Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-30 / 75. szám
KELETMAG YARORSZÄG 1957. március 30. saumbat A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) népi demokratikus Magyarország barátainak adják ki magukat, de akiket egyetlen becsületes magyarhazafi sem nevez barátjának. Ismeretes hogy az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság bukásának egyik főoka elszigeteltsége volt. Ebben az időben a fiatal orosz-szovjet köztár*aság egyedül küzdött a mindenfelől reá támadó ellenséggel és nem adhatta meg a szükséges segítséget, hogy a magyar proletariátus megvédhesse forradalmi vívmányait a külső és belső ellenforradalmi erő ellen. A Magyar Tanácsköztársaság bukását véres terror követte, s a magyar nép legjobbjai tízezreinek életébe került. A helyzet most gyökeresen megváltozott a szocializmus erői javára. A népi demokratikus Magyarország erejét éppen abból a törhetetlen testvéri barátságból meríti, amely a Szovjetunió népeihez és a sokmilliós szocialista táborhoz fűzi. A magyar ellenforradalmi események megerősítik a Magyar Népköztársaság kormányának azt a határozott véleményét, hogy a mai helyzetben csak a szocialista országok szoros egy. sége biztosíthatja a szocializmus sikeres felépítését és a nemzeti függetlenség megvédését. A szocialista országok baráti együttműködésének és szolidaritásának példája volt az a hagy erkölcsi és anyagi segítség, amelyben a szocialista országok népei az ellenforradalom sújtotta magyar népet részesítették. A szovjet emberek, amikor segítséget nyújtanak a magyar dolgozóknak ahhoz, hogy mihamarabb helyreállítsák országuk normális életét, meg vannak győződve arról, hogy a magyar nép képes leküzdeni a szocializmus építésének útjában felmerülő minden nehézséget, bármilyen akadályokat támasszanak is a kapitalista táborban lévő ellenségei. A magyar események arra tanítanak, hogy a szocialista országok népeinek a leninizmus forradalmi éberségét kell tanúsítaniok és meg kell tudni védeniük a szocializmus és kommunizmus építésében elért hatalmas vívmányaikat belső és külső ellenségeikkel szemben. A két kormány kijelenti, hogy az 1956 októberinovemberi magyarországi események a legvilágosabban mutatják, hogy ki s magyar nép ellensége éi ki igaz barátja. Amint előrelátható voit, a legellenségesebb álláspontot az Amerikai Egyesült Államot kormánykörei foglalták el E körök tevékenyen rész; vettek a magyarországi ellenforradalom előkészítésében és irányításában, dí nem maradtak el mögöt tűk Nyugat-Németország Anglia, Franciaország é: több más kapitalista állan bizonyos körei sem. .Mind szembetűnőbb az Egyesült Államok vezető köreinek felelőssége a magyar törvényes államhatalom megdöntésére irányuló ellenforradalom kirobbanásában. ha figyelemig vesszük, hogy a nyugatra szökött cs a népi hatalom megdöntésére szövetkező reakciós személyek és csoportok az Egyesült Államok hivatalos köreinek védelmét és támogatását élvezték cs élvezik. Köztudomású, hágy az Egyesült Államok Katonai hatóságai Nyugat-Némeíországban és másutt hosszú évek óta szervezik és pénzelik a fegyveres fasiszta csoportokat a Magyar Népköztársaság elleni harcra. Ezek a fegyveres csoportok ar októberi—novemberi napokban felvonultak Magyarország ellen és egy részük közvetlenül is közreműködött az ellenforradalmi akciókban. A budapesti amerikai követség egyes diplomatáinak tevékenysége és magatartása szintén mutatja az Egyesült Államok különleges szerepét a magyarországi ellenforradalom előkészítésében és támogatásában. A nyugati imperialista körök közvetlen vagy közvetett részvétele a magyar dolgozók hatalmának megdöntésére irányuló ellenforradalomban, veszélyeztette az egész szocialista tábort, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai továbbra is készek békésen együttműködni a kapitalista országokkal, de a leghatározottab- I ban