Keletmagyarország, 1957. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-09 / 33. szám
1957. február 9, szombat KELETMAGYARORSZÄG Formaság, sematizmus, hiirohrácia Megyei lapok írják E három tényező nemcsak az egyes ember életét keseríti el, akinek naponta ezekkel meg kell birkóznia ügyes, bajos dolgai intézése közben, Meg kell ezzel küzdeni hatóságoknál* * * is, akik maguk is részben szenvedő alanyai, részben merev végrehajtói az olyan rendelkezéseknek, amelyek elkorlátozzák még a levegőt is a mélyet lélegzeni kívánó emberek elől. Ha valaki azt hinné, hogy az építkezések területén nincs bürokrácia, az nagyon téved. Kérem, nézzen utána a 10/1955. OÉH. Elnöke utasításának. (Tg. É. 17.) Ebben az van, hogy egy létesítmény rendeltetésszerű üzemeltetéséhez (használatához) műszakrendőri bejárás, lakhatási engedély, kazánhatósági engedély, próbaterhelés, munkavédelmi, közegészségügyi, tűzrendészeti, kéményseprői stb. vizsgálat, illetve engedély szükséges. No tehát, ha valaki, illetve valamely közül et építtet, tegyük fel Porosaimén egy apaállatistállót, az istálló rendeltetéssszerű használatbavételéhez ennyi engedély beszerzése szükséges. Idézek errevonatkozólag az egyik ilyen engedélyből: ..Poresalma apaállatistálló lakosoknak, Porcsalma lakhatási engedély Mátészalkán az oktatási osztályt keresem. Végigjárom a folyosókat, de sehol sincsen kiírva. Tálán oda sem találok, ha egy kedves ismerősöm útba nem igazít. Mielőtt végleg elbocsájtana, nevetve azt mondja: — Olyan már nincs, más van helyette! Még hallom, hogy a folyosón kopog á lépte, hogv valahová benyit és annál inkább érzem, magamra hagyott a kérdéssel. Ez visz be az ajtón. Félvilágos kis szobába jutok. Két ember ül bent, három asztalnál. Egy idősebb és esv egészen fiatal. Tanácstalanul nézhettem rájuk: melyikőjüket szólítsam, mert az idősebb feláll és olyan közvetlenséggel kérdi, mi járatban vagjvk, mintha már régen ismernénk egymást, vagy fia volnék. Mindig szerettem az ilyen jóságos embereket, szívesen mondom meg neki, mit keresek. — Haiaj, áz már nincs! *— mondja nevetve és látom az arcán, hogy legszívesebben azt is hozzá tenné, hogy „Én vagyok az magam!” Szívesen kinál hellyel. Mikor mindketten leültünk, úgy néz rám, mintha bíztatna, bátorítana és szeretne egyszerre. Magas, barna ember, sötét színű ruhát visel. Csak ránézek és mindjárt eszembe jut az én egykori jó öreg tanító bácsim. Az is, amikor beszélt szeme derűt hintett, arcáról a sokat próbált, a sokféle világot látott ember nyugodtsága sugárzott. Előtte a legkétségbeejtőbb dolgokról is könnyebben tudtunk beszélni, mert ha hallgatott is, azt mondta lénye: — Csak bátran fiam, bátran, ne félj! Ha pedig megszólalt, szelíd bölcsesség és a „mindent túlélünk” biztonsága volt a hangjában. Valami ilyesféle hangulat tölti meg a kis szobát. iránti kérelmének engedélyezése. Véghatározat. A csengeri járási tanács VB. az 1937, évi VI. te. 19. §-a alaján engedélyezi apaállatistálló porcsalmai lakosoknak, hogy a 23—25 2 /1950. sz. építési engedéllyel Poresalma községben épített egy szoba, egy konyha, egy kamara, egy mosdó, egy istálló és egyéb helyiségekben álló újonnan épített lakóházat használatba vegye.” Nézzük mit mond a véghatározat indoklása. „Tehát mindezek után a járási tanács VB-a megadja a lakhatási engedélyt, mert a helyszínen megállapítást nyert, hogy az építtető a fenti határozatban előirt lakóházat a kapott építési engedélyben megszabott feltételek megszabása mellett építtette fel a 16.500/E. M. sz. rendelet leirányításának megfelelően. Az épület ellen sem köz, sem tűz, sem szépészeti, sem egészségügyi, vagy más szempontból kifogás nem emeltetett.“ ■ No, szóval ebből mindenki láthatja, hogy a porcsalmai bikák nyugodtan beköltözhetnek az istállóba, mert a beköltözés pillanatában az épület nem gyúllad ki, a menyezet nem szakad rájuk, a közlekedést senki sem akadályozza, munkavédelmi szempontból nyugodtan dolgozhatnak. közegészségügyileg semmiféle bűn nem terheli a lelkűket. (Legfeljebb az építtetőt üti meg a guta, mire mindennek a végére jár.) Végezetül azt írják, hogy az apaállatistálló porcsalmai lakói, tehát a bikák, amennyiben nekik mindez a formaság nem felel meg, fellebbezéssel élhetnek a Megyei Tanács VB VKG osztályához címzett, de a járási tanács VB VKG csoportjához benyújtandó fellebbezéssel. Sok engedély megadásáért hónapokig kell talpalni. Rengeteg pénzbe, munkaidőbe, fáradságba kerül. Az föltételezhető, hogy egy nagyobb üzem építéséhez ennyi sok engedély kell, habár még ezen is lehetne vitatkozni, de hogy egy bikaistálió építéséhez miért kell. ez már vitatott lehet. Mióta a világ világ, mindig a falú bölcsei döntötték el, hogy hova építsék, milyen tetőszerkezete legyen, kikkel építtessék és azt is, hogy mennyi pénzbe kerül. Akkor még nem is léteztek olyanok, akik őket ebbéli elhatározásukban gátolták volna. Mire jó ez a sok formaság és kinek van erre szüksége? Ha fermaság és nincs rá szükség, akkor miért csináljuk? Jó lenne ezen elgondolkozni és egy egyszerűsítéssel szabaddá tenni e téren is a levegőt. Erről értesítést kapnak: 1. Apaállatistálló Porcsalma. 2. Kéményseprő Vállalat Kirendeltsége, Csenger. És még nagyon sokan mások. Eddig egy bürokrácia története, aki nem hiszi, járjon utána. Vinczc József Me*.ykezdték a szántást Még sek helyen hó fedi a szántóföldet, a határ képe még télies. A hó alatt azonban az enyhe idő hatására kiengedett a föld. Őszről igen sok mélyszántással maradtak adósak a gépálí lomásek. Ezért minden I nap figyelik a traktorosok. hogy mikor lehet a fődre rámenni. A megyei tanács gépállomási igazgatósága jelentette, hogy tegnap 17 traktoros kivonult a földekre, megkezdték a szántást. A feli rgyarmati gépállomáson 9, Nyírteleken 2. Nagyhalászban pedig hat traktoros látott munkához. A jelentések szerint munkájuk minőségileg kifogástalan. Északmagy aror^zi g (Borsod) Újra leng a vörös zászló a Borscdnádasdl Lemezgyáron ► címmel ad hírt a lap szerbiai száma arról, hogy a ► napokban a lemezgyár vaamennyi üzemi MSZMP alapszervezetében gyűlést J .ártották, s a kommunisák követelésére a munkástanács újra kitüzette a >yárra a dolgozók vörös •:ászlaját. A gyár kommulistái élen haladnak ater► nelésben, s a kommunis ► .áknak nagy részük van ► :bban, hogy február első ► rárcm műszakján csaknem 09 tonna készáru fínomemezt hengereltek előíráukon felül. * Tolna megyei Népújság Ritka családi esemény örtént a napokban a sárközi állami gazdaság pör>ölyi üzemegységének tehenészetében. Három borjút hozott a világra a Bimbó nevű tehén. Az újszülöttek súlya első mérésük alkalmával 84 kiló volt. Mindhárom berjú egészséges. Jól érzik magukat, hi;zen nagy becsben tartják, kivételes figyeleitirraeligon lozzák őket is és- anyjukat limbót. Fejér megyei Hírlap 14 ezer tonna vasat adott 'anuárjában a Dunapentelei 8% — Hogyan lehat 131 forintból 1 hónapig utazgatni? ■ — Hogyan fogja intézni egy ember 3.Q00 pedagógus személyi ügyeit ? — Most nem régen történt meg a racionalizálás. Mór utána vagyunk. így maradtam egyedül — magyarázza. — Hány embert engedtek el? Rámtekint és megértem, hogy bizony nem nagyon „hányat”, de szóval is megmagyarázza. — Az osztályvezető ment el. egyet meg áthelyeztek! Kicsit restellem is, hogy nem tudtam: Az oktatási — akár csak a népművelési — „vonalon” soha sem voltak olyan sokan, hogy most nagy szómmal kellene eregetni őket, — Megvagyunk!—mondja, — de egy baj van! Kíváncsian tekintek rá. ő pedig egy fiatalemberre, aki közben bejött és a harmadik asztalnál valami számvetésfélét csinál. Tekintetéből megtudom, hogy ő az, akit áthelyeztek „számszaki” vonalra és hogy amit most mondani fog, még nem rá vonatkozik. — Megkötnek bennünket a pénzügyi'emberek! Mer! azok számolnak, számolna1 és kétszer kettő négy, me: négy egész egy tized sem lel)et. Ebben igazuk van, de mit csináljunk mi? — kérdezi. A fiatalember felnéz és bólint. — Azt mondták, a munkát el tudom végezni, mer' minden adminisztrációt levesznek rólunk. Két napo legyünk itt bent, tartsun' fogadónapot és négy napot legyünk kint minden héten. — magyarázza. — Ehhe adnak havonta 131 forin’ ellátmányt. Ha kint vagyok négy napig, a napidíj 124 forint lesz, három éjszaka kint alszok, a szállásköltség harminc forint, ez összesen 154 forint. Honnan vegyem az útiköltséget? Az ellátmányból nem telik! Sokáig gondolkozunk, hogyan is lehetne másként, ► ♦**«•♦»♦ *♦♦♦♦* •/ i t . -•« •••» V. - . . -honnan is lehetne pénzt venni. Újra ez a jóságos ember szólal meg. — Azt mondták, hogy Intézzük munkaidő a'att a kiszállást! Hát azt nem lehet. Egy nagyobb iskolában el kell tölteni három, négy napot. Este utazzak haza, hajnalba utazzak .vissza? — Egy Skupa-gyerek Miéri szomorúak a pécsi gyerekek Ne értsük félre, nem valódi gyerekről van szó, Harlem Josef Skupa világhíres prágai bábszínpadának •gyik figurájáról. A prorsszor bábui most éppen i Német Demokratikus Köztársaságban vendégerepelnek. A máriapócsi gyerekek sam különbek, mint a többiek, szeretik a cukorkát. Ka szüleiktől, vagy rokonuktól pénzt kapnak, szaladnak az fmsz boltba cukcíkát vásárolni. Kipirult arccal, csillogó szemmel néznek fel a pult elől a kiszolgálóra, s bizony szomorúan távoznak, mert a boltos nem tud nekik cukorkát adni. Nincs. Hétről-hétre hiába járnak cukorkáért a boltba a gyerekek. Felnőttek még csak megértik valahogy a „nincsenl“, de sajnos még csak kocka cukrot sem nyomhatnak a cukorra váró gyermekek markába. Ha a cukorgyárak kevés cukorkát készítenek,! s nem jut úgy vidékre, mint máskor, miért nem adnak ki a tanácsok iparengedélyeket cukorka készítőknek, cukrászoknak?! kérdezi. — Ezt nem lehef kívánni. Különben egy hónapra útiköltségre is kevés az a százharmincegy forin*! Ez igaz! Nagyon igaz! — így van ő is! — mutat a fiatalemberre, akivel ebben a szobában találtam. — Nem tudom, hogyan gondolják és mi lesz ebből? — kérdezi. Ez a tapasztalt ember í azonban nem esik kétségbe. * Olyasformán mosolyog, mint az idősebb bölcs emberek, ha azt látják, hogy a fiatalabbak