Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-03 / 52. szám

KELETMAGYARORSZAG

W5T március 3’

Gyűlés Nagyecsecu

Egy országgyűlési képviselő naplójából

Hó borította még a jó lépi földeket, mikor először jax Lain NagjfClieUsiU,

Ezen a januáreleji napon az MSZMP helyi szervezetének laggymeae öt óra tájt kezdődött. A tanácsháza legkisebb szobájában 10—12 párttag szorongott gyertyavilágnál a lócákon. Kint az ablak alatt időnként valaki hallgatózott. Az egyik feszólaló azt javasolta: „Keressünk új párthelyiséget. A réginek úgy sincs se ajtaja, se ablaka s a berendezése is össze yan törve. Meg aztán sokan nem is mernének odajárni.” Végül beállított egy részeg ember és 'verni kezdte az asztalt: .Korcsma kell ide, nem

■rthelyiség!” Az utcáról, is részegek kurjongatása hallatszott. A gyűlés feloszlott, pedig senki sem zárta be.

Miféle hatalom tartja megszállva Nagyecseuet? Honnan van az ereje.* ..Kért nem lép itt a pan* es vele a dolgozó nép a fényes napvilágra? — támadtak fel bennem a kérdések. Megpróbálok most felelni rájuk

űsi település Nagy-: ecsed. Várat még a Báthoryak építették, S ami

kor. „lUia.jCa, eiitei—.i

Munnacsra, s hire ment' enneit Szatmárra” — a. ecsedj csikaszok, vada-' szak, darvaszok is sorra; beálltak a felkelő kuruc' seregbe. A nagymajtényr; vareseg után az ecsedi;

írtokot az áruló Károlyi; oandor gróf kapta meg s; az mindvégig a Károlyi-'

pénzt” — teszik hozzá a

kertaljasiak.

Tavaly az egyik októbervégi napon berobogoit a községbe egy miskolci teherautó négy fegyveressel. Ezek nyomban nekiestek leverni a vörös Csillagokat. Hirtelen nagy tömeg csődült össze. Voltak a tömegben. akik tudták mit kell itt tenni: s a feltüzelt tömeg megrohanta és lefegyverezte a rendőrőrsöt. A pártheíyiségben meg a tanacsházán törtek-zúztak és elégették az iratokat. A terméskővel kirakott nagy házak kerítései mögül pedig sűrűn r.vúito'iatták ki a boroskancsókat, a régen csak penzt-olvasó kezek.

Január végéig a járás minden községében tartottak nyilvános páítnapokat, kivéve Nagyecsedet. Itt á helyzetet még nem lehetett áttekintem. A tanács végreh-’tő b - zottsága még decemberben is hoz- ü oly an »leib —ic-A-C* tot, hogy a Vörös Csillag TSZ és az állami gazdaság területét mind fel kell osztani. De a tsz-parasztok nem voltak hajlandóak kötélnek állni s így ez az új „földosztás” elmaradt.. Február elején

fnpvv»rrei'° f1”ú_

ték innen Oláh Murguly

Károlyt és tiát. Azt .e.jesztették itt azidőtájt egyesek: „Októberben csak eljegyzés volt, márciusban lesz a lakodalom.”

Hat héttel a januáreleji taggyűlés után aztán megtartották itt is a nyilvános pártnapot. "Tömve volt a moz he'yíság. Ott voltak a termelőszövetkezetiek az egyéni parasztok, az állami gazdaság s a gépállomás do g . >i is. Barát és ellenség egyaránt. Az emberek feszültséggel, indulattal és várakozással voltak tele. Az ellenség is készült, hogy megtarthassa állásait a kis- és középparasztság soraiban. A beszámoló vége felé érezhetően felmelegedett a hangulat. A hallgatóság egy részében kéz.

dett feléledni a , v^vc tisztáinkkor az első p is alapiban Könyváratlanul felugr. zódtak a * ?plismemi, kik ember s kiabálva . nyebb f. -hozni tűzdult kifelé: „Adják szeretnék visszahozni^

az ősi földet, vagy zei-vassal a nép

rünk innen!” Hátul a2es kik harcol ^ ^

tónál is kiabálni kezdi óh 1 ■ a? , , Azután

„Ügy van, úgy van!” zocializmusen. hiába, mert a terembtt a tavasz nem mozdult senki sen dolgozo

