Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-23 / 69. szám
KELETMAGYAROKSZÁG 1937. március 23, szombat Bz ellenforradalmi vezetők pozíciókra vadásztak - Erősíteni kell a pártot Legyen összhang a bérek és a termelés között Tapasztalatok, tanulságok a kisvárdai járás kommunista aktívaüléséről Az októberi események óta immár másodízben ültek össze a kisvárdai járás kommunistái, hogy megvitassák területük politikai es gazdasági életét. Az Ideiglenes Intéző Bizottság beszámolójából is, de különösen a hozzászólásokból kitűnt, hogy a járás kommunistáiban erős akarat, cselekvőképesség van ahhoz, hogy az ellenforradalom maradványait felszámolják és a pártbizottság vezetésével újabb sikereket érjenek" el. A felszólalók egyszerű szavai, — ahogy községük, tsz-ük, üzemük problémáit elemezték, — azt mutatják, hogy ' " nem ünnepélyes szép szólamokra van szükség, hanem egyszerű, hétköznapi tettekre. Ezek a hozzászólások, kertelcs nélkül, nevén nevezve a gyermeket, magyarosan és félreérthetetlenül megmondták a dolgok igazi állását. A gyászos emlékű októberi ellenforradalom megtanította a kommunistákat arra is, hogy a hibákkal szemben egészséges türelmetlenséget kell tanúsítani. Kérlelhetetlenek legyenek a* ellenséggel szemben. A beszámoló elemezte azt a mérhetetlen nagy anyagi és erkölcsi kárt, amit az ellenforradalom okozott; hazánknak. A kisvárdai járás területén közel 4 ezer kh: erdőt irtottak ki. A Szovjetunióból más országokba hazánkon keresztül átirányuló szerelvények kifosztása nagy károkat okozott népünknek. Kommunisták és pártonkívüli becsületes hazafiak üldözése, ellenséges, söpredék elemek átmeneti íelülkerekedése, ezek ténykjedései félreérthetetlenül leleplezték az ellenforradalmárok igazi arculatát. A beszámoló és a hozzászólók elmondották, hogy községük, üzemük élére a különböző bizottságokba kevés számú becsületes ember mellett, többségükben volt kizsákmányolok, csendőrök, a Horthy-rendszer hétpróbás csirkefogói, valamint a notórius munkakerülők kerültek be, akiknek legfőbb gondjuk az volt, hogy anyagi előnyökre, pozíciókra tegyenek szert. A legbarbárabb módon prédálták, fosztogatták a köztulajdont. — A Nyirtassi Állami Gazdaságnak mintegy 5 millió forintos kárt okoztak. Az anarcsi Petőfi TSZ két és félmillió forint értéké vagyonát szétlopkodták. Számos tényen keresztül mutatták be az ellenforradalom által felszabadítót gonosz emberi ösztönök cselekedeteit. Megmutatták ai egyes hozzászólók a kommunista helytállás ragyögt példáit. Megmutatták azt hogy párttagságunk jóra szében meg volt az erő: akarat, helytállás az ellen forradalommal szembep;Plesa János, a zsurki Pe tőfi TSZ tagja elmondotta hogy a pártszervezet tag sagsr.tik s*—— heiy tál*-. val, a pártonkívüliekkel való szoros összefogásával, a fiatalokra támaszkodva mentették meg tsz-ük több milliós vagyonát. Dajka Károly, a Nyírtassi Állami Gazdaság, dolgozója ecsetelte az u. n. „Forradalmi .Munkástanács” ténykedéseit. Elmondotta, hogy a gazdaság vagyonát csáki-szalmája módra kezelték és ebben a cselekedetükben önmagukkal szemben nem fösvénykedtek. Volt olyan eset is, amikor a gazdaság kétlovas hintója egy nap 28-szor is gazdát cserélt. November 4-e után azellenség