatlakozott 1867 után az ősz Táncsics Mihály. A munkásság Keleten felragyogó vörös csillagától várta a magyar hajnalhasadást Ady Endre (A befejező részt keddi számunk ban közöljük.) gyénk mintegy háromnegyedm llió lakosának, hogy a Sóstó nevezetes fürdőhely lesz! Nem kel! Hajdúszoboszlóra járni fürödni Sokkal kedvezőbb helyen, jobb adottságok mellett forróbb és nagyobb gyógyhatású hőforrásunk van lesz! örömhír, hogy csütörtökön * városi tanács megkötötte a szerződést a Ceglédi Mélyfúró Vállalat megbízottaival a sóstói mélyfúrású kút fúrására. Számítás sze int hamarosan meg fog térülni a befektetés, hiszen évente több-t'zezrrn utaztak fiiéa Hajdúszoboszlóra és más fürdőhelyekre fü.ödni. Ez a pénz a megyében fog ma' radni. Biztosan szívesebben jönnek ma d Sóstóra az emberek, ahol a geofizikai intézet mérnökei szerint, a kísérletek és mérések alapján 1000 méter alatt 65—75 fokos kénes, jódos gyógyhőforrásimk van. Jó adottság van a fürdőhöz a Sóstón, a 700 holdas erdőben a kisvasút és a nagy vasút közeliben. A Ceglédi Mélyfúró Vállalat szakemberei 1100 méterre fúrnak, a csónakázó és a jelenlegi fürdő mellett fiatal fásított területen. Már óiban van a itörUbelül 20 vagon berendezés, amire a fúrásnál szükség van. 18 dolgozó végzi majd a fúrást Liszkás Károly fúrómeser vezetésével, aki a vállalat vezetősége szerint a legjobb fúrómester. Három műszakban éjjel-nappal s még vasárnap is folyik majd » fúrás, hogy ígérM szerint angusztusra jelenthessék a mim ka befejezését. A mélyfúrású kút számítás szerint percenként 5—600 liter vizet ad. amit gáznyomás hoz majd felszínre; Jegyzék az ENSZ főtitkárához A Külügyminisztérium sajtóosztály a : Rendelet. ‘zőgazdasági lakosság áHaláitos .jövedelciuadójáról a többgyermekes anyák jutalmazásáról a magánkereskedés gyakorlásáról Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szombaton Dobi István elnökietsvel ülést tartott. Az Elnöki Tanács megtárgyalta és elfogadta a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről, a sokgyermekes anyák jutalmazásáról, a magánkereskedés gyakorlásáról, a kiskorú gyermek tartózkodási helyének kijelöléséhez szükséges gyámhatósági engedély kiadásáról, valamint az 1956. október 23. napját követően nem anvakönywezető előtt kötött házasságokról szóló törvényerejű rendeleteket. A mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójára vonatkozó törvényerejű rendelet módosítása azokat a változásokat tartalmazza, amelyek a mezőgazdasági lakisság érdekében szüks gessé váltál . Az Elnöki Tanács a törvényerejű rendelet megalkotásánál figyelembe vette az trszággyű és mezőgazdasági állandó bizottságának kiegészítő javaslatait. Az ülésen elfogadott új törvényerejű rendel ;t az egyszeri pénzjutalmat Kiterjeszti azokra a hatgyermekes anyákra is, akikre', legf'atalabb gyermeke e törvényerejű rendelet kihirdetése után születik. Az eddigi rendelkezés szerint hét vagv ennél többgyermekes anyák kaptak egyszeri pénz juta!mazást. A rendePt eg szerűsíti a sokgye me’rrs a yák pénzjufn. I lomban való ré'zes;téséoev fi eddigi rendese ét: a jövőben a jutalmazásokkal kapcsolatos teendőket az illetékes községi, városi, városi-kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak hatáskörébe ut. Pa. A sokgyermekes anyáknak bizfc sított juttstás kiterjesztése azt ’elen'i. hoev ?z á’lam körülbelül hatmillió forinttá. a y.r-b ös.zeg.t fordít len c Ira. A macánké- eskedés gya kotrásáról szóló törvényerejű rendelet a lakosság jobb ellátása céljából sza bályozza a kiskeres rede' m területén a szccia1:sta ke reskedelem mellűt a ma-orr, v— rna^h''’-tőrozott mértékű kiszélesítését. Az Elnöki Tanács ülésé, e f ogadott tö vé y vejűr , de'e ek te jes szövege a Magyar Közlönyben jeleli nik meg. A Magyar Népköztársaság Kulugymimsztanuma március 9 én j-gy éiiet juu talott el az Egyesült Nemzetek .Szervezete főtitkárához, amelyben tudomására hozza, hogy az elmúlt hetekben az Amerikai Egyesült Államokból és Kanadából számos levélpostai küldemény uszító és a Magyar Népköztársaság belső rendjének megdöntésére irányuló felhívásokat tar■ almazó postai bélyegzőkkel van ellátva. Ezzel az említett országok postaigazgatása durván megsérti a Brüsszelben 1952. július 11-én kelt egyetemes postaegyezm íny X. rézé 1. cikkelyének 2. bek.