Keletmagyarország, 1957. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1957-03-01 / 50. szám
1957. március 1, péntek EELETMAGYARORSZAG D Magyar Szocialista Munkáspárt ideiglenes Központi Bizottságának ülése (Folytatás a 2. oldalról.) Gazdasági téren a kommunisták és főleg a kommunista vezetők fő feladatai a következők: 1. A szocialista bérezés elvének helyes alkalmazás sával, a teljesítmény nélkül történő bérkifizetések megszüntetésével, a munkafegyelem megszilárdításával és a termelés ésszerű megszervezésével biztosítani kell a munka termelékenységének növelését és a termelési költségek lényeges csökkentését. 2. Vissza kell állítani az adófegyelmet, biztosítani kell a lakosság adóinak pontos befizetését. 3. A szocialista tervgazda ság elvének érvényesítése mellett meg kell valósítani a gazdasági vezetés decentralizálását, a vállalatok, álin mi gazdaságok, a termelőszövetkrretek önálló gazda- [ •égi fM^ntexévek fejlesztét-nényesíteni kell a ternflélüzeinekben egyrészről em igazgatók, főmérnökök, főagronómusok, főkönyvelők útján a központi irányítást, másrészről biztosítani kell a munkáit oszlásoknak ezt kiegészítő rztnepét az üzemek igazgatásában. 4. Hozzá kell fogni a ha- j sai adottságokra épülő és. helyes arányok kialakítását j biztosító új — 1958. január elejével kezdődő hároméves terv kidolgozásához. Ugyanakkor egyes népgazdasági ágakban, ahol ez a helyes fejlesztés érdekében szükséges (cnerglabiztositás, városfejlesztés) hosszabb időre (10—15 év) szóló távlati terveket is kell készíteni. 5. A mezőgazdasági termelés fejlesztése s egyben a közellátás zavartalansága céljából ki kell dolgozni az állami szabadfelvásárlás és a szerződéses termelés megfelelő fejlesztését. A mezőgazdasági árrendszernek a közérdek figyelembevételével serkentenie kell a termelési kedvet. 6. A mezőgazdasági termelés általános és főleg szocialista irányú fejlesztése elősegítésére párt- és állami szerveink nyújtsanak kellő támogatást az állami gazdaságok dolgozóinak, valamint a termelőszövetkezeteknek, hogy gazdaságaikat fejleszthessék és gazdaságossá tehessék. 7. A mezőgazdaság helyes irányú fejlesztését egy mielőbb elkészítendő mezőgazdasági program kidolgozásával is biztosítani kell. f. A Központi Bizottság helyestI? a kormány eddigi bérügyi intézkedéseit, a bányászok és ipari munkások bérének emelését és szükségesnek tartja a dolgozók számos további kategóriájának, s elsősorban a műszaki értelmiségiek és a pedagógusok kereseti viszonyainak rendezését. A bérügyi intézkedések mértékének és időpontjának megállapításánál azonban mindig mérlegelni kell a bérből és fizetésből élők legfőbb gazdasági érdekének, a forint értékállandóságanak védelmét. V. A t ihn passer reze ti munka területén Az új viszonyok között a tömegszer veaetekben végzendő munka — a párt tömegkapcsolatai szempontjából — visszanyerte azt a nagy fontosságát, melyet Lenin tulajdonított neki. A párt taglétszámának a munkásosztály, tömegeihez viszonyított rendellenes magas aránya megszűnt. Ezért van most különös jelentősége annak, hogy a pártnak az általános célkitűzéseiért folytatott harcát — a pártszervezetek közvetlen munkáján kívül — kiegészítsük a különböző tömegszervezeteken keresztül a tömegekkel kiépített sokoldalú új kapcsolatokkal. Külön nagy figyelmet kíván e munka azért is, mert pártunk — szakítva a rossz, adminisztratív és bürokratikus vezetési módszerekkel — most alakítja ki a tömegszervezetekkel kapcsolatban az ideológiai és politikai vezetésnek azokat az új formáit, amelyek a párt befolyásának érvényesítése mellett biztosítják a tömegszervezetek működésének önállóságát is. A Központi Bizottság decemberi ülése óta végzett munkánk ezen a téren is eredményes volt, jóllehet néhány fontos feladat megoldása még hátra van. Melyek ezek a feladatok? 