minden erőfeszítése ellenére a járásoan megindult az élet. Elénk vita volt afelett, hogy a párt felvilágosító munkád jában elsősorban az ellenség hazug, félrevezető ideológiáját kell szétzúzni. Az ellenforradalom előkészítői, a párt belső és külső ellenségei nemcsak a párton kívül, hanem a párttagságon belül is eszmei zür-zavart okoztak. Az igaz hazafiságot felcserélték nacionalizmussal, sovinizmussal, antiszemitizmussal, és vad szovjetellencssággcl. — Görög elvtárs, a záhonyi MÁV pártszervezet titkára igen találóan jellemezte ezeket a kérdéseket. Elmondotta, hogy vannak olyan „fejlett”, magasabb beosztásban lévő volt párttagok, akiknek gondolkodását a hírhedt Petőfi-kör, a volt írószövetség számos tagja, Nagy Imre, Losonczy-féle áruló csoport revizionista ideológiája alaposan megzavart. Ezek az egyének mást nem tesznek nap, mint nap, hogy azon rágódnak, hogy egyegy pártvezető melyik íelekezethez tartozott, és nem azon töprengenek, hogy az illető elvtárs mit tett, vagy mit tesz a pártért, a munkásosztály, a dolgozó nép ügyéért. Egyet kell értenünk Görög elvtárssal, aki az ilyen volt párttagokról úgy vélekedik, hogy ezzel az előítéletével maradjanak csak a párton kívül. Nagyon megszívlelendő az a tapasztalat :s, amit elmondott arról, hogy az ellenség igyekszik bizalmatlanságot szítani, és ezzel megtéveszteni, távol tartani az MSZMP-bc lépésétől becsületes volt MDP- tagokat. Ugyanakkor ismertette azt a veszélyt is — ami náluk már megmutatkozik, — hogy kétes, karrierista elemek igyekeznek a pártba befurakodni. „Ha nem válogatnánk meg az embereket, — mondotta, — akkor a pártszervezetünkbe naponta 40 főt is felvennének. Ezek között számos olyan egyén is kerülne be, aki annak idején a Szűcs volt állomásfonök vezetésével beszennyezték kezüket, mert vad szovjetellenes magatartásukat lopással, rablással fűszerezték.” Hatalmas taps fogadta a beszámolónak azt a részét, amely arról adott értékelést, hogy a járás minden községében működik pártszervezet, sőt a legtöbb községben több pártszerve. 'zet is dolgozik. Megmutatta, hogy különösen az ipari üzemekben sok a tennivaló, mert az ellenség leg•szívósabban az üzemekben fejtette ki aknamunkáját. A Kisvárdai Vulkán öntödében csak a közelmúltban számolták fel azt a zsiványtársaságot, amely textilrablással szerzett holmik szétosztásával igyekezett .népszerűségre szelt tenni. Ez a társaság minden erőt mozgósított annak érdekében, hogy az üzemben a pártszervezet működését akadályozzák. ’Nagy érdeklődéssel hallgatta meg az aktív-sütés Benkei András elvtársnak, az MSZMP Ideiglenes Megyei Intéző Bizottsága titkárának hozzászólását. Többek közö'.t el**************************** ********************************************************, Helyszíni tudósítónk jelenti: : ’ Naraiicsliiz NvíresTházánii sok egyetlen és kizárólagos ellenszere a több és mégtöbb sárgahéjú gyümölcs. PÁLL GÉZA. mondotta, hogy az októberi események létrejöttében a régi pártvezetés hibáin lúi, döntő mértékben Nagy Imre és csoportját terheli a felelősség. Nagy Imre nem volt képes korábbi sértődöttségét legyőzni és kommunista módon a pártegység megteremtését elősegíteni. Az október 23 utáni napokban Nagy Imre, ahelyett, hogy az eszméhez hű kommunistákkal tárgyalt volna az ellenforradalom elleni harcról, !