visszautasítanak minden olyan kísérletet amely belügyeikbe való beavatkozásra vagy népeik békés munkájának megzavarásárs irányul. Figyelmet érdemel Ausztria kormányköreinek magatartása, mert ezek a körök megengedték, hogy országuk területet felhasználják a szomszédos Magyarországgal szemben nyilvánvalóan ellenséges cselekményekre. A Magyar Népköztársaság kormánya az Osztrák Köztársasághoz fűződő kapcsolataiban mindig abból indult ki és ma is abból indul ki, hogy mindinkább fejlessze és erősítse a két ország baráti kapcsolatait mert ez felel meg a két ország népei létérdekeinek Osztrák hivatalos körök azonban a magyarországi ellenforradalmi puccskísérlet megszervezése idejér nem léptek fel az ellen, hogy Ausztria területét felhasználják az ellenforradalmároknak szánt fegyverek és horthysta-fasiszta bandák Magyarországra való átdobására, sőt támogatták a reakciós elemek tevékenységét. Az osztrák kormánynak ez a magatartása nehezen egyeztethető össze az Ausztria által kinyilatkoztatott semlegességgel és csak árthat az oszirák-magvar viszonynak. A szovjet fél egyetért a magyar kormánynak ezzel a megállapításával. A tények azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak vezető körei, amelyeket súlyos felelősség terhel a magyarországi véres eseményekért. még ma sem mondanak le Magyarország, valamint a szocialista tábor többi országának belügyeibe való beavatkozást szolgáló tevékenységükről. Erről tanúskodik részben az úgynevezett magyar kérdés felvetése az ENSZ-ben. Az imperialista államok képviselői szégyenletes szerepet játszottak az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával ellentétben megkísérelték, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe, vitát provokáltak a magyar kérdés körül, igyekezvén azt állandóan napirenden tartani. A két kormány kijelenti, hogy az úgynevezett magy ar kérdés felvetése és megvitatása az ENSZ-ben. valamint az e kérdésben elfogadott határozat súlyosan sérti ax Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és durva beavatkozás Magyarország belügyeibe, valamint a Magyarország és a Szovjetunió, és a varsói szerződésben részvevő más országok kormányainak Illetékességébe vágó ügyekbe. Különböző szervezetek, közöttük a hivatalos állami szervek most több nyugati országban mindenféle akadályt támasztanak a külföldre távozott magyarok hazájukba való visszatérése elé. Ezek nagy része áldozatul esett a nyugati propagandának és hitt a csalárd, hazug Ígéreteknek. Most ezeket a félrevezetett embereket, közöttük a szüleiktől elszakított és elviselhetetlenül nehéz körűimé, nyék között éló fiatal gyermekeket saját akaratuk ellenére távoltartják hazájuktól. Kihasználják a menekültek kilátástalan helyzetét és arra kényszerítik őket, hogy belépjenek az újonnan alakított emigráns szervezetekbe és harcoljanak a magyarországi népi demokratikus rendszer ellen. A két kormány a leghatározottabban elítéli és úgy értékeli ezeket a cselekményeket, mint az imperialista államok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek kísérleteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekin tclye mögé bújva beavatkozzanak más államok belügycibe. Az Amerikai Egye. sült Államok és néhány más állam vezető körei ilymódon durván megsértik az ENSZ alapokmányának a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról szóló, általuk is ünnepélyesen elfogadott alapelvét. Ezekre a kísérletekre épp úgy kudarc vár, mint ahogy kudarcba fulladt az ellenforradalmi felkelés Ma. gyarországon. A két kormány megelégedéssel állapítja meg, hogy a különböző országok értelmiségének azok a képviselői, akik annakidején nem tudták helyesen értékelni a Magyarországon végbement eseményeket, ma már mind világosabban megértik, hogy milyen nagy veszélybe sodorta volna a béke ügyét az, ha Magyarország területén, Európa központjában újjászületett volna egy fasiszta állam. A felek kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a magyarországi események tár. gyilagos értékelése idővel felnyitja majd az értelmi, ség azon képviselőinek szemét is, akik még a hazug burzsoá propaganda hatása alatt állnak. E propaganda tudatosan elferdíti ezeknek az eseményeknek tartalmát és lényegét. Szovjetunió és a Magyart és következésképpen az. Népköztársaság kapcsolatai-" nak kérdéseit. A felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökerei vannak. Az elnyomott rr.