jó szándékkal, de nem a legjobban csinálnak meg valamit. — Majd változik ez még. a gyakorlat során módosulni fog! — nyugtatgat bennünket. Igaz, igaz, de nem kéne megvárni a gyakorlat igazolását, hanem meg keli ; bár jpi-vetni: lehet-e 131 "orint ellátmányból utazgatni. napidíjat szedni és '■zállásköltséget fizetni egy hónapig? Ha a pénzügyben kétszer kettő négy és négy egész egy tized sem lehet, akkor az is igaz, hogy 131 "orintból még 131 forint 1 “illért sem lehet kifizetn:. ; \ próbálkozás ebben az • esetben csak a számtani törvény újabb igazolását hozhatja és nem megoldást. Egy ideig gondolkozunk, 'ís azon, amit a fiatal népim űvelési előadó mondóit: iMi lesz ebből? Ez a csen- 1 :Ies, bizakodó ember pedig calami máson töpreng. — Van itt más egyéb mnd is! — iclenti ki kisvártatva. _ 9 — A járási szinten az oktatási felügyelőnek (úgy hi-Nagykohó. S ezzel párhuzamosan visszatértek a naponként hatszori csapolásra is. Az átmenet zökkenőkkel járt s ezért a kohó járata' még most sem egyenletes. Azonban így is pontosan teljesítette januári 11 ezer tonnás tervét. Az elmúlt hónapban 116-szor csapolt a kohó. Ekkor került sor a kohó üzembehelyezése óta immár a hatezredik csapolásra. Dunántúli Napló (Baranya) Bőven lesz Munkás, Terv és Kossuth cigaretta, hiszen a pécsi dohánygyár a Dunántúli Napló tudósítása szerint naponta 6 és félmillió cigarettát gyárt. Zavartalan az energiaellátás, két műszakban dől-: gőznek a munkások és na-1 gyo-bb a munkakedv, mint azelőtt. — A fizetéseket ugyanis átlagban 15 százalékkal emelték és ezer cigarettát kapnak havonta! kedvezményes áron. A napi hat és félmilliós termelésből mintegy másfélmilJ lió Tervet, egy millió Munkást és négy millió Kos-í suthot gyártanak, mert az országban ezt szeretik a legjobban. szem így mondta) csak ellenőrzési joga van! — magyarázza. — Elvettek mindent! Ha egy iakáskiutalas kell, ha valaki az áthelyezését kéri, a megyéhez kell fordulnia. Pedig tudom, sok áthelyezési kérelem lesz. — Sok? — Lesz! Több községben az októberi események idején megromlott a viszony a tanítók és a dolgozóit közt. Olyat is tudok, hogy az egyik községünkben rátámadtak az egyik tanítóra és azzal fenyegették meg: Kihajtunk a rétre legelni, ha a dolgunkba beleszólsz! Ezek közül sokan kérik majd az áthelyezést. Tudomásom szerint a megyénél is csak egy ember van megbízva a személyi ügyek intézésével, hogyan győzi majd? — kérdezi. Mi is kérdezzük! Ha jól emlékszünk, az elmúlt évben 500 fiatal pedagógus kérte az. áthelyezését, ha esetleg ez az idén is megismétlődik, ki, hogyan és mikorra intézi el a kérelmezők megelégedésére, a népi érdek javára az ügyeket? Semmiképpen nem vagyunk hívei a bürokráciának, a felduzzasztott létszámú oktatási, népművelési, vagy egyéb apparátusnak, de kétségeink vannak. Lehet, hogy csak azért, mert még nem látunk tisztán az új ügyintézésben, talán kiegészítő rendelkezések, megoldások következnek rövidesen ezen a téren, de a jelen ismeretek alapján szeretnénk hallani arról. milyen lesz a népművelési és oktatási ügyintézés és az egész munkamenet, munkastílus a jövőben. A jövőn gondolkozva búcsúzunk el a mátészalkai oktatási „osztályától, miután megegyeztünk abban: Bízunk a jövőben és a szóbakerült kérdésekre fclele- i tét várunk, (—ó G—.) Beszélgetés egy tanulmányi felügyelővel arról: tm •I
