Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-12 / 9. szám

XIV. évfolyam, 9. szám Ara: 80 fillér 1957. január 12, szombat Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja Mai 80 filléres számunk mslléklete: az 1957-es falmaplár Almási József „titka" Segítik a khipaiöst Újabb fordulat a tiszab őr ódi bűnperben Miért kell Debrecenből, Miskolcról és Pestről szállítani Nyíregyházára a rózsát, szegfűt és cserepes virágot ? •• Ónálló kertészeti vállalatra van szüksége a városnak A tarkán pompázó orchi­deák, bársonyos szirmú ró­zsák és sok-sok, szemet gyönyörködtető szép virág hódító illatától terhes a nyíregyházi városi kerté­szet növényházaiban a le­vegő. — Ezekkel a sorok­kal kezdtem volna ezt az írást három-négy évvel ez­előtt, amikor valóban tel­jes téli pompájában volt ez a telep. Ilyen szavakkal kellene adóznom ma is az emberi kéz remeke, a virág előtt. Mint virágszerető ember, többször megtekintem a város virágüzleteinek kira­katát s néha-néha magam is szeretnék kedveskedni egy szál rózsával ... A vi­rágboltokban legtöbbször a természetes esztétikai ér zéseket megcsúfoló művi­rágok között lehet találni egy-egy szegényesebb cse­rép primulát, vagy ciklá­ment s elvétve méregdrá­gán szekfűt. Hogy miért van ez így? — erre igyekeztem magya­rázatot találni a városi ker­tészetben. Mint egy „MÉH“ lerakat képe fogad. Olyan az egész kert, mint egy elhanyagolt szeméttelep, vagy a hábo­­(Folytatás i 2. oldalon.) Az egykor feledhetetlenül szép kertben betongyűrűk, betontörmelékek garmadá­ja, szemetes talicskák tö­mege, vashalmazok riasztó Mentőúíon a fehérköpenyes emberekkel *— Amiben a mentőket is segíteni keli Hosszan, segélytkérően cseng a telefon a nyíregy­házi mentőállomáson. Ora­­vecz János ügyeletes men­tőápoló felemeli a kagylót:-— Tessék, itt mentők! — Igen, , , , tiszalöki tüdő­l\incs szén, gumi Amíg Papp Miklós a kocsivezető és Mankó Mi­hály mentőápoló pár perc alatt menetre készül, Ben­­cze doktor, az állomás ve­zetője elmondja, helyeseb­ben elpanaszolja, hogy még most sincs szenük. Talán két napra elegendő a kész­let, Nincs gumi sem, alkat­rész se, de nincs segítség 'sem. Hiába kilincsel az or­vos naprói-napra, egyik hi­vatalból a másikba jár, azokon, kik ezreket men­tenek meg, nem segít senki. Ugyanezeket mondja Ti­szátok felé robogva, Papp Miklós is. Félti a masinát, és nagyon vigyáz rá, mert bizony a szabolcsi utak hamar tönkrevágják a gu­mit. »Item less semmi baja nénikém. . Már a Tisza-gáton já­runk. A falu szélén kisza­ladnak az emberek a ka­puba, az utcán megállnak a járó-kelők. — Vajon kiért jön a mentő? — ezt lehet kiolvasni a riadt tekinte­tekből. A tüdőgondozónál Takács Ferenc 23 éves, tiszadadai terményforgalmi munkás síró édesanyja és szomorú ősz apja vár: juk mj van a fiammal — gyömöszöli a zsebkendőt a néni — vasárnap óta félre­beszél . . . biztosan megfá­zott a feje, ügye nem lesz semmi baja . . . Csak meg­gyógyuljon . . . — Nem lesz semmi baj nénikém —- nyugtatja meg az ápoló Takácsiét. — Rö­videsen meggyógyul a fiú és saját lábán megy majd haza — és már robog a ko­csi a kórház felé . . . — Nézze meg milyen fe­kete ez a lepedő — mutat a másik doktor a vizsgáló asztalra. — Nem tuciják szép fehérre mosni, hiszen nincs mivel. — Van még itt sok probléma. Miéri nem kapnak például veszé­lyességi pótlékot a mi nő­véreink? A szemészeten van, legalább olyan fontos lenne a belgyógyászain is. Mire ismét visszame­gyünk az állomásra, másik hívás várja a mentőt. Gesz­teréden, — valószínűleg baleset következtében — be­­vérzett egy asszony, s erős vérvesztesege van, sürgős. Alig es,k szó odáig. A hó szinte vasit még a sötét szemüveg alatt is. — Szeretem a telet — szinte elméláz Mankó elv­társ és gondolatban talán nem is ott jár, ahol mi. Úgy szeretnék menni, men­ni a nagy hóban, menni tikkