Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-12 / 35. szám
XIV. évfolyam, 35. szám 1957. február 12, kedd Volt-e ellenforradalom a községekben? H ilton VÁLASZTÁS VITKÁA GYÓGY CUKORKÁT GYÁRTANAK DEMECSERBEiY .............................................................................................. Öngyilkos lett Vilma iVIontesi? A munkástanácsok és a vállalati szervek egvüttműködéséről A munkástanács a temelő üzemek gazdasági irányításának új szerve. Érthető módon az első perctől kezdve központi kérdés: milyen legyen e fiatal testület és a meglévő műszaki és gazdasági vezetők, illetve a vállalati szervek kapcsolata. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete megszabja a munkástanácsok és a gazdasági szervek együttműködésének legfőbb elveit. „A munkástanács és az elnökség határozatait az igazgató hajtja végre. Abban az esetben, ha a munkástanácsnak, vagy az elnökségnek határozata törvénybe, törvényerejű rendeletbe, vagy kormányrendeletbe ütközik, annak végrehajtását az igazgató megtagadni és a határozatról a felettes szerveknek jelentést tenni köteles.” Eszerint az igazgató a munkástanács határozatainak gépies végrehajtója, illetve végre nem hajtója? Szó sincs róla. A rendelet más része utal arra, hogy az üzem igazgatója maga szervezi a termelési folyamatok és a jogszabályok előírásai, a munkástanácsok határozatai, a felső szervek utasításai alapján az üzem tervének végrehajtását. Sok kérdésben azonnal döntenie kell az igazgatónak Ugyancsak az üzem igazgatója gyakorolja továbbra is a fegyelmi jogkört, felelősségre vonja a dolgozókat, akik hanyagul végzik munkájukat. Sok igazgató arról panaszkodik, hogy a munkástanács korlátozza az amúgy is kis önállóságát. Pedig az eredményesen dolgozó munkástanácsok példája egészen mást mutat. A munkástanács és az elnökség ülésein nagy figyelmet szentelnek az igazgató javaslatainak, kezdeményezéseinek s a meghozott elvi határozatok végrehajtásánál az intézkedések közben szabad kezet biztosítanak neki. A vállalat igazgatójának és munkástanácsának önállósága szorosan összefügg egymással, ezenkívül függ a felőbb szervek intézkedéseitől is. Világosan meg kell mondani, hogy nemcsak a munkástanács határozathozatala után kapnak szerepet az üzem vezetői és különböző szervei. A munkástanács jogkörébe tartozó minden területnek megvan a megfelelő osztálya, szakembere a vállalatnál. Ezek felhasználása, segítése elengedhetetlenül szükséges 3 jó határozatok meghozatalához, s végrehajtásához egyaránt. A 6-os számú Mélyépítő Ipari Vállalat munkástanácsa például az átszervezések kidolgozására vállalati szakemberekből bizottságot alakított. Az * bizottság által beterjesztett javaslatot vitatták meg a munkástanács ülésén és hagyták jóvá. Az éves és a negyedéves terveket szintén az illetékes szerv, a tervosztály készíti el. A munkást nács tagjai az üzemi dolgozók javaslataival, észrevételeivel kiegészítik, szüic«ég esetén módosítják a terveket. Sok még a vitás kérdés a vállalati szervek és s fiatal munkástanácsok kapcsolatában. Pontos, mindenre kiterjedő receptet a legjobb, legtapasztaltabo munkástanács sem adhat, az idő az együtt végzett munka minden helyen kialakítja majd a legmegfelelőbb formákat. í 4 * i Virágozzék újra a Gégén Y-környéki táj kultúra Demecser, Gégény, Pátroha a Rétköz községei közé tartozik. Területük jelentős része a homokbuckák közé beékelt szabolcsi teknőben fekszik. Legtipikusabb talaja, speciális adottsága talán Gégénynek van, ahol a község 3500 holdas határának mintegy 90 százaléka kotu és réti anyag. Mint mondják, ezt a területet az isten is arra teremtette, hogy zöldséget termeljenek rajta. Sajnos, az elmúlt években, 'a különféle előirányzatok, megszorítások miatt alaposan lecsappant ennek az igen fontos és tegyük hozzá jól jövedelmező termelési ágnak a művelése. A legnagyobb érvágást a kötelező beadás, a kötelező kenyérgabona tér-3 melés okozta. Búza és 3 rozs vetésterületük 8—900 4 hold volt kötelezően elő-* írva évenként olyan terű-2 létén, ahol az nem képes 11 megteremni, s ha szára-!! zabb évben jobb is a tér-!! més, annak az ér'éke 3—4-szer kevesebb, mint a káposzta, magkender petrezselyem, sárgarépa hozama. Megterem itt <? burgonya, kukorica is bő séggel. Kell is a házi szűk ségletre, de a fő jövedel mi forrás, amiből pénze! hetnek az a zöldség. Tudják ezt a gazdák is Kiszámolgatják, hogy m bői mit kaphatnak s arr törekszenek, hogy miné jövedelmezőbben gazda' kódjának. Együtt számolgattuk k Fodor István 6 holdas é Szondi Gyula 5 hold gazdával az elmúlt év munkájuk hasznát s df