Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-12 / 35. szám
KELETM AGY A RORSZÄG 1957. február 12, kedd /V incs olyan kérdés, amelyet gyakrab^ ’ ban tennének jel napjainkban, akár megfontoltan, akár helyesen meg nem fogalmazva, mint ez: összeférje a két fogalom, a hazafiság és a nemzetköziség. Sokan, kevés politikai tisztánlátással mereven úgy is megfogalmazzák ezt: vagy hazafiak vagyunk, v....y talaját vesztett világpolgárok, akik nemzeti múltúnk hagyományait vagy megtagadják, vagy csak mint szép emléket őrizgetnek. Mind tÖl’j-n kezdenek világosan látni, — hogy az elmúlt események vizsgálata szélesedik haza. kban, — mind több hazafi előtt tisztul a kép: ha az október 23-i eseményeket tekintjük, nem beszélhetünk másról, mi t arról, hogy egy balt .ny elleni tüntetéssel megmozdult népet ellenforradalomba sodort a reakció. Nem is szeretem ezt igy emlegetni: ellenforradalom, sokkal helyesebb így: súlyos tragédiába, végveszedelembe. Hisz igaz, hogy október 23-án, amik rr még Nyíregyházán a nemzeti színű zászlók megjelenti k a házak ormain, kevesen gondoltak fegyveres harcokra, az arcokon az öröm boldog mámora volt, hogy máról holnapra megtisztult népi demokratikus államunk élete, s az utolsó néhány év, (legfeljebb 4-5 esztendőről lehet beszélni eként) egy nap alatt kivitette magából az - 'a nem valót, az önkényt, az antidemokratikus vezetést, s tág lehetőségeket nyitott az emberek, előtt. Beszéltem akkor tanárokkal, műszaki értelmiségiekkel, s nagyobb részt munkásokkal, akik el évekig együtt, egy vállalatnál dolgoztam. Senki sem kívánt olyasm '* hogy dőljön meg szocialista államunk rendje, s térjenek1 vissza az úriosztály kizsákmányolót, s ä"falusi bérmunkások farkasai. De gondoltak rá KZlern’"együtt ezek az emberek, hogy a. zászlölényétés, "a kezdett''szép szabok'' mögött már éppen a farkasok fogai csattognak, s'hogy Bildapesten már folyik a vér? Nem. J\J agyon kevesen gondoltunk erre. Ma már tisztábban látunk, s ha véle:nényeinkben vannak eltérő mozzanatok, egyben nagyobbrészt egyetértünk:, szocializmust, és nem kapitalizmust akarunk. Szocializmust, amelyben' a gyengébbet nem tiporja el a szabadverseny, nem ítéli kény-kedv szerint a tőke, és hivatalnokbérencei, s amelyben a tehetséges, dolgozni kívánó embereknek jövője biztos. Tudja-e ezt a kapitalista államrend biztosítani? Bizonyos' fokig — és főként ■ 7 -a régi kapitalista országokban igen. Azonban itt, Magyarországon? Itt, ahol az ipar messze elmaradt a nyugati államokétól, ahol az iskoláztatás színvonala a felszabadulás előtt majdnem „nem európai” volt? Haladhatott volna 12 év alatt' ennyit előre ez a sokat szenvedett haza? Nem. Emlékezzünk csak, mennyit haladt 1932-től 1944-ig. Emlékezetes számok. Közbe esik egy nagy munkanélküliség, s egy esztelen háború. Amennyi áldozatot hozott az ország ez állampolgáraiért a felszabadulás óta. ennyit nem hozoti volna egyetlen kapitalista illám sem. Igaz, hogy amennyi áldozatot hoztak az állampolgárok, anynyit nem nyúj'otiak volna egy kapitalista államrendnek feni ri dolgozók százezrei. Haladtunk, bár elmondhatjuk, hogy ez a haladás' sokszor nagyon .keserű kenyeret jelentett, sokszor könnyet', éle erősen haladtunk. És Végső fokón ez ma már a legfontosabb. A legtöbb keserűséget az jelentette', hogy .