Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-19 / 41. szám

1957. február 19. keilt! keletmagyarorszäg Ahoi a dombrádi gazdák is tanulhatnak a Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvény* erejű rendeleté a munkásőrségről Igaz az, hogy a jó gazda is holtig tanul j;: mert a szántóföld nem egy eszter­gapad, ahol a munkás éveken keresztül begya­korlott mozdulatokkal, mikrométerrel mért pon­tossággal készíti a mun­kadarabokat, hanem itt az időjárás, a nagy és sze­szélyes mérnök, s bizony soha nem egyformán adja fel a fejtörőket. így aztán Gazdának kell lenni a tal­pán annak, aki túljár az időjárás csalafintaságain. Hogy kijátszhassak az időjárást, és még egy egész sor hasznos dolog ismere­tével is gazdagodjanak, határozták el a dombrádi gazdák — tíz évi makacs, de jogos magábazárkózá­­suk után mivel felismer­ték a józan agrárkibonta­kozást, — hogy újra láto­gatják az ezüstkalászos tanfolyam előadásait. 35- en vannak az első évfo­lyamon, ahol az általános gazdasági szakismereteket tanulmányozzák, Béres József előadó vezetésével, aki a kisvárdai gépállo­más laboránsa. A „beugród A 35-ös szám persze csupán statisztika. Eny­­nyien vannak azok, akik hivatalosan ,.feláldozták magukat“ a vizsgára. A többiek — szintén vagy 35—40-en csak amolyan „beugt'k“ akiket nagyon vonz mindaz az új és ér­dekes, amit ott hallani le­het, hogy majd hasznosít­sák is, de szájhitük szerint már kivénültek az iskolá­ból, pláne a vizsgáztatá­sokból. ők már majd csak a földeken akarnak „be­számolni“ a hallottakról. De azért ne higyje senki, hogy ez utóbbiak elmarad­nak a hivatásos tanulók mögött Dehogy. Nekik is van tankönyvük, s úgy tö­rik magukat az elmélet­ben, mint amazok. Hírük, nevük messze ér. A dombrádi gazdák, is­mert dolog, nem hamvá­­bahótt emberek. Ügy tud­ták magukat forgatni ré­gen is, hogy hírük más vidéket is bejárta. Hiszen ezek a parasztok termelik szinte másodiknak az or­szágban úgy a hagymát magról, hogy egy év kell csak neki. Lótenyésztésük pedig az ország határain túl is ismert. Tavaly is 17 tenyészlovat vittek el tőlük exportra. A burgo­nyatermesztés, különösen a korai csíráztatott bur­gonyáé most kezd fellen­dülni 3 már néhányan ki­okoskodtak egy burgony­­dinnye kettőstermesztést, úgy, hogy a korai burgo­nya minden negyedik so­rát üresen hagyják, s ide vetik a dinnyemagot. — Okos, jó megoldás. A bur­gonya idejében lekerül, sőt míg ott van védi is a dinnyét az időjárás vi­szontagságaitól, a késői fagyoktól. Szép eredmé­nyeket érnek el a vörös­here, lucerna takarmány és magtermesztésben s bi­zony a műtrágyahasználat­tól sem húzódnak. fl vita mindennapos. .. A hallgatók, egészen ter­mészetes, mint a gyerekek türelmetlenek. Egyre töb­bet akarnak megtudni és minél hamarabb. Érthető is ez, mert habár a tan­menet szerint a gazdálko­dás alapjaival, talajtan, ▼tttvVttYt“»» I Egy munkástanácstag levele Eencsellőre a munkafegyelemről \ gépállomás fejlődésében, a termelékenység fokozásában, az önköltség csökkentésében -s‘ a minőség javításában igen nagy szerepe van a mun-j kafegyelemnek. Ma még gyakoriak az igazolatlan hiányzások gép-; állomásunkon. Ez megnehezíti a gépállomás munká­ját azért, mert állandóan helyezgetni kell a dolgozó- ■ kát egyik javító munkacsapatból a másik javító mun­­kacsapatba, a hiányzókat nem olyan egyszerű pótolni.; Az ilyen fegyelmezetlen emberek gátolják a ter­melékenység emelését, a munkafegyelem megszilái­­tíítását. Ugyanez a helyzet azokkal is, akik nem dol­gozzák le a napi 8 órát, hanem munkaidő alatt csel­lengenek, fuserálnak, beszélgetnek. A munkaidő jó kihasználása, az igazolatlan hiány­zások megszüntetése komoly mértékben segíthet a munka termelékenységének emelésében, az önköltség csökkentésében. Nem szabad tűrnünk semmilyen lazaságot. Ha. colni kell a munkaidő pontos kihasználásáért, a ké­sések kiküszöböléséért a fegyelem szigorú betartásá­ért. Ehhez azonban úgy kell dolgozni, hogy gazdák­nak érezzük magunkat az országban, az üzemben, a szántóföldeken és a hivatalban. Szocialista módon kell dolgozni, fegyelmezetten, saját érdekünk követése mellett állandóan szemelőtt tartva az « "ész nép érdekéit. Hogyan járul"..at hozzá minden dolgozó és fiatal a termelékenység fokozásához? Elsősorban a munka betartásával, azzal, ha egész munkaidejét a termelékenységre fordítja. És hogyan segítheti elő az önköltség csökkenté­sét? Mindenekelőtt azzal, ha takarékoskodik minden olyan anyaggal, amely a keze alá kerül és ha nem pazarolja fölöslegesen a villamosenergiát, nem já­ratja fölöslegesen a gépet, és ha kíméli a szerszámait. BÍRÓ ISTVÁN munkástanácstag, AMG Vencseliő, trágyakezelés, trágyázás, műtrágyázás, takarmányo­zástan és egyéb általános kérdésekkel foglalkoznak, már látják, hogy bizony sok olyan kérdés van, el­sősorban a belterjesség közül, aminek a gyakorlat­ba való átvitele náluk is segíthet, mert ezen a té­ren akad jócskán helyre­hozni való. így aztán a vita mindennapos a tan­folyamon. Maga az előadó is örül, hogy sokszor őt is a „sarokba kényszerítik“ a hallgatók. Néhány dolog­ban aztán élő érvekkel is segítenek egyes kérdések eldöntésében. A dombrádiak lovas gazdák s így a szarvas­marhatenyésztés hasznát, 'sak másodlagosnak vélik. Oe Berencsi Gusztáv 50 holdas középparaszt, aki­nek 8 darab szarvasmar­hája van s ebből négy jó fejős tehén, bebizonyítja, hogy nemcsak a ló a jö­vedelmező gazdálkodás alapja. Nagy András is a saját példájával bizonyít­ja, hogy kell burgonyát, cukorrépát, 14 mázsás ta­vaszi búzát termeszteni s, hogy érdemes fajtiszta ve­tőmagot cserélni, flmi mindenkit érdekel. Tanmeneten kívül fog­lalkoznak még egyes olyan, mindenkit érdeklő időszerű kérdésekkel is, amelyekre csak jövőre ke­rülne különben sor. Ilyen például a szőlő oltása, metszése, a gyümölcstele­pítés, és a fakezelés mun­kái. Elhatározták, hogy át­oltják szőlőiket, hogy meg­szabaduljanak az egész­ségre káros dirckttermő fajtáktól s nagyobb súlyt helyeznek a gyümölcster­melésre is. Lendületüket ezen a téren a gyümölcs­faoltvány hiánya akadá­lyozza. Ügy tervezik, hogy a tanfolyam hallgatóinak tulajdonában lévő mintegy 30 holdas gyümölcsösbe közösen vásárolnak moto­ros permetezőt. Ide örö rí­A népi demokratikus államrend fokozottabb megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a terme­lés zavartalanságának biz­tosítása, továbbá az el­lenforradalmi elemek res­taurációi kísérleteinek hatékonyabb elhárítása ér­dekében a dolgozó kíván­ságára — a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a« alábbiakat rendeli: A Magyar Népköztár­saság és a népi demokra­tikus államrend fokozot­tabb védelme érdekében munkásőrséget kell szer­vezni. A munkásőrség feladata a szocializmus vívmányai­nak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságá­nak biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek megakadályozására, illető­leg ennek érdekében a fegyveres erők támoga­tása. A munkásőrséget —ön­kéntes jelentkezés alapján —a szocializmushoz hű 18 éven felüli dolgozókból kell szervezni. A munkásőrség tagjai feladatukat társadalmi munkáért fegyveresen végi zik. A munkásőrség tagjá­nak a feladata ellátása miatt kieső munkabérért térítés jár. A munkásőrség tagjait feladatuk ellátása során hatósági közegnek kell te­kinteni. A munkásőrség egysé­gei felett a rendelkezés joga a munkásőrség or­szágos parancsnoka által kijelölt személyeket illeti meg. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése nap­ján lép hatályba, végre­hajtásáról a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány gondoskodik. A munkásőrség felállí­tásával az egyes gyárak­ban, (üzemekben, vállala­toknál, intézményeknél, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben) az üzemek védelmére ko­rábban szervezett fegy­veres őrségek megszűn­nek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyes üze­mekben a rendőrség által szervezett, illetőleg irá­nyított fegyveres őrse­gekre. Közérdekű hirdetmény mel társulnak a gyümölcs­szakkör tagjai is, akik kö­zül sokan hallgatói a tan­folyamnak. Legelső mc;' -ár általuk is tudományosai) elismert és bebizonyított hasznos gyakorlati ténykedésük lesz a tanfolyam hallga­tóinak, hogy egy-két hé­ten belül földbe teszik a mák, hagyma, borsó és más zöldségféle magját, azokét amelyeknek a sike­re koraiságukban rejlik. És így majd tovább lé­pésről lépésre hasznosítják mindazt, amit a tanfolya­mon megtanulnak, amivel nem szegényes tapasztala­taikat tovább gazdagíthat­ják. (S. A.) A Városi Tanács VB. Építési és Közlekedési Osztálya köz­­hírré teszi, hogy az építési munkálatokhoz külön anyag­kiutalás nem szükséges és szakosztályunk nem is ad ki, mert az idevonatkozó rendelet értelmében a TÜZÍiP-tclep sza­badforgalmú áruként minden­ki részére köteles kiszolgálni a szükséges építési anyagokat, ha árukészlet a telepen rendel­kezésre áll. Egyidejűleg felhívjuk a vá­ros lakosságának figyelmét, hogy építési engedély csak az alább felsorolt építési munká­latokhoz szükségesek: Lakóházak, raktárak. istál­lók, ólak és utca vonalba épí­tendő kerítésekhez, ha azok új szabályozási vonalba kerülnek, énülcfek falai és tetőző-Egy érés kislány balsikeréi szerelme Egy 21 éves fiatalem­ber L. Zoltán ég egy 13 éves kislány állt a rend­őrség nyomozó tisztje előtt. A fiatalembert bűn­cselekménnyel gyanúsítot­ták. A kislány szégyenlő­sen válaszolt a rendőrtiszt kérdéseire. Láthatóan za­varban volt, és szégyelte az egész történetet, ame­lyet el kellett mondania, hogy az ügy teljesen tisz­tázódjon. „Úgy elmegyek, hogy soha többé nem látsz” Ezelőtt másfél hónap­pal találkozott az egyik táncmulatságon a kislány a fiúval. Megszerették egymást és a tánc után együtt mentek haza. Ké­sőbb — amint ez szokás. — találkákat beszéltek meg és szinte minden nap együtt voltak. A férfi ko­moly szándékkal közele­dett a lányhoz, szüleinek is bemutatta, elvitte a la­kásukra. A lány szülei azonban nem nagyon kedvelték, hogy kislányuk, — aki mégcsak most február 16- án töltötte be 13 életévét — viszonozza a fiatalem­ber érzelmeit. Ezt meg is mondták a kislánynak és megtiltották a fiúnak,* hogy hozzájuk járjon. A fiatalok szerelmét azonban nem tudta meggátolni a szülői akarat és titokban mindig találtak megfelelő helyet, ahol találkozhat­tak. Az egyik estén, ami­kor jövendő családi éle­tükről tervezgettek, a fiú elkeseredve jelentette ki. hogy ha „hallgatsz a szü­léidre és elhidegülsz,. úgy elmegyek, hogy soha töb­bé nem látsz.“ „Hajnal I úraker a posta előtt!9’ Az egyik téli délutánon a fiú megkérdezte a lány­tól, hogy hány éves. A lány azt válaszolta, hegy most töltötte be a 14. évet. Elhatározták, hogy össze­házasodnak. A szülők a lány részéről továbbra is elleneztek mindent és ép­pen ezért titokban akar­tak egybekelni. Arra kér­te a lányt a fiú február 2-án, hogy hajnal 4 óra­kor legyen a posta előtt, és megszöknek az egyik faluba, ahol a fiúnak is­merőse lakik. A szülők azonban észrevették, hogy a lány idegesen viselke­dik és korán reggel felkel, amit eddig soha nem tett. A leendő feleség a legna­gyobb izgalommal csoma­géba össze ruháit, a leg­szükségesebb holmikat a kig iskolás táskába rakta és otthonról úgy jött el, mintha az általános isko­lába menne. Akkor VII. osztályba járt. telnek átalakításához. Műem­lék cs műemlék-jellegű épüle­tek lebontásához és homlokza­tainak helyreállításához, fel­újításához. Szükséges azonban engedély kérése minden fő­­éoüiet és melléképület lebon­tásához. Nem szükséges építési enge­dély: tetőjavításokhoz, hom­lokzati javításhoz — és általá­ban olyan javítási munkálatok­hoz, amelyek szerkezetet nem érintenek, ha az nem jár gya­logjárda, vagy úttest felbon­tásával, vagy elfoglalásával. Minden esetben szükséges azonban építési engedély ké­rése, ha OTP kölesén igénybe­vételével építenek. Városi Tanács vb. Építési és Közlekedési OvU'VJ__ „Próba házasság után” Nem az iskolába, hanem szerelméhez sietett. Elin­dultak a kiválasztott kis faluba és ott éltek együtt majd csak 10 napig, mint férj és feleség. A kétség­­beesett szülők alig akad­tak nyomukra és a legna­gyobb erélyességgel sike­rült csak hazavinni a két fiatalt. Itthon a lány szü­lei kétségbeesetten kor­holták a fiatalembert ezért) a tettért és arra kérték,} hogy engedje vissza a szü­lői házba kislányukat. A lány nagyon jól érezte ma­gát a fiúval és kijelentet­te, hogy szereti és hozzá akar menni feleségül és nem hajlandó visszamenni szüleihez. J A szülők rendőrséghez,} fordultak segítségért cs* egyben fel is jelentették a fiút. A rendőrség előzetes nyomozás után előállította? a járási kapitányságra és » szembesítésként megidézte | a fiatal lányt is. A rend-? őrségen kihallgatták mindkettőjüket. A zsenge szerelem balsikerrel vég-1 ződött, mert a születési bi- * zorvítvánvból megáliapí-» tották, hogy a kislány 1944. február 16-án szüle­tett és amikor a „próba- * házasság“ megtörtént — törvényen;- kívül, — még nem volt 13 éves. A rend- } őrség L. Zoltán ellen bűn­vádi eljárást indított fer­tőzés bűntette miatt, mi-* vei a lány 14 éven aluli, Árdrágítóval íepíezett le. az m Az Állami Kereskedel­mi Felügyelőség megyei felügyelői a csengeri or­szágos vásáron tartottak ellenőrzést, s árdrágításo­kat tapasztaltak. Rácz Béla ószeres, má­tészalkai lakos új árut is árusított, amire iparenge­délye nem jogosít, — még­hozzá magas haszonnal. Például egy pár NDK női félcipőt a hivatalos 75 fo­rintos ár helyett 150 fo­rintért adott'. Árdrágítást követett el Andrási Gyu­­láné, Kákonyi Lajos, tex­tilfestő, budapesti lakos, Virágh Sándorné ószeres mátészalkai lakos és Re­­dela Józseíné tiszalöki la­kos. Az ÁKF vásár után a csengeri földművesszövet­kezeti vendéglő söntésében is ellenőrzést végzett. Megállapították, hogy Fapp Miklós csapos négy­szer féldeci kommers brandy kimérésénél négy centiliter mennyiségcson­kítást okozott, ezzel 4.40 forinttal árdrágítást köve­tett el. Az ital az előírt 35 százalék helyett 29.5 szá­zalékos volt, a szilvapólin­­ka , az 50 százalék helyett 46.09 százalék volt. A mi­nőség és mennyiségcsonkí­tásért megbüntetik*

Next

/
Oldalképek
Tartalom