Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-30 / 75. szám
J937. «oátcius äü» síombat KELETMAGíARORSZAG » A Magyar Népköztársaság kormányának és a Szovjetunió kormányának nyilatkozata (Folytatás a 2. oldalról.) A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Magyar Népköztársaság gazdasági nehézségeinek leküzdését, teljesíti a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak azt a kérését, hogy 1957-ben jelentősen növeli a nyersanyagok, félgyártmányok, berendezések és egyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, valamint a lakosság szükségleteinek kielégí- i sére szükséges áruk szállítását A folyó évben » Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak, többek között 450.000 tonna búzát, 200.000 tonna takarmánygabonát, több mint 1,2 millió tonna vasércet, 150 ezer tonna hengerelt árut, 110.000 tonna nyersvasat, 500.000 tonna kokszot, 1,2 millió tonna szenet, 900.000 tonna kőolajat, 400.000 köbméter fűrészeltárat, 8000 tonna rezet, 8000 tonna alumíniumot rudakban, ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt és közfogyasztási cikkeket. Kétszázötvenezer tonna búza, 150.000 tonna takarmánygabona és egyéb áruk jelentős részének szállítása 1957. első felében megtörténik. Mivel a hosszúlejáratú egyezmények mindkét ország gazdaságának tervszerű fejlődésére kedvező hatással vannak, a felek megállapodtak abban, hogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytassanak az 1957. év folyamán tárgyalásokat az 1958— 60-as évekre szóló kölcsönös áruszállítási egyezmény létesítése céljából. A szovjet kormány, hogy segítséget nyújtson a Magyar Népköztársaság kormányának a magyar népgazdaság megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, hogy lehetővé tegye az ország növekvő belső szükségletének kiegyenlítésén túlmenően külkereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyának biztosítását és a lakosság életszínvonala emelését is, ez évben felhasználható 750 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt Magyarországnak. A hitelből 200 millió rubel szabad-deviza. A Szovjetunió a hitelt kedvezményes feltételekkel évi 2 százalékos kamat mellett nyújtja. A hitel törlesztése az ) 1901. évben kezdődő ; 10 év alatt a Magyar- • ország által általában • exportált áruk szállí- ; tása útján történik. J A Szovjetunió a már ko-J rábban nyújtott hitelek J alapján ez évben további 85’ millió rubel értékű árut:! szállít és 40 millió rubel! összegű szabad-devizát adí át Magyarországnak. Ezek szerint Magyarom j tszág 1957-ben összesen 875! millió rubel értékű árut és! szabad-devizát kap hitelbe! n Szovjetuniótól. A íentemlített hitel altalj Bem fedezett szovjet szállí-) tások ellenértékeként a J Magyar Népköztársaság J 1957-bgn a SzovjetuniónaKtJ fi magyar export szokásos! árucikkeiből a többi közötti a kővetkező árukat szállít-’ ja: hajókat, úszó- és kikötődarukat, vasúti személykocsikat, forgácsoló szerszámgépeket, ellenőrző mérőműszereket, hűtőberendezéseket, varrógépeket, bútorokat, és más iparcikekket, valamint bizonyos mezőgazdasági termékeket, A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott hitelekből fennálló több mint 150 millió rubel tartozás törlesztésére is és elengedte a magyar kormánynak korábban Magyarország számára átadott volt nemet tulajdonért és a volt szovjet-magyar vegyestársaságok szovjet érdekeltségéért járó több mint egy milliárd forint összegben fennálló tartozást. A íentemlített célokból kiindulva a Szovjetunió kormánya a Magyar Népköztársaság kemánya kívánságának megfelelően kész arra, hogy jóindulatúan megvizsgálja egyes magyar ipari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez szükséges gazdasági es műszaki segítség nyújtásának kérdéseit. A felek megbízták az illetékes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak c tárgyban t-rgyalasokat és készítsenek megfelelő javaslatokat. A kormányküldöttségek megvizsgá'ták és mindkét fél számára előnyösen megoldották a két ország közötti pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos minden kérdést. A felek a többi között megállapították, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biztosít. A felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a tudományos-műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönös és térítésmentes kicserélése, amj mindkét ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A felek szükségesnek tartják, hogy minden módon elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki együttműködés további fejlesztését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya nagy jelentősége* tulajdonít az atomenergia békés célokra való felhasználásának, véleménycseréi | folytatott az e téren történő további fokozott együttműködéséről. A Magyar Népköztársaság a továbbiakban is résztvesz az egyesített atomkutató intézet munkájában. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az uránelőfordulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint műszerek szállítása útján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió továbbra is nyújt ilyen segítséget: a Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atomerőművek építésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A felek megegyeztek abban, hogy Magyarország uránérctermelésének megszervezése. után az érc azon részét, amely népgazdasága számára nem szükséges, igazságos, kölcsönösen. előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapítva, hogy a szocialista országok közötti együttműködés és a kölcsönös segítség kiszélesítése és megszilárdítása elősegíti ez országok gazdasági fejlődését és népek életszínvonalának növelését, egyetértőén elhatározta, hogy minden erővel fejleszti a szoros gazdasági együttműködést mind.a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió körött, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy jelentőséget' tulajdonít a kulturális együttműködésnek, mert enne.; fontos szereke van a magyar-szovjet barátság további megszilárdításában és hozzájárul a két ország népei kultúrájának kölcsönös gazdagításához. A magyarországi ellenforradalom éppen ezért nagy lépéseket tett, hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kultúrát. A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősítése végett arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy tovább fejlesztik tudományos és kulturális együttműködésüket az 1956 június 28-an Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyezmény, alánján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket köt egyes állampolgársági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgárt és bűnügyi jogsegély nyújtásáról, vagyoni, . nyugdíj- és örökösödési ügyek rendezéséről, valamint a felek megegyezése alapján más kérdésekről, III. A tárgyalásokon megvitatták a két félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket. A két kormány véleménye szerint mindaddig, ámig a nyugati hatalmak fegyverkezési hajszát folytatnak, makacsul elutasítanak a leszerelésre, valamint a katonai tömbök megszüntetésére és az európai kollektív biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó javaslatokat, a szocialista tábor országai kötelesek minden intézkedést megtenni, Hogy mégőrizzék országaik dolgozóinak összes vívmányait, Európa és a világ békéjét és biztonságát, A Magyar Népköztársa^ ság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyiijtson az imperialista államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szemben. Az ellenforradalmi propaganda most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodásának tényét nacionalista hangulat keltésére használja ki, hogy á kispolgári elemeket és a magyar dolgozók legelmaradottabb rétegeit a Szovjetunió ellen uszítsa. A magyar kormány kijelenti. hogy mindazok, akik szívükön viselik a proletariátus és a népi Magyarország ügyét, világosan látják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a szocialista országok dolgozói számára a legfontosabb kérdés szocialista vívmányaik megvédésének biztosítása. A szovjet hadsereg egységeinek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden agresszív kísérletének megfékezésére amint ez a múlt év október—novemberi napokban bebizonyosodott. A két kormány kijelenti, ho«v a varsói szerződésben résztvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdése nem úgy oldódik meg, ahogy az imperialisták és a 7,soldjukban álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamennyi ország népeinek érdekében, a közöttük érvényben lévő megállapodások alapján, úgy, ahogy azt biztonságuk és népeik építő munkájához szükséges feltételek megteremtése megköveteli. A két kormány abból indult ki, hogy a kialakult nemzetközi helyzetben, amikor fennáll az agresszív északatlantí tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Németországot és ott aktivizálják a revansra vágyó erőket, amikor az Amerikai Egyesült Államok és az északatlanti tömb más országai «agylétszámú hadsereget és sok támaszpontot tartanak fenn a szocialista országok határainak közelében, valamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen, s nem hajiandók elindulni a leszerelés, az. atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges, hogy a varsói szerződés alapján ideiglenesen szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete teljés egészében védelmi jellegű, azt az északatlanti tömb agresszív te. vékénységériek fokozása, valamint az e tömbben résztvevő államok vészes fegyverkezési hajszája és más katonai intézkedései miatt kellett megalakítani. A két fél megegyezett, hogy a közeljövőben tanácskozásokat folytat a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának létszáma és állománya meghatározásának, valamint elhelyezésének kérdéséről és e célból egyezményt köt, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok jogi helyzetet. A Magyar Népküzlársa- I ság és a Szovjetunió kormányai, miután megvitatták a jelenlegi nemzetközi j helyzet legfontosabb probj lémáit. egyöntetűen megállapítják, hogy jelenlegi nemzetközi helyzet parancsolóan szükségessé teszi a szocialista tábor még szilárdabb összefogását. Az e A KISZ zászlóbontó nagygyűlése Ny ír egy h ázó n A KISZ Szabolcs-Szatmár megyei szervező bizottsága március 29-én tartotta zászlóbontó nagygyűlését Nyíregyházán. A helyőrségi tiszti-klubban ebből az alkalomból a megye minden részéből több, mint 400 kommunista és pártonkívüli fiatal — munkás, hivatali dolgozó, tsrmclőszövei kezeli és egyéni paraszt fiatal, ifjú tanító és agronómus jelent meg. Ünnepi beszédet mondott ebből az alkalomból Benkei András elvtárs, az MSZMP megyei Intézőbizottságának titkára, és felszólaltak többen a munkásmozgalom régi harcosai közül. Benltei elvtárs elmondotta a fiatalok érdeklődését mutatja, hogy néhány nap alatt több. mint hatszázan jelentkeztek a KISZ- bo, s szervezetei is napról-napra szaporodnak. A felszólalók hangoztatták, hogy a párt vezetése alatt kívánnak tevékenykedni, s felhasználják a KIMSZ, valamint a köze’mu'tban megszűnt DISZ jó tapasztalatait is. Közben vörös nyakkendós úttörők köszöntötték a nagygyűlés részvevőit, majd felolvasták az ifjúsági szervezetekből érkezett táviratokat, valamint az EPOSZ megyei szervező bizottságának levelét. A gyűlés részvevői ez alkalomból táviratot küldtek az MSZMP Központi Bizottságának, amelyben többek között megfogadták, hogy a most kibontott zászló alatt nemcsak napfényes utakon, hanem viharos időkben is mindenkor ott fognak menetelni a párt oldalán. Üdvözlő táviratot intéztek a szomszédos kárpátukrajnai területi Komszomol bizottságához és a nagybányai román ifjúság' szervezethez is. Végül fel hívással fordultak a megye fiataljaihoz. Ebbei zászlajuk alá hívnak minden ifjút, fiút és leányt aki a párt oldalán az első sorokban akar résztvenni az ellenforradalom áltál okozott nehézségek leküzdésében, a szocialista haza építésében. (A beszámolókról és a felszólalásokról a későbbiekben számolunk be.) tábor országaiban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresszív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaállíthassák mindazokban az országokban, ahol a proletariátus kezébe vette a hatalmat. Az imperialisták arra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szocialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tábort s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista kizsákmányolás alól való felszabadulásért küzdő proletariátus érdekeire. Az imperialista államok reakciós körei nem titkolják. hogy új háborút készítenek elő a szabad népek, elsősorban a szocialista államok népei ellen. Éppen ezért agresszív katonai tömböket kovácsolnak, katonai- és légitámaszpontok rendszerével kerítik be a szocialista tábor országait. Megalakították az egységes katonai parancsnokságot Európában (NATO) és délkelet Ázsiában (SEATO). Most azon kísérleteznek, hogy egységes parancsnokságot létesítsenek a Közeles Középkeleten is. hogy e térség országait bevonják az imperialista hatalmak agresszív terveibe, politikai és gazdasági rabságba döntsék őket. A népi demokratikus , rendszer fegyveres megdöntését célzó kísérlet Magyarországon; Anglia, Franciaország és Izrael agressziója Egyiptom ellen: a Közel- és középkeleli népek nemzeti felszabadító mozgalmának elnyomására, az arab népeit gyarmati leigázására és az amerikai monopolisták uralmának megteremtésére szolgáló hírhedt „Eisenhower-doktrina“ meghirdetése ismét arról tanúskodik, hogy a népeknek szívós és mindennapi harcot keli vívniok a béke megőrzéséért és megszilárdításáért. A Szovjetunió kormánya megérti és osztja a magyar fél aggodalmát Nyugat-Németország újrafelfegyverzése miatt. A két kormány elítéli Nvugat-Németország felfegyverzését, a militarista szellem újjáélesztését, mert ez súlyosan veszélye. - téti az európai békét. A két kormány n.egai lapítja, hogy Nyugat-ÍNémetországnak a támadó jellegű atlanti tömbbe vaio bevonása és atomfegyverovael való ellátása súlyos akadályodat goru.t ín érne iüícu—g jelenlegi kettészakítottságának megszüntetése, ít' nemet egység helyreállítása elé. Egyben, elismerésüket fejezik ki azokért az erőfeszítésekért, a,i ;Liy e no i aiN-met Demokratikus Köztársaság kormánya a két német állam közeledése végett kifejt, mert enélküi Németország egyesítése elképzelhetetlen. Franciaország, Belgium, Hollandia és a NATO-hoz tartozó más országok népeinek felháborodása, valamint Lengyelország, Csehszlovákia és a fasiszta megszállás szörnyűségeit elszenvedett más európai államok népeinek jogos méltatlankodása ellenére ma a NATO európai parancsnokságába ugyanazokat a hitlerista tábornokokat neve[zik ki, akik nemrég véres í gaztetteket követtek el É Európa országaiban. A tör| térielem tanulságai úgy lát(Folytatás a 4. oldalon.)