-igyar népnek is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta meg a szocializmushoz vezető utat, A magyar nép büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban a magyar nép legjobb fiai is részt vettek, mintegy 70— 80.000 magyar hadifogoly harcolt a szocialista forradalom győzelméért. A szovjet nép hű szövetségest talált áz 1919-es Magyar Tanácsköztársaság munkás- és paraszthatalmábán.' Magyarországon a Horthy-rendszer céltudatos szovjetellenes fasiszta propagandája sem tudta elfojtani a magyar dolgozók legjobbjainak szolidaritását a világ első munkás- és parasztállama iránt. Amikor a szovjet hadsereg fel szabadította a, magyar népet a fasizmus igája a’ól, | ez az érzés a két nép közötti igaz barátsággá fejlődött. }J. A tárgyalásokon minden oldalról megvizsgálták a A magyar munkás és paraszt tudja, hogy csak a szovjet hadsereg felszabadító harcának eredményeképpen vehette birtokába a gyárat és a földet és szabad nihatolt meg a tőkés és földesúri kizsákmányolástól. A két fél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonva a teljes egyenjogúságon ős az önzetlen, testvéri barátságon alapszik. Ez az egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett ..egyenjogúságtól”, ami az imperialista államok és a kis országok között áll fenn és ami valójában a kis országok népeinek ez imperialista monopoliták által történő kizsákmányolását országuk kirablását jelenti. Az efajta burzsoa-nacionalista „egyenjogúsággal szemben az egyenjogú magyar-szovjet kapcsolatok lényege az ezen országok dől. gozóinak jólétéről történő, a proletár internacionaliz mus szellemétől áthatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozók Magyar-szovjet barátsági nagygyűlés a Kremlben (Folytatás a pénteki számunkból.) Hasonlóképpen nem fogadhatjuk el azt az álláspontot sem, amely szerint a magyar kommunisták hiábavaló erőfeszítéseket tesznek, amikor a pártot régi formájában akarják újjászervezni. Marxista-leninista meggyőződésünk szerint marxista-leninista párt és ennek vezetése nélkül a munkásosztály nem harcolhat felszabadulásáért, még kevésbé gyakorolhat osztálydiktatúrát és őrizheti meg kivívott hatalmát. (Taps.) Vissza kellett utasítanunk Kardelj elvtársnak azt az annak idején elhangzott javaslatát is, hogy a népköztársaság állami hatalmát építsük a népi hatalom ellen ,. fegvyeres “ provokációkkal ‘ támadó ♦ úgynevezett közpnti 'és t*"riileti munkástanácsokra. Meggyőződésünk szerint a proletár internacionalizmus a nemzetközi munkásosztály és az emberi haladás nagy ereje, amely minden zsákutcába vezető nézetet is leküzdve halad előre a maga egészséges fejlődésének útján. — Tisztelt elvtársak! Ked vés barátaim! Néhány fontos kérdésben vázoltam nézetünket. Távol áll tőlünk hogy bármiben is tévedhetetlennek vágj" hibátlannak tartsuk magunkat. De itt olyan tapasztalatokról van szó. amelyeket drága áron szereztünk és, amelyeket a szocialista forradalom ügye javára szeretnénk becsületesen és kommunista lelkiismeretünk szerint hasznosítani. — Ügy gondoljuk, hogy dicső történelmi hagyományokra támaszkodunk és a magyar kommunistáknak sok megpróbáltatást látott nemzedékei támogatnak bennünket. A Forradalmi Munkás- Paraszt Kormánynak van olyan tagja, aki már a polgárháború éveiben az Uraiban a vörös partizán osztagokban harcolt a cári tisztek