Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-23 / 69. szám
195T. március 23. szombat KELETMAGYARORSZAG Hogy lehetne nyereséges a tiszaherceii téglagyár? Jólétet akarunk. Ezt elsősorban termelő jó munkával, mégpedig nyereséges munkával tudjuk biztosítani. Nem nézhetjük tétlenül, hogy megyénk üzemei közül bármelyik is ráfizetéssel dolgozzon. Sajnos a deficitesen termelő üzemek közé tartozik a tiszaberceli téglagyár is. Javítani kell a termelésen, ki kell javítani az eredményes működést gátló hibákat. Rz új igazgató jól ismeri a téglagyárat A téglagyárnak új igazgató ja van. Kerekes László személyében szilárd kezekben lái»sik a vezetés. Öt éve dolgozik a gyárban, irodavezető volt. Jó, hogy oly2n ember lett az igazgató, aki ismeri a gyár adottságait és problémáit. Ez csak segít a rend és a termelési fegyelem kialakításában, a jövedelmező munka biztosításában. Jó aúaitságai vannak a tiszaberceli téglagyárnak Kitűnő a talaj, jó minőségű téglákat, lukacsos téglákat és cserepet lehet belőle készíteni; A telep mellett vezet a vasút, s a vágány egészen az égető kemencéig ki Van építve. A terep olyan, hogy meg van a lehetőség a korszerű tégla és cserép kifizetődő gyártására. Egészséges, szárítószínekkel rendelkeznek, — amivel megyénkben kevés téglagyár dicsekedhet. Mi az oka hát mégis, hogy ráfizetéssel dolgozott a téglagyár? .Az új igazgató erre így válaszolt: '— Hosszú ideig elhanyagolták telepünkön a teleprendezést. Most három év szemétjét, selejtjét takarítjuk. 25 ezer forintot fizettünk ki teleptakarításra. Nem beszélve arról a kárról; amit a sok selejt jelent. Központunk, a Hajdúmegyei Téglagyári ES. az slrhúlt évben olyan intézkedéseket adott ki„ melyeket minden figyelmeztetés ellenére végre kellett hajtanunk, bár azok károsak voltak. A terv rnindenároni teljesítése, az egyesülési vezetők prémiuma előbbre, való volt, mint a lehetőségek reális felmérése és a helyi adottságok figyelembevétele. Nem törődtek a fagy veszéllyel. Sok-százezer legyártott nyerstégla lett ennek a kára. Még most is mintegy 600 ezer darab tönkrement nyerstégla vár eltakarításra. Ebből, az a tanulság, hogy februárban és az általunk ismert fagyveszélyes időkben ne kezdjük meg a nyerstéglagyártást. A ráfizetés másik oka az, hogy a gőzgépünk nem tökéletes, sok termelési kiesést okozott. Előfordult 4 —5 órai kiesés, ami 25 ezer tégla gyártásának idejét jelenti, s mind amellett a sok állás, órát is fizetni kellett. Többszöri reklamációnkra elértük, hogy tavaly ősszel kaptunk egy Diesel motort, de azóta is beszereletlenül áll. Pedig, ha ez a gép dolgozna., sokszázezer téglával többet gyárthatnánk Ne esik hangoztassák, biztosítsák is az igazgató nagyobb önrendelkezési jogát Az új igazgató jól látja, hogy hol van hiba, hol milyen intézkedést kellene tenni, hogy nyereségesen dolgozzon a téglagyár. Hallott például arról a tervről, mely szerint ebben az esztendőben mintegy egyharmaddal kevesebb téglát kell gyártani a tiszaberceli téglagyárnak, mint tavaly. Merőben ellentétes dolog ez azzal, hogy építkezési terveink teljesítéséhez a tavalyinál is több jó minőségű téglára és cserépre van szükség; Hogy miért csökkenti . a központ e tervet, arra nincs magyarázat. Joggal kifogásolja az igazgató, hogy nincs megadva a nagyobb betekintés a téglagyár tervébe és jövőjébe. Hogyan tudjon előrelátóan gondoskodni, intézkedni, mikor az egyesülés például csak a havi tervszámokat közli,'az igazgató elgondolásai háttérbe szorulnak? Megkérdeztük, hogy milyen intézkedéseket tenne, ha szabadabb kezel kapna a vezetésben, ha mondjuk „övé lenne“ a téglagyár. Tudnám én, hogy mití kell tenni; Nem hagynám ♦ parlagon a nagyszerű adott- 2 Ságokat Nem várnék engedélyekre és intézkedésekre,* hogy a Diesel motort a legsürgősebben üzembe állítsam Persze meghagynám a gőzgépet is, hogy növelhessük a nyersgyártást. Átszervezéseket végeznék a gyártási eljárásban, egysze- • • rűsíteném a gyártás útját.