Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-09 / 33. szám

4 KELETMAGYARORSZÄG 1957. február 9, szombat Rendőrségről —■ ügyészségről Vádirat az áldetektÍYck ellen volt, azt próbálja elhitetni, hogy a fia csempészte oda az ő udvarára és lakásába a fegyvereket, hogy őt bajba­t keverje. A fegyvereket rej-{ tegető ellenforradalmár fe-| lett rövidesen a rögtönítélő bíróság ítélkezik. S5 i A hazát mindenkor szeretni kell!“ 25 ipari tanuló a hazaszeretetről ‘ hogy az iskola növendékei- I hazámat?” címmel. Az, A nyírbátori járásig ügyészség elkészítette a vádiratot Tóth Ferenc 22 éves és Tóth Gyula 33 éves nyírbátori lakosok ellen akik a közelmúltban Pa­taki Irén cs Varga József lakására mentek és ott fe­nyegetően léptek fel. A két fiatalember éjnek idején megzörgette az ab­lakot a haragosuk lakásár és amikor bentről kiszól tak, hogy ki az, Tóth Fe­renc azt kiáltotta, hogy a rendőrség. A két szcmé'y miután ajtót nyitottak ne­kik, behatol, a lakásba és házkutatást tartottak, „de­­tektíveknek” mondották magukat. Tóth Ferenc egy riasztó pisztolyt Varga Jó­zsefre emelt, amíg társa a szobát kutatta át. A házkutatás után Tóth Ferenc a ház közelében £ néhány lövést adott le aj riasztópisztolyból. A tette- X sek a rendőrség kezére ke­rültek és a járási ügyészség elkészítette a vádiratot az áldeteklívek ellen, melysze­­rint magánlaksértés bűn­tettét követték el. Mi volt a szalma alatt?] Hájcr János ömbölyi la­kos régóta garázdálkodik már az ömbölyi erdőben. Tettenérésekor 53 darab ipari célra alkalmas akác­fát lopott el. A fát a kert­jében a szalma alá rejtette. A szakvélemény szerint a legutóbbi bűncselekményé- * vei 1800 forintos kárt oko- * zott az államnak. Vádira- $ tot készítettek Hájer János* ■ ellen. Három fegyvert rejtegetett a nagyecsedi „nagygazda“| A mátészalkai rendőrka- ♦ pitányság letartóztatta Oláh { Murguly Károly nagyecsedi* lakost, aki lakásán többi fegyvert rejtegetett. Oláh * Murguly már volt büntetveX termelőszövetkezet elleni iz- J gutásért és 1948-ban pedig % a közellátás érdekét vészé Jyeztclö bűncselekmény * miatta i Az ellenforradalom ide­jén fegyvereket szerzett és félelemben tartotta a Kör­nyék lakóit. Fiaival betöré­seket és fegyveres provoká­ciókat szervezett. Egyízben a rendőrséget is megtámad­ták; A rendőrségi házkutatás alkalmából Oláh Murguly Károlynál a csűrpadláson egy Mauzer, 48 mintájú puskát találtak csőretöltve 5 tölténnyel. A hatóság em- . berei tovább kutattak tüze- • tesen és a sertésól padlásán ról is előkerült egy From­mer 9 mm-es pisztoly, ugyancsak csőretöltve hé' tölténnyel. Még a stelázsi is fegyvert rejtegetett, 2 db vadásztöltény volt benne minden valószínűség szerint korábban vadászfegyvere is volt,mert két fiát vadászni láttáit. A házkutatás befe­jezése előtt még találtak egy házilag szerkesztett, de emberi élet kioltására alkal­mas fegyvert, amelybe kis­puska töltény jár. Egy lás­­kaírógép is volt a szobá­ban, melyet a községi ta­nácstól lopott el a tettes. A kihallgatása során Oláh Murguly Károly azzal védekezett, hogy ő semmi­ről nem tud semmit, ő nem tud semmit, ő nem rejtette el a fegyvereket. Az egyik fiára hivatkozik, akivel ál-£ lítólag haragos viszonyban Hz Egységes Parasztifjéság Országos Szövetsége program­tervezetéből Hazajött, mert úgy látja, hogy itt boldogabban lehet éli?' Az Egységes Parasztif­júság Országos Szövetsége a magyar parasztifjúság pártonkívüli önálló de­mokratikus egységszerve­zete. Szövetségünk célja, hogy egy táborba szervezze a milliós parasztifjúságot. segítségére legyen gazda­sági és szociális helyzeté­nek megjavításában. Ha- . záját szerető, jóerkölcsű.* testben edzett parasztif­júságot nevel, segíti a falu fiataljait az általános és szakmai műveltsóg megszerzésében. Ápolja Cs továbbfejleszti a magyar nép történelmi hagyomá­nyait, megőrzi sajátos nemzeti kultúránk, nép-» művészetünk kincseit. — Testvéri egységben dolgo­zik a magyar ifjúság más rétegeivel a munkás- és % diákifjúsággal. Baráti kapcsolatot épít ki a vi­lág békeszerető népeivel, ifjúsággal. Munkájában felhasználja az EPOSZ korábbi növekedésének gazdag tapasztalatait. 1948—1949-ben a pa­rasztifjúság tömegei is­merték, szerették az EPOSZ-t; A helytelen* ifjúsági politika azonban* felszámolta a falusi ifjú-* ság kedvelt szervezetét. - létrejött a DISZ, amely ^ az alapszervezetek minden * igyekezetének ellenére* sem elégíthette ki az if-; jóság rétegeinek igényeit ; nem váltotta valóra a; parasztlfjúság vágyait, tö-! rekvéseit, nem képviselte * következetesen érdekei! A kulturális és sportélet- * re ránehezedő állami bü- * rokrácía megakadályozta * hogy az ifjúsági szerve- * zetben a parasztifjúság megtalálja a kellő kultu­rális és sporteszközöket fejlessze általános és szak­mai műveltségét. A szocialista demokra­tizmus kibontakozásáért folytatott harc vívmánya­ként ismét életrehívtuk az Egységes Parasztifjúsá" Országos Szövetségét. So­rainkba hívunk pártállás­ra, vagyoni helyzetre, val­lási meggyőződésre való tekintet nélkül minden tisztaerkölcsü falun élő leányt, legényt és ifjú há­zast. Hívunk minden fia­talt, aki kész küzdeni a szabad, független, szocia­lista Magyarországért, a falu s a város felemelke déséért. Az ipari tanulóiskola ta­nári kara lehetővé tette, vei röpdolgozatot írathat­tunk „Miért szeretem a Sz. M. derék, szép szál magyar ember. Az októberi események, a bai’átok és a csábító szó rábírták, hogy itt hagy­ja Magyarországot. Ausztriába disszidált. No, de mondja el ő, Jhogy is volt: — Már a határnál csa­lódtunk. Akiknek pén­zük volt, jobban boldo­gultak, s előbb jutottak ■»*«•«■«♦*+*«**»♦*♦*«*«♦*****«*♦«********♦**♦*********** NOTESZLAPOK Naponta hozzák a lapok a nyilatkozatokat arról, hogy a munkanélküliség tekintetében kel­lemesen csalódtunk. S bár sajnos, még sem kevés azoknak száma, akiket — főleg adminisztrációs területen dolgozókat — elbocsájtottak, mégis azt kell mondani: a munkanélküliség réme ma már nőm fenyeget annyi családot, mint amennyi arra számított. És akiket elbocsájtottak, azok sem ma­radnak megélhetés nélkül. Hogy a sebeket gyó­­gyítgassuk és enyhítsünk, a tanácsok e hónap elején megkezdték a munkanélküli segélyek ki­fizetését. A nyíregyházi városi tanács pénzügyi osztályának 2-es szobájában Joó Károly intézi az ügyeket. 30 ezer forintot kaptak erre a célra. Az igényeket eddig még nem tudták felmérni, de megnyugtatásképpen közölték, hogy segélyt kap minden állandó munkaviszonyban volt raciona­lizált dolgozó, aki a város területén lakik és munkabérrel való ellátottsága megszűnt. S ha a 26 hétig járó segély nem is oldja meg a családok problémáit, sokat segít és emberségre vall — hall­juk itt is ott is az elbocsájtott dolgozóktól. # Örömmel hallottuk a minap, hogy a Filmfő­igazgatóság tárgyalásokat kezdett a filmgyárakkal, s illetékes filmforgalmazási vállalatokkal. A tár­gyalások eredményeképpen két francia filmet láthatunk rövidesen. A Kútásó lánya címűt Fer­­nandellcl a főszerepben, az Oké Néró filmvígjáté­kot ugyancsak kitűnő színészekkel. Ügy tudjuk, hogy Magyarországra hozzák a III. Richard című Shakespeare remekmű nyomán készült fil­met is. Szó van a spanyol Biciklisták halála című film, azonkívül egészen kiváló olasz és szovjet filmek közeli bemutatásáról is. Egyébként Pes'rn megnyílt az Adv film­múzeum, s a Meseautóval kezd. Ezt a filmet hoz­zánk is elhozhatnák, mint ahogv több régi filmet is várunk. A megyei Moziüzemi Vállalat műsorra szeretné tűzni ezeket, s a jövő heti budapesti út alkalmával tárgyal ezekről Makiári főkönyvelő. És még arról hogy ne csak kölcsön kapjon í.-me két a megyei vállalat, — amit akkor visznek el, amikor a leena" bb sikere van megyénk ín­sége körében — hanem meg is vásárolhassa be­mutató után a kívánt kópiát A tárgyalások, re­méljük sikerrel járnak és a közel jövő filmjei is nagy sikert aratnak Szabolcsban. Becsbe, mint azok, akiknek nem volt. A megkülönböztetés rosz­­szul esett. Láttuk a me­nekültek ausztriai hely­zetét, igyekeztünk Becs­ből más országba jutni. Svájc volt a célunk, ott képzeltük el a legjobb, legboldogabb életet. Si­került odajutni a Vörös­­kereszt segítségével. Gyönyörű volt a táj, s úgy tudnám Svájcot jel­♦ lemezni, mint a tiszta- Xság és rend mintaképét. $ Mégis idegen volt ott ? minden, a nyelv, a t koszt, a hajrá. Egyre többet gondoltam Ma­gyarországra, itthagyott családomra. A messziről jött em­ber hosszan gondolko­dott, mintha ott érezné t magát Svájcban. Elmo­­jsolyodva folytatta a tör­­»»ténetet: $ — Még a koszt is {más ott, mint nálunk. { Szalonnát, kolbászt, j nagydarab sonkát, ízes I magyar kenyeret vágy- Stunk enni, s bizony ♦ megemlegettük a ma- X gyár konyha főztjeit. Ta­♦ lalkoztunk) olyan rha­­*gyarakkal, akik márko­♦ rábban disszidáltak. A {panaszuk egyre jobban ? érlelte bennem az elha- X tarozást, hogy hazajö- Xvök. Megkülönböztetik I a magyarokat, kevesebb ♦ bérért többet követel­♦ nek tőlük, mint mások­♦ tól. Aztán az is bosszan­tott, hogy mindig úgy ♦ néztek ránk, mint meg­♦ bízhatatlanokra. A bi­zalmatlanság sok fölé­­{nyes tekintet és sok {egyéb apró-cseprő csaló­it dás miatt adtam be a ♦ kérelmet, hogy hazajöhes­♦ sek. Agitáltak, hogy ma­radjak, de nem tudtak eltéríteni a szándéktól. Hazajöttem Magyaror­szágra a családomhoz. S ezután? — Itt akarok élni, bol­dogulni. Megvan itt minden az országban, ami ehhez kell. Ré§i munkahelyemen, a; ke­nyérgyárban dolgozom ? tovább. KUNHALMOK A Káspi-tengertöl a ma­gyar Alföldig, a délorosz­országi steppéken és a szabolcsi síkságon, itt is ott is, magányos halmok emelkednek a rónán. Ká­rászon Garahalom, a sem­­jéni határban Kincses, Lyukas, Szerencsehalom, másutt Korhány, Sasha­lom, Bálványhegy, Gyé­mánthalom ezeknek a ne­ve. Sok halomnak neve sincs már. A nép közős gyűjtőszóval Oroszország­ban kurgánoknak, nálunk kunhalmoknak, őrhalmok­nak nevezte el őket. Hogyan kerültek ezek a halmok az egyhangú sík­ságokra? A tudomány ke­resi rá a feleletet. Régeb­ben földtani képződések­nek gondolták a kunhal­mokat, a régészek azon­ban megállapították, hogy mesterségesen keletkez­tek; ásatásaik sorún síro­kat tártak fel a mélyük­ben. A nép emlékezete, a mondák világa szittya ki­rályok sírhalmainak tart­ja ezeket az őshalmokat, s mélyükben rejtőző rop­pant kincsekről regél. Herodotos görög törté­netíró (i. e. V. század) me­sékkel teli történetében a népi hagyományt erősíti meg a kunhalmok kelet­kezésével kapcsolatban. Negyedik könyve 71. feje­zetében a következőket meséli el: „ ... miután meghalt a királyuk (a seytháknak), nagy négyszögű árkot ás­nak. Ezt elkészítvén, föl­veszik a (királyi) hullát, melynek teste viasszal van bevonva, hasa pedig föl­vágatott,- kitisztíttatott, s megtöltvén összetört Pal­kóval, töménnyel, zeller­ős ánizsmaggal, ismét ösz­­szevarratott; és szekéren más nemzetséghez viszik. Azok pedig a hozzájuk vitt hullát elfogadják,, ugyan­azt teszik, amit a királyi scy lilák, tudniillik füleik­ről levágnak egy darabot, hajaikat leborotválják, karjaikat meghasítják, homlokukat és orrukat összetépík, s balkezüket nyíllal keresztülszúrják. Innen inás nemzetséghez, melyen uralkodnak, szál­lítják szekéren a király hulláját. S azok, akikhez előbb jöttek volt, követik őket. Miután pedig bejárták az összes nemzetségeket a hulla vitelével, a sírhe­lyeknél megállnak. S mi­után a hullát a sírhelyben levélágyra letették, kopjá­­kat szegezvén a földbe a hullának mindkét oldalán, takarókat tesznek rájuk, azután ágboggal betakar­ják. A sírhelynek hátralé­vő térségében pedig elte­metik, miután megfojtot­ták az ágyasok egyikél, cs a pohárnokot, a szaká­csot, a lovászt, az inast, e hírnököt, lovakat s minden többinek a javát és arany csészéket..: Ezt bevégez­vén nagy dombot emelne! vetélkedve egymással s iparkodva, hogy minél na­gyobbra emeljék.“ így keletkeztek — a gö­rög történetíró szerint — az őshalmok. Mélyük rég­múlt nomád királyok csontjait őrzi, legendás kincseik azonban — ha egykor voltak is — ma már nem fordulnak ki az utánuk kutató alól. Horváth Sándo eredmény meglepő volt. A röpdolgozatok mindegyike a hazairánti rajongásról ta­núskodik. — Az ember hiába él, dolgozik, ha nincs előtte ♦ egy nagy cél, a haza érde­­tke, felvirágzása — írta ♦ Mező György, s vele együtt ‘még sok fiatal vallotta: — Nagyon szeretem a ha­zámat. Itt akarok élni, bol­dog lenni, s majd meg­halni. i -- Büszke vagyok, arra,, hogy magyar vagyok. Azért1 is, mert népünk büszkén ’állhat a világ szeme előtt, ; úgy művészetben, mint ■kultúrában és sportban az ; elsők között, a maroknyi j.nagyar, a világ hatalmas {országai előtt. Büszke va­­{gyok történelmünkre ír, {izokra a hősökre, akik vé- X rüket áldozták a hazáért, a szabadságért. — Ezt Vil­jlás István írta. ♦ * Sokan foglalkoztak röp- Jolgo-zatukban a külföldre vándorolt magyarokkal. — Milyen magyarok azok, akik lesték az alkalmat s tt hagyták hazájukat. Ha itt maradtak volna, tisztes­ségesen, becsületesen dol­goznának. Sokkal hama­rabb megvalósítanánk a jó­létet, hiszen ha körülte­kintünk hazánk területén, elmondhatjuk, hogy szép és gazdag ez az ország. Kár volt sok fiatalnak kiván­dorolni, itthagyni a hazát’ — írta Kosa Lajos. Sira Gyula vallomása; — „Én magyar földet ne­­nezen hagynám el.” Poór András többször hangoz-' tatja: „Itt akarok élni és; dolgozni.” „Ha magyarnak izületiem, akkor magyar is; {maradok” — húzza alá a; {mondatot Papp Simoni X Barna. „Nem teszek úgy,! * mint sok fiatal, akik Nyu­* galra szöktek jobb jövőt1 Keresni” — így kezdte dol­gozatát Futor Sándor, Liptóvári János jól látja, hogy a hazaszeretet mel­llett tiszteletben kell tar-; {tani más nemzetek poigá- Xrait. Varga János a har­­ímadik világháború kirob­* hántásán mesterkedők fon-j * dorlatait fejtegeti, s úgy! X látja, hogy a testvér nem-! »• eteknek össze kell fogni,: {nehogy újra bankárok, íül­­{desurak, gyárosok uralkod- Xjanak s hogy ne maradjon { jjabb-sokmillió özvegy es {írva. Győri András írta: 1 .Hazaszeretet az is, ha védjük a hazát minden oelső és külső ellenségtől, s nem hagyjuk el akkor * sem, ha bármilyen súlyos anyagi károkat szenved. ♦ A hazát mindenkor m'­­•etui kell.” Üten olyan röpdolgozatot rlak, melyek arról tanús­­.ódnak, hogy rosszul értel­­íezik a hazaszeretetei. Di­­séretűkre válik az ószin­­aség; hogy megírták érzé­kiket, gondolatukat. Ren­­ítheletlen bizalommal ir­­ak az ifjúság hazaszerete­tről, erényéről. Az októ­beri „forradalommal” pél­dálóznak, s nem látják, icgy az ifjúság megnyilvá­nult hazafiságát ellenforra. lalmárok nyergelt.élc meg, ami miatt sokan életüket vesztették. A röpdolgozatok tarlal­­! na megmutatja a felada­sd a tanároknak és neve­­űknek: beszéljenek többet x fiataloknak az igaz ha­­lafiságról, hazaszeretetről. ásók éle Neveljenek rendületlenség­­re, igaz magyarságra. O. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom