Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-10 / 58. szám
<*»# KELFTMAGYARORS74G 1957. március 10, vasárnap A pártszervezetek önállóságáról Sok szó esik napjainkban pártvezetöségi üléseken és párttaggyűléseken a pártszervezetek önállóságáról. Meg van ennek az értelme, hisz voltak és vannak még bőven hibák ezen a téren. A bürokratikus vezetésből eredő hibák, hiányosságok, végső soron a járási szervek, de különösen az alsóbb pártszervezetek önállóságát sértették, csökkentették. Ez káros hatással volt pártszervezeteink életére. Sok esetben előfordult, hogy a megyei, a járási szervek a községi pártszervezetek megkérdezése, vagy tudta nélkül intézkedtek, helyeztek ki a községbe fontos, vezető beosztásba elvtársakat. Nagydobos községbe a pártvezetőség javaslata Hcdász példát mutathat Szakítani kell ezzel a káros gyakorlattal. Nagyobb önállóságra kell nevelni pártszervezeteinket. Csak a kezdeti lépéseket tettük meg ezen a téren és egy néhány helyen máris meg van az eredménye. A február havi t aggj'üléseknél pártszervezeteink többségének nem határoztuk meg felülről, hogy milyen napirendi pontokat tárgyaljanak meg. Azt tapasztaltuk, hogy pártszervezeteink • többsége nagyon körültekintően, helyesen választotta meg a község sajátosságához mérten a taggyűlések napirendi pontját- Hodász község alapszervezetében megvitatták a pártszervezet jelenlegi helyzetét, szervezeti egységét, az egyes párttagok magatartását, tisztázták, hogy a községben hogyan jelentkezett az ellenforradalom, mt volt az ellenforradalom célja, hogyan akar zavart kelteni az ellenforradalom jelenleg és ebben a helyzetben mi a feladata a kommunistáknak. A fenti példákat mondhatjuk még el gunk pártszervezeteiről tálában. Vannak olyan pártszervezetek, mint a nyírcsaholyi és a rápolti, ahol a taggyyűlést nem tartották meg, mert nem kaptak értesítést arról, hogy milyen napirendi pontot tárgyaljanak. Komoly erőfeszítéseket kell még tennünk ahhoz, hogy az önállóság teljes egészében érvényesüljön pártszervezeteink munkájában. Ehhez szükség van arra is, hogy politikailag képzett, elvileg szilárd elvtársak kerüljenek pártszervezeteink élére, pártszervezeteink egységesebbek legyenek, érvényesüljön a kollektív vezetés, ne alakulhasson ki soha többé a „sógor, koma“ elv. Az sem lenne helyes, hogy a pártvezetőség elsősorban azt döntse el a községben, hogy ki legyen a községi tanács hivatalsegéd-Segíteni kell nem járáál-0 pártszervezet valóban jó gazda legyen a faluban ellenére vitte«: ki a megyei szervek gazdaságvezetőt. Rendszeressé vált a járási pártszerveknél is a >artszervezetek irányításában a havi taggyűlések napirendi pontjainak sablonos, felülről való kijelölése. Szám* a’»n esetben előfordult, hogy javaslatokat, iskolára való küldéseket a községi pártszervezetek vezetőinek véleménye nélkül készítettünk el Az e téren elkövetett hibák természetesen oda vezettek, hogy az alsóbb pártszervezetek leszoktak az önálló munkáról, gondolkozásról és a legtöbb esetben a felsőbb szervekre támaszkodva utasításokat, körleveleket vártak a párt előtt álló feladatok megoldására. Egységes álláspontot alakítottak ki a törvényes rendelkezéseknek megfelelően a földrendezéssel kapcsolatban. Kiegészítették a pártvezetőséget és választottak két pártcsoport bizalmit. Minden felsőbb utasítás nélkül határozatot hozott a taggyűlés, hogy foglalkozni fognak továbbra is a volt MDP tagokkal és felvettek ezen a taggyűlésen 4 volt MDP tagot a Magyar Szocialista Munkáspártba. — Rendszeresen tanulmányozni fogják a községi tanácshoz megérkező rendeleteket. Megállapította a taggyűlés, hogy az ellenforradalom Hodász községben is terjeszti a „Muk”-ot, zavart akar kelteni a községben és ezért eldöntötték, hogy személyes beszélgetések és kisgyülések útján felvilágosítják a becsületes dolgozók nagy többségét arról: mi volt és mi most az ellenforradalmárok célja, milyen következménnyel járna, ha a kulákok, az ellenforradalmárok kerülnének hatalomra. je, vagy az italbolt vezetője, mint ahogy ez az elmúlt időben nem egyszer történt. A nagyob önállóság biztosítása azt sem jelentheti, hogy most már ne segítsünk pártszervezeteinknek, dolgozzanak önállóan, segítség nélkül. 'Nem erről van szó. A segítségnek meg kell és meg lehet találni azt a helyes módját, amikor nem sértjük a pártszervezetek önállóságát, amikor nem oldjuk meg helyettük a feladatokat, nem döntünk véleményük kikérése nélkül. Az egyes feladatok végrehajtásának módját tőlük kell megkérdezni és ha szükséges, azt egészítjük ki javaslatainkkal. Elvtársi vita alapján segítsük kialakítani a község adottságaihoz mérten a legfontosabb tennivalókat és a helyi kommunisták véleményére támaszkodjunk. Nemcsak a Járási Párt Tntéző Bizottsága, nemcsak a felsőbb pártszervek voltak azok, amelyek figyelmen kívül hagyták egy sor esetben, hogy községi pártszervezet is van a világon, hanem hasonló volt a helyzet — esetenként még fokozottabban — a járási tanácsoknál, a JÁSZÖV-nél, a járási tömegszervezetek és üzemek vezetőinél, akik sok esetben olyan dolgokban, ami feltétlen a községi pártszervezetekre tartozott vol- • na, véleményük nélkül, I meghallgatásuk nélkül intéztek el fontos politikai, vagy gazdasági termeszei ű dolgokat. Az elmúlt évben járásunk területén 10 esetben választottak a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak élére vezetőket. A választások általában a községi alapszervezetek véleményének kikérése nélkül történtek. A legtöbb földművesszövetkezet ügyvezetőjének megválasztása a I helyi pártszervezetek tudta nélkül történt. Az is igaz, hogy mi magunk, a Járási Párt Intéző Bizottsága sem harcoltunk megfelelően ennek megszüntetéséért. ! Ezért itt az ideje, hogy gyökeres változások következzenek be ezen a téren. Ez a kérdés azért is vetődik fel szigorúbban \ mint eddig, mert elhatározott szándékunk, hogy kijavítjuk azokat a hibákat, melyek az elmúlt időben kedvezőtlenül befolyásolták pártszervezeteink életét. Jelenleg a járásban 64 pártalapszervezet működik, melyek többsége a megalakulás idejétől kezdve egységes. Ezért a legfőbb ideje, hogy ezek a pártszervezetek. már megalakulásuk pillanatától kezdve önállóbban fogjanak hozzá a község politikai és gazdasági életének irányításához. Ebben természetesen a járási szervek ne gátolják, hanem minden tekintetben segítsék 1 őket. Pártszervezeteinknek komoly, sokirányú munkát kell folytatniuk, hogy az önállóság erőteljesebben bontakozzon ki a pártéletben. Harcot kell folytatni saját hibáinkkal szemben. Harcolni kell azért, hogy szilárd, egységes pártszervezetek legyenek. Ez elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy az önállóság érvényesüljön. Különösen most, amikor a párttól független szervek akartak alakulni, nehezebb lesz megküzdeni az önállóság teljes jogú érvényesülésével községi pártszervezeteinknél is. Ez a küzdelem minden esetben a párt erejétől, egységétől, a kommunisták marxista-leninista felkészültségétől és harcától függ. Lipök András, a mátészalkai Járási Ideiglenes Intéző Bizottság tagja. nyok. Dézsa mozi: 'Cár és ács. Bessenyei mozi: Egy nyáron át táncolt. Tiszil klub: Viki. József Attila: Gyertyafénykeringő (fél 5, fél 8), m iw ■wii.aui 1" ■ '■»■ liísxsírlielyet kapott Matolcsi Gerzson elvtárs Megint temettünk. l'e.i.eUii imn-ig fájó dolog. Még fájóbb, ua olyat temetünk, aki , még ci.ieteu tolna. Külonuscn fájó, ha a [> népért éit, harcéit és ezért a szent hifi válásért ,— mert ennek az ügynek hu ( katonája volt, — az ellenség űzi a halálba. tiyen halottat tettünk örök nyugovóra Matolcsi Gcr/son elvtársunk személyében. A szívekben, az arcokon és a homlokreúőkbcn: szeretet és gyűlölet, keserűség és bizakodás, a keztkben fekete gyászlobogók és győzelmi piros zászlók. Kavargó ellentétek a szivekben, a természetben egyarául. A koporsó a halálthozó sötét qktóbert idézi és a verófényes márciusi nap az é'eteiado megújult erőt. ★ Március 8-án, a vasmegyeri temető díszsírhelyére örök nyugovóra kísértük Matolcsi Gerzson elvtársat, akit az ellenrorradalmárok októberben, amikor halálbakergetlék, csak az útszéli árokba hagyták eiiiantolni. Életét, munkásságát búcsúztató beszédében Fodor András elvtárs, az MSZMP járási intéző bizottságának tagja ismertette. — Matolcsi elvtárs 1895-ben cseléd szülők gyermekeként született. Már zsenge gyennek korában a vasmegyeri Klein-ui adatomban napszámoskodik. Amikor megnősül, még nehezebbé válik sorsa, mert az addigi egyéni gondok, családi gondokká válnak. A Horthy fasizmus viúidorbotot adott neki is a kezébe. Sok tízezer társával Amerikába vándorolt. 1921-ben. amikor megérkezett az „ígéret földjére”, ott is azt látta, mint itthon. Mindenben dúskáló maroknyi kizsákmányoló az egyik oldalon és milliók nyomora a másik oldalon. Amerikában a szervezett munkások köze kerül. Előbb a szakszervezetben, majd 1935-től a Kanadai Kommunista Párt tagjaként harcol az elnyomók ellen. 1945 után. amikor hírét hallotta, hogy hazánkat a Szovjetunió felszabadította, rögtön tudta, hogy itt a munkások és parasztok kerülnek hatalomra. Tudta, hogy Magyarországon iij élet kezdődik. Ezerév után a Duna—Tiszatáj hazája lesz már a szegényembernek is. örömmel indult haza, hogy élettapasztalatát, a tanultakat itthon, a nép javára kamatoztassa. 1941-ben jön haza és 1948-ban a község dolgozói a volt cselédtársukat főbíróvá választják. 1950-ben tanácselnökké választják. Ebben a tisztségében 1951-ig dolgozik, akkor betegsége miatt önként mond le. Nyugotítabb munkakörét a helyi Micsurin 1 ermcioszóvelkezetben kereste, ameiyitek ku-ubu&n o is lapító tagja volt. A termelőszövetkezetben, mint tapasztalt kommunistát, párttitkárrá választják. Betegsége ellenére is minden erejet a part, a termelőszövetkezet, a nép javara aidozza. 1951-ben odaadó munkásságáért kormánykitüntetésben részesült. Ilyen gazdag munkásságéi életre törtek 1956 októberében az cllenforradalmarok. Lakásának ajtaját, ablakát beverték. Éjjel-nappal szinte óránként keresték lakásán. Több esetben közeli rokonai és ismerősei lakására is behatótok a vandálok. Beteg szervezete nem tudott tovább ellenállni az üldözésnek. Több napi bújkálds után a tsz. pajtájában végső kimerülésében önkezűleg vetett véget életének. Jelzővel nem illethető barbárok még a halottas ágyán is meggya'áziák. A szeretetre, humanizmusra hivatkozó ellenforradalmi bizottság a feleségének sem engedte meg. hogy férjét kikisérje utolsó útjara. Csak két hozzátartozójának engedték meg, hogy a temetőn kívül, az út árkába e’hantoiják. ★ Akik október sötét napjain nem róhattak le hálájukat, ott sorakoztak most. Ott voltak elsősorban