1. A munkásosztály politikai erődjeiben, az üzemekben, bányákban és állami gazdaságokban az elmúlt két és fél hónap alatt a helyzet előnyünkre gyökeresen megváltozott. Ahnden fontos helyen megalakult, működik és fejlődik a pártszervezet. A munkásosztály régi, hagyományos érdekképviselete: * «»"t , szevezet is újjászervező- \ dött és megkezdte rendes j tevékenységét. A munkás- j tanácsok többsége is fokolatosan megtalálja a tör- t fényes rendeletekben elő- I írt hasznos tevékenységé- | nek körét és formáit. Most ! fontos feladat, hogy a kommunisták politikai irányításával mindenütt kialakuljon a pártszervezet, a szakszervezet és a munkástanács egymást szervesen kiegészítő, önálló és ugyanakkor összefüggő munkája. 2. A szakszervezetekkel kapcsolatban ma a legfontosabb feladat az, hogy a munkásosztály e régi szer- 1 vezetett — rendeltetésszerű feladatuk, a dolgozók érdekvédelmének jó ellátó- ! són keresztül — a munkás- 1 hatalom szilárd támaszává t gyük. Pártunk politikájának fontos elvi alapja a munkásosztály politikai egysége. Ennek tudatiban szembe kell néznünk bizonyos — az ellenforradalmi hullám üledékeként visszamaradt — kedvezőtlen jelenségekkel és le kell küzder.iink azokat. Arról van szó, hogy egyes szakszervezetek központjaiban is, több helyi szakszervezeti csoportban is a munkásosztály egységével szembenálló, azt bomlasztó jobboldali szociáldemokrata törekvések érvényesülnek, ti elyeket külföldi imperialista körök is szítanak. Ezek leleplezése és elszigetelése egyik legfontosabb feladatunk. 3. A munkástanácsokkal kapcsolatban egyfelől még mindig az a legfőbb feladat, hogy a bennük érvényesülő idegen vagy ellenséges politikai befolyás ma- j 1 ádványait is megszüntessük, Másrészről viszont küzdeni kell a munkástanácsokkal szemben egyes helyeken 'még megnyilvánuló szektás elzárkózás helytelen politikája ellen is. Tudatában kell lenni annak is, hogy a munkástanácsok hatásos és erős fegyverré válhatnak, ha működésüket a magyar, viszonyoknak megfelelően fejlesztjük ki, segítséget nyújthatnak az üzemigazgatás bürokratikus vonásainak leküzdésében, a gazdaságosság és a termelés szín* vonalának javításában, az a termelékenység növelésében és mindezeken ke-’ resztül a dolgozók életszínvonalának reális emelésében. A termelés kettős irányításának elkerülése érdekében meg kell találni a módját annak, hogy a oártszervezetek közvetlenül csak a termelés néhány legalapvetőbb kérdésével foglalkozzanak, a termelés részkérdéseinek ellenőrzése pedig közvetve, a munkástanácsokon keresztül' ’valósüljön meg. 4. A nők közötti politikai munka általános követelménye továbbra is az, hogy hazánk öntudatos dolgozó asszonyai és leányai a társadalmi és állami élet minden területén, így a pártban és a szakszervezetekben. az állami és más funkciókban is megfelelő mértékben képviselve legyenek s aktív szerepet játsszanak. A nők között külön politikai munka ma az újonnan szervezett Országos i főbizottság irányításával j folyik. Hetek óta megjelenik a ..Nők Lapja” is. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy politikai jellegű, ugyanakkor a dolgozó nők különleges kérdéseit is napirenden j tartó nőmozgalmi szerve- } zet alakuljon. E szervezet működésének elvi alapjait.: s a gyakorlati megvalósításra irányuló elgondolásokat sürgősen ki kell dolgozni. 5. A párt politikai munkájának egyik központi kérdése ma és a jövőben méginkább az ifjúság erkölcsi-politikai nevelésének, és általában az ifiúság jelenéről és jövőjéről való I ! gondoskodás kérdése. | Az ellenforradalom csak \ önmagát ámítja és csapja 1 he. amikor azt állítja, hogy ! a magyar ifiúság nagy réj sze az ő oldaHn áll, • vagy j állt. Az azonban kétségtej len, hogy az ifjúság soraiban nagymértékben rombolt az eszmei za'-ar. a nacionalizmus és más burzsoá nézetek. A magnar ifjúság ma működő úgynevezett rétegszervezetei (Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség, EPOSZ, MEFESZ. Diákszövetség) élén