-' Megteremteném az alapját: annak, hogy mindig Duvanov téglaégetési módszerrel dolgozhassunk, mert ezáltal meggyorsítanánk az égetést, lerövidítenénk az égetési időt. Megszervezném azt, hogy pontosabb légyen a körforgás, ne legyen olyan nagy időköz a nyersgyártás, a szárítás és az égetés között. Ezáltal a nyersárú. mozgatásánál takarékoskodnánk. A munkaerővel is máskép gazdálkodnék. Az igazgató jobban tudja és látja, mint a központ, hogy hol, mikor mennyi munkaerőre van szükség. Adott esetben 50 százalékkal több munkást is lehetne foglalkoztatni, mikor az időjárást kedvezően ki lehet használni. Távolabbi terveim pedig ezek: a gyár jövedelmező termelése által beruházási alapot biztosítani a kemencetér bővítéséhez, esetleg új kemence építéséhez, továbbá kelleresíteni a szárítást és a szállítást, . mindenekelőtt pedig egyre inkább rátérni a cserépgyávtásra, mert erre nagyon jók az adottságaink és ennek termelése sokkal' kifizetődőbb, mint a téglának. Lám csak mit tudna az igazgató! — ha nem , úgy alkalmaznák, mint alkalmazottat, hanem úgy, mint az eszét, a tudását hasznosító, öntevékenységre jogosult vezetőt. Érdemes azt az ügyrendet kidolgozni, amely a sokat hangoztatott nagyobb önállóságot a gyakorlatban is biztosítja az igazgatóknak. Orosz András ■♦*♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦ ♦♦♦♦« *■•*♦•♦•♦♦♦*♦♦♦♦*♦♦*♦**♦*♦****** VAJAI MOZAIKOK Vagy lendületet vett ti gyümölcsös telepítés Vaján és környékén egyre többen jönnek rá a gyümölcsös, hasznosságára. A régi fél-, egyholdas gyümölcsösökkel rendelkező gazdák összesen 52 hold területen szakcsoporton beiül összesítik tapasztalataikat. Az elmúlt években is számottevő területen telepítettek gyümölcsöst, de az 1956—57-es év őszén és tavaszán messze felülmúlták ez eddigieket. 250 hold fiatalost telepítettek, aminek nagyrésze Johnathán alma. 1955—56-OS SÉRELMEK Abban az időben, amikor az építkezési anyagok megvásárlása az államnak felvásárlási áron átadott termelvénvek eladásához ' volt kötve, a vajaiak is. igyekeztek ezt az utat kihaszáln'. De sokan csak a lehetőségig jutottak el; még mindig nem tudták utalványaikat beváltani. Ugyanígy nem volt szerencséjük a múlt évi szerződéses növények termeléséhez szükséges műtrágyák átvételéhez sem Milyen ápolást, műtrágyázást kíván a rozs tavasszal Hogy hol kallódott el ez a szerződésileg járó műtrágya, ezt szeretnék tudni a gazcia.s. Van még egy. Ez pedig a tavalyi rendelkezések érteimében eladóit szabadforgalmú napraforgó után járó olajnak és szappannak is az a sorsa. Még ezt sem kapták meg a termelők. BIZALMATLANSÁG? Ahogy a termeltetési felelős elmondja, a termelőn rosszaiasu.,at fejezik ki amiatt, hogy csupán 106 holdra kaptak édescsiilagfürt termelési szerződést. A rohodiak 400 holdra szerződhettek. — Hogy miért? — Vaján az elmúlt években u megtermelésre kiadott édescsillagfürtmag egy részét takarmányozásra használták fel. Az ehetett területen kifejlődőit növények más részét