-ben foglalt célkitűzé eket. A jegyzék hangsúlyozza, hogy ez az eljárás veszélyezteti az állam k közötti békés eg' üttműködést és az ENSZ slap-KOZil okmányában mglait célkitűzésén megi alos tását is ér mindezen alapjan kéri az ENSZ főtitkárát, hogy a namze.közi együitműködé t sértő és a magyar beiügyekbe való beavatkozást képező fenti tevékenységről tájékoztassa az ENSZ tagállama t, és hasson oaa, hogy az Amerikai Egyesült Áüamok és Kanada kor mánya intézkedjék a felügyeletük alatt működő postaiga gatások nemzetközi köt Űzet ságeit it durván sértő eljárásának ha ladéktalan megszüntetése iránt. A Külügyminisztérium március 9-én hasonló tartalmú jegyzékben közölte a f nt e et a budapesti svájci követséggel, és kéne, hogy a követség kormány, útján tájékoztassa errő' r Bernben működő egyetemes postaegyesülei nemzetközi irodáját és továbbítsa a magyar kormány alábbi kérését. ., A nemzetközi ir.da tájékoz ta-sa a történtekről az egyetemes postaegyesület nem évközi irodáját és továbbítsa « magyar ormány alá r-oi kérését: „A nemzetközi iron* tájélróstassa a történtekről «-* egyetemes pcstaegyesüh t tagországait, továobá • végrehajtó és összekötő bizottságot abból a célból, hogy ez a bizottság intézkedjék az Amerikai Egye-) sült Államok és Kanada felügyelete alatt működő postaigazgatásoknak a nemzetközi kö'elezettségeket és a nemzetköz: együttműködést súlyosan érintő tevékenységének haladéktalan megszüntetése valamint a megfelelő fe'elősség re vonás érdekében,” fi föliveldésügyi Minisztérium egyházügyi hivatala é nükének nyilatkozata Mindszenty József helyzetérül Mindszenty Józsefet jogerősen ítélték el életfogytig tartó fegyházbüntetésre, amelyet 1955 közepén azzal enyhítettek, hogy egy egyházi objektumot jelöltek ki számára tartózkodási helyül. Ez azonban nem jelentett büntetésének további része alól amnesztiát, hanem csak kedvezmény volt. Mindszenty József tehát ma is jogerős büntető ítélet hatálya alatt áll. 1956. október 30-án minden törvényes engedély és amnesztia nélkül Mindszenty József önkényesen megszakította büntetésének letöltését, ezen kívül a november 3-án elhangzott rádióbeszédében a Magyar Népkötársaság alkotmányos rendje ellen izgatott. Utasítást adott az Állami Egyházügyi Hivatal kirablására és az irattár elhurcolására, amit utasításának megfelelően Turcsányi Egon, Mindszenty személyi titkára, végre is hajtott. Mindszenty 1956 november 4-én az Egyesült Államok budapesti követségének épületébe távozott, ahol jelenleg is van. Azaz a magyar állam területén kívül tartózkodik. Mindszenty Jó zsef jogerős ítélet alatt áll, ugyanakkor a november 3-i rádióbeszédében az ellenforradalom mellett foglalt állást és uszított a népi demokrácia rendje ellen, holott semmiféle joga nincs az állam és a katolikus egyházat érintő kérdésekben intézkedni. Ennek ellenére 1056 november 5-én, 6-an, majd az azt követő időben töbhször olyan rendeleteket adott ki — az amerikai követségről —, amelyeknek értelmében a demokratikus felfogású, hűadó gondolkodású egyházi személyeket állásaikból elmozdították, eltiltották a közéleti tevékenységtől is és Budapest területéről kiutasította őket. Ezek a rendeletek kifejezetten politikai jellegű Intézkedések, amelyekkel egy haladó mozgalomnak, a katolikus papok békemozgalgalmának a vezetőit sújtotta. Ezek a rendeletek ellentétben állnak az állam és a katolikus egyház közötti megállapodással és a katolikus püspöki kar több nyilatkozatában kifejtett állásfoglalásával. valamint beleütközneK az állami törvényekbe A fenti helyzetből kiíolyólaa Mindszenty József Magyarországon többé nem végezhet egyházi funkciót. Éppen ezért a kormány álláspont}» szerint Mindszenti bármiféle rendeletének végrehajtása állami törvényekbe ütköző cselekedetnek minősül»