érzelmeinkről kellett hallgatnunk. Elmondta egy pártfunkciónál rlus, hogy amikor gyermeke halálos be■ tegen küzdött otthon, őt megdorgáltálc, mert késett a gyűlésről. Igen, az érzelmek bilincsben hevertek, családi élet, nemzeti élet alig volt. S ez pont Magyarországon, ahol az érzelmi élet oly feszüli voll mindig. Ezért, ezért ragyogott fel az öröm október 23-án Nyíregyházán. De az első mosolyok hamar lefagytak, lehervasztotta a vér, a megdöbbenés, s később a felismerés, hogy az öröm nem is annak szólt, amiből született. Ti? ehéz volt megérteni, mi is készült. ' Sokan még ma is ingadoznak. Ez csupán idő kérdése. Az a nép, amely ezer éven át megőrizte magát, nem haladhat huzamosan helytelen irányba. Nem is halad. Csak egy irány lehet a helyes, az, amely hazánk fel-irágoztalásához vezet. Az az -irány, amely egyre gazdagabb, nyugodtabb, boldogabb éveket hóz a magyarokra, s nem vért, nem romokat, nem fájdalmat. Ez pedig a világszerte élő. munkásmozgalom iránya, amelynek Amerikában éppúgy, mint Kínában, a Szovjetunióban és Angliában, nálunk is a piros zászló a jelképe. Külsőség, Igaz. De az elmúlt évek annyira szorítottak a külsőségre, hogy éppen a piros zászlót látta meg népünk az önkény jelvényének. S ez volt a végzetes hiba. A magyar nemcsak lovas nemzet, hanem zászlós nép is, a szó szoros értelmében. A nemzetiszínű lobogóért él, hal. Ennek a zászlónak háttérbeszorítása, megveté ; és megtagadása, ugyanakkor a vörös zászló túlzott előtérbehelyezése, — ismétlem, külsőség csupán, de hazánkban nagy jelentőségű, — helytelen fényt vetett tii egész munkásmozgalomra. Ezért jelentkezik ma még sokakban/ így a kérdés: vagy hazafiak, vagy nemzetköziek, lehetünk, de a kettő együtt nem. ' . nemzetiszín zászlónak hazánkban sok évszázados' hagyománya van. A vörös zászlónak kevés. De ridgy jpvője. És ezt felismerd muszáj, a vele szemben elfogultaknak is, ha május elsején a nyugati országokba látogatnak. A nemzeti színű zászló lobogtatása igen sok, töménytelen vérébe került a -magyarnak. A vörös zászló boldog munkás életet ígér. Mi büszkék vagyunk múltunkra, büszkék vagyunk magyarságunkra, s aki ezt elvenné tőlünk, csak életünkkel együtt veheti el! De kicsi nemzet vagyunk, szeretnénk végre megnyugodni a történelemben, s fejlődni, mint a szerencsésebb fekvésű államok, hiszen annyi tehetség annyi alkotó kedv van a magyarban. S fogunk is fejlődni, fogunk haladni. Csak nem szabad szem elől téveszteni egyik zászlót sem. Az egyik, amely nemzeti függetlenséget, s sok, sok évszázad bölc ességét, a másik, amely alkotó jövőt, szabadságot jelképez. Meg tudjuk e őrizni egyiket a másik nélkül? Lehetünk-e független állam a nagy imperializmus korában? Lehetünk, ha egyúttal nemzetköziek is vagyunk. Ha részesei vagyunk a világ békére törekvő nagy munkásmozgalmának. Építhetünk-e, fejlődhetünk-e nyugodt harmóniával? Igen, ha megtartjuk nemzeti- függetlenségünket. Más korok, más körülmények, — egy ■ évszázaddal kell előbbre lépnünk.' Hazafiak .vagyunk, vagy nemzetköziek? \ji magyarok vagyunk. Szeretjük a ‘ hazánkat, hűek vagyunk történelmi múltunkhoz. De szeretjük, és megbecsüljük ■ a világ népeit is, az embe riséget, amely - . nek nagyobb fele sohasem akart vérre'. gazdagságot szerezni, lianém'mint mi, — ■.élni, és csak élni akart. SIPKAY BARNA. Volt>e ellcnfoi'i’íidalom sí községekben ? A szovjet emberek az injltíeió ellen Legyenek önállóak a termelőszövetkezetek Felszólalások a megyei pártaktíván A kommunisták megyei pártaktíváján számos résztvevő szólalt fel. Többek között Mester Bálint turricsei dolgozó paraszt. Először a pártépítésről beszélt és hangsúlyozta, hogy a karrierista elemeknek nincs helyük az új pártban. Arról is szó volt, hogy a múltban a párt és állami vezetés sok hibát követett el. Ezeknek a hibáknak többet nem szabad előfordulniuk. Végül rámutatott arra, hogy Turricsén is garázdálkodott az ellenforradalom, az úgynevezett forradalmi tanáé« elnöke, a község volt kulák főbírójának rokona cs bizalmasa lett. A móstani elnök sem állja meg a helyét, támogatja a kulákokat, nem segíti a szegényparasztokat és termelőszövetkezeti tagokat. Ugyancsak a turricsei helyzetről beszélt ifjú Kiss József, az Üj Élet TSZ tagja. Elmondotta, hogy a szövetkezetét annak idején egy kulák felbújtására kellett feloszlatni. Ma újra él a szövetkezet és gazdálkodik. Felhívta az illetékesek figyelmét arra, hogy a községben az ellenforradalmi elemek még mindig nyíltan garázdálkodnak. üldözik a párttagokat és a termelőszövetkezeti tagokat (Azóta az. illetékesek már intézkedtek.- Szerk.) Volt-e ellenforradalom Tiszahecsen Kondor Bál elvtárs tiszabecsi küldött azt bizonyította, hogy községében ellenforradalom volt. Az ellenforradalmi elemek le-Nyírbogdányban, mint a megyében annyi helyen, szintén erőszakkal, törvénytelen úton oszlatták fel a Dózsa Termelőszövetkezetet. Az úgynevezett feloszlató gyűlésen a tagságnak több mint egyharmáda meg sem jelent, a megjelenteknek pedig még a 60 százaléka sem egyezett bele a feloszlásba. Ennek ellenére megkezdték a vagyon széthurcoiását. A Földművelésügyi Minisztériumban is megtörtént az átszervezés. Erről illetékes helyen tájékoztatták a Magyar Távirati Irodát. A jövőben lényegesen növekszik a, helyi mezőgazdasági szervek, állami intézmények hatáskörei önállósága, de úgy, hogy . továbbra ■ is fenntartsák a mezőg: z.íazági, term .lés tervszerűségét. A. jövőben igyekeznek megteremteni az összhangot az- állam céljai és a termelők.. érdekei között, elsősorban- a termálok anyagi" érdekeltségének megteremtésével,. Gondosszerelték a laktanyát, a honvédséget hazaküldték, a fegyvereket elszedték. A forradalmi bizottság vezetői és tagjai csendőrök, kulákok, horthysta katonatisztek voltak. Elővették a régi huszárkardokat, gumibotokat, felzsinórezott csendőrruhákat. Ezt máig őrizték, á legutóbbi házkutatások során találták meg náluk. Kondor elvtárs a továbbiakban 'arról beszélt, hogy bár most kevesebb a kommunisták száma a községben, de egységben és akaratban erősebb a pártszervezet, mint azelőtt. Sokat segített a Szovjetunió Görög János, záhonyi állomásfőnök elmondotta, hogy az ellenforradalom mintegy 2 és félmillió kárt okozott a záhonyi állomáson. A tolvajok olyan árut is elloptak, amelyet a Szovjetunió, mint kereskedelmi útvonalon, küldött hazánkon keresztül Jugoszláviának, Ausztriának. Ez kétszeres kárt jelent országunk számára. Majd így folytatta: — Nem lehet eléggé hangsúlyozni,. hogy ' a szovjet emberek milyen sokat tettek azért, hogy Magyarországon ne: legyen infláció. A Szovjetunió hatalmas mennyiségű árut szál.