cára, hogy tavaly roidőjárás volt, úgv a k' posztára és a gyökérzöl ságre. mint a kenderm ; termelésre, ezek hrlia [ kénti haszna jóval felü' t múlta a 18 mázsás (má t jusi morzsolt) kukorica r I a 80—100 mázgés bu-g 2 nya és eeyéb kanásnöv' t nvek holdanként! hozam 2 forintban. ♦ Fodor Istvánnak az er- | hold 60 mázsás káposztái- ♦ s az egy hold 8 mázs' ♦ magkendere, valamint af 400 öles gyökérzöldsége átlagban 11.200 forintot jövedelmezett holdanként, szerződéses áron. S az egyéb kapások holdankénti eredménye nem éri el a 6000 forintot sem. Nézzük meg mit mutat a nagyüzem. Az Ady TSZ- ben 55 holdon termeltek káposztát, kendert éli dohányt. Káposztából 9600, kendermagból 21.400, dohányból 4.450 forint volt a holdankénti tiszta jövede-Most folynak a községben a szerződéskötések. S azt, hogy bíznak a jövőben, mi sem bizonyítja lem, s ezzel szemben a több mint 400 hold kapás holdankénti tiszta jövedel. me csupán 2000 forint lett. A fentiekből világosan kitűnik, de a gyakorlat még fényesebben bizonyítja, hogy akár nagyüzemben, akár egyéni termelőnél ott van a nagyobb jövedelem, ahol az ipari és zöldságnövények aránya növekszik jobban, mint az a 619 megkötött szerződés, amely szerint 214 hold káposzta s 247 hold magkender termését kötötték le az állammal. (Ezenkí-i vül van még a sárgarépa, petrezselyem, a cukorrépa és a borsmenta.) Sokan több holdra kötnek szerződést. Ilyenek Vasa Menyhért, Batáni Bertalan, Budai Sándor és masok. S alig van olyan, aki a biztos szerződési előnyöket ne hasznosítana. Soltész János elég nyakas és számító ember, 6 sohasem köt szerződést a káposztára, De legtöbbször melléfog a számításával. Különösen ezután, amikor a szerződési ár a mindenkori piaci ár és a hozzászámított 10 százalék. Ez utóbbi példát csupán azért említem, hogy emlékeztessek a régi spontán lern'elésből adódó bizonytalanságra. A rátközi gazdák jói tudják — és minden más táj termelői is —, hogy azelőtt egy-egy jó évjárat után, függetlenül attól, hogy a termékeknek lesz-e biztos piacuk, a következő évben hatalmas arányban növelték eg>-egy termelvény vetési területét s Ilyenformán mint mondani szokás, a saját zsírjukba fulladtak a sok eiadaclan cs rájukromló áru miatt. A következő évben pedig elkedvetlenedtek a termeléstől és áruhiány mutatkozott. A termelés mányifásának egyoldalú, merev es elég fájdalmas lendszere volt a kötelező beszolgáltatás. A termelési szerződések kötésére támaszkodó, az anyagi érdekeltséget fokozatosan figyelembe vevó termelés irányítás és piackielégítés lesz az a módszer a jövőben. amely megszünteti a beadással rárótt terhet a parasztságra és kiküszöböli a spontán termelést. Az új szerződési rendszer előnyei nyilvánvalóak s így minden rétközi termelőnek érdeke, hogy minél nagyobb területen szerződjön s elérje, az új agrotechnikai módszerek segítségével pedig túlszárnyalja a tájkultúra első virágkorának eredményeit. (SA) italboltba!) Az Állami Kereskedelmi !; Felügyelőség próba vásárlást ü/égzett a dombrádí 1. sz. !! msz. italboltban. A minő!! iég és árellenőrzés alkal! .iával a próbavásárlás so! án megvásárolt négyszer ! íéldeci Dockrumnál 2.5 cen! műtér mennyiségcsökxen;; és és ebből eredően 3 ío;; intos árdrágítást állapított ;; meg. Tóbiás Józssfné csa;; os szigorú figyelmeztetést ;; apott miatta ! 1 A söntésben forgalomban !! évő Dockrumot az előírás !! zerinti 60 fok helyett 52 !! félíokosnak mutalta ki a ! 1 lúszer. A kisüsti pálinká! > íl sem volt meg az elő! > t szeszfok. (Űgylátszik, ;; "gy a ködös időben a ;; Jcckrum és a kisüsti is sok ; zet „elnyelt”.) W Az AKF szabálytalanságot lapasztalt a dombrádí 1. sz, jKét hír 12 millió tasak kerti mag a. ül forgalomba az idén. i. kertimagok szétküldése nár megkezdődött és 1—2 tápon belül Nyíregyházán 3 beszerezhető mindenfajta meg. Dávid István a fms/üzcmágvezetöje a gyöngyösi tmsz-tot kb. <40 nextoliter fehérbort vásárolt amit 10.5 fokosnak mutatod ki a műszer, s amit 21.4. forintos áron hoztak forgalomba. Az üzemágvezstt arra hivatkozott, hogy nen. ismeri eléggé a bortörvényt, valamint a borfel vásárlásra vonatkozó rendelkezéseket, s így történ hetett meg, hogy 21.40 i’o rintért jóval kevesebb ma ligánfokú bort árusítottak mint amilyet ennyi pénzéi kellene adni. Az AKF fe ■ ügyelő amellett, hogy szigorúan figyelmeztette a' fmszt, eljárást indíttat a árdrágítás miatt, ami sol tízezer forintba fog kerül ni az fmsz-nek. relt házzal és irigy si-j rrel mutatta be tegnap! ,c a debreceni Dongó! ín pad Nyíregyházán zsef Atíi.a Művelődés < ízban az Idei Hízott Hi-i dííg^ van gazda, aki nem szerződik