a falu volt szegényei a termelőszövetkezeti tagok, a földhöz juttatott parasztok, de ott voltak az őt tisztelők, a falu többsége. Eljöttek a végtiszteletet megadni Tímár, Balsa, Gáva, Vencscllő, Szabolcs, Gyutotanya, Nagyhalász, Ibrány. Kemecsc és Kék községek kommunistái közül több mint kétszázan. Öszhajú, hajlotthátú harcostársai niellett ott sorakoztak a fiúk, az unokák is magasra emelt piros zászlókkal a kezükben. „Többet ilyet nem engedünk”, „Éberebbek leszünk.” „Erősebben fogjuk a zászlót és ha kell, a fegyvert is” — hangzottak a fogadalmak. A tavaszi szél több mint félezer torokból vitte szerte az Intemacionálc hangjait, majd egy perces néma csendben» tl«zt»!<rásre hajoltak a zászlók, a fekete fejfát cs a barna sírhantot pedig ellepték a messze világító tűzpiros virágok. Csikós Balázs. A koki fiatalok ínnu!nnkmmmmm—mmmmmmm—ma—m—mm—mmmammm MSÓraliOXItali. Kék községben a fiatalság nagy örömére, megalakult az EPOSZ-szervezet. A szórakozásra, művelődésre vágyó fiatalok nagy hiányát érezték az ifjúsági A falu jóléte érdekében A munkás-paraszt kormány eddig is sokrétű intézkedéssel sietett a falu megsegítő éré. E úttá’, csak az adózás terén tett engedményekre pillantsunk röviden. A kisiparosoknak, kiskereskedőknek nyújtott általában 20 százalékos adócsökkentésről, a gyermektelenek adójának eltörléséről, a mezőgazdaságfejlesztési járulék, valamint a kötelező biztosítási díjak megszüntetéséről topunk hasábjain is több alkalomma’ beszámoltunk. Iartújahban a iTiezőgazdasárt lakosság á’talános jövedelemadójával kancso’atban hozott határozatot a munkás-paraszt kormány. (Száma 1.023 1957. II. 21.) E határozat szerint a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójának 1057. év’ adá’é'eleit a múlj évi «z’nten á’’anitotta meg kormányunk. Ez azt ie’enti. hogy ebben az évben nem emelkedik az adó. A parasztság megerőltetés nélkül befizetheti a folyó évi esedékes adóját és a múlt évről áthozott hátralékát. Ezt annál is inkább megteheti, mert a beadás eltörlése és az egyéb kedvezmények folytán nagyobb lehetősége van a parasztságnak magasabb jövedelem elérésére. Magával az általános jövedelemadóval kapcsolatban is bővült a kedvezmények köre a múlthoz viszonyítva. Például a ”0 életévét betöltött női adózók kedvezménye, vagy az újonnan íe’ep’tett erdö'eriiletek ideiglenes men tessége. Mindezek igazolják, hogy a munkás-paraszt kormáoy szívén viseli a dolgozó parasztság iigvét Viszont ez arra kell, hngv kötelezze az adózókat, hogv pontos adöfizoies^e’ rá síik. meovúMik és va’amermv'íiok hazáin., a közösség ozöhségleteinek kielégítéséhez. snorlol naít9 szervezetnek, főképp olyan szervezetnek, amely ténylegesen valóra váltja vágyaikat már két esetben jöttek össze a kultúrotthonban nagy számmal, hogy terveiket megbeszéljék. A fiatal pedagógusok is beléptek az EPOSZ-ba. Március 3-án jólsikerüit táncmulatságot rendeztek. Most lelkesen készülnek március 15-e megünneolésére. A kultúrház kebelében megalakult a színjátszó, tánc, ének, sakk sport szakkör. A lányok részére folyamatban van a kézimunka tanfolyam szervezése. A szakkörök vezetését egy-egy pedagógus vállalta. összegyűjtik a község sakkozóit, házi sakkversenyt rendeznek. A tanulást oktatófilmek bemutatásával, irodalmi, természettudományi előadások rendezésével, újságok, könyvek olvasásával, tanulmányi kirándulások szervezésével akarják biztosítani. Márton Ferenc pedagógus, a kultúrotthon igazgatója meleg teremmel, társasjátékokkal, rádióval, könyvtárral, újságokkal látja el a fiatalságot, '
