Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
19IT. március 10, vasáruin KELETMAGYAROR5ZÄG & A MEGYEI TANÁCS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A művelt« 119 U s Néhány napja jelent meg a megye nyilvánossága előtt az a közös határozat, amelyben a falusi ifjúság körében végzendő népművelési munka szervezeti alapelveit leszögeztük. Becsületes szándékkal, az ifjúság jövője iránt érzett nagy felelősséggel vitattuk meg a határozat minden sorát. Ügy gondoljuk, hogy előbbre vittük azt a sok huza-vonát megélt ügyet, hogy hogyan használj"' fel a falusi művelődési otthonokat. Ezzel a határozattal a Művelődésügyi Minisztérium és az EPOSZ Központi Szervezőbizottsága is egyetért, örülünk annak, hogy megegyezésünkkel olyan fontos kérdésben haladtunk nagy lépéssel előre, amelynek megoldását sok helyen keresték az országban. A határozat megvan. Most azonban azt szeretnénk, ha annak pontjait maradéktalanul megvalósítanák mindazok, akiknek kötelességük. Beszéltünk elég sokat eddig is az ifjúság neveléséről, írtunk arról is, hogy ez az ügy váljék valóban társadalmi üggyé! De sokak részéről az ígéretek csak szavak maradtak. Községenkén el tudják ezt dönteni a fiatalok. Ezért most sokkal kevesebb szólamot, de annál több tettet várunk mindazoktól, akik úgy érzik, hogy joggal és hozzáértéssel szólhatnak bele az ifjúság nevelésébe. Dehát hol is kezdjük? Nagyon fontos, hogy a községekben a művelődési otthonok választmányát olyanokból állítsák össze, akik ismerik az ifjúság sajátos lelkivilágát és nem akarják felnőttként kezelni azokat, akik még csak most válnak azzá. Egy nem kétséges: ifjúságunk építeni akarja a szocializmust. Ezért szívesen vállal áldozatokat is. De a munka és áldozatvállalás mellett valóban fiatal is akar lenni. Szórakozni, dalolni, táncolni akar, s művelt, kultúrált magatartású emberré szeretne válni. Kezdjük az alapelemeknél! Sürgősen pótoljuk, amit eddig elmulasztottunk! Illemórákkal, a viselkedés legelemibb szabályaival, az idősebbek, a vezetők tiszteletének megértésével, az öltözködés és tisztálkodás problémáival. Ugyanakkor azt is meg kell oldanunk, hog érdeklődésüknek megfelelően különböző szakköröket indítsanak, amelyeknek hatására a természettudományok, a mezőgazdaság, a történelem, az irodalom és a művészet dolgaiban lesznek egyre járatosabbak. Minél több helyen kell biztosítani zene- és táncoktatást. Szervezni kell énekkarokat, zenekarokat, hogy fiatalságunk lelkét, esztétikai érzékét is műveljük, és alkalmassá tegyük minden szép és jó befogadására. Szocialista embereket akarunk formálni! És ebben sok olyan követelmény is van, amelyeket eddig elhanyagoltunk. Beszéljünk őszintén arról is, hogy a száraz és unalmas felolvasások, előadások, hivatalos felszólalások korában nem tudott a fiatalság lelke annyira kinyílni és gazdagon virágozni, miit «mennyire tartalmasabb vezetéssel képes lett volna. Sohasem tudjuk eleget hangsúlyozni, hogy az ifjúság a jövő záloga! Hányszor elmondtuk, hogy aranytartalék, de a megállapításon túl alig jutottunk. Gondoljunk csak arra a sok ezer fiatalra, aki mind vágyik a szép, a nemes és igaz dolgok után és a legtöbbnek ki kellett ábrándulnia, mert nem kapta meg mindazt az ifjúsági szervezettől, amit várt. s I) l> falusi ágért Pedig milyen nagyszerű erő az ifjúság! Mennyi sokra képes és mennyi jóra! Gondoljunk csak a közös építkezésekre, a parkosításokra, a sportpályák rendbehozására, a műemlékek védelmére! És mi ked mindahhoz, hogy munkája jó legyen, melyből a közösség is