épésről-lépésre az ellenforradalom oldalára csúszott. A Szovjet Hadsereg behívásának kérdését is elemezte Benkei elvtárs: „Szükség volt-e a szovjet csapatok behívására?” teite fel a kérdést. Rámutatott arra, hogy az 1919-es prcletái diktatúra megdöntése érdekében a burzsoázia I igénybe vette a román, a cseh, a francia burzsoázia hadseregét, hogy azzal letörje a munkásosztály hatalmát. A magyar munkásosztálynak, képviselőinek nemcsak jogában állt, hanem kötelessége volt, hogy a szovjet csapatokat segítségül hívja a belső és a külső ellenség elleni harcban. „Azok az egyének, akik ma még kevésbé értik meg a szovjet csapatok behívásá► ; Költői cím, vajon mi rejí lik mögötte? Egy szenvecjé- Jlyes, minden akadályt el$söprő szerelem és a titokzattos Korzika sziget lakóinaK íélete. Jogi tanácsadó: Még egyszer a lakáskérdésről KÉRDÉS: A különélő há-I zasfclek, vagy a v olt liázaslár-I sak hogyan osszák még a közös lakást, vagy ha a lakás terjedelmére és beosztására tekintettel ez nem lehetséges, melyike távozzék a közös lak*vól? FELELET: A különélő házasfelek a közös lakás használaiuid vonativozóan megállapodhatnak. Ha azonban a használat tekintetében megegyezésre jutni nem tudnak, s ha a lakás megosztható, a lakás megosztásáról, illetve a használat módjáról a bíróság dönt., A lakás megosztásánál nem a tulajdoni arány, hanem elsősorban a szociális helyzet az irányadó, vagyis lényegében az elkülönülő csaádtagok szociáis heyzete a döntő. Ha a házasfelek gyermekei a közös lakásban élnek, akkor az elkülönítésnél a bíróság dgyelemmrl van arra, hogy a gyermekek 'melyik szülővel maradnak együtt. Csak a szociális köiül- Imény és a családi közösségi érdek után jön másodsorban figyelembe véve a tulajdoni arány. A kérdés 'eldöntésénél ugyancsak nincs jelentősége annak, hogy a lakás külön vagyoni, vagy közös jellegű-e. 1 A, ' n’ön--agyoni akkor, ha az egyik házastárs lakásába költözött a másik házastárs a ;házasságkötés után.) • Ha a különélő házasfelek a ;közös lakás használatára meg; állapodni nem tudnak, vagy ä 1 lakás terjedelmére, illetve be; osztására nézve nem osztható Imeg közöttük, akkor.nem kötelezhető egyik házastárs sem a közös lakás elhagyására ad-dig, amíg a bíróság a. felek házasságát jogerősen fel i>em • bontotta. Tehát ilyenkor mindekét házasfélnek jóga van a*, közös lakájban bentmaradhi.. 1 Ahhoz tehát, hogy ' ilyen ; igényt a. bírósághoz előtér 'eszmeni lehessen. az szükséges, hegy i* iWnUisás jOgcrc-cn fel-Finom és mértéktartó, emberi és nagyon művészi a Hajnalodik című francia film. Nem azzal a céllal készült, hogy társadalmi kon. fliktusok megoldását mutassa be. Csak érinti ezt egy haladó gondolkodású orvos életén keresztül. A * film főhőse kétségtelenül Í Valerio, a fiatal korzikai orvos, aki segédkezet nyújt a bajbajutott munkásoknak. Ez az állásfoglalása szembefordulást jelent eddigi életéve], karrierjével, de ő vállalja ezt. Valerio c- erepében egy csinos, mar kánsarcú férfit, Georges Marchalt látjuk, aki egyaránt elbűvöl bennünket nézőket személyes varázsával és energikus játékával. Partnernője a megkapó szépségű olasz Lucia Bősé, akinek neve nem ismeretlen