Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-01 / 50. szám

KELETMAGYARORSZ \G 1957. március 1, péntek 3 II Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás az 1. oldalról.) párt ragaimazása, tekinté­lyének rombolása, a párt­­szervezetek, a pártházak, más partintézményck tel. diétása, a parttagok megfé­lemlítése, üldözésé és fizi­kai megsemxmsítese), hogy ezután a szocializmus ve­zető nélkül maradt töme­geinek egy részét szembe­ni Síthcssa a népi hatalom­mal, azaz saját érdekével. Az ellenforradalom a tégi pártvezetés által elkövetett hibák miatt a tömegek egy részében meglévő jogos elé. gedetlenséget felhasználva, a dolgozók osztályöntuda­tát soviniszta, nacionaiista, revizionista, antiszemita és más burzsoá ellenforradalmi nézetekkel igyekezett meg­zavarni, * megtévesztett embereket tartalékéi óként megnyerni * támadást in­dítani a népi Ml orrút at alom ellen. Az ellenforradalom a ki­sajátított gyárosokon, föld­birtokosokon, nagykereske­­■ tiökön, kulákokon, a volt borthysta-fasiszta tiszteken, rendőrtiszteken, esendői ö­­kön kívül még decembei közepén is rendelkezett je­lentékeny olyan tartalé­kokkal, melyek a megza­vart és átmenetileg az el­lenforradalom eszmei és politikai befolyása alá ke­rült rétegekből, kismérték­ben munkás- és parasztré­­tegekből is, nagyobb mér­tékben egyes értelmiségi, még jelentősebb mértékben fiatal értelmiségi (egyete­mista, diák) rétegekből te­vődtek össze. Egyes dolgozó rétegek ideológiai megzavarását, a párt, a szocializmus erői­nek megbénítását minde­nekelőtt Nagy Imréékiaéz­­ték elő antimarxista, revi­zionista, valójában a prole­tárdiktatúra tagadását je­lentő burzsoá-nacionalista, szovjetellenes nézeteikkel. Nagy Imréék a revizionista nézetekkel' egy frontba ke­rültek az imperialista bur­zsoáziával, s október 23-a előtt az ellenforradalom előőrseinek, a november 4-i fordulat után pedig utóvédéinek szerepét töltöt­ték be. A szocializmus erőinek tömörítése az elmúlt két és fél hónap alatt azért haladt viszonylag gyorsan és si­keresen előre, mert a párt a tömegek előtt nyíltan fel­lepett a Nagy Imra-csoport által képviselt revizionista nézetekkel szemben és ma­gasra emelte a marxizmus­­leninizmus, a proletárdikta­túra, a proletár nemzetkö­ziség általuk elárult zászla­ját. A közelmúlt eseményei­nek megítélésében a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt szervezeteiben eivi­­politikai egyseg alakú t ki. Párttagságunk egyre vilá­gosabban iát ja a Nagy Im­re—Losonczy-csoport áruló tevékenységet és az a véle­ménye, hogy sikeres előre­haladásunk előfeltétele a jövőben is az lesz, hogy e csoport antimarxista néze­teit véglegesen felszámol­juk. Amilyen mértékben sikerült ezt a feladatot megoldani, olyan mérték­ben szabadítjuk fel a dol­gozók megtévesztett réte­geit az ellenforradaiom eszmei-politikai befolyása »161, és tömörítjük őket uj ra a néphatalom védelmé­re és a szocializmus építé­sére. A revizionista nézetek el­leni harcban indult meg, s folyik még ma is a mun kásosztály régi szervezetei­nek, a szakszervezeteknek a megszilárdítása. A párt­tól és a munkás-paraszt kormánytól „független" szákszervezetek, valamint a munkásállammal szembeni sztrájkjog reakciós Követe­lését visszautasítottuk. A munkástanácsok jelen­tékeny része megalakulásuk után még hosszú ideig az ellenforradalom tartalék­­erőit képezte. A