pedig lekaszálták, vagy zöldtrágyának szántották bele a talajba. Ez az oka annak, hogy a rajziak szerződési j igényét bizalmatlanul i'o-1 Az elmúlt év őszéh, éppen a gabonafélék vetése idején, szeptember, de különösen október havában az időjárás igen csapadékszegény volt. így a rozsot száraz talajba, vagy a csapadékot várva, későn, novemberen vetették el. A száraz talajba vetett rozs, ha nem kapta meg a vetőgép előtti és a velőgép utáni talajtömörítő hengerezést legtöbb helyen egyenetlenül, hézagosán kelt ki. A későn vetett rozs ' nagy része pedig a téli hótakaró alatt kelt ki. így tehát a rozsvetések az ősszel nem ! bokrosodtak meg kellőképpen. : Kísérletek, de a gyakorlati tapasztalaitok is beigazolták már, hogy homoktala; jón nem célszerű a rozsvetéseket tavasz! szál boronáim, még fejtrágyázás alkalma; zása esetén sem. Ellenben a kötöttebb vá' lyogtalajokon már elő kell venni tavaszszal a- hengert, vagy a boronát. Amennyiben a tél vége úgy megy át a tavaszba, hogy éjjeli fagyok váltják a meleg nap; palokat, akkor felfagyás áll elő, a növény gyökere felhúzódik, vagyis felpuffad a , talaj és ha rálépünk, a növények lesüppednek talpunk alatt. Ilyen esetben azonnal hengereznünk kell, amint a talaj anynyira megszárad, hogy a hengerre nem L.pad rá. Ezáltal visszanyomjuk a rozs gyökérzetét a talajba, ennek folytán a gyökerek közül kiszorul a nagy károkai okozó szárító levegő, a növény gyökérzete újból belekapaszkodik a talajba és hirtelen fejlődésnek indul. Mikor ez bekövetkezett, vagyis c. hengerezés után mintegy 1—2 hét múlva, boronáim kell. Ilyenkor, boronálás előtt kell a rozsot fejtrágyázni. Ha a vázolt felfagyott — felpuífadt vetés egy kora tavaszi zuhogó esőt kap, mely a talajfelpuffadást megszünteti, akkor a hengerezést maga az eső elvégezte, így csak a későbbi boronálásra legyen gondunk. Amennyiben felfagyás nem következett be, akkor a válypgos talajokon, ha azok : csérepedésre hajlamosak, csupán a boronát kell alkalmazni. A rozs tavaszi műtrágyázásánál — mint fejtrágya — elsősorban a nitrogén-műtrágya jöhet számításba. A szupcrfoszfáttal való tavaszi fejtrágyázást nem tartom időszerűnek. Azt még az ősszel ki kellett ■ volna szómi a vetőszántás előtt, hogyha; tása a rozs termésében megmutatkozzék. : Hogy a nitrogéntartalmú műtrágyákat a rozsok tavaszi fejtrágyázásánál okszerűen használhassuk fel, figyelembe kell ' vennünk többek között talajunk ismert 1 tápállapotát és az előveleményt. ; 1956-ban a nitrogéntartalmú műtrágya■ ban hiány mutatkozott. így sokan a leke!rillt kukorica, vagy napraforgó után vetett rozsnak megadták ugyan a szuper! foszfát-műtrágyát, de pétisó már nem ju; tott rá. Most, amikor kielégítő nitrogén! műtrágya áll rendelkezésünkre, ezekre o i vetésekre feltétlenül adni kell kát. holdmiként 60—100 kg nitrogén fejtrágyát. Az említett elővetemények nitrogénben szegény gyökérzetének pentozánhatását ugyanis csak fokoztuk még az ősszel adott szuperfoszfáttal, s így komoly terméscsökkenés állhat elő. De ha a mondottam alapján e vetéseket most tavasszal nitrogén fej trágyázásban részesítjük, akkor helyreáll a tápanyagegyensúly és az öízszel adagolt szuperfoszfát egyszerre orvossággá válik a talajban és megmutatkozik majd a terméseredményben is. A burgonya, bár káliigényes növény, ;sok nitrogént is elvon a talajtól, tehát Kézenfekvő, hogy a burgonya után következed rozsnak is adnunk kell tavasszal legalább 60 kg nitrogén fejtrágyát kát. holdanként. A pillangósvirágúak, s a csillagfürtzöldgadiák. ■ trágyák után ’ vetett' rozsnak tavasszal nem keli pétisót adni, mert nitrogéntúltengés esetén a megdőlés, s a későnérés veszélyének tehetjük ki. Ezen elővetemények után következett rozs a kát. holdanként! 