Arra számítottak e tünte^f- ^"^fulás.

zután felszólalások koa küszöbön.

sztságnak

kell és

tés szervezői, hogy amint ők megindulnak kifelé, feláll majd mindenki és elhagyja a termet. Csakhogy elfelejtették, hogy már nem január eleje van, amikor még hallga‘ott rájuk a dolgozók többsége. Azóta már mindenütt él a párt. Az országban és Nagyecseden

Swtemej lenne

megépíteni a visóvölgyi víztárolót

Gondok, gondolatok a tiszalöki erőműnél

Hogyan lehetne „megnyergeini“ a tajtékzó szőke Tiszát?

családé maradt. Az utolsó foldesúr házasság révén .Piret de Bihain francia báró volt. Az ecsediek ősj soron mindig szabad emberek voltak és örökös harcban álltak a fö.desurakkaL Perét báró is mindig máshonnan ho-j zaíta béreseit.

A bárói birtok melletti közei 1U0 gazuagparaszu Ontok terpeszkeuett Ut. Az ecsedi szegény parasztok is ismerne a reserves napszámos es cseled ele-Leu A jelentős számú ko-< zépparasztsag melleit az; ecsediek zöme ma is par holdon muitociiic. S annyi itt a meg toipeneit is ang nevezhető oirm-da-: rao parcella, hogy emoei legyen, aki engazodiK benne. Az ecsedi lom ara-J nyal ér. Nő itt a kukorica, meg a répa, mincna húznák. ,„Áldott jó föle? ez, csak kevés van belőle • mondják. A 9000 lakosú* ecsedi határban csupán öt és félezer hold a szán-; tóföld. Ebből a gyűrűből rajzottak ki az ecsediek nemcsak a szomszédos, de a távolabb! fekvő községek határába is. Tizenegy község határában 3000 holdnyi főid.: jük fekszik. A nép dolgos,! munkás. Dologidőben —: úgy mondják, hogy hét-;; számra még éjjel sem ve-;; szik le a hámot a lovak róL „A vagyonszerzés csak az istenük” — igy beszélnek a járásban az ecsediekrőL De ez csak féligazság, mert az elsősorban itt is csak a gazda gok istene. Az ecs-d. g*zdagparasztokra viszont bajos lenne találóbb jellemzést keresni, „Nem olyasnak azok mást, csalt«

Tiszalökön az erőműnél 10 nap alatt 750 centit emelkedett a Tisza vize, A vízállás 1 méterrel a duzzasztási szint fölé emelkedett. Az árhullám levonulásáig (kb. még 10 napig) meg kellett szüntetni a tiszalöki fehér szénnek, a Tisza vizének hasznosítását.

Pihen az I. sz. turbina, Tiszalök, most nem adhat áramot.

Pedig az üzembe helyezett egy turbina annyi áramot képes termelni, amennyi elég a mi megyénk világítási és ipari szükségletének. Minden nap kiesés mintegy 3 millió forint veszteséget jelent az országnak.

Augusztusra tervezik üzembe helyezni a II. sz. turbinát és a Ill-as is készül. Ezért is okoz gondot az Erőmű Vállalatnak az, hogyan lehetne az áradásokkor tajtékzó szőke Tiszát „megnyergeini”, elkerülni, hogy pihentetni keljen miatta az áramtermelő gépegységeket. Naponta mintegy 10 millió forint értékű áramtermelési kiesés elkerüléséről van szó.

Érdemes a megoldáson gondolkozni

Szeszélyes a Tisza! Különösen a tavaszi olvadások, a zöldár levonulása idején kell tartani nagyobb szorno; árhullámoktól, veszélyes ”7'* áradásoktól. Igaz, hogy a tiszalöki erőmű csak másodsorba szolgál áramnyeré ,i forrást, mert elsőű feladata a víz duz zasztása a Keleti- és Nyugati főcsatornába. Ennek ilenére

a vízügyi szakemberek, villanyáramtermeléssel foglalkozó erőmüvi mérnökök és okos műszakiak gondolkoznak olyan 1 megoldáson, hogy a tiszalöki erőmZ.iél ne ok~~?on tér'vetési tetesd a T*??a szeszé'; -’'"'''na, a víz áradása.

Berki Zoltán, a tiszalöki

írőmű igazgatója (országgyűlési képviselő), Plessa Ele- főmérnök és a Vízügyi Igazgatóság Tiszalökön dolgozó mérnökei, műszakijai is dolgoznak a „nagy probléma” megoldásán.

Jónak mutatkozó elgondolásuk van

Érdemes lenne megvalósítani a Visó-völgyi víztároló tervét, megépíteni a kb. 100 méteres völgyzáró gátat és a megduzzadt Tia víztárolóba levezetni. Kifizetődne oda 80—100 megawattos erőművet építem, mert ott sokkal kedvezőbb lenne a víz helyzeti ereje.

A visóvölgyi duzzasztó segítségével nagyobb áradásokkor fel lehetne fogni a felesleges vizet, máskor, — mint például az erőművek működését akadályozó apadásokkor — viszont a tárolóból fel lehetne tölteni a Tiszát.

Sok segítséget nyújt a kooperáció Csehszlovákiával és a Szovjetunióval

A Tisza" Ilyen „megnyergelése” elsősek an a Szovjetunióval kiépített kooperáció további fejlesztésén, a Szovjetunió baráti támogatásán múlik. Megér-Mentőállomást avattak Tiszalökön

Március elsején, pénteken délben ünnepélyesen adtak át rendeltetésének az újonnan épített tiszalöki m. .Hallomást. Az avató ünnepségen megjelent dr. Oravecz Béla, az - Országos Mentőszolgálat főigazgatója, dr. Moskovits Károly, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője, a helybeli párt- és tanácsvezetők.

A mentőállomás, amely a községi és járási tanács k. tdemér.yezése nyomán épült, az eredeti tervben sem szerepelt. A helyi tanácsok kés'7 '• el a

tervrajzát, szorgalmazták az építkezést, a költséget

pedig a megyei tanács saját tartalékalapjából adta. Az elhelyezése igen előnyös, mert közvetlenül a járási szülőotthon területén épült. Az egy mentőkocsival rendelkező állomást egy iroda, egy ügyeletesi szoba, konyha és mosdó egészíti ki.

Az új létesítményt és felszerelést dr. Zsögöly József, a szülőotthon vezetője vette át. Ezzel a tiszalöki járásban is lényegesen megjavult az egészségügyi szolgálat. Az állomás négy főből álló személyzete — két ápoló és két gépkocsi vezető — felváltva tart szolgálatot

Hindu istennek ad a ki magát — letartóztatták

Három hónapja egy Baba Raghubar Dajal nevű ember érkezett az indiai Mokhimpur nevű falucskába és : kijelentette magáról, hogy ő Rama és Krisna hindu .istenek megtestesítője. Képsebb egy női társa is akadt, {aki azt állította magáról, • hogy a Mahabharatában szereplő öt Pandava-testvér egyik4o°k felesége Dajal rövid időn belül a falucska abszolút urává vált.

Uralma hosszú Időn at

fennállt volna, ha követői nem lettek volna túlságogésben van a Nappal. Például, amik'-. Magyarc-szádemUné a cél, hogy ezzel a felvetéssel illetékes szakemberek és közgazdászok sürgős fel:, latként foglalkozzanak. ♦

Kevesen tudják, — ezért { is jó írni róla, — hogy mi- * lyen nagy forrást jelent országún'—ak a Cs "ovákiával, a Szovjetunióval és más körn> ező népi demo’ ratikus országgal teremtett kooperáció a villamosenergia tenr~T’s és fogyasztás rendszerét 7 Az áramfogyasztás összefüg- - -ll-j

a-*

gon este a legnagyobb fo-asztási csúcsidő van a’ kor a Szovjetunióban már túl vannak rajta. (A Napjárás többórás különbségp-' érezteti hatását, a Szovjetunióban korábban { sötétedik, s ugyanúgy pél- * dául reggel korábban kel, f mint nálunk.) Or: aunk' áramfogyasztás! csúcs-idejében nagy segítséget jelent a Csehszlovákiából és Szovjetuniótól kapott villamos energia, amit mi is részben más időben viszo-1 nozni tudunk. A kooperá-* ció ezen a téren hazánk és Csehszlovákia között kiépült, s a Szovjetunióval 's méginkább ki fog épülni.