területi munkástanácsok feloszlatá­sa óta azonban a munkás­tanácsok általában komoly pozitív fejlődésen mentek át s ma már kezdik betöl­teni népgazdaságunk fejlő­désében hasznes szerepü­ket. Hasonló eredmények mutatkoznak az ellenforra­dalom tömegbefolyásának visszaszorításában rnás te­rületen is. Különösen nagy eredménynek kell tekinteni a magyar bányászok helyt­állását. A széntermelés fo­kozatos emelkedése, gyá­raink és üzemeink folyama­tos munkájának biztos’tása s ezzel a munkanélküliség veszélyének elhárítása szin­tén jelentősen hozzájárult az ellenforradalom politika} befolyásának csökkenésé­hez s a szocializmus erői­nek további tömörítéséhez. A szocializmus biztos táma­szai azok a termelőszövet­kezetek, amelyeket az el­lenforradalom támadása sem tudott megingatni. Ör­vendetes az is, hogy az el­lenforradalom nyomása 3latt szétesett termelőszö­vetkezetek nagy számban újjászerveződnek. Mindez meggyőzően bizonyítja, hogy a termelőszövetkezeti, moz­galom, a szocializmus mé­lyen begyökereződött a ma­gyar falu életébe. Az élet általános konszo­lidálásának ez a viszonylag gyors folyamata is bizo­nyítja, mennyire alaptalan az ellenforradalmi elemek­nek az az állítása, mintha befolyásuk a dolgozók so­raiban szilárd lenne. A té­nyek azt mutatják, hogy ha a munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség egy része az ellenforradal­mi támadás napjaiban meg is volt zavarodva, a több­ség kitartott a szocializmus és a népi államhatalom mellett. A dolgozók átme­netileg megtévesztett része is, pártunk felvilágosító munkája, az ellenforradal­mi ténykedések leleplező­dése és a népi hatalom megszilárdulása eredménye­ként, vagy már kiszaba­dult. vagy pedig kiszaba­­dutóban van az el’enforra­­dalom eszmei-politikai be­folyása alól. Az ellenforradalom ide­ológiájának, párteilcnes. munkásosztályellenes, Szov­jetunióellenes nézeteinek („nemzeti kommunizmus”, „semlegesség” stb.) végleges megsemmisítése pártunktól komoly további eszmei munkát és politikai agitá­­ciót követel. A folyamat meggvorsítása érdekében folytatni kell aktívaérte­kezletek, nyilvános pártna­­pek. gyűlések tartását. Ili. tz államigazgatás és államhatalmi szervei: munkája A kormány tevékenysé­ge az ország életének rend: behozatala terén az elmúlt két és fél hónap alatt je­lentékeny eredményeket ért el. A közrendet és közbiz­tonságot, melyet az ellen­­forradalmi fegyveres ban­dák és e bandákban nagy­számban aktivizálódott, börtönből kiszabadított fa­siszta és közönséges bűnö­zők megbontottak és ve­szélyeztettek, sikerült heiy­­eáilítani. Ezt követően az országban megindult a közlekedés és a mindenna­pi termelőmunka folyama­­a rendes mederben folyik. E munkában a belügyi és honvédségi szervek — azo­kon belül különösen a kar­hatalmi szervek — megál­lották helyüket híven tel­jesítették kötelességüket. Fokozatosan kijavítják mun­kájukat a kezdetben bi­zonytalankodó igazságügyi szervek is. Az államigazga­tási szervek (minisztériu­mok, tanácsok) munkája is jelentős haladást ért el. Mindennek eredményekép­pen a kormányszervek és a tanácsigazgatási szervek irányító munkája s ezzel együtt tekintélyük az ál­lampolgárok előtt megszi­lárdult. Ehhez hozzájárult, hogy az ellenforradalommal szembeni erélyes adminiszt­ratív intézkedésekkel pár­huzamosan az államigazga­tás terén is komoly lépés történt a bürokratizmus