Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-05 / 53. szám

I9SJ. ■ márdtafl 5, kedd KEEET1YIAGYARORSZAG 3 Dobi litván rádióbeszédéből (folytatás eg t. oldalról.) jobb felé rohanást, és a kor­mány tétlenségét, vagy te­hetetlenségét. Megértette, hogy ha nem történik va­lami elhatározó lépés, Bu­dapesten és vidéken tovább fog fokozódni az emberva­dászat, a véres fehérter­ror és talán egy hét kell hozzá — táján .kettő —■ ki­tör a világháború közép Európában, és annak az atombombás, hidrogén­­bombás harmadik világhá­borúnak Magyarország vol­na az első áldozata. Csele­kedett. A Szovjetunióhoz fordult segítségért és Ma­gyarország megkapta a se­gítséget. Egyre többen I esznek, akik megértik; sa em­ber- Ae gnyagáldozaton kívül mekkora világpo­litikai áldozatot vállalt a Szovjetunió és mi­lyen szörnyűségektől szabadította meg az egész magyar dolgozó népet a forradalmi munkás-paraszt kor­mány fellépése. Kádár János segélykérése és a Szovjetuniónak az el­határozása, hogy fegyvere­sen beavatkozik, megfékezi az ellenforradalmat Ma­gyarországon. Dobi István továbbiak­ban szólott a nyugati im­perialisták féktelen uszítá­sairól. arról, hogy a világ­­történelemben példa nélkül álló módon 14—1G éves gyermekeket küldtek harc­ba tankok ellen. Majd így folytatta beszédét: Gazdasági életünk tönkretétele nem fiikerült néhány hónap megmutatta, hogy a Szovjetunióhoz, a kínai birodalomhoz és a népi demokráciákhoz való testvéri ragaszkodás és a velük való szoros együtt­működés létünk, vagy nem­létünk kérdés-’- Bebizonyoso­dott, hogy a szocialista tá­boron belül nyugodtan tu­dunk élni, biztonságban ha­ladhatunk előre azon az úton amelyre a földreform mai, a nagybirtokrendszer megsemmisítésével, a gyá­rak, bányák és bankok ál­lamosításával léptünk. Rendre9 nyugalomra, munkára ran szükség Nyugatról jöttek ide nyi. Jasok horthysták, legiti­misták, kalandvágyó újság­írók és diákok, volt csend­őrök és katonatisztek, nagy­­birtokosok és egykori mi­niszteri tanácsosok. Fegy­vert adtak a gyermekeknek és a börtönből kiszabadult betörőknek, gyilkosoknak. Maid, amikor végétért az ellenforradalom fegyveres te3kasza, a sztrájkok foly­tatásával, vásárlási hiszté­­e!« szításával ' próbálták tönkretenni a magyar népi államot Egyidejűleg tö­megesen csábították' kiván­dorlásra az embereket, a Szabad Európa, az Ameri­ka Hapgja és a londoni rá­dió csodálatos könnyű éle­tet'ígért. Odakint megkap­ták a lágereit szalmazsák­jának,, csajkalevesének, az életveszélyes belga- és 1 francia szénbányáknak, a I kevés keresetnek, a hányó-1 dósnak, a megvetettségnek kegyetlen valóságát. A magyar népi hatal­mat nem sikerült fegy­veres erővel tönkreten­ni. A fegyveres ellen­­forradalom elbukott, Kádárék tisztánlátásán, tv dolgozó nép szocia­lista vívmányáért ér­zett aggódásán és a szovjet hadsereg idejé­ben érkezeit segítségén. Gazdasági életünk nagy gonddal kitervezett tönkre­tétele nem sikérült. Hiába ráboltatták ki az áruháza­kat és a raktárakat, hiába prédáltók el sok gyárunk készleteit az ellenforradal­mi zűrzavarban. Ha ez a nép valaha testvéreket és igaz jóbarátokat érzett ma­ga mellett, megp -óbáltatá­­sának idején — az ugyan ritkán történt meg nehéz századaink során — de ak­kor hazánk költői, írói és történetírói még sok-sok emberöltő múltán is keres­ték az alkalmat, hogy kife­jezésre juttassák a nemzet háláját. Én nem tudom, hogy akiknek most köszö­nettel tartozunk megsegí­tésünkért igényt tartaná­nak hálanyilatkozatokra. De azt tudom, hogy ha ilyen megrázkódta­tás után, ami bennün­ket ért, egy ország talpraáll cs újjáépül, helyes és szükséges a népnek és vezetőknek elgondolkozni rajta: milyen mélyre zuhan­tunk és milyen ténye­zők járultak hozzá a felemelkedésünkhöz. És ha ezt lemértük, meg­fogjuk tudni becsülni a Szovjetunió és a népi de­mokráciák segítségét, érté­kelni fogjuk Kádár János­nak és munkatársainak bá­torságát, elhatározottságát és fáradhatalanságát, ami­vel november 4-én a ma­guk embertelenül nehéz feladatának végrehajtásá­hoz hozzáfogtak. Rendre, nyugalomra, munkára és minden tisztes­séges magyar erő összefo­gásán van szükségünk ide­haza. A vádár-kormány következetes munkájából látni lehet, hogy félúton em szándékozik itt sem megállni. A rend és a nyu­galom biztosítása érdeké­ben a helyzethez és a szük­ségletekhez igazodnak az intézkedések. Még ma is Vannak fegyverrejtegetők, és időnkint ma is jelentke­zik imitt-amott ellenforra­dalmi parázs, amit város, ban, vagy falun hamu ala rejtenek. Amíg ellenforra­dalmi veszély van az or­szágban — és ^ még ma is nagymértékben összefügg a nyugati propaganda, lelkiis­meretlen uszításával — helyenkint kemény in­tézkedésre van szük­ség, és bárminő rendé­szeti intézkedésnek nincs egyéb célja, mint elővigyázatosság és védekezés esetleges terrorcselekményekkel vagy ellenforradalmi szervezkedéssel szem­ben. A forradami munkás-pa­raszt kormány belső rendet, békességet és nyugalmat akar és Kádár János ismé­telten világosan megmond­ta, hogy semmilyen terüle­ten nem volna hajlandó visszatérni az elmúlt évek • kegyetlen, embertelen mód­szereihez, amelynek terhét különösen a falusi nép érez­te; Rendre és nyugalomra, elsősorban azért van szük­ségünk, hogy annyi nehéz hónap után végre békesség­ben élhessünk, zavartalanul v üthessük a szocializmust és dolgozhassunk az ipar­ban, a mezőgazdaságban és az értelmiség munkatérül^­­te in. Az iparban nagy lépést tettünk előre szorgal­mas szénbányászaink erőfeszítései következ­tében. A szénbányászat színvona­lának emelkedése maga után vonja a többi ipari ág termelésének növekedését, csökkenteni fogja a mun­kanélküliséget. Az iparban különböző r egrázkódtatások általában csökkentették a termelési színvonalat. Most azonoan még két­ségtelenül megvannak az iparban a nehézségek. Eb­ben a helyzetben különle­ges jelentősége van annak, hogy mezőgazdaságunk szinte teljes egészében ter­­melőképés állapotban maradt. Megvannak a lehetőségek arra is, hogy — az egyéni­leg gazdálkodó parasztság megnövekedett termelési kedve révén — az idén va­lamivel növelni tudjuk a mezőgazdasági termelés színvonalát. Arra kell tö­rekedni, hogy a mezőgazda­ság lehetőleg pótolja az ipar­nál mutatkozó termelési ki­esést és ezért szükséges, hogy a dolgozó parasztság különös gonddal művelje földjeit, ne csak saját hasz­nára, hanem az ország helyzetére is gondoljon me­zőgazdasági munkája köz­ben. Hogy ilyen fokozott erőfeszítésre lehet számí­tani, arra nézve bíztatást nyújt az ország népének a parasztság őszi magatartá­sa. Az ellenforrada­lom falun Az ellenforradalom a fa­lun a dolgozó parasztság felszabadulása után szer­zett nagy vívmányára, a földreformra, s a mezőgaz­daság szocialista átalakulá­sának intézményeire, a ter­] uíeioszóvetKeze lekre iw- I nyílott támadásainak leg­­[ főbb erejét. A földreform ellen iníé- i zett rohamokat legtöbb ; helyen az egész parasztság j összefogott erejével verték j vissza. j A szövetkezeteknél nehe­zebb volt a helyzet, mivel j erőszakos szervezéssel sok | parasztot bekényszeritettek j a termelőszövetkezetekbe. Az ilyen módon szövetke­­j zetbe került parasztok — | főleg a középparasztok — j ha az idők folyamán még nem győződtek meg a szö­vetkezeti nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiről és fölé­nyéről a parcellagazdálko­dással szemben, nagy szám­ban léptek ki a szövetke­zetekből. De voltak nagy ssámbaa olyan szövetkezeteink is, ahol az egykori kő- i zép- és