Igénylik a szovjet tapasztalatok átvételét

Plessa Elek főmérnök 12* éve foglalkozik villany-1 energia-telepek további tö-J kéletesítésének kérdéseivel. Csehszlovákiában, Ausztrl! ában és Németországban is { - járt, több erőmű működését látta és tanulmányozta. Azonban nagy szükségét érzi annak, hogy megismerje a jeges-duzzasztás, illetve az erőművek téli üzemeltetésének titkait.

E célból kívánatosnak tartjuk, hogy néhány műszaki társával elmehessen tapasztalatcserére a Szovjetunióba. Biztosan felelesan buzgók. A falu lakosai ugyanis a napokban megállították a faluba látogató két idegent és arra kényszerít atték őket, hogy áldozzanak az új „istennek"’.

A következő napon rendőrök érkeztek a falúba, de ezeket Mokhimpur lakossága megtámadta és többet közülük halálra ütlegelt. A rendőrök megmentésére k tét h mánk több olyan;

siető - újabb csoportokat "egyvertűzzel fogadták. A '.arcok során a falu nyolc lakosa életét vesztette, nyolc pedig megsebesült. Végül is a hamis „istent” és 37 hívét ^lésére, letartóztatták.

(kérdót-t-p mint a Tisza'öki erőmű üzemeltetése jégjzajlás idején és megoldást '•^barnának a gyakran tajtékzó Tisza megnyerge-«

OROSZ ANDRÁSl

eztek. bök kis- e

oparaszt mondotta » azt, ami a szíven fék .Főleg olyanok, aki h elmúlt években Sudelern ÓH. A felszó a*at hallgatva arra S°drn: vajon kiknek

. ára hajtották a vi- Műk akár vaksag>ol> - túlbuzgóságból

úgy é.tték a szocializmust, közben a kétholdas ka Józsefeket, a

3—5 hos pelyvás Karolyokat. piró Gergelyeket algosítások idején kikérjék a bagolyvári fö!deej ahol nem terem meg^ás csak az ördögszeké, gn nem hiszem, hogy-sak ezen az évszázados Arcokban ed- . zett, ecsedi iolgozó P£ irasztságon njiott, _hof fy

az összes paraztcsaládo" K-nak itt mindmáig is est 1(c 10 százaléka bpett be- a termel őszö vetkeietbe. A

dogozó parasztokon c.-sett sérelmekből merítette és meríti most is aí erőt fagyecseden is a reakció. Most és mindenkoron úgy kell őrizkednünk a múlt hibáitól, mint a tűztől. S ha már minden sérelmet nem is lehet jóvátenni, dé azért a legfájóbb sebekét be kell gyógyítani. A felszólalások közben az is világossá vált előttem, hogy a nagyecsediek sérelmét nem lehet mind helyben orvosolni, sőt még csak a járásnál sem. Több járás földügyei kuszálódnak itt össze úgy, hogy ezt csak a megye képes megnyugtatóan rendezni.

A gyűlés vége felé szót. kért egy öreg, kicsit hajlotthátú, ősz parasztember, Kósa Lajos, „öt hold földem volt nekem az összes. Kaptam helyette igaz másikat, de csak kinlódok benne. Az arraiérók még meg is szóltak, hogy miért ölöm itt a szegény jószágot”. E szavaknál hátul a kijáratnál állók zajongani kezdtek,' hogy ne tudja elmondani panaszai ez az idős ember. Kósa Lajos hátrafordult: „Ti, ti zajongtok itt, tele a hasatok, mi fáj nektek? Itt is csak nevetitek a szegényembert. Kisülhetne a szemetek. Nektek itt nincs szavatok. Takarodjatok ki innen!” Ezeknél a szavaknál Kósa bácsi már nem volt egyedül. A hallgatóság is szembefordult a bajkeverőkkel. A „márciusi lakodalomra’" Készülődőknek arcára fagyott a nevetés.

Kósa bácsi ugyancsak a maga nevében szólott, de számtalan hozzá hasonló dolgozó paraszt érzését és gondolatát fejezte ki: minden bajunkban egyedül csak a munkásfiatalom segíthet, — segítsen is — az uszítók pedig t3karodíanak Nincs és nem is lesz helyük a nap alatt Nagyecseden sem,

Székely Bélelj