az ifjúság legjobbjai eredményes munkát végeztek eddig is azért, hony az ifjúság egy részénél érvényesült ellenforrá- I dalmi befolyást leküzdjék. | Ez a munka. azonban még nem fejeződött be, ezt még továbbra is folytatni kell. A párt Központi Bizottságának az a nézete, hony az új, marxista—léninisca világnézetű kom munista nemzedék nevelése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagolódott ifjúsági mozgalomnak átfogó politikai irányító szerve is legyen, szükséges létrehozni. egy kommunista ifjúsági szövetséget. E feladat megoldását a magyar kommunista mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni és megfelelő előkészítés után o. Központi Bizottság e kérdés megvitatására összehívott ülésén kell megtárgyalni. ,6. A Központi Bizottság helyesli és teljes mértékben támogatja az Intéző Bizottság által elfogadott, és a pedagógusok február JS-i országos megbeszélésé i is elfogadott álláspontot, r ogy a magyar úttörőmozgalmat újjá kell szervezni Az ifjúság e szervezeténél a jövőben építeni kell az úttörőmozgalom nemes és kedves hagyományaira, s a múlt gyakorlatából feltétlenül ki kell küszöbölni a formális és felesleges, nemegyszer egyenesen káros vonásokat. Az úttörőmozgalom a jövőben ne legyen sem napi politikával foglalkozó szervezet-, sem pedig a gyermek szabadidejét teljesen igénybevevő második isltolai elfoglaltság. Az úttörőmozgalom segítsen felébreszteni a gyermeki lélekben azokat a nemes és szép érzéseket és hajlamokat, amelyek a szocialista emberiesség szellemében formálják éle-Pártunk, kormányunk, munkásosztályunk és népünk harcát a magyar szocialista forradalom és a nemzeti függetlenség megvédésének ügyéért, teljes erővel támogatja a szocialista országok, a világ kommunista és munkáspártjainak internacionalista tábora, amelynek vezető ereje a Szovjetunió és annak kommunista pártja. Pártunk a proletárinternacionalizmus szellemében sikeresen fejlesztette és erősítette nemzetközi kapcsolatait a Központi Bizottság decemberi ülése óta is. Pártunk a közelmúltban fontos nemzetközi találkozók részvevője volt. Részt vettünk az öt párt (Bolgár tűket, s a társadalomhoz | való viszonyukat. Nyújtson j a gyermekeknek gondolko\ dúsukat ás jellemüket fejj lesztő kulturált szórakozást i és játékot, olyan vonzó és ! megnyerő formában, hogy ■ az úttörőmozgalom a szülői ás iskolai nevelés szeren\ esés kiegészítője és tovább| fejlesztője lehessen. Ehhez természetesen elengedhetetlenül szükség van a pedagógusok és szülők közreműködésére és szerető támogatására, 7. A különböző tömegszervezetek hivatottak a dolgozók és az egész lakosj ság sokoldalú igényeinek I kielégítésére, s így társa\ dalmi funkciójuk a népi demokrácia rendszerében igen jelentős. A kommunisták társadalmi tevékenységének fontos része a küldn! böző tömegszervezetekben végzendő munka. A Közj ponti Bizottság felhívja a ■ párt tagjait, hogy a töme| gek bizalmából vállaljanak munkát és funkciót e szervezetekben. A tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták munkájának szervezettabbé tevése, megfelelő fejlesztése és irányítása érdekében az illetékes pártvezetőségek irányításával hozzák létre az MSZMP pártcsoportjait. Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja. Magyar Szocialista Munkáspárt, Román Munkáspárt, Szovjetunió Kommunista Pártja) küldötteinek újévi budapesti találkozásán. Január közepén reszt vettünk három párt (Kínai Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkáspárt, Szovjetunió Kommunista Pártja) küldötteinek moszkvai találkozásán. Ugyanekkor budapesti látogatásra hívtuk meg Csou En-laj elvtársat, Kína Kommunista Pártja Elnökségének tagját. A közelmúltban találkoztunk és tárgyaltunk az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága képviselőivel. Mindezeken a találkozás sokon a testvéri kommu-* nista és munkáspártok egyenjogúságának elve