100 kg szuperfosziát-műtrágyát kívánta volna meg ősszel, a vetőszántással alászánlva. Tekintettel arra, hogy ma már a homokon sokan és kiterjedten foglalkoznak magcsillagfürt termesztésével, sokszor hallani olyan panaszt, hogy a magcsillag fürt után vetett rozs gyengén sikerült, annak terméseredménye csalódást okozott, holott tudott dolog, hogy a esiilagfürt igen jó nitrogéngyűjtő növény. Felvetődik tehát a kérdés, hogy magcsillag- Jürt után következő rozson alkalmazzunk-e nitrogénfejtrágyázást? A magnak termesztett csillagfürt igenis jó elöveteménye a rozsnak, és azon tavasszal abban az esetben nem kell nitrogénfejtrágyázást alkalmazni, ha a magcsillagfürt nem gazos-dudvás, hanem teljesen zárt állományú volt. Mihelyt azonban a magcsillagfürt ritka állománya között a dudva felverödött, a csillagíürt lekaszálása után a talajban tulajdonkeppen kétféle gyekérzet maradt vissza; a nitrogéndús csillagfúrt és a nitrogénsze gény dudva gyökérzete. Ezeknek a gyökereknek a talajban való erjedése alkalmával a nitrogénszegény dudvagyökérzet sok nitrogént vont el a talajból és ezen állt elő a rozsnál a vártnál kedvezőtlenebb terméseredmény. Ilyen esetben tehát a rozsvetésnek mindenkor adni kell 60 kg nitrogénfej trágyát tavasszal. Az elmondottak alátámasztására módomban van kiragadni néhány számadatot a nyíregyházi homokkísérleti telep kísérleti eredményeiből. A kísérleti telep VIII. számú vetésforgójában a 3. sorrendű burgonya után következő 4. sorrendű rozs nem kapott tavasszal pétisó-fejtrágyát és így a rozstermésnek 10 évi átlaga (1941—1939-ig) kát. holdanként 10,79 q volt, szemesen. Az 1951. évtől ugyanaz a rozs a burgonya után 100 kg pétisót kapott kát. holdanként és így az utolsó 5 évben (1951— 1955-ig) szemtermése 16,21 q volt kát. hotdankénti átlagban. 1956-ban pedig 16,36 q Volt a kát. holdankénti szemtermése Ugyancsak ebben a vetésforgóban az 1. sorrendű magcsillagfürt után következő 2. sorrendű rozs nem kapott nitrogénfejtrágyát és utolsó 10 évi átlagtermése (1941—1950-ig) kát. holdanként 13.15 q rozs volt szemesen. 1951-tól fogva ugyanez a rozs kát. holdanként 60 kg pétisói kapott a magcsillagfürt után es Kh-ként átlagtermése az utolsó 5 évben (1951— 1955-ig) 14,81 q, 1956. évben pedig 16,62 q volt szemesen. Meg kell jegyeznem, hogy a kísérleti telepen a magcsiilagíürt minden évbén gyomtalanítva van. Még nagyobb volna a terméskülönbség a két szembeállított tételnél, ha a magcsillagfürt gyomos lett volna. A kísérleti telepen a jyomtalanítot' magcsillagfürt után következő rozsnak csak abban az wetben adjus tavasszal a pátisófejtrágyát, ha márciusi megfigyelésünk szerint a rozs vetésállománya azt elbírja, vp yis-a későbbi megdőlés veszélyének nincs kitéve. Ha vetésünk tavasszal erőteljes és zöld, akkor a fej trágyázás elmarad. Ugyanez áll a takarmánynak termesztett csilla ,fürt után következő rozs esetében is. A rozsok tavaszi nitrogén-fejtragyazásánál igen előnyös, ha az arra szánt műtrágyát két ízben szúrjuk ki, az időjárástól függően az első részét március elején, a másik részét pedig március második felében. így' a műtrágya egyenletesebben jut a talajra AJTAY ÖDÖN (Megjelent a Magyar Mezőgazdaságban.')