Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-10 / 34. szám
19S7 február 10, vasárnap KELETMAGYARORSZÄG M Ű V E L Ő D É S s A MEGYEI TANÁCS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁNAK ÖSSZEÁLLÍTÁSA A FALU ÉLETÉBEN olyanformán van a jókedv, mint a határban nyáron a színes vadvirág, Ahol sok van belőle, ott kevés lesz a termés, ahol sok a jókedv, sírás lehel a vége. De kevésre mind a két helyen nagy szükség van. A vadvirág meg szépíti a mezőt, a derű és jókedv az emberi életet. A falusi ember életében sok a vidámság. Bőven vannak megnyilatkozások, amelyeket nem a könnyelműség, hanem a komoly és bölcs életszemlélet termel ki. Az ilyen elszólások nem kallódnak el. Őrzi és emlegeti ezeket nemcsak a falu, ha nem sokszor a környék is. A falu nem tartja rendes embernek azt, aki nevetni nem szeret. Nem életrevaló nép az, amelyiknek leikéből hiányzik az egészséges jókedv. Sok tréfa született például a régi kovácsműhelyekben, ahol mindig volt bámuló közönség. Egyszer egy úr akkor ment oda, mikor az üllőre tették a, lűzböl kivett vasat. „De jól szikrázik az a vas” — mondja az úr. Az egyik legény azt mondja rá: „Tessék adni egy forintot, megnyalom!” Az úr hirtelen odaadta a forintot, míg a fiú meg nem bánja. Az meg nyugodtan megnyalta... a forintot, eltette és félreállt. Ő nyerte meg a fogadást, meg az ottlévők kacaját is, mert 5 így gondolta a megnyalást. Beszólt egy utas ember, hogy a kovács hamar vasalja meg a 'ovát, mert ő nagyon siet. Már kérdezi L: „Behozhatom-e a lovat?” Erre a kovács csendesen odaszól tíZki: „Inkább csak vezesse be, mert behozni nehéz lesz!” * Vannak a falun üzleteskedő emberek is. Ezektől a régi öregek idegenkednek. Pedig ingyen nem Vidám képek NEVET A MEGYE PASZABI ér össze még az embernek a száj sem,, de-nzért összeér. (Tessék a két szót kimondásakor megfigyelni!) * A népi humor kedvek a szójátékot. Ezen alapul a következő párbeszéd. Ősszel öregemb-r megy a mezőre, kapa van a vállán. Találkozik vele egy fiatalabb, aki a piacra készül. — Hogy kél a krumpli, Ferenc bátyám? KÓSTOLÓ !— Nem tudom, Öcsém, mert én már ásni megyek. — De hogy szedik ? — Kosárba. •— Ej, hát mit adnak érte ? — Pénzt! — Igen, de mennyi egy mázsa? \ — Ügy tudom, száz k i l a. * A falusi ember nem nagyon félt a gyermekáldástól. Azt tartotta, hogyha 10—12 gyermekből 1-2 meghal, észre sem veszi az ember. De ahol csak egy gyermek van, ott könnyen megesik a baj Ügy vannak ezzel, mint mikor az ember a mezőn dolgozik és a zsebében egy szál gyufa van. Ha rá akar gyújtani, egész biztos elf újjá a szél. s s # Ha a gyermekek számáról érdeklődünk akkor így mondják ezt itt: „Nekem van 6 fiam és minden fiamnak van egy leánytestvére.’' (Ez nem 12, csak hét, mert az az egy leány minden fiúnak testvére.) — Egy má"!k azt mondja, ha a gyermekei száma után érdeklő diink: „Nekem kérem hat vanhét volt.” (Hét volt, azokból egy meghalt s így most hat van.) * A módosabbaknál is érdemes szétnézni. Az egyik nagygazda súlyos beteg lett. A fiai alig várták a halálát, hogy beleülhessenek a vagyonba. Eljön a komája a szokásos látogatásra. A beteg elkesere, i»—-♦♦♦♦♦«♦ > •»*♦♦♦ *♦♦♦♦♦« •»*»*»♦» Megyénk haladó hagyományai SZxíLka /Háté ; Húsz évvel ezelőtt halt hősi halált a Nagy Októ; bori Szocialista Forradalom, az intervenciós háború, ; a törökországi antifeudalist a harcok, a spanyolországi ! forradalom legendáshírű harcosa. I Matolcson született 1896. április 23-án, abban a ! kocsmaépületben, amelyről Petőfi a Falu végén kurta I kocsma című versét írta. Kiérni iskoláit is ebben a ’ szamosparti községben végzi, majd a mátészalkai pol-I gúlában tanul tovább. Emié két ma is őrzi ez az iskola: emléktáblával megjelölt épületét is róla nevezték el. Tanulmányait u szatmári kereskedelmi iskolában fejezi be, érettségije után rövidesen kitört a. világháború s a fiatal fiú katonának vonul be. Szabadsághös eszményl épek lebegtek előtte min ’ dig. Nyolc éves, amikor meg'stn”ri egy ponyván árult ; füzetből a 48-as ha.cok hősét, Kemény Lászlót, (aki • később Garibaldi seregeben is harcolt, majd az ame• rikai polgárháború harcosa, s 1871-ben a párizsi kom; műn idején a barrikádokon leli hősi halálát). Amikor I Petőfi Sándor életét megismeri, annyira megszereti, Ihogy mindenképpen utánozni akarván eszményképét, vándorszínésznek áll be. Ha nem is arat sikert a színpadon, mégis eredményes ez a korszak, mert ekkor írja eső színdarabját, természetesen Kemény Lászlóról. Irodalmi munkásságot folytat a gyilkos világháború szüneteiben is. A volhyniai állásokban kiadnak egy litografált újságot, amely közli egy olasz fronton szerzett benyomáson alapult elbeszélését, A sörgyárost. A Doberdónál, ahol a monarchia csapatai az olaszokkal álltak szemben, egy nagy sörgyárat szálltak meg az olasz tüzérek. Innen nagyon sok kárt okoztak lö; veséikkel a magyar csapatokban. A vezérkar ugyanis : megtiltotta a sörgyár elpusztítását, mivel az Frigyes * főherceg privát tulajdona volt. Ennek az eljárásnak lett következménye, hogy egész honvéd zászlóaljak véreztek el a „tapintatos*1 vezérkari intézkedés foly; tán. Ezért az írásért hadbíróság elé állították, de Bru- I szilov tábornok frontáttörése hirtelen félbeszakította ! az eljárást, s Zalka Máté is fogságba került ; A szibériai fogolytáborban a tisztek között helyezik el, de kiválik onnan, s a legénységi táborba költözik át. Az Októberi Forradalom kitörése után a bolsevik párt segítségével ezredet szervez a forradalmi gondolkozású fogolytársakból, s részt vesz csapatai élén előbb a szibériai, majd az európai harcokban. Az intervenciós háborúban is magas beosztásban harcolt, s különösen a kievi harcokban tanúsított hősiessége elismeréséül nyerte: el a Vörös Zászló Rendet. A feudális rendszer megdöntésére szervezett törökországi szabadságharc megindulásakor a forradalmi csapatok lovasságát szervezi meg. Kemény László néven harcol, s kiváló harcos erényeit érvényesítve győzelemre segítette a nemzeti erőket az idegen fegyveresek ellen. Szmirnában ma is emlékmű hirdeti hősiességét. A harcok elülte után a Szovjetunióba visszatérve az Idegennyelvű Kiadó munkatársaként sokat tett azért, hogy megismerjék a magyarhaladó irodalmat a szovjet emberek is. Maga is újra íráshoz kezd. Az imperialista világháborúról tervezett regényciklusából az egyik kötettel el is készült. A „Doberdó” önmagában is befejezett mű: a 14-es háború céltalanságát, minden borzalmát bemutatja, a további folytatásnak azonban újabb szabadságharc vetett gátat. A spanyolországi demokratikus erők nélkülözték a katonai szakértőket, viszont Francőék ellen védekezniük kellett, s így került 1936-ban Zalka Máté fanatikus lelkesedéssel Spanyolországba, s rövid idő alatt megszervezte azt a Nemzetközi Brigádot, amelynek élén, Lukács tábornok néven, győzelmet győzelemre halmozhatott. A demokratikus forradalmi erők nagy harcai közben mindig csapatai élén harcoló Lukács tábornokot 1937 tavasza végén fasiszta golyó érte, s hősi halát halt. Tunyogmatolcsi szülőházát tavaly, születésének hatvanadik évfordulóján Berky Nándor művészi plakettjével és emléktáblával jelölték meg országos ünnepség keretében; régi iskolája, a mátészalkai volt polgári iskola jubileumi ünnepségén emlékezett meg róla, a nemzetközi munkásmozgalom megannyi kiváló képviselője, írója, költője írt róla művészi megemlékezéseket, a mátészalkai járásban pedig munkaközösség alakult, hogy ma is élő emlékét csokorba gyűjtse a hálás utókor számára. dett ijedtséggel mondja neki: „Attól félek, komám, hogy meghalok!” „Érdekes ez, mondja elg yndolkozva a koma, a fiaid meg odakint attól félnek, hogy nem halsz ■meg!” m Van itt egy-két találós kérdés is: Hány szőlőkaró van a sóstói szőlőben? Egy sem. mert a szőlőből nem csinálnak karót. Miért issza meg a sző lősgazda mind egy cseppig a borát? Mert nem kell belőle vetőmagot hagyni: TŰRI SÁNDOR. F Érdekes esték — Kéken Figyelemreméltó kezdeményezés született Kéken . a népművelés új formájának keresése közben. Az eddigi Szabad Föld Téli Esték hosszadalmas és sokszor unalmas témájú előadásai helyett Kéken Érdekes Estéket szerveznek. Ezeken az Érdekes Estéken a magyar irodalom legkiválóbbjainak elbeszéléseit és verseit, rös vid jeleneteket adnak elő, diafilmet, tudományos jellegű kisfílmeket vetítenek. Az estéken 1 és 2 Ft-os belépő díjakat is szednek. Ezzel növelik a művelődési otthon bevételét Előadássorozat Csafiolcon Ismeretterjesztő előadássorozat indult a Csahold Állami Gazdaságban 56 hallgatóval állattenyésztési és növénytermelési szakon. Az állami gazdaság kölesei üzemegységében pedig egy ezüstkalászos tanfolyamot szerveztek 40 hallgatóval. A járási művelődési felügyelő 56 diafilmmel, egy gyümölcstermesztési vándorládával és 7 üvegezett keretben lévő szemléltetési anyaggal segítette a tanfolyamokat. Hírek a régi iskolából — Kezeket karba! — vezényelte a tunító a régi Iskolában a gyermekeknek. Azután elkezdték mondani a szorzótáblát. Egyszer egy: egy, kétszer egy: kettő, háromszor egy: három. Így tovább és tovább! Egészei a tízszer tízig. Ha a végére értek, kezdték elölről. így is kerültek azonban a gyermekek közt olyanok, akiknek a fejében nem ragadtak meg a számok. Kéken egy gazdaember fiával is megesett « dolog. A tanító üzengetett az apának, hogy szorgalmazza a fiát a tanulásban. Az próbálta így is, úgy is vele. A legnehezebb számoknál — a hétszer nyolcnál, a hétszer kilencnél és nyolcszor kilencnél — azonban mindig megakadt a fiú. Az apa türelme — csodálatosan — mégsem fogyott el. A hétszer nyolchoz érve megjegyezte, hogy ez a szám csípős szám. A hétszer kilencnél már azt mondta, hogy ez meg rúgás. A nyolcszor kilencnél pedig azt, hogy ez a szám harapós. Ha azután a fiú megakadt, sohasem a számot mondta neki, hanem hogy: „csípős”, „rúgás”, vagy „harapós”. Ahogy azokat a kezdet kezdetén alkalmazta. így a kívánt eredmény sem maradt el. A fiú nem lett kitűnő számtanos, de a számokkal — úgy, ahogy — mégiscsak megbarátkozott. 2. A következő esetnek Vámosatya volt a színhelye. Ennek a községnek — úgy 70—80 évvel ezelőtt — volt egy olyan tanítója, aki a betűk kórusban való tanítását is megpróbálta. Nem sokra mehetett vele, mert követőjére más helyen nem akadtunk. Igyekezete azonban nem ment egészen kárba. A tanító tanítási módjára itt-ott még ma is emlékeznek. így tanulták nála a betűket: „Felfelé van a szára, ' bra meg a pofája: bö-bö-bö! Felfelé van a szára, balra meg a pofája: dö-dö-dö! Lefelé van a szára, balra meg a pofája: gö-gö-gö! Három lába, nincs pofája: mömö-mö!" 3. Mezőladány községben a régmúlt időkbe református elemi népiskola volt. Ez pedig igazgatási szempontból a Fzlsőszabolcsi Egyházmegyéhez tartozott. Az iskola mindenkori tanítójának az volt a különös nevezetessége, hogy egyházmegyéje legkisebb jövedelmű tanítója volt. Természetes, hogy így önkéntes jelentkező ritkán akadt a ladányi tanítói állásra. Az egyházmegye vezetőségénél éppen azért egy különös gyakorlat alakult ki. Ha valaki — a 'hatósága alá tartozó tanítók közül — kirívó fegyelmi vétséget követett el, Ladányba helyezték. Igjj vált különleges jelentőségűvé a szólás-mondás: „Mars Ladányba!” Dr. NYARÁDI MIHÁLY. Eredeti cigánydalok Eredeti cigánydalokat gyűjtöttek az elmúlt napokban Kocsord községben Volly István népdalkutató és Pankotay István művészeti előadó. A dallamok legszebbjei helyet kapnak a közeljövőben megjelenő „Szól a figemadár“ című megyei népdalgyűjteményben. A Központi Művészegyüttes ma Petneházán és Vásárosnaményban vendégszerepei a „Tiszán innen, Dunán túl** című népdal-műsorával. A tiszadobi Művelődési Otthon színjátszói Bütykös Gyula tanár vezetésével nagy kedvvel készülnek újonnan választott színdarabjuk: ,,A Noszty fiú esete Tóth Marival“ bemutatására. Az énekkar február 10-én újra megkezdi próbáit. Zenekart is akarnak szervezni és működésükhöz hangszereket kértek a megyei művelődési osztálytól.