érvényesült és egyetértés alakult ki közöttünk a nemzetközi munkásmozgalom összes főbb kérdéseiben. A testvéri pártok támogatást nyújtottak az ellenforradalom ellen vívót 6 harcunkhoz, meggyőződésünk szerint e találkozók hozzájárultak a szociálisra! tábor további megerősödé-l séhez is. A Központi Bizottság helyesli az Intéző Bizottság, intézkedéseit és döntéseit,, amelyeket a nemzetköz! találkozások kapcsán tett és jóváhagyja azokat aa egyezményeket és megái ia-j pedásokat. amelyeket pár-! tunk küldöttei kötöttek. A Központi Bizottsági ugyanakkor sajnálattal ál-í lapítja meg, hogy a Jugoszláviával fennálló . normális állami kapcsolatok mel-1 lett, a Magyar Szocialista} Munkáspárt álláspontja éi* a Jugoszláv Kommunistáid Szövetségének egyes veze-j tői nyilvánosan kifejtetté álláspontja között lényeg-! bevágó nézeteltérés áll fenn> fontos kérdésekben, mint például a párt építése és a magyar úgynevezett „területi munkástanácsok” érté-) kelése kérdésében. Remél-j jük azonban, hogy nézet-' eltéréseink a kommunisták! között szokásos elvtáreiasj vita keretében tisztázód^ nak. A Központi Bizottság » párt eszmei színvonalá-i nak emelése és a Magyar Népköztársaság államérdeke szempontjából nagy súlyt helyez mind a párt» tagságának hazafias és egyben proletárintemacionaHs. ta szellemben való nevelésére, mind a párt nemzetközi kapcsolatai tovább: erősítésére. Ennek érdeké-1 ben jelenleg is és a jövő-' ben is kezdeményezőles fog fellépni s készséggel vesz részt minden olyan találkozáson és csatlakozik minden olyan közös akcióhoz, mely a proletárlnternaeionalizmus erősítését, szolgálja. VL A párt nemzetközi kapcsolatai —— ---------------------—----------------------------------------------— Letették az esküt 3 Magyar Forradalmi Munkás Paraszt Kormány új tagjai I A Magyar Népközíársaj ság Elnöki Tanácsa <»r. í Miinnich Ferencet, a Ma* ; gyár Forradalmi Mnnkás| paraszt Kormány elnökhelyetteséi a kormány első elnökhelyettesévé, Biszku Bélát belügyminiszterré, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszterré, Kállai \ Gyulát művelődési nvniszí térré és Révész Gézát bon- I védelmi miniszterré — a j kormány tagjaivá — meg| választotta. j Az Elnöki Tanács Rónai J Sándort, az Országgyűlés 'elnökét, a Magyar l’orraj dalmi Munkás Paraszt j Kormányban viselt tagsági ; tisztsége alól felmentette. született a beregmegyei Marok községben. Napszámos szülők gyermeke. Elvégezte a négy középiskolát, majd kitanulta a lakatos szakmát. Hamarosan bekapcsolódott a munkásmozgalomba klär inasévei alatt, 1938-ban tevékenyen részt veit a vasas ifjúmunkások megmozdulásaiban. 1944-ben tagja lett a Kommunista Pártnak, amelynek azóta is aktív harcosa. A felszabadulás után fügrius lett. 1943-ben a Kill, kerületi pártbizottság munkatársaként üzemszervezési ügyekkel foglalkozott, majd egy év múlva a budapesti pártbizottságon kapott fontos beosztást. 1949-ben tagja lett a budapesti pártbizottságnak. 1951-től a két nagy munkáskerület polit1- k-ai életét irányította. Előbb a X. kerület, majd a XIII. kerület pártszerveze-: tének a titkára volt. Jelenleg a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagja. getlemtett partfunkcioná-1 Magyar Forradalmi Mun-! lyettcse. Apró Antal iparkás Paraszt Kormány cl-} ügyi miniszter és Kristóf nőké. dr. Miinnich Ferenc, i István, az Elnöki Tanács, a kormány első elnökbe-; titkára. fi kormány új tagjainak önéletrajza BISZKU BÉLA 1921 szeptember 13-án A kormány új tagjai csü-1 törtökön letették az esküi, j Az eskütételnél jelen volt I l)obi István, a Népköztár-' saság Elnöki Tanácsának! elnöke, Kádár János, a ült. DQULSCUALL FRIGYES zz új egészségügyi miniszter 1897-ben született. Orvos doktori diplomáját 1922-ben szerezte meg. Ettől kezdve a budapesti, majd a debreceni egyetem orvostudományi karán dulgezott. 1933-ben Debrecauben egyetemi magántéréi(Folytatás a 4. oldalon.)
