Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
1937. március 19, vasárnap keletmagyarorszAg 7 Romok és üszkös falak, bombatölcsérek, a pusztulás képe fogadta a nyíregyházi dohánybeváltó feló menő embereket a felszabadulást követő években. A dolgozók nem egyszer vetették fel: vajon van-e ebből kivezető út? A „mii liárclosok“ vetették ezt fel, akik életükben először milliárdokkal rendelkeztek, csak éppen kapni nem kaptak érte semmit. A párt kiadta a jelszót: „Újjáépíteni az országot!“ — és ma az egykori romok helyén Európa egyik legkorszerűbb üzeme áll, hirdetve a dolgozók alkotó, teremtő erejét. Ezt az üzemet látogattuk fneg az elmúlt napokban és megnéztük, hogyan dolgoznak, milyen problémáik vannak. De ezt a kérdést csak úgy lehet alaposan vizsgálni, ha megnézzük, hogy egy pár hónappal ezelőtt mi volt itt a helyzet. Az októoeri ellenforradalmi események a nyíregyházi dohányfermentálóban is éreztették hatásukat. Zavartkeltő elemek, ellenforradalmárok nemzeti jelszavakba burkolva uszítottak és akadályozták a békés termelő munkát. És voltak olyanok, akik félelemből, voltak olyanok, akik meggyőződésből melléjük álltak. De mint ahogy az üzem több ő-'?v/Vq mond: a a többség nem akart sztrájkolni, ám a fenyegetőzők, az uszítok hangja érvényesült az üzemen belül. A támadást legeisősorban a párt ellen indították meg. Liszkay Sándor, földbirtokos csemete és az időközben disszidált Várkonyi, rátörték az ajtót a pártszervezet titkárára, követelték a párt megszüntetését, a kulcsokat. Sőt egyesek akasztással fenyegetőztek! Az üzem állt, a fizetést azonban felvették. És amiIdeié, hogii vedre rendben folyton a lermeies a nyíregyházi dohányfermentálóban — elég volt az ellenforradalmi uszítá§okből felelősségire kell vonni a rendbontókat l Valósághű jelentés e fontos üzemből kor a Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány felhívással fordult az ország dolgozóihoz a munka felvétele végett és rámutatott arra, kiknek érdeke a termelés szabotálása, a sztrájk, a pénzromlás, akkor is voltak olyanok, akik kiadták a jelszót: „nincsenek teljesítve követeléseink..,“ Sztrájk Jelanovicsné, Veres Tibor és a többiek hamis érveket gyártottak és azt hirdették': nem ismerjük el a Kádár-kormányt. Szolidárisnak kell lennünk a budapesti anyákkal, „sztrájkoljunk.“ Majd azt híresztelték az üzemben, hogy azokat a munkástanácstagokat, akik felutaztak Budapestre tárgyalni a Kádár-kormánnyal. letartóztatták. Nem zavarta őket az a tény, hogy ebből egy szó sem volt igaz. Amikor már a munkások is megelégelték aljas tevékenységüket és kiálltak a munka felvétele mellett, elterjesztették azt a hazug és aljas hírt, hogy fel akarják robbantani az üzemet és a Szovjetunióba akarják kivinni az üzem dolgozóit. Egyesek megkérdezték Jelenovícsnét, hogy mint munkástanácstag válaszoljon: ha nem termelnek akkor is kapnak fizetést? Hova jut így az ország? Dolgozni kell! Az uszító akkor meg akarta veretni a jószándékúakat, s azt mondotta, mint sztrájktörőt kizavarják az üzemből őket. Megalakult a munkástanács — törvényellenes cselekedetek Ilyen zavaros időkben került sor a munkástanács megválasztására. Tévedés ne essék, a munkástanácsban nagyrészt becsületes dolgozók vannak, akik hűek a népi demokráciához, a munkáshatalomhoz. De mégis szóvá kell tenni, hogy a munkástanács választása a demokrácia legelemibb követelményeinek figyelmen kívül hagyásával történt. Nem üzemrészenkint választották meg a munkástanácsot, hanem egyesek összeállították a névsort, s amikor a munkások reggel bementek az üzembe, ezt felolvasták, majd megkérdezték, kinek mil a véleménye. Húztak ki a névsorból, de a munkástanács lényegében maradt olyannak, amilyennek szervezői akarták. És az elnökségbe, amelynek 11 tagja van, mindössze 3 fizikai dolgozó került be. De még talán ez sem lenne probléma, ha ez az elnökség támaszkodna a megválasztott (21. folytatás.) — Végtelenül sajnálom, bíró úr, hogy az éjszaka kellős közepén kell zavarnom, de valósággal beteg vagyok az aggodalomtól. Andersonné va- 8. ok, itt lakom kint Flowery Blanch-on. A férjem és még néhányan néger-vadászatra mentek. A néger neve Sonny Clark és attól tartok, hogy még agyonlövi a férjemet. Biztosan tudom, hogy valami fegyver van a birtokában. Ez a néger könnyen megölheti a férjemet. Bíró úr, nem tehetne valamit ebben az ügyben? Elindult már a seriff, hogy elfogja ezt a veszedelmes niggert? Nem tudja, mi történt itt éjfél óta? Itt vagyok kint az istenháta mögött egyedül, az a nigger minden pillanatban rámtörhet és kárt tehet bennem. Szerintem a seriff kötelessége, hogy arra a niggerre vadásszon, elfogja és megölje. Mikor kerül erre sor? Allen bíró únottan ingatta a fejét és a telefonkagyló együtt ingott vele. — Azt hiszem, az lesz a legjobb, ha közvetlenül a seriff irodájába telefonál, Anderson asszony — válaszolta a bíró olyan nyugodtan, amenynyire csak fékezni tudta magát. — Egész biztos, hogy a seriff segítségére lesz önnek. Jóéjszakát. A hallgatót visszacsapta a készülékre. — Wardlaw! — üvöltött a bíró. — Ha valaha rajtakaplak, hogy egy fehér leányt megerőszakolsz, tüstént kihasítom a zúzádat! Hallod, mit beszélek?! Az öreg néger úgy ugrott fel guggoló helyzetéből, mintha tűvel szúrnák meg. — Igenis, bíró úr, hallottam, mit mondott. — Többször egymásután becsukta és kinyitotta a száját. — Ha a bíró úr valaha is rajtakap engem, hogy megerőszakolok ... — forgatta a nyelvét, hogy valamiképpen kinyögje azokat a szavakat, melyeket, tudta, feltétlenül ki kell mondania. — Ha valaha is rajtakap engem, hegy . . . egy fehér lányhoz hozzáérek ... — megint megállt, hosszabb ideig gyakorlatcztatta a nyelvét, fulladozott a fojtogató szavaktól. — Ha a bíró úr valaha is rajtakap engem, úgy kihasítja a zúzámat. Jeff feszengve pislogott Allen bíróra. Állandóan az a gondolat foglalkoztatta, mégis csak meg kell próbálnia, hogy valamiképpen rávegye a bírót: törődjék bele, hogy legalább holnap virradatig maradhasson lent az öbölnél. 41 becsületes munkástanács tagokra és az üzem dolgozóira. Ha ismertetné az elnökség a dolgozókkal, hogy mivel foglalkozik, hogy néz ki az üzemben a termelés. Azt is meg kell mondani, hogy egyesek, mint Csernyi János, a végleges munkástanács megválasztása előtt „próba-munkástanács“ választást rendezett és itt igyekezett maga mellett hangulatot kelteni. így választották meg elnöknek Józsa Györgyöt. Az elnök, akinek a rendet, a fegyelmet kellett volna biztosítani az üzemben és a termelést beindítani, megválasztása után Rakamazon Kovács Jánosné és Kovács Sándorné dohánymunkások előtt így beszélt: „Ne féljenek. Ezt a rendszert már megdöntöttük. Ez nem jön többé vissza.“ Nem lehet csodálkozni rajta. hogy az elnök így beszélt, hiszen apját népi demokrácia ellenes. kijelentéseiért egy évre elítélték. Kiszabadulása után, milyeh is a fiúi szív, — aptát beosztásánál fogva, Bakamázra helyezte állásba. És íizetéspótlásként még napidfiat is utaltatott ki neki. E jogtalan cselekedetét, hogy rá ne jöjjenek, úgy takargatta, hogy a kiszállási papírokat hol a főkönyveivel hol P7. igazeatóh^Ivettessel irattattá alá. Időközben a papát Debrecenben alkalmazták tanárnak, de az ellenforradalom után '-sekély 1800 forintos állásba helyezte újra a dohányfermentálóhoz így már érthető. hogy a munkástanács elnöksége úgy akarta pozícióját megerősíteni, hogy megalakulása után nem a termelés megjavítását tűzték ki célnak, hanem a béremelést — termelés nélkül. Ez ma az üzemben az úgynevezett kényes kérdés, amiről, egyesek azt mondják: ne beszéljünk róla. Mások igyekeznek a felelősséget magukról elhárítani. Mi itt a tényleges helyzet? A bérrendezést a kormányhatározat és az ország teherbíróképessége figyelembe vétele nélkül végezték el. Ezt felvitték Budapestre és hazajőve úgy tájékoztatták a dolgozókat hogy az iparigazgatóság helyettes vezetője azt jóvá hagyta. Meg kell mondani, nem voltak szűkkeblüek. És úgy gondoljuk, hogy a munkásoknak nincsen arról tudomásuk, hogy a műszaki és egyéb szellemi dolgozók fizetését bőkezűen emelték. Tölgyesi Mihálynak 600 forinttal, Polgár Bélának 600 forinttal, a munkástanács elnökhelyettesének 300 forinttal, és így tovább... A zúgolódás most azért van, mert a jogtalanul kifizetett bértöbbletet vissza kell fizetni, felelősséget most nem vállal senki. Úgy mondják, az Iparigazgatöság főmérnöke aláírta. De ez nem igaz! A követelést láttamozta, de nem hagyta jóvá, mert az törvényellenes. Igaz, a dohányfermentáló gyárban is voltak a dolgozóknak jogos sérelmeik a bérrendezéssel kapcsolatban, de ezt a kormányrendelet orvosolta. És azt tudni kell, hogy minden további béremelés, életszínvonal-emelés csak akkor lehetséges, ha többet, olcsóbbat és jobbat termelünk. A termelés legyen egyensúlyban a bérkifizetésekkel És most vizsgáljuk meg, hogyan néz ki ebben az üzemben a termelés, amivel a munkástanácsnak elsősorban foglalkoznia kell. Az elmúl év utolsó negyedévi tervét 34 %-ra teljesítették, ezzel szemben a bérkifizetés a fizikai dolgozóknál 123 %-os, a szellemi dolgozóknál 125 %-os volt. Tehát a nem fizikai munkát végzőknek magasabb béremelést biztosítottak. Nézzük meg azt is, hogy az ezévi január havi tervet hogyan teljesítették. Nézzük ezt meg, de a számok tükrében, mert az igaz, hogy az üzem vezetői által elkészített tervet január hónapban 100 %-on felül teljesítették, de ha ösázehaconlítjuk az ezév január havi tervteljesítést az elmúlt év január havi tervteliesítésével, azt taoasztaliuk, hogy 21 %-os a lemaradás. Az egy munkásra eső termelésben 28 %-os. Közben nőtt az alkalmazotti és munkáslétszám is, a béralap pedig 60 %-al volt több, mint az elmúlt év januárjában. Az ilyen könynyelnv'cég inflációhoz vezethet! Ha azonban az egyes vezetőket és a munkástanács elnökségének egyes tagjait megkérdezik, hogyan néz ki a termelés, azt válaszolják: „ma már minden jól megy.