szegényparasz­tok egymással verseny­ben őrizték a közös szö­vetkezeti vagyont, és minden támadással szemben meg tudták védeni közös gazdasá­gainkat. Általában el lehet monda­ni, hogy szövetkezeteink nagy része kemény, és szí vós küzdelmet vívott az ellenforradalommal, s még ha teljesen magukra hagy­ták őket —« ami sajnos gyakori eset volt — fenye­getésekkel, sőt fegyveres támadásokkal szemben is megvédték a termelőszö­vetkezetüket. Budapest népének megmentöfe a Szovjetunió Nyugaton sokat beszéltek a magyar- nép megsegíté­séről, azonban minél kisebb reményük volt az ellenfor­radalom győzelmére, annál Inkább alábbhagyott a se­gítő buzgóságuk.' Akik nemcsak szavakban, hanem tettekben is segítettek, azok Iránt — elsősorban a Nem­zetközi Vöröskereszt iránt ■— hálát érez a magyar nemzet. De rflágosau kell látnunk, Budapest azért nem halt éhen, mert a Szov­jetunióból még novem­ber első napjaiban meg­indultak Magyarország­ra a•/. élelmiszerrel megrakott vonatok és és jönnek a mai na­pig is. Nem: halt éhen, mert a| szomszédos népi demokra­tikus országok vasúton és a Dunán küldték a segélyt. De még f íínáböl és Viet­namból a kaptunk élelmi­szert. Nem fagytunk meg. te volt — ha időnkint nem is túlságosan bőségesen, de valami mindig volt — fű­tőanyagunk és villamos­energiánk, mert a Szovjet­unió és a népi demokrá­ciák adtak. A forintot is a Szovjetunió és a népi de­mokráciák gazdasági segít­sége mentette meg. Nyugatról megpróbálták az asszonyok fellázítésát a népi demokratikus rendszer ellen, ezután az iskolás gyermekekre vetették rá magukat. Most pedig már ott tartanak, hogy a Ma­gyarországon bíróság elé állított gyilkosokat nevezik szabadsághősöknek és az c ügyeikkel próbálnak pro­pagandát csinálni ellenünk. Elvakult gyűlölködő pro­paganda folyik ellenünk Nyugaton és ezzel szemben nincs más védelmünk, mint a barátainkhoz való húsé' a világpolitikában —- a rend, a nyugalom, a mun­ka, minden tisztességei­magyar erő összefogása idehaza. A mögöttünk levő Megkezdődtek a Szovjetunióban a helyi szovjetek választásai TASZSZ jelenti: Vasárnap a Szovjetunió több köztársaságában meg­kezdődtek a helyi államha­talmi szervek választásai. A választási előkészületek két hónapon át folytak. Március 3-án 3 szövetsé­ges köztársaságban válasz­tottak: az OSZSZSZK-ban, Ukrajnában, Bjelorussziá­­ban, üzbekisztánban, Lit­vániában, Moldvában, Tád­zsikisztánban és Turkmé­­riában. A többi szövetsé­ges köztársaságban ugyan­csak március hónap folya­mán lesznek a választások. A határterületi, területi, városi, kerületi, falusi és lakótelepi szovjetek válasz­tásain több mint egymil­lió jelölt indul. Az összes jelölteket a városok és fal- < vak dolgozói állították. Legelőbb a szovjet távol­kelet választói kezdték meg a választást. Már az éjszaka folyamán megér­keztek Moszkvába az első jelentések a szavazás meg­kezdéséről. Este 6 órára a moszkvaiak 99*5 százaléka leszavazott Sokmillió moszkvai va­sárnap választotta meg kül­­iötteit a fővárosi és 25 ke­­’ületi tanácsba. A válasz­tások reggel 6 órakor kez­­lodtek, ekkor nyitotta meg '.jtaít az 1853 szavhzohelyi­­"ég. A szavazohelyísegekben mgy élénkség uralkodott. Tste 6 órára a szovjet fő­­;; város választópolgárainak 99,5 százaléka már leadta szavazatát. A Választás rendkívül magas politikai aktivitás jegyében zajlott le. A 33. számú moszkvai vá­lasztókörzet a távoli déli sarkon a szovjet kutatók egyik településén van. On­nan is megérkezett a rádió, értesítés hogy a befejezték, A szegényparasztaágot pedig különösen megtaní­totta az ellenforradalom, hogy . felszabadult életük-' nek egyetlen biztosítéka a szocialista társadalmi rend fenntartása és a népi ha-< talom. Alig volt falu az or­szágban, ahol