Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-05 / 53. szám
I9SJ. ■ márdtafl 5, kedd KEEET1YIAGYARORSZAG 3 Dobi litván rádióbeszédéből (folytatás eg t. oldalról.) jobb felé rohanást, és a kormány tétlenségét, vagy tehetetlenségét. Megértette, hogy ha nem történik valami elhatározó lépés, Budapesten és vidéken tovább fog fokozódni az embervadászat, a véres fehérterror és talán egy hét kell hozzá — táján .kettő —■ kitör a világháború közép Európában, és annak az atombombás, hidrogénbombás harmadik világháborúnak Magyarország volna az első áldozata. Cselekedett. A Szovjetunióhoz fordult segítségért és Magyarország megkapta a segítséget. Egyre többen I esznek, akik megértik; sa ember- Ae gnyagáldozaton kívül mekkora világpolitikai áldozatot vállalt a Szovjetunió és milyen szörnyűségektől szabadította meg az egész magyar dolgozó népet a forradalmi munkás-paraszt kormány fellépése. Kádár János segélykérése és a Szovjetuniónak az elhatározása, hogy fegyveresen beavatkozik, megfékezi az ellenforradalmat Magyarországon. Dobi István továbbiakban szólott a nyugati imperialisták féktelen uszításairól. arról, hogy a világtörténelemben példa nélkül álló módon 14—1G éves gyermekeket küldtek harcba tankok ellen. Majd így folytatta beszédét: Gazdasági életünk tönkretétele nem fiikerült néhány hónap megmutatta, hogy a Szovjetunióhoz, a kínai birodalomhoz és a népi demokráciákhoz való testvéri ragaszkodás és a velük való szoros együttműködés létünk, vagy nemlétünk kérdés-’- Bebizonyosodott, hogy a szocialista táboron belül nyugodtan tudunk élni, biztonságban haladhatunk előre azon az úton amelyre a földreform mai, a nagybirtokrendszer megsemmisítésével, a gyárak, bányák és bankok államosításával léptünk. Rendre9 nyugalomra, munkára ran szükség Nyugatról jöttek ide nyi. Jasok horthysták, legitimisták, kalandvágyó újságírók és diákok, volt csendőrök és katonatisztek, nagybirtokosok és egykori miniszteri tanácsosok. Fegyvert adtak a gyermekeknek és a börtönből kiszabadult betörőknek, gyilkosoknak. Maid, amikor végétért az ellenforradalom fegyveres te3kasza, a sztrájkok folytatásával, vásárlási hisztée!« szításával ' próbálták tönkretenni a magyar népi államot Egyidejűleg tömegesen csábították' kivándorlásra az embereket, a Szabad Európa, az Amerika Hapgja és a londoni rádió csodálatos könnyű életet'ígért. Odakint megkapták a lágereit szalmazsákjának,, csajkalevesének, az életveszélyes belga- és 1 francia szénbányáknak, a I kevés keresetnek, a hányó-1 dósnak, a megvetettségnek kegyetlen valóságát. A magyar népi hatalmat nem sikerült fegyveres erővel tönkretenni. A fegyveres ellenforradalom elbukott, Kádárék tisztánlátásán, tv dolgozó nép szocialista vívmányáért érzett aggódásán és a szovjet hadsereg idejében érkezeit segítségén. Gazdasági életünk nagy gonddal kitervezett tönkretétele nem sikérült. Hiába ráboltatták ki az áruházakat és a raktárakat, hiába prédáltók el sok gyárunk készleteit az ellenforradalmi zűrzavarban. Ha ez a nép valaha testvéreket és igaz jóbarátokat érzett maga mellett, megp -óbáltatásának idején — az ugyan ritkán történt meg nehéz századaink során — de akkor hazánk költői, írói és történetírói még sok-sok emberöltő múltán is keresték az alkalmat, hogy kifejezésre juttassák a nemzet háláját. Én nem tudom, hogy akiknek most köszönettel tartozunk megsegítésünkért igényt tartanának hálanyilatkozatokra. De azt tudom, hogy ha ilyen megrázkódtatás után, ami bennünket ért, egy ország talpraáll cs újjáépül, helyes és szükséges a népnek és vezetőknek elgondolkozni rajta: milyen mélyre zuhantunk és milyen tényezők járultak hozzá