“ Bár úgy volna, ennek csak örülni lehetne, de a tények mást igazolnak. Itt kell elmondani azt is, hogy nem véletlen az sem, ebben az üzemben, hogy minden erővel igyekeztek akadályozni a pártszervezet megalakítását. Nagyón jól tud iák a bűnösök, hogy a pártszervezet nem nyújt segédkezet a hibák és bűnös mulasztások takargatásához. Más kérdésekben !s lehet tapasztalni pártellenes ’ megnyilvánulásokat) Tudott dolog, hagv az üzem igazgatóját leváltották. És egyesek már is „totózni“ kezdtek. Ki legyen az igazgató? Jaj, nehogy párttag legyen. A kemény kéztől egyesek úgy félnek, mint ördög a tömjénfüsttől. És hogy elkerüljék azt a látszatot. hogy ők pártellenesek, az egyik gyűlésen Szilágyi József mérnök perceken belül ideológiai könyvet kerítve, lenini idézettel próbálta alátámasztani, hogy miért akarnak pártonkívüli igazgatót, mondván: „Leninnek is az volt a véleménye, hogy a becsületesség és a szakértelem a fontos.“ Ez igaz! De az is igaz, hogy Lenin a becsületesség alatt a néphatalomhoz, a szocializmushoz való hűséget értette. Sok példa bizonyítja hogy a népi demokrácia 12 éve alatt1 számos üzemnek volt pártonkívülí vezetője, van jelenleg is és lesz a jövőben is. Ha azok becsületesek, ha értenek a dolgokhoz és hűségesek a n'ohatpi cmhoz... Vezethetnek, alkothatnak. És ezzel egyet ért nálunk mindenki, így fest a maga meztelen valóságában a nyíregyházi dohányfermentáló, ahol bizony az eredmények mellett van még nagyon sok hiba, van mi ellen harcolni minden becsületes dolgozónak. Egyes zavartkeltó elemek még napjainkban is áskálódnak, igyekeznek megbontani az üzem rendiét. Nem lehet véletlennek tulfddonítani, hogy legutóbb újból felbolygatták az üzemet. Mráz András, az üzem egyik dolgozóm állítása szerint: munkahelyére menet megállt egy plakátot nézni és a karhatalmisták megverték. Az üzemben ezt elmondta és egyesek rögtön leakarták állítani az üzemet, sztráikolni akartak. De a becsületes dolgozók nem engedték, hogy a zavartkeltők érvényesülni tudianak, és dolgoztak, Tudták nagyon jól, hogy államhatalmi szerveink és az egyéb illetékes szervek alaposan megvizsgálják: hiva-t tales hatalommal való viszszaé'és, vagy provokáció történt-e és a bűnösök elnyerik múlté büntetésüket. Elmondhatjuk, hogy az üzem dolgozik és egyre többet termel. Elmondhatjuk azt is, hogy a gzoW-ervezet és a pártszervezet és a munkástanács közölt javulóban van a kapcsolat. Fontos, hogy o három szer/ közös munkája azt eredményezze, hogy mindenki szabadon nyilváníthassa az üzemben becsületes véleményét ég az üzem minden területén olyan munka folyton, amely erősíti a népi államunkat, a dolgozók hatalmát. Zsurakovszki Mihály Friss hírek a Kisker holtokból Sok férfiruha és bő választék van a Kisker. l"-ös férfiruha konfekció boltjában. Ezt a boltot is rendbehozták. Világos zöldszínű a bolt berendezése s az árus pol kon, fogasokon közel másfélmillió forint értékű konfekció ruhában válogathat a vevő. A bolt kirakata este fél kilencig ki van világítva. Botos Emil boltigazgató nem panaszkodik áruhiányra a 20. számú Klsker. boltban. A kirakatban mosóport látni, a boltban is bőven van. Egyedüli hiánycikk a szappan, amiből még mindig korlátozott mennyiséget adnak. A bolt „A“ csoportba tartozik, s rendelkezés szerint az ilyen boltok vezetőjét, „boltigazga-* tó4’ megszólítás illeti.