-, litött az első perctől kezdve, hogy meginduljon országunkban az élet. De nemcsak árut adott,, amikor a mi munkásaink az ellenforradalmi demagógiától félrevezetve nem akar-A szövetkezeti gazdálkodást akarók hcsstaob idő óta sürgetik a szövetaezet visszaállítását. A múlt szombaton összejöttek cs u család úgy döntött, hegv visszaállítják a Dózsa Te.melőszövetkezetet. A községi tanács telefonjelentése' szerint a 10 család hétfőre megduplázódott, vagyis tegnap már 20 család vallotta magát a Dózsa TSZ. tagjáii i gazgaiásEta u kodni kívánnak arról, hogy a kitűzöttt célok megvalósításához a szükséges eszközök- — gépek, felszerelés, növényvédelmi, állatgyógyászati szerek stb. — rendelkezésre álljanak. Egyik, legfontosabb célja volt, az átszervezésnek, hogy az eddiginél -lényegesen olcsóbbá tegyék a mezőgazdasági igazgatást cs a termelés irányítását. Ezt . jelentős mértékben elérték azzal, hogy mind a -föld-' művelésügyi - minisztériumi, mind a megyei, a j !ü\ s mezőgazdasági apparátus dolgozóinak létszámát több mint ötven' százalékkal csökkentették, tak dolgozni, és szovjet emberek rakták ki az ajándékárut. Végezetül arra hívta -fel a figyelmet, hogy -feltűnően növekszik a balesetek száma a vasútnál. Ezt nem lehet tovább tűrni, a bíróságnak és a szakszervezet-, nek szigorúan felelősségre kell vonni a balesetek okozóit. Erősítsük a termelöszüveikezetek önállóságát Szabó Sándor tarpai küldött arról számolt be, hogy az ellenforradalmi elemek ott is leverték a vörös csillagot, fegyvert szereztek illegalitásba kényszerítették a pártot, listát készítettekés a csendőrökkel tárgyaltak, hogy vegyék át a karhatalmat. Varga Bertalan a nagydobos! termelőszövetkezetről szólott, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az illetékesek erősítsék a termelőszövetkezetek önállóságát A múltban az is előfordult — mondotta, —. hogy a járási pártbizottság nem egy esetben kényszerített . bennünket tsz-tagok felvételére. Mi megválogatjuk, hogy kit veszünk fél tagnak és1 ez csak a mi ügyünk. . ..Kanda Pál elvtárs,. ,.a. Nyíregyházi Épületszerelő Vállalat szakszervezeti elnöke arra hívta fel a ..tíz. gyeimet, hogy a városi párt intéző bizottsága nem végfez; megfelelő munkát. Ennek tudható be, hogy . számos nyíregyházi üzempcl; vállalatnál fordult elő a racionalizálások során, hogy az ellenforradalmi elemek befolyására a legbecsületesebb dolgozókat küldték el. Felszólalt Eánczi József elvtárs, a gulácsi Kossuth Termelőszövetkezet elnöke is. Elmondotta, hogy az utóbbi hónapokban 30 százalékkal növekedett a termelőszövetkezet tagsága. Szintén hangsúlyozta az önállóság fontosságát,: azt termeljen a termelőszövetkezet, ami jövedelmező. ■ Bízhatnak a dolgozók a karhatalomban Javodics József őrnagy, felszólalásában a honvédségről. és karhatalomról beszélt. Elmondotta, hogy az októberi események kezdetén a honvédség semmiféle utasítást nem kapott felsőbb helyről, j megkezdődött a bomlási folyamat. Ezt a folyamatot az ellenforradalmi elemek terjesztették. Majdnem . teljes egészében felbomlott.a nyíregyházi ezred, is. Szilágyi,. Kábái. Demeter és Rácz bementek a laktanyába és a katonai tanács megválasztását követelték. - Ezanarchiát, szült. Most- megerősítjük- -hadseregünket. Ügy dolgozunk, . .hogy a dolgozók bízhatnak a honvédségben, a karhatalomban. . Újra működik a nyírbogdányí Dózsa TSz nak. Mepszüntették a túlzott liözjionloísílást a mezőgazdasági 2