csökkentésére. A miniszté­riumok egy részének össze­vonása. a központi hiva­talok tisztviselői létszámá­nak mintegy 45 százalékos, a megyei és járási taná­csok apparátusának mint­egy 40 százalékos csökken­tése — helyesen — a köz­ségi tanácsok tisztviselő létszámának mintrgy 4500 fővel való növelésével együtt került, illetve kerül végrehajtásra. A határozott megtorló rendszabályok alkalmazása az ellenforradalmárckkal szemben s ezzel egyidejű­leg az állam bürokratikus kinövéseinek lefaragása erősíti a diktatúrát az osz­tályellenséggel szemben és ugyanakkor biztosítja a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztését a dolgozó tömegek javára. Habár az ellenforradalom döntő vereséget szenvedett és kudarcra van ítélve min­den provokációs kísérlete, a jövőben is szükség van az állami szervek és a dol­gozó nép éberségére és el­szántságára az ellenforra­dalom minden mozgolódá­sával szemben. Az ellenforradalom erői ugyanis, amelyeket a nyuga ti imperialista kö.ö.c anya­gi eszközökkel és uszító 'propagandahadjárattal tá­mogattak és támogatnak, nem adták fel a harcot. Szétszórt erői illegalitásba vonulva, titkosan szervez­kednek, újabb provokációk, sál próbálkoznak, rém- és álhírek terjesztésével igye­keznek gátolni a nép bé­kés, alkotó munkájának fejlődését, a sebek begyó­­gyításának munkáját. Ja­­nuárb.n például a kleriká­lis reakcó a hitoktatás ürügyén politikai támadást szervezett az iskolákban a népi demokratikus rendszer ellen. A Központi Bizottság vé­­leménj'e szerint az áílam­­igazga.ási szervek munkája feruetén erősíteni kell a kormány irányító tévé-' kenységét, hogy a Minisz­tertanács s a különböző ál­lami szervek kielégítően megoldhassák a rendes ke­rékvágásba került állam­­é’et sokrétű feladatét. Az ország életének stabilizá­lása elérte azt a f kit,ami­kor az államigazgatási szer­vek működése mellett idő­szerűvé vált az államha­talmi szervek rendes, al­kotmányos tevékenységének megkezdése, ■ illetve folyta­tása. A kormányzati és állam­hatalmi szervek munkájá­val kapcsolatban a követ­kező intézkedésekre van szükség: 7. Szervezettebbé J;ell tenni a minisztériumok, tő­hatóságok, valamint a bu­dapesti és megyei tanácsok vezetőinek irányítását, tájé­koztatását és feladataik el­látása közben több segítsé­get kell nyújtani részükre. 2. Az államigazgatási szervek munliájának továb­bi javítása érdekében a je­lenlegi helyzetben különö­sen fontos a vezetés meg­erősítése. 3. Főleg három területre kill nagy figyelmei fordíta­ni: a) a közoktatási és kul­turális, b) az állami terve­zés és gazdasági vezetés, r) a belügyi, honvédelmi és igazságügyi kérdésekre. 4. Mind az államigazga­tási, mind a társadalmi munka területén meg kell tenni minden szükséges in­tézkedést, hogy a munlcás­­őrség, amelynek szervezése ezekben a napokban kezdő­dik az üzemekben, a bá­nyákban, az állami gazda­ságokban és termelőszövet­kezetekben, a munkás-pa­raszt államunk, szocialista rendünk és népünk vagyo­nának erős védelmező ere­jévé váljon minden ellen­­forradalmi támadási kisér­­lettel szemben. 5. Az ország törvényes rendjének helyreállítása le­hetővé és egyben szükséges­sé teszi, hogy a Magyar Népköztársaság legfőbb ál­lamhatalmi szerve, az or­szággyűlés minél előbb megkezdje törvényhozó te­vékenységét. Ennek előse­gítésére az országgyűlés valamennyi szervének hala­déktalanul el kell kezdeni munkáját. Az Elnöki Ta­nácsban és a kormányban dolgozó párttagok kezdemé­nyezzék azoknak a jelenté­seknek és törvényjavas la­toknak kidolgozását, ame­lyeket az alkotmány szerint az országgyűlés elé kell terjeszteni. 6. A budapesti, megyei, járási és a helyi tanácsok (Budapest és más városok kerületi, illetve a községek tanácsai) a törvényben elő­irt módon és hatáskörben készítsek elő s hívják össze teljes misüket. 7. A Magyar Szocialista Munkáspárt azon tagjak akik az országgyűlésben s arcnak különböző bizottsá­gaiban, a tanácsi szervek­ben s a tanácsok végrehajtó bizottságaiban tagként he­lyet foglalnak, a megfelelő pártszervek irányítása mel­leit az említett államhatal­mi szervek munkájának megkezdése előtt üljenek össze, alakítsák meg park­csoportjukat, tárgyalják meg az alkotmányos mun­ka megfelelő politikai elő­készítésének kérdéseit, a napirendre kerülő konkrét kérdéseket és határozzák meg a pártcsoport tagjaira kötelező egységes álláspon­tot. 8. A Központi Bizottság üdvözli a Hazafias Népfront egyel képviselőcsoportjai­val: már megkezdett műkö­dését. A képviselőcsoportok ülései általában igen pozi­tivek. Hasznos tevekenysé­| get folytat máris a Magyar j Népköztársaság és váiasz­­j tóik javára képviselői mun­kája során a képviselők egész sora. Javasoljuk, hogy a képviselői csoportok mun­káját a Hazafias Népfront hciyi bizottságai továbbra is rendszeresen irányítsák. A Központi Bizottság vé­leménye szerint szükséges u Hazafias Népfront Orszá. gos Tanácsa, valamint an­nak Elnöksége munkájá­nak megindítása is. A súlyos próbatétel ide­jén a népfront szerveiben működő vezetők közül né­­hányan magatartásukkal méltatlanná váriak a dol­gozó nép bizalmára. — Ugyanakkor örvendetes módon kitűnt az is, hogy az előbbieknél jóval nagyobb azoknak a száma, akin ko­rábban nem voltak ismert politikai vezetők, de az el­lenforradalom támadása ide-IV, A gazdasági A magyar népnek, a munkásodnak, parasztok­nak értelmiségieknek a párt és a kormány kezde­­menyezése nyomán elért egyik döntő sikere az el­­lenforrauaimi támadás kö­vetkeztében megbénult ter­melőmunka megindí.ása és a gazdasági élet helyreállí­tása. A termelőmunkában a bányász elvtársak halad­nak az élen. A szénterme­lés lendüieies emelkedése, a napi 60.0U9 tonnás ter­melési szint elér eis a gaz­dasági élet vérkeringése megindításának legfőbb előfeltételét teremtette meg. A szénterme és emel­kedése nyomán mcgindu't a normális termelés mind a nehéz-, mnd a könnyű­iparban. A mezőgazdasági termelés a dolgozó paraszt­ság szorgalmas munkája eredményeként nagyobb törést nem is szenvedett. A vasút, valamint a közleke­dés és szállítás más terüle­tén a személy- és teher­forgalmi helyreállt cs á,­­’andóan fejlődik. A küzei­­lí.tús a rendkívüli esemé. nyék ellené-e mindvégig kielégítő volt, sót sóit té­ren meghaladta a korábbi évek színvonalát. Az állami bolti kiskeres­kedelem ez év jar.uáfjacnr 10 százalékkal, a szövetke­zeti kiskereskedelem 22 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év jaguár­jában. A közellátás színvonalá­nak fenntartásában, a gaz­dasági vérkeringés megrn- I dításában. az ország fizető­képességének biztos 'fásá­ban saját erőfeszítéseink mellett döntő szerepe volt p ; testvéri szocialista orszá­gok segítésének. Különö­sen a szovjet nép a gazda­sági segítságnyúH'S; terén is igen nagy részt