grófok, vagy nagygazUák már az ellenforradalom első szelére ne érkeztek vol­na meg földet Vissza­foglalni — de a dol­gozó parasztság min­denütt helytállt, a sze­gényparasztok pedig ko­rábbi, elnyomott osz­­tályhelyzetükro emlé­kezve, fegyveresen is védték földjeiket és szövetkezeteiket. örvendetes jel, hogy az el­lenforradalom által a szö­vetkezeteken ütött sebek nagyrésze már gyógyuloban van. Tudjuk, és nem feledjük, hogy a múltban sok súlyos hibát követtünk el a szö­vetkezeti mozgalomban. — Parasztságunk legnagyobb­­dicsérete, hogy ha az ellen­­forradalom idején ezeknek a hibáknak érezni is lehe­tett a viszahatását a szö­vetkezetek helyzetén álta­lában -— maga a paraszt-; ság, többmilliós tömegében hűségesen helytállt, a népi demokrácia államrendje mellett és talán ez volt a szocialista, fejlődés impe­rialista ellenségeinek leg­keservesebb csalódása a magyarországi események­ben. Kormányunk minden támogatási megad a parasztságnak Áli&mvezetésünk nagy­részt felszámolta, vagy fel­számolja a múlt helytelen mezőgazdasági politikájá­nak következményeit. Ter­mészetes, hogy — miután szocialista államot építünk — a népi demokratikus állam megkülönbözte­tett támogatást nyújt a szocialista célú szövet­kezeti gazdaságoknak, elsősorban a termelőszö­vetkezeteknek, de a kormányzat soha töb­bé nem gondol arra, hogy esztelen erőszakkal, emberi érzéseikben és emberi mél­tóságukban bántva, néha vérig sértve kényszeresen parasztembereket a szövet­kezetekbe. Az állam minden lehetsé­ges segítséget megad a pa­rasztságának, hogy egyéni gazdaságaiban is növelje ermelési színvonalát. Támogatja a dolgozó parasztság bárminő ter­melési társulását, amely nem alapul a kizsák­mányolás szándékára. A legnagyobb támogatást* izomban természetesen a ermelőszövetkezeteknek, a óig ózó parasztok szoeia­­ista társulásainak fogja yújtani. Persze nem szándékozik áplálni élősködő szövetke­zeket. Arra kell töreked­­.ünk, hogy a szövetkezetek gazdálkodási eredményeik­­;el igazolják fölényüket az :gyéni parcellagazdasággal ■zömben,1 mert csak minta­szerűen gazdálkodó t.er­­n.eiőszövetkezetekkel tud­­uk meggyőzni az egyénileg gazdálkodó parasztokat, '.ogy bármilyen erős ha­gyományok fűzik is őket aidálkodásuk régi f irmái­hoz — érdemes azzal sza­­szavazástS sítaniok és rátérni a nagy- i üzemre. A szövetkezeti nagyüzemre, aroejy nem­csak magasabb termésered­ményeket, hanem gépei és­­munkaszervezete révét* végre emberhez méltó éle­tet tud biztosítani tagjai­nak, a dolgozó parasztok-« nak. A forradalmi rramkfcH paraszt kormány intézke­dések egész sorát adta már­ki a parasztság javára. Ma­ga a beszolgáltatás meg­szüntetése igen nagy anya­gi előnyöket teremtett a falunak. Az a törvényerejű rendelet, amely a földügyek rendezéséről intézkedik, az adott lehetőségek határai között sokéves jogos sérel­mek és méltatlanságok or­voslására adott módot, ör­vendetes, hog, ennek a ké­nyes kérdésnek a rendezés,.­­.szágszerte a tanácsok és az érdekeltek o..os egyet­értésével főijük. Remélem, hogy a földrendelet végrehaj­tása nagymértékben hozzá fog járulni a dolgozó parasztság ter­melési biztonságánál; megszilárdulásához és ez ís kedvezően fogja befolyásolni már az idei terméseredményeket. Az ellenforradalom mély szakadékba taszította Ma­gyarországot. Sokáig egy­helyben toporogtunk és ne­hezen találtuk meg az utat felfelé. Annyi nehéz meg­próbáltatás után igen jól­eső érzés azzal a meggyő­ződéssel köszönteni a ta­vaszi munkára induló pa­raszt-testvéreimet és egész népünket, hogy túl vagyunk a -nehezén. Bármennyi rosszindulat és ártó szán­dék is szövetkezett elle­nünk, élünk és építjük to­pább a szocializmust! — mondotta rádióbeszédében Dobi István,

Next

/
Oldalképek
Tartalom