a felemelkedésünkhöz. És ha ezt lemértük, megfogjuk tudni becsülni a Szovjetunió és a népi demokráciák segítségét, értékelni fogjuk Kádár Jánosnak és munkatársainak bátorságát, elhatározottságát és fáradhatalanságát, amivel november 4-én a maguk embertelenül nehéz feladatának végrehajtásához hozzáfogtak. Rendre, nyugalomra, munkára és minden tisztességes magyar erő összefogásán van szükségünk idehaza. A vádár-kormány következetes munkájából látni lehet, hogy félúton em szándékozik itt sem megállni. A rend és a nyugalom biztosítása érdekében a helyzethez és a szükségletekhez igazodnak az intézkedések. Még ma is Vannak fegyverrejtegetők, és időnkint ma is jelentkezik imitt-amott ellenforradalmi parázs, amit város, ban, vagy falun hamu ala rejtenek. Amíg ellenforradalmi veszély van az országban — és ^ még ma is nagymértékben összefügg a nyugati propaganda, lelkiismeretlen uszításával — helyenkint kemény intézkedésre van szükség, és bárminő rendészeti intézkedésnek nincs egyéb célja, mint elővigyázatosság és védekezés esetleges terrorcselekményekkel vagy ellenforradalmi szervezkedéssel szemben. A forradami munkás-paraszt kormány belső rendet, békességet és nyugalmat akar és Kádár János ismételten világosan megmondta, hogy semmilyen területen nem volna hajlandó visszatérni az elmúlt évek • kegyetlen, embertelen módszereihez, amelynek terhét különösen a falusi nép érezte; Rendre és nyugalomra, elsősorban azért van szükségünk, hogy annyi nehéz hónap után végre békességben élhessünk, zavartalanul v üthessük a szocializmust és dolgozhassunk az iparban, a mezőgazdaságban és az értelmiség munkatérül^te in. Az iparban nagy lépést tettünk előre szorgalmas szénbányászaink erőfeszítései következtében. A szénbányászat színvonalának emelkedése maga után vonja a többi ipari ág termelésének növekedését, csökkenteni fogja a munkanélküliséget. Az iparban különböző r egrázkódtatások általában csökkentették a termelési színvonalat. Most azonoan még kétségtelenül megvannak az iparban a nehézségek. Ebben a helyzetben különleges jelentősége van annak, hogy mezőgazdaságunk szinte teljes egészében termelőképés állapotban maradt. Megvannak a lehetőségek arra is, hogy — az egyénileg gazdálkodó parasztság megnövekedett termelési kedve révén — az idén valamivel növelni tudjuk a mezőgazdasági termelés színvonalát. Arra kell törekedni, hogy a mezőgazdaság lehetőleg pótolja az iparnál mutatkozó termelési kiesést és ezért szükséges, hogy a dolgozó parasztság különös gonddal művelje földjeit, ne csak saját hasznára, hanem az ország helyzetére is gondoljon mezőgazdasági munkája közben. Hogy ilyen fokozott erőfeszítésre lehet számítani, arra nézve bíztatást nyújt az ország népének a parasztság őszi magatartása. Az ellenforradalom falun Az ellenforradalom a falun a dolgozó parasztság felszabadulása után szerzett nagy vívmányára, a földreformra, s a mezőgazdaság szocialista átalakulásának intézményeire, a ter] uíeioszóvetKeze lekre iw- I nyílott támadásainak leg[ főbb erejét. A földreform ellen iníé- i zett rohamokat legtöbb ; helyen az egész parasztság j összefogott erejével verték j vissza. j A szövetkezeteknél nehezebb volt a helyzet, mivel j erőszakos szervezéssel sok | parasztot bekényszeritettek j a termelőszövetkezetekbe. Az ilyen módon szövetkej zetbe került parasztok — | főleg a középparasztok — j ha az idők folyamán még nem győződtek meg a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről és fölényéről a parcellagazdálkodással szemben, nagy számban léptek ki a szövetkezetekből. De voltak nagy ssámbaa olyan szövetkezeteink is, ahol az egykori kő- i zép- és szegényparasztok egymással versenyben őrizték a közös szövetkezeti vagyont, és minden támadással szemben meg tudták védeni közös gazdaságainkat. Általában el lehet mondani, hogy szövetkezeteink nagy része kemény, és szí vós küzdelmet vívott az ellenforradalommal, s még ha teljesen magukra hagyták őket —« ami sajnos gyakori eset volt — fenyegetésekkel, sőt fegyveres támadásokkal szemben is megvédték a termelőszövetkezetüket. Budapest népének megmentöfe a Szovjetunió Nyugaton sokat beszéltek a magyar- nép megsegítéséről, azonban minél kisebb reményük volt az ellenforradalom győzelmére, annál Inkább alábbhagyott a segítő buzgóságuk.' Akik nemcsak szavakban, hanem tettekben is segítettek, azok Iránt — elsősorban a Nemzetközi Vöröskereszt iránt ■— hálát érez a magyar nemzet. De rflágosau kell látnunk, Budapest azért nem halt éhen, mert a Szovjetunióból még november első napjaiban megindultak Magyarországra a•/. élelmiszerrel megrakott vonatok és és jönnek a mai napig is. Nem: halt éhen, mert a| szomszédos népi demokratikus országok vasúton és a Dunán küldték a segélyt. De még f íínáböl és Vietnamból a kaptunk élelmiszert. Nem fagytunk meg. te volt — ha időnkint nem is túlságosan bőségesen, de valami mindig volt — fűtőanyagunk és villamosenergiánk, mert a Szovjetunió és a népi demokráciák adtak. A forintot is a Szovjetunió és a népi demokráciák gazdasági segítsége mentette meg. Nyugatról megpróbálták az asszonyok fellázítésát a népi demokratikus rendszer ellen, ezután az iskolás gyermekekre vetették rá magukat. Most pedig már ott tartanak, hogy a Magyarországon bíróság elé állított gyilkosokat nevezik szabadsághősöknek és az c ügyeikkel próbálnak propagandát csinálni ellenünk. Elvakult gyűlölködő propaganda folyik ellenünk Nyugaton és ezzel szemben nincs más védelmünk, mint a barátainkhoz való húsé' a világpolitikában —- a rend, a nyugalom, a munka, minden tisztességeimagyar erő összefogása idehaza. A mögöttünk levő Megkezdődtek a Szovjetunióban a helyi szovjetek választásai TASZSZ jelenti: Vasárnap a Szovjetunió több köztársaságában megkezdődtek a helyi államhatalmi szervek választásai. A választási előkészületek két hónapon át folytak. Március 3-án 3 szövetséges köztársaságban választottak: az OSZSZSZK-ban, Ukrajnában, Bjelorussziában, üzbekisztánban, Litvániában, Moldvában, Tádzsikisztánban és Turkmériában. A többi szövetséges köztársaságban ugyancsak március hónap folyamán lesznek a választások. A határterületi, területi, városi, kerületi, falusi és lakótelepi szovjetek választásain több mint egymillió jelölt indul. Az összes jelölteket a városok és fal- < vak dolgozói állították. Legelőbb a szovjet távolkelet választói kezdték meg a választást. Már az éjszaka folyamán megérkeztek Moszkvába az első jelentések a szavazás megkezdéséről. Este 6 órára a moszkvaiak 99*5 százaléka leszavazott Sokmillió moszkvai vasárnap választotta meg küliötteit a fővárosi és 25 ke’ületi tanácsba. A választások reggel 6 órakor kezlodtek, ekkor nyitotta meg '.jtaít az 1853 szavhzohelyi"ég. A szavazohelyísegekben mgy élénkség uralkodott. Tste 6 órára a szovjet fő;; város választópolgárainak 99,5 százaléka már leadta szavazatát. A Választás rendkívül magas politikai aktivitás jegyében zajlott le. A 33. számú moszkvai választókörzet a távoli déli sarkon a szovjet kutatók egyik településén van. Onnan is megérkezett a rádió, értesítés hogy a befejezték, A szegényparasztaágot pedig különösen megtanította az ellenforradalom, hogy . felszabadult életük-' nek egyetlen biztosítéka a szocialista társadalmi rend fenntartása és a népi ha-< talom. Alig volt falu az országban, ahol grófok, vagy nagygazUák már az ellenforradalom első szelére ne érkeztek volna meg földet Visszafoglalni — de a dolgozó parasztság mindenütt helytállt, a szegényparasztok pedig korábbi, elnyomott osztályhelyzetükro emlékezve, fegyveresen is védték földjeiket és szövetkezeteiket. örvendetes jel, hogy az ellenforradalom által a szövetkezeteken ütött sebek nagyrésze már gyógyuloban van. Tudjuk, és nem feledjük, hogy a múltban sok súlyos hibát követtünk el a szövetkezeti mozgalomban. — Parasztságunk legnagyobbdicsérete, hogy ha az ellenforradalom idején ezeknek a hibáknak érezni is lehetett a viszahatását a szövetkezetek helyzetén általában -— maga a paraszt-; ság, többmilliós tömegében hűségesen helytállt, a népi demokrácia államrendje mellett és talán ez volt a szocialista, fejlődés imperialista ellenségeinek legkeservesebb csalódása a magyarországi eseményekben. Kormányunk minden támogatási megad a parasztságnak Áli&mvezetésünk nagyrészt felszámolta, vagy felszámolja a múlt helytelen mezőgazdasági politikájának következményeit. Természetes, hogy — miután szocialista államot építünk — a népi demokratikus állam megkülönböztetett támogatást nyújt a szocialista célú szövetkezeti gazdaságoknak, elsősorban a termelőszövetkezeteknek, de a kormányzat soha többé nem gondol arra, hogy esztelen erőszakkal, emberi érzéseikben és emberi méltóságukban bántva, néha vérig sértve kényszeresen parasztembereket a szövetkezetekbe. Az állam minden lehetséges segítséget megad a parasztságának, hogy egyéni gazdaságaiban is növelje ermelési színvonalát. Támogatja a dolgozó parasztság bárminő termelési társulását, amely nem alapul a kizsákmányolás szándékára. A legnagyobb támogatást* izomban természetesen a ermelőszövetkezeteknek, a óig ózó parasztok szoeiaista társulásainak fogja yújtani. Persze nem szándékozik áplálni élősködő szövetkezeket. Arra kell töreked.ünk, hogy a szövetkezetek gazdálkodási eredményeik;el igazolják fölényüket az :gyéni parcellagazdasággal ■zömben,1 mert csak mintaszerűen gazdálkodó t.ern.eiőszövetkezetekkel tuduk meggyőzni az egyénileg gazdálkodó parasztokat, '.ogy bármilyen erős hagyományok fűzik is őket aidálkodásuk régi f irmáihoz — érdemes azzal szaszavazástS sítaniok és rátérni a nagy- i üzemre. A szövetkezeti nagyüzemre, aroejy nemcsak magasabb terméseredményeket, hanem gépei ésmunkaszervezete révét* végre emberhez méltó életet tud biztosítani tagjainak, a dolgozó parasztok-« nak. A forradalmi rramkfcH paraszt kormány intézkedések egész sorát adta márki a parasztság javára. Maga a beszolgáltatás megszüntetése igen nagy anyagi előnyöket teremtett a falunak. Az a törvényerejű rendelet, amely a földügyek rendezéséről intézkedik, az adott lehetőségek határai között sokéves jogos sérelmek és méltatlanságok orvoslására adott módot, örvendetes, hog, ennek a kényes kérdésnek a rendezés,..szágszerte a tanácsok és az érdekeltek o..os egyetértésével főijük. Remélem, hogy a földrendelet végrehajtása nagymértékben hozzá fog járulni a dolgozó parasztság termelési biztonságánál; megszilárdulásához és ez ís kedvezően fogja befolyásolni már az idei terméseredményeket. Az ellenforradalom mély szakadékba taszította Magyarországot. Sokáig egyhelyben toporogtunk és nehezen találtuk meg az utat felfelé. Annyi nehéz megpróbáltatás után igen jóleső érzés azzal a meggyőződéssel köszönteni a tavaszi munkára induló paraszt-testvéreimet és egész népünket, hogy túl vagyunk a -nehezén. Bármennyi rosszindulat és ártó szándék is szövetkezett ellenünk, élünk és építjük topább a szocializmust! — mondotta rádióbeszédében Dobi István,