a magyar közönség előtt.. Emlékeztetjük olvasóinkat a Róma 11 óra szomorú festőfeleségre, a Római lányok bájos mannekinjére, a Nincs béke az ; olajfák alatt igazságáért | küzdő parasztlányára. A ; Hajnalodik című filmben •is kifejezésre juttatja mély I emberábrázoló művészetét. ; Az alkotók sajnos, keveset 1 árulnak el Clararól, addigi í életéről, környezetéről és . “lyéről-a világban. . * ... i ; Michel Choquet á'' filrr • főrendezője lírai filmet ril»kötött Emmanuel Robié, ?. véből. t nak szükségességét, rövid időn beiül megértik és a.dánt fogják a tvadárkormánynak azon cseleken delét.” A külföldi, imperialisták és hazai ügytiö^ keik, Nagy Imre és . Loso-nczy csoportja előszeretettel beszél a szovjet' imperal izmusról. Az igazság az, hogy a Szovjetunió soha nem harcolt a ma-j gyár függetlenség ellen. Ól volt a védelmezője, felszabadítója hazánknak. Beszélt Benkei elvtárs aa értelmiség kérdéséről -isj ..Általában az októberi -ellenforradalom után széles1 körben elítélték az • értelmiségieket. Ügy vetettéle fel, hogy az értelmiség , az; ellenforradalmi elemekből] tevődik össze. Ez nem ígyvan. Igaz, hogy az értelmi-: ség egy része, egy bizoű-yos! értelmiségi kör előkészítője' volt az októbert esemé-j nyéknek, de amikor ezekről beszélünk, el kell vá-[ lasztani a becsületes értei-' miségiektől ezeket. Nem, lehet azonosítani az egyszerű munkás és paraszt szülők értelmiségi gyermekéit,] a mi fiainkat a volt föld-' birtokosok, burzsoá szülők értelmiségi gyermekeivel,! Háy Gyula ezer hotdaö bérlő szülők gyermeke. Mé-; ray és Déri Tibor jómódú' burzsoá szülök csemetéié voltak. Ezeknek az . íróknak olyan „rosszul”, ment a sorsuk, hogy évi jövedelmük százezer forhifÄ felül volt. Ezek voHakátok az értelmiségiek, akiknek „fájt” a munkásosztály I helyzete, akik a „szívükön; viselték” a dolgozók érdekeit. A mi . pártüntóák szüksége van az értelmiségiekre. akiknek C0 százaléka munkás-paraszt - gyermek. bontassék és csakis a házassá- X gl bontópei- után külön per- f ben. I Az ilyen igény érvényesítő-1 senek a házasság felbontásai mellett még az is feltétele, * hogy a további közös lakás- 1 használat lehetetlen és a lakás * terjedelmére, Illetve beosz.tá-B sara tekintettel az elkülönített^ használat sem lehetséges. —B Ilyenkor a bíróság az eset ösz-B szes körülményeire különösen» ezúttal is a családvédelmi! szempontokra figyelemmel# dönti el, hogy ki maradjon aB volt közös lakásban. Alta'ában# c kérdés eldöntésénél a lakást ktilön-vagyoni, vagy közös jel-S legének Itt sincs ügydöntő je-l lentősége, azonban figyelembe j veszi a bíróság. ff A lakásrendelet szerint ugyanis a házastársak a közös lakásra nézve egyenlő jogú bérlőtársnak tekintendők, még akkor Is, ha az egyik házastárs a bérleti szerződés megkötésében nem vett részt, tekintet nélkül' arra, hogy mikor költözött a lakásba. Ha a távozni kényszerülő volt házastárs maga Idézte elő a helyzetet, aminek következtében a további közös lakáshasználat lehetetlen, akkor részére nem lehet kárpótlást megítélni. Ha a lehetJtituoe^. 