vállalt magára. Február l-ig a testvéri országokból 700 millió forint értékű segít­ség érkece't, s t Vsi 200 millió forint ért?kű se?ft­­ség szállítása indult meg hortmkba. Még a t'dtés néíkü’l segít ég'iyújtásoál :s nagvebb értékű t 'muga­tást jelent számunkra a szocialista országok által nyújtott, il'etve kilátásba helyezet' m'rtcgy 300 m-i­­liő dcl'ár értékű áruhitel, továbbá a Szovjetunió G0 millió d-TJr, K-'na 23 mil­lió dohár összegű szabad devizában nyújtott hitelse­gítsége. Népünk munkája és a szoc:a1ista országoknak a proletárin ternacionalizmy? szellemében nvűjtott test­ijén a szocialista forradalom | hűséges védelmezőinek bi­zonyultak. Helyes, ha az ilyen emberek szerepet kap­­! mik a Hazafias Népfront; legmagasabb vezető szer­veiben is. Szükségessé vált az is, hogy a Hazafias Nép­front vezetésében, külön­böző szerveinek személyi összetételében változtatáso­kat hajtsunk végre és a népfront munkájába na­gyobb mértékben vonjanak be a néphatalomhoz hű kü­lönböző pánállású és pár­­tonkívüli személyeket. A Hazafias Népfrontot a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga, mint a kommunista és pártonkívüli hazafiak tö­mörülését nagyra értéket! és ennek megfelelően úgy véli, hogy bs kell töltenie az ország közéletében azt a megtisztelő helyet, amely megilleti. munka területén I véri segítsége, egy üttesen hozzásegített bennünket ahhoz, hogy pénzünk szi­lárdságát biztosítsuk, s a nagyobb arányú munka nél­küliséget elkerüljük. A Központi Bizottság megállapítja, hogy az In­téző Bizottság és a Minisz­tertanács által kezdemé­nyezett párt- és kormány­­intézkedések az ipar, a mezőgazdaság, a közleke­dés és kereskedelem vona­lán, a termelés s a gazda­sági élet helyreállítására általában, mint ezt a gya­korlati élet igazolta, he­lyesek voltak. Sikereink mellett látnunk kell hiányosságainkat is. Még hozzá sem kezdhet­tünk a korábban is súlyos tehernek érzett bajok or­voslásához, már újabb ne­hézségek jelentkeznek. Az! ipar termelési költségei az ellenforradalom előtti idők­höz képest, részben^ az in­dokolt béremelések, még inkább azonban egyéb okok, éspedig főleg a meglazul; munkafegyelem, a teljesít­ménybérezés indokolatlan felszámolása, a teljes traé­­nyek csökkenése és a telje­sítőképesség rossz kihasz­nálása következtében nagy­mértékben emelkedtek. így az ál amnak az iparból a Korábbinál jóval kevesebb a bevétele. De a meglazult állami fegyelem következ­tében csökkent a lakosság adófizetése is. Ezeket a hiányosságokat sürgősen ki kell küszöbölnünk, ah­hoz, hogy a baráti országom1 nagyszabású segítségét ész­­szciüen felhasználva, tarló, san biztosítani tudjuk a vá­sárlóerő és . az áru ilap egyensúlyát, a költségvetés egyensúlyát és a külkeres­kedelem egyensúlyát, s ily módon megvédjük népün­ket egy e=ei leges pénzrom­lás veszélyétől. Mindez elengedhetetlen feltétele annak, hogy tel­jes erővel hozzájárulhas­sunk népgazdaságunk ter­melési szerkezetének át­alakításához, a gazdasági vezetés decentralizálásához, megjavításához, valamint a leghaiadottabb ipari orszá­gokkal szemben fennálló technikai elmaradottságunk felszámolásához és ezzel biz­tos alapot teremtsünk leg­főbb célunk, a dolgozó nép életszínvonalának és élet­­körülményeinek további következetes javítása szá­mára. (Folytatás a 3. oldalon.) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom