Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-10 / 34. szám

4 KElJíTM AGY Alt ORSZÁG 1957 február 10, vasárnap „Barátságos arcot kérünk!“ Naponta átlagosan 60— 60 ember csináltat fényké­pet a nyíregyházi fényké­pész ktsz gyönyörű műter­mében. Különösen szerda és szombati napokon nagy a forgalom, amikor a vi­déki« beözönlenek a vá­riba. Ezt is fígyelembevé­­ve, vette tervbe a ktsz ve­zetősége, hogy gyorsfotó üzletet nyit a Rákóczi ut­cán a 12. szám alatti utcai boltban. Jó helyen lesz, mivel a legtöbb vidéki itt közlekedik. Egy óra alatt elkészítik a fényképeket, hogy mire az illető meg­járja a vásárt, vagy a pla­tót, s visszafelé jön, már magával vihesse fényké­pét. A gyors munka ér­dekében mondern íilmszá­­ritógépet vásároltak. Vasárnap — a borbélyoknak is vasárnap A nyíregyházi fodrá­szok régi vágya, hogy a többi dolgozókhoz hason­lóan ők is pihenhessenek vasárnap. Ügy vélik, hogy a lakosság hétköznap is elintézheti a hajnyírási, borotválási és hajberakási ügyeit. A ktsz vezetősége egyetért a dolgozóknak azon kívánságával, hogy a budapesti ktsz-ekhez ha­sonlóan Nyíregyházán is zárva legyenek a borbély üzletek vasárnap. (A va­sárnapi munkát ugyanis külön nem fizetik meg.) Ebben az ügyben még nem hoztak végleges hatá­rozatot. Kíváncsiak a la­kosság véleményére. Ha vasárnap zárva lennének a borbély üzletek, akkor szombaton este 10-ig dol­goznának. Véleményeket vár a fodrász ktsz elnök­sége. (Az irodaházban mű­ködik. Telefon: 12—43.) ttttttttttttvtttttttttttttt őszinte és nyílt levél barátainkhoz, a nyíregyházi Kossuth-diákokhoz BARÁTAINK! XI c vegyétek tolakodásnak ezt a levelet, de a tör-1' téntek után úgy érezzük, hogy nyíltan és őszintén — a széles közvélemény előtt — kell beszél­nünk veletek. Mint egykori Kossuth-diákok formá­lunk ehhez jogot. Ma is viseljük ezt a címet, mert mi akik a százötven éves öreg iskola padjaiban ülve, is­merkedtünk a klasszikus és modern tudományokkal, az élet egyik legszebb ajándékának tartjuk, hogy Kossuth-diáknak nevezhetjük magunkat. Legféltet­tebb családi ereklyéink között őrizzük annak a gyász­keretes levélnek a másolatát, amelyet a nyolcvan­nyolc esztendős Kossuth Lajos írt iskolánkhoz. Már gyermekeink is tudják, hogy ezt a levelet tiszteletben kell tartani. BARÁTAINK! Az a hír járja rólatok, hogy a nép ellenségeinek szelleme vert tanyát köztetek. A minap egy vörös zászlóval díszített autót dobált meg néhány suhanc — mert másként nem nevezhetjük őket — iskolátok ablakából. Hát valóban az ellen­­forradalom fészkelte volna be magát a nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumba? T/ cgigvonulnak emlékezetünkben azok az évek, ' amikor mi még „hivatásos” diákok voltunk. Akkoriban szabadult el az őrjöngő fencvad, a hitleri dögvész, hogy a világra vesse magát. Az akkori pol­gármester kiparancsolta a diáitokat az utcara s mi torkunk szakadtából ordítottuk Hitler és Horthy ne­vét. Másnap a történelem órán a tanárunk ezt a mon­datot hullajtottá el közöttünk aggódva és szomorúan: „Vigyázzatok fiúk a magyar becsületre, ti Kossuth­­diákok vagytok...” Akkor nem igen értettük meg, hogy ezt miért mondja. Most már tudjuk. Mert jött a háború és a hitleri máglyákon nemcsak Thomas Mann, Heine könyvei égtek el, hanem Európa fiatal­ságának színe-java is. Magyar érdekből? Német ér­dekből? Francia érdekből? Jól tudjátok ti is, velünk együtt, hogy nem. A rra is lemlékezünk, hogy volt egy diáktársunk, költőnek készülő zseni, akinek volt bátorsága már akkor is a népszabadságért, a népjogért szavalni, a fasiszta rezsim ellen támadni. E fiút a háború szörnye nyelte el. Mi, harmincévesek, bár még fiata­lok, vagyunk, sokat tapasztaltunk. Zsenge váltunkra szakadt rá a háború terhe, közülünk nem egy járta meg az idegen föld keserves