1 n -i-k. közösen idéztél": (mindkot'“- ’ ‘ ság ■ feldúltságában). vagy annak felmerülése a felek magat-rlásera nem ve-etn-tó vissza, -altkor a távozni kényszerülő volt házastárs részére kivételesen indokolt esetben . kárpól| lást lehet megáliaoítani. A kárpótlás mértékének megállapításánál a bíróság arra is figyelemmel van, hogy a távozni kényszerülő felet a lakásváltozás költségeinek viselése • folytán súlyos és nvíltsnytalan I anyagi hátrány ne érje. 1 V:. Kavf-JS Túl Ezeket az embereket nem támadni, hanem ü' helyes útra kell ve--zetni. Benkei elvtárs a káderek neveléséről is beszélt, .a harcos helytállásról. Példaképnek hozta fel az illegalitásban részvevő kommunisták helytállását, : és az 1945 utáni idők nehézségeivel szemben nézőket. A gazdasági kérdésekről • á következőket mondotta: .Igen nehéz helyzetből .indultunk el. Egy gazdaságilag meggyötört ország' került a kezünkbe. Az. ellen-; forradalom még decemberben is sztrájkjaival igyekezett nehézségeinket sú’yosbítani. Ilyen súlyos gazdasági helyzetből keüstt elindulni, vezetni az országot, hogy elkerültük az inflációt. Ma elmondhatjuk, ha a . mi üzemeink becsületes dolgozói • megfelelően dolgoznak, |a termelés tovább fog |emelkedni, az. infláció: elmarad. Ma még a kiiize; tett bérek magasabbak, mint a termelés. Már pedig jólétet nö; vélni csak úgy lehet, ; ha a bérek és a ter-. ; melés között megvan ; az összhang. I Ha. megvan a boltokban a ] megfelelő árufedezet. I A kisvárdai nagyaktíva ]légköre, az óit lévő elvtár- I sak felszólalásai, javas.lar ] tai biztosíték .arra, hogy á •járás területén .további,clő•rehaladást érjenek ei:‘ a •párt. á gazdasági és a kulturális elet területén. ► Hegedűs Sándor, | A narancsláz, amely köz- sí ;ismerten a fővárosból szí- e\ Ivárgott ki, városunkban is ti I szedi áldozatait. Hétfőn ! egész tekintélyes embertö- 1 ♦ megen lehetett tapasztalni a ^ \narancsláz kétségtelen tű- [l ; neteit. A déligyümölcsre » * ; kiéhezett emberek koruk i [és nemük, vallási felekeze- t ; tűk és cipőnagyságukra t [való tekintet nélkül szinte L I önkívületben estek egymás- is Inak a nagy Csemege előttit* í harcmezőn. f jí | Háromszor fordult a [■” 5 mentő és tíz rendőrt küldetek — vélemények szerint ♦ — a járványba esettek se- [í; Igítségére. Egy nőt, akit i’j ;előzőleg operáltak és gyó-fj. Wgyulását a jótevő déligyii-íc X mölcsben kívánta lelni, a |r « mentő szállított betegágya- |a k hoz. Egy másik hölgy dili- \ s Xtólag úgy ■ akart „tiltott L1 ♦ ff ‘gyümölcsöt” vásárolni, hogy 21 ; úgy tett, mintha gömbö- f f. [lyödne, azonban ■— úgy kellty ] neki, miért játszik az ilyes- [ \ Emivel — amikor átlépte a Ir X te ; Csemege küszöbét, kiesett n ; a kispárna és lelepleződött * ; a csalás. A jelenlévő bete- \ [gek a legközvetlenebb ősz- t ; szefüggésbe hozták öt és * l I valamennyi fel-le, oldalági ;* ■ [és vérszerinti rokonait. t I Számtalan ilyen és pi- j ■ ] kánsabb ' történetet fel- [ : ] jegyzett az orvosi krónika ,1- ] a máris rohamosan terjedő ‘ ) ; narancslázról, amely mérc- j, ; teiben és összef üggésében j: -.[aligha marad el a múlt-; s; I századbeli pestis járvány-, -[; tói. . Az orvosok és általá- '■' -l ] ban a tapintatos szakembe- -1- ] rek egyetlen receptft .ajatt- < ■ , ílatiak ellene: vegyen mir.-;; -láenki mielőbb narancsot, ■' ? mert a kártoltozó bacilu•> Nemsokára jón! HAJNALODIK — Mi franria film a mrmlr mftenrán __