hasznosan gyarapodhat, de az egyén is gazdagodik, jelleme erősödik? Okos vezetés? Ezt kell biztosítanunk! Ezért hívtuk fel a határozatban a fiatalokat a a a, hogy válasszanak maguknak tapasztalt, az ő problémáikkal különösen szívesen foglalkozó pedagógust elnöknek és köztiszteletben álló fiatalt titkárnak. A munkához fogva •— munkatervük ne az íróasztal és jelentés számára készüljön, hanem az életre! A tervben minden tag kulturális igényét igyekezzenek kielégíteni. Tartsanak könywitákat, rendezzenek versenyeket, táncmulatságokat, de olyanokat, hogy azt hónapokig emlegessék a rendről, a tisztelettudó viselkedésről és a zavartalan szórakozásról. A munka közben is gondoljanak azokra, akik még nincsenek közöttük. Külön gondjuk legyen a lánykoszorúra, amelynek egy komoly pedagógust válasszanak vezetőül. Gondoljanak arra is, hogy a nemi élettel kapcsolatban is kell előadásokat tartani külön a fiúknak, külön a lányoknak. Sok javaslata, kérése, igénye lesz munka közben a fiataloknak. Meg kell minden kérést hallgatni és ami fontosabb: teljesíteni is kell őket. Az ifjúság csak olyan vezetéssel lesz megelégedett, amelynél látja, hogy a vezetők mindent javukra és érdekükben tesznek. Ebben a szellemben megoldódik a legtöbbet vitatott — kulturális és sportrendezvények bevételi ügye is. Sok pénz folyt el és került illetéktelen kezekbe, helytelen felhasználásra, mert a közösség nem tudott sorsáról. Az ifjúság nevelésének egyik sarkalatos pontja, hogy önmagukkal szemben váljanak igényessé a fiatalok. Ránevelni őket arra, hogy feltegyenek ilyen kérdéseket önmaguknak: hány szépirodalmi könyvet olvastam el az iskola elvégzése óta? Mit tudok a világ kialakulásáról? S mit a legújabb technikai eredményekről? Ismerem-e a magyar népzene Jellegzetes vonásait? S ismerem-e községem talajadottságait? Lehetne sokáig sorolni ezeket a kérdéseket. Aki igazán tartalmas emberré akar válni, az sokszor elvégzi ezt az önelemző munkát. Sajnos, sok olyan tapasztalatunk van, hogy még a vezető fiatalok is keveset olvasnak, tanulnak. Ezeknek tudni kell, hogy felelősségük kettős. Nemcsak önmagukért felelősek, hanem mindazokért, akiknek bizalmából vezetők lettek. Azt szeretnénk, ha a megye művelődési otthonai az ifjúság második otthonává válnának, amelyeket a lányok ügyes keze belülről széppé tett, a fiuk külsejét, udvarát, környékét rendbehozták és amit így, a maguk munkája nyomán valóban sajátjuknak éreznek. A jövőben a falu ifjúságának képe tükröződjék a művelődési otthon külső rendjén és belső, szocializmust építő tartalmi munkáján! Segítsenek ebben mindazok, akik szeretik az ifjúságot! : ♦♦«♦♦♦♦♦♦ ♦♦-»♦♦»♦♦44 Ilutiioglalábkori feletek Tisza bércé fen Ui mesejátékot tanúi a nyírlugosi népi együttes A híres nyírlugosi népi tegyüttes új szervezésben folytatja munkáját. Az [Aránylónál után újra egy 'mesejátékot: „Az igazmondó juhász“-t tanulják; A mesejátékba a falu és a környék népdalait, táncait szövik be. Érdeklődéssel várjuk a nyírlugosiak szereplését és a régi együttes-tagokat is ott szeretnénk látni az újakkal, a fiatalabbakkal együtt abban az együttesben, amelynek eddigi munkájukal országos hírt szereztek* Tisza bereden, a Tiszaparli u. n. Rácz temető területén 10 honfoglalás, illetve Árpád-kori sírt találtak. Most folyik az ása- I tás. Nyílhegyek, csiholó > vas, kova, tegez-részek, X Az összes öntevékeny 1 művészeti ágait közül me- Jgyénkben a színjátszás hójdít legjobban. S — úgy lát- 4 szik — a színpad vonzó- Xkörébe kerültek a leglelkeísebb emberek. Mert mi ’mással is magyarázhat|nánk azt. a tényt, hogy I több. mint 100 községben gyöngyök, ezüst öv- és ruhadíszek, egy gazdag növényi mintával díszített aranyozott mellkorong, edények kerültek elő, s egy érdekes ezüst éremtöredék, amelyet a fogsorra téve már újra folynak a próbák, egymás után zajlanak le a bemutatók. Kolláth László, a paposi művelődési otthon Kossuth-díjas igazgatója egyszerre két csoporttal foglalkozik: egyik csoport a Csudakarikás című mesejátékot, az EPOSZ-fiatalok a Síró babák című Tertaláltak meg. A temető egy része a vetés miatt csak júliusban tárható fel, másik részét viszont a tiszai áradások és a szél annyira lekoptatták, hogy a sírok 20—60 cm-re vannak a föld felszíne alatt. sánszki darabot tanulják. Es csaK hogy még egy példát említsünk: Rabod 'Köaságben a múlt vasárnap mutatták bs Gárdonyi Géza Bor című népszínművét. A darabbal ófehértóra, Nyírmadára, Pusztadobosra mennek vendégszerepelni. 100 községben folynak színjátszó próbák [Levéltári sarok A Szatmár megyei tizenkét pont Hazánk és megyénk büszkeségei közé tartozik Kölcsey Ferenc, aki példamutató haladó író és polit kai munkásságával vezetője volt a jobbágyság felszít bódításáért, a magyar nyelv hivatalossá tételéért foly tatott harcnak az országgyűlésben is. Mikor a megj haladó erőivel szemben a konzervatívok győztek, ir kább lemondott követi tisztségéről, minthogy elveivel ellentétes nézeteket képviseljen. A megyei reakciós erők és a kormány erőszakosságai azonban Köl-j csey tanítványait s a fiatalabb haladó nemes ifjakat nem téríthették el Kölcsey példájától. Szatmár megye gyűlésén, 1841-ben határozatot hoztak: „Vas megye példájára Szatmár vármegye is szükségesnek tartja, hogy országgyűlési utasítást készítő választmányát állandósítsa. Hogy így ne csupán egy-egy töredék munkát végezzen az országgyűlés, hanem az egész törvénykönyvet, s ezzel együtt a nemzeti életet' is szabadelvű irányban alakítsa át, különösen az ősi-j ség elt'rlése és az úrbéri terhek megváltása általi Meg kell ezt tenni már azért is, hogy egyes eszmék, melyek első pillanatra idegenszerüek, vagy éppen' gyűlöleteseknek látszanak, a megbeszélés által az elmékben lassanként népszerűekké legyenek Így került sor a szatmári híres tizenkét pont, összeállítására, melynek tervezői és fogalmazói közt! volt a vármegye jegyzője, Petőfi barátja: Kísfcól Ignác több más fiatal hazafival. A pontok a következők: 1. Az ősiség eltörlése. 2. A telekkönyvnek behozatala s ezzel együtt a hitel emelése. 3. Az úrbéri terhek megváltása. 4. A nemtelenek (nem nemesek) feltétlen birtoklási képessége, 5. Ugyanazok alkalmazhatósága bármely hivatalra. B. A céhintézmény és mindenféle egyedáru-) ság eltörlése. Mindenki kötelezettsége, hogy útivámot fizessen. 7. A papság és az összes nemesség adózása a megyék szükségeire, az úgynevezett házi j pénztárba. 8. Az iskolák szaporítása. 9. A cenzúra eltörlése. 10. A városokban a jogok egyenlő kiterjesztése minden egy es polgárra. 11. Az igazságszolgáltatásnak a közigazgatástól való elválasztása az egész vonalon. 12. Általános választójog a népképviselet behozatalával. Ezzel a tizenkét ponttal a megye haladó nemessége történeti szerepet vállalt, s ez a tizenkét pont alapja lett az 1848. március 15-i nemzeti követeléseket összefoglaló „Tizenkét pont”-nak, amely alapja volt a rendi Magyarország megszűnésének, átalakulásának. Így, március 15-e felé közeledve, nem árt itthon a megyében is fígyelmezni ezekre a haladó hagyományokra — a vontok keletkezése után 116 esztendővel„• r. j.