útjait, mint hontalan, kényszerű csavargó. Éppen ezért mi, harmincévesek átkozódva emlegetjük a háború boszorkánykonyhájá­nak nagymestereit, Hitlert, Horthyt, a Dúcét és ma­gyar csatlósait, a Kállayakat, a Bárdossyakat, Peyere­­ket. Átkozódva emlegetjük azokat, akik legszebb éveink örömrózsáit taposták a szovjetellenes háború mocsarába. S annál nagyobb volt az örömünk, amikor a sza­badság és béke útjára léphetett hazánk és Magyar­­országon ki lehetett ejteni azt a szót: „Respublica”, örültünk annak, hogy a paraszt földet kapott, a mun­kás felemelt fővel járhatott, mert gyárat és munkát, VTTTTTTTTTTTVTTTTWTTWTVTW TTTTYTt VWTTWTTVWTT? TTTTTTl az értelmiség új lehetőségek várát vehette be. De azt sem tagadjuk, hogy egy hibás és végzetes politika letért a helyes útról. Vétkezett a nép ellen a Rákosi- és Gerő-klikk, vétkezett e kossuthi szép szó ellen is: „Respublica...” De százszorosán vétkeztek a nép ellen azok a. bitangok, akik e hibákat felhasználva újra háborúba és szolgaságba akarták sodorni né­pünket! rl udjátok, kik voltak ezek? 1 Tudjátok, hogy mit jelent a Kállay név? Az a név, amelynek tulajdonosa a diákok tüntetésére re hivatkozva hazalopakodoít, hogy visszaacsarkodja birtokait, kastélyát és apáitokat, rokonaitokat cseléd­sorsba döntse?! Annak az úri osztálynak a képvise­lője, amely annak idején Kossuth Lajost megfosztotta magyar állampolgárságától! Olvassátok csak a meg­rázó levelet, amit az aggastyán remete, a nagy hazafi hozzánk, Kossuth-diákokhoz írt: „... vajon jó számí­tásnak gondolják-e felújítani az ifjúság előtt egy olyan név emlékét, amelyet a magyar nemzet képvi­selőinek törvényszerző nagy többsége még csak arra sem tartott méltónak, hogy tűrje hallgatagul azt a pusztán névlegessé vált minőséget, mely ama név vi­selőjével vele született s ne taszítsa őt ki a magyar polgárok soraiból?... ha megérdemlettem a kitaszí­tást, úgy az én nevem becsületének paizsán foltnak kell lenni; ha pedig nem érdemeltem, meg, úgy a Nemzet olyasmit telt velem, amit nem kellett volna tennie. De hát megtette ... ” Igen, az úri országgyűlés, amelynek tagjai a Kál­­layak, Hám Jánosok, Eszterházyak voltak. S most ezek szerettek volna visszajönni, hogy az egész ma­gyar dolgozó népet megfosszák állampolgárságától — a földtől, a gyártól, a jólét és szabadság jogától! Ez a részletkérdések bonyolultsága nélküli mez­telen igazság, barátaink, Kossuth-diákok! TV incs tehetségünk arra, hogy Kossuth lángoló ", szavaival szóljunk hozzátok, de tudjuk, hogy mégis megértettek bennünket. Nem hisszük, hogy ősi iskolánk hosszú ideig megtűrné falai között az ellen­­forradalmi szennyet, az úri bitangságot. Nem hisszük hogy a Kossuth-diákok egyet értenének azzal a né­hány suhanccal (egy percig sem érdemlik meg a meg­tisztelő „Kossuth-diák” nevet), akik a piros zászlót dobáltak meg. Azt a zászlót, amelyről Kossuth Lajos legjobb harcostársa, Petőfi Sándor így irt: „... Pirosló arccal és piros zászlókkal —r És a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság”...” Volt latin tanárunk Mucius Scaevolát, a római hőst állította elénk példaképnek. E hős becsülete je­léül lángoló tűzbe tartotta karját. Szeretnénk hinni, hogy a Kossuth-diákok becsületéért mindenkor tűzbe tarthatjuk kezünket a nép előtt mi, volt Kossuth­­diákok is. Még egyszer elnézést kérünk figyelmetek igény­­bevételéért. Baráti üdvözlettel: OROSZ ANDRÁS, SOLTÉSZ ISTVÁN. | Szerkesztői üzenetek „Tündérke” jeligére: írá­sa jó. Alkalomadtán kö­zölni fogjuk. Kérjük, ke-( resse fel szerkesztőségün­ket. líaróczi Sándor, Csaroda: Ügyét kivizsgálás végett a megyei tanácshoz továbbí­tottuk. Szil vasi Mihály, Érpatak: Levelét kivizsgálás végett a megyei postahivatalhoz tet­tük át. Faragó István, Lánya, Pf: 0767: Ügyében írjon a nyírbátori