ellen. Nem kevés olyan vezetőnk van, aki az 1919-es magyar proletárdiktatúra | idején a magyar vöröshadseregben harcolt. Vannak olyanok, akik a Horthy-fasizmus idején az illegális pártszervezetekben dolgoztak és vannak olyanok is, akik a felszabadulás után lettek a kommunista eszme harcosaivá A régi úri ellenforradalmi Magyarország már 38 éve küzd a proletárdiktatúra ellen. annak séért. Az új népi és szocialista Magyarország szintén 38 éve harcol azért, hogy a proletárdiktatúra országa legyen. A régi úri Magyarország ebben a több évtizedes harcban megsemmisült. Győzött a Magyar Népköztársaság. Magyarországon proletárdiktatúra van és az is marad a kommunizmus teljes győzelméig. (Hosszantartó, lelkes tops.) Az úri Magyarország 38 éve a nemzetközi imperializmusra támaszkodik. A szocialista Magyarország a nemzetközi proletárszolidarításra és annak első megtestesült államára, a Szov jetunióra! (Nagy taps.) Kérem. fogadják testvéri üdvözletünket és kézszoritásunkat. Igaz barátok voltunk; .-vagyunk; és leszünk, a jövőben is. (Hosszantartó taps,) Ezután N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szólalt fel (Beszédét holnapi számunkban ismertetjük.) egész szocialista tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű gazdasági és egyéb segítséget nyújt Magyarországnak, abból a célból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőzhesse az ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján. Ezt a segítséget nem valamely árufelesleg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalista világban szokásos, amikor „segélyt” adnak. A szovjet nép segítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő valamennyi nép közös érdekében„ a kommunizmus nagy ügyéért. A Szovjetunió a proletár internacionalizmus nemes elvei alapján építette és építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köz.tük a testvéri Magyar Népköztársasággal. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvitatták a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatokat. Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése a fentiek szerint f rielmezetí egyenlőség, a kölcsönös előnyök és ;» kölesönö- segítés elvei alapján feilödik. Ez az együttműködés nagyjelentőségű volt Magyarország népgazdaságának feilődése szempontjából és megteremtette annak lehetőségét. hogy Magyarország függetlenné yá! iék , az ..imperialista államoktól. A kormányküldöttségek megelégedéssel állapították meg. hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok eredményesen fejlődtek, a kölcsönös áruszállításokról szóló éves és hosszúlejáratú egyezmények a’apján. Az áruforgalom n Ma« var Népköztársaság, és a Szovjetunió között oz utolsó 8 év alatt több mint három és félszeresére növekedett. A Magyar Népköztársaság minthogy nem rendelkezik elegendő hazai nyérsanyagforrással. nyersanyagszükségletének jelentékeny részét a Szovjetunióból származó behozatal útján fedezi. így többek között a ’vasércből, nyersvasból, gyapotból. kőolajból, ólomból, Inikkelből, műtrágya gyárfáshoz szükséges alapanyagokból. éoülctfábót és egyéb !’-an vágok’’ól 1956-b-m a S v.'jetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 ► százaléka volt a nyersanyag, segédanyag és. fél-* [''é'zgyártmánv. Mnayaror[szág a Szovjetuniótól szálmos, népgazdasága számára ['ont.os egyéb árut kap, ideiért ve az ország számára t'7"kséges ipari berendezéseket is. A Szovjetunió ♦magyar ipar ejcnortterm.é-p/íir vagy és állandó pini'-a 1956-ban a Sznv.ietun’óur | vU’ó m«gyér kivitelnek 72 százaléka volt ioari készáru, túlnyomó részben gépipari termék. A magyar •'épo-aztiaság további fejlőídásének ez fontos tényezőije. A kormányküldöttségek megállapították, hogy - „a • Szovjetunió és Magyarén-* ► szag közötti kereskedelem jelenleg — mint korábban ►is — világpiaci árakon bo- Jnyo’ódik le. (Folytaiéi a 5, gidaion.)