cipész ktsz-hez, vagy cseréltesse vissza ci­pőjét a mándoki fmsz-nél, a fmsz. a minőségi hibás cipőt köteles visszacserélni. Varga Károly, ököritó­­fülpös: Ügyükben intézke-! dünk. Tcskő József, Öfehértő: Levelét kivizsgálás végett átadtuk a Nyírségi Erdő­­gazdaságnak. Virágh Lajos, Ükörítófül­pös: Ügyében írtunk a deb­receni tenyészállat forgalmi vállalathoz. Juhász Endre, Gesnzsej Panaszával forduljon aköz-l ségi tanácshoz. Kató Balázs, Ibranji Állás ügyben forduljon ai járási, városi munkaerőgaz-j dálkodási csoporthoz, Nyírj egyháza, Rákóczi út 7, bogd4nyialc kedvelik Bakó Ferenc hentes kisiparost Bakó Ferenc nemrég ka­pott ideiglenes engedélyt, hogy Nyírbogdányban hentesboltot nyithasson. Boltjában bőven van sza­lonna, hús, tepertő és más hentesáru, amiből a nyír­­bogdányi lakosok vásárol­nak. Forgalmas a bolt, sa vásárló lakosság meg van elégedve a henteskisipa­rossal. Mint mondják, Ba­kó pontosan mér, tisztán tartja a boltot, az árut, és nagyon udvarias a kiszol­gálásnál. iHl történt szerdán a nyíregyházi Kossuth gimnázium előtt ? Üiák epizód ? \cm ! Október vadhajtásai rVTTTTYTTTVVTTYWTTtTTTTVTTTTYTTTTYYTTTYYTrYTTYTYTTYTTTTTTffTVTTTTTTVTTTTTTTTTTTTT* Meddig less még személyeskedés a tnagyar sport életében? Szerdán a nyíregyházi Kossuth Gimnázium eiőtt elhaladó gépkocsi kommu­nista munkásokat, parasz­tokat szállított Nyíregyhá­zára faluról az aktíva­értekezletre. Nemzetiszínű zászlót és mellé vörös lo­bogót tűztek a kocsira. Ki­sebb forgalmi akadály tá­madt a gimnázium előtt, a gépkocsi vezetője lassított, néhány percre meg is állt. Az iskola ablakából kí­váncsiskodó fejek tekintet­tek ki, majd néhány má­sodperc múlva fekete szén­darabok repültek a ko­csira. Az egyik tanterem ablakából jött a váratlan szénzápor, elhajítói a vö­rös zászlót igyekeztek cél­ba venni. Az autón ülő munkások ámulva figyeltek egy pillanatig, nem tudták mire vélni a látottakat. A vezető indított, a kocsi a város szíve felé gördült. Ez a rövid története a szerdai eseménynek és még annyi, hogy lassan elcsitult a tanteremben a zaj, kez­dődött az óra. A diák epi­zód érdekessége, hogy mindez nem ötvenhat októ­berében, hanem ötvenhét februárjában történt, még pedig a Kossuth Gimná­ziumban. Az epizód jelleg­zetessége, hogy eredetileg nem egy szimpla diákcsiny, egy-két suhanc huncutsága, hanem szándékos ellenfor­radalmi cselekedet volt. Amikor a rendőrség ki­szállt, hogy tisztázza a pro­vokáció tényét, határozott elzárkózottságot tapasztalt. A diák „betyárbecsület” szerint az esemény szem­tanúi hallgattak, nem akar­ták elárulni társaikat. — Mintha nemes cél érdeké­ben tennék ezt. Pedig ki hinné el, hogy a munkás­szolidaritás jelképét, a vö­rös zászlót megdobálni, ítélet a tisxahóródi bűnperben A megyei bíróság csü­törtökön délután hozott ítéletet a tiszakóródi bűn­perben. Tóth István 27 és Tóth István József 27 éves vádlottakat a megyei bíróság 15—15 évi börtön­­büntetésre ítélte, mert 1956 október 28-án Balogh László 63 éves dolgozó pa­raszt sértettől 1240 forint készpénzt és gumicsizmáját elrabolták, leitatták és ezt követően Milota község ha­tárában a Tiszába dobták. gyalázni nemes cseleke­dett . < , A rendőrség a helyszínen kivizsgálta a provokációs jellegű ügyet és megállapí­totta, hogy Vinnai Péter és Pataki Csaba negyedikes diákok voltak a tettesek. Mindkettőjüket letartóztat­ták. A Kossuth-diákok becsü­letes és jóárzésű tagjai kezdettől elítélték a mun­kásellenes viselkedést és megvetik azokat, akik is­kolájuk jó hírét és a ma­gyar diákok becsületét ily módon bepiszkítják. A magyar sport életében tisztulás kezdődött. A régi bü­rokratikus intézkedések sok kárt okoztak. A szakvezetők s a sportolók ezreinek meg­kérdezése nélküli egyszemélyi döntések mind kihatottak a magyar sportélet eredménye­sebbé tételéhez. Azonban azt hiszem, hogy valamennyi sportember véle­ményével találkozom, amikor azt állítom, hogy a magyar sport soha olyan eredménye­ket nem ért el, mint 1945-től 1956 október 23-ig, (melyhez hozzátartozik a melbournei olimpia is.) Sportéletünk fejlődése nem­csak abban mutatkozik meg, hogy élsportolóink a világ leg­jobbjai közzé küzdölték fe! magukat és a sport csak Bu­dapest privilégiuma lett volna. Igen komoly sportélet fejlődött ki vidéken a legkisebb falvak­ban is. Tegnap nagysikerű előadást tartottak a dohányfermentálóban a munkanélküli segély-alap javára Tegnap délután a dohányfermentálógyárban ismét színrehozták Kálmán Imre operettjét, a Csárdáskirály­nőt. A műkedvelő együttes tagjai elhatározták, hogy a tiszta jövedelmet a munkanélküli segélyalapra fizetik be. Az est tiszta bevételét, mintegy 2500 forintot így a megyében elsőként fordították erre a célra. Meghalt Horthy Miklós Mint az AFP jelenti, szombaton a Lisszabon mel­letti Estorilban 89 éves korában elhunyt Horthy Miklós, Magyarország volt kormányzója. Nézzünk csak szét saját há­zunk táján. Nincs megyénkben egyetlen olyan község sem, ahol a fiatalok a sportnak vala­melyik ágát versenyszerűen vagy szórakozásból ne űznék. Pedig a mi megyénkben 240 község van s ezek közül nem egynek 2—300 lakosa van. S a néhai „sötét” megye minősé­get is adott az országnak. Ko­vács József innen indult el. A nyírpazonyi Kovács Európa bajnok is itt tanulta a céllövé­szet alapjait. A falusi szpártá­­kiád versenyén nem egyszer álltak sportolóink a. győzelmi emelvényen s hozták el 19 megye előtt a verseny győzte­sének kijáró zászlót. Most azonban felvetődik a kérdés, képes lesz-e ezen ered­­mények megtartására, fejlesz­tésére a jelenleg kialakulóban levő sportvezetés? Azt hiszem érdemes ezen elgondolkodni Nyilaskeresztek egy menekülttábor (alán Bécsi lapok fényképfel­vételeket közölnek a Trais­­kircheni menekülttábor fa­lára festett nyilaskeresztek­ről. A fasiszta jelképeket magyar ellenforradalmárok mázolták a falakra. A kom­munista östei. ichische T olksstimme ezzel kapcso­latban azt kérdezi a jobb­oldali szocialista Arbeiter- Zeitungtól, fenntartja-e ál­lítását, hogy az Ausztriába özönlött magyar menekül­tek szabadságharcosok? nemcsak itt vidéken, hanem Budapesten is. Egymásután olyan hírek ér­keznek hozzánk, mely ezek­ben a dolgokban kétséget hagy maga után. Sportszakemberek egyrésze nem azon töri a fejét, hogy a kétségtelenül nagy vérveszte­­séget hogyan pótoljuk, hogy ismét elfoglaljuk azt a helyei, melyet kivívtunk. Ehelyett személyeskednek, funkciót bai­­hásznak, sőt egész választott' szervek lemondanak. olyan híreket olvastunk, hogy levállauak vezetőket csak azért, mert október 23. előtt vezetők voltak. Pedig ezek ki­tűnő eredményeket tudnak fel­mutatni. S választanak veze­tőket, akik nemhogy fejleszte­nék, de visszafcjlcsztik az1 egyes sportágakat. Lásd ka­jak, kenu... A szombati Népszabadság Is­mét hozott egy Ilyen „örven­detes” hirt. Lemondott a vízi­labda-szakbizottság, mert nem váltották le Rajkl Bélát a ka­pitányi tisztségről. Okok van­nak bőven, ha azok cgyrrésze mondvacsinált is. Le kell vái'.ani Rajki Bé­lát. azért, mert olyan vízilabda­csapatot hozott össze, mely e sportág történetében még uszo­dában nem játszott. (Ezt nem én, hanem a külföldi szakem­berek összesége mondja.) Le kell váltani Rajki Bélát azért, mert a vízilabda játékba új cs lij elemeket vezet be?: Nem túlzás ez, kedves vízi­labda-szakbizottság? Vélemé­nyünk: inkább a megegyezést keressék, ne pedig a még na­gyobb széthúzást. Vagyha másként nem tudnak dönteni, döntsenek a játékosok. Tanul­junk már egyszer régi hi­bánkból, széthúzással nem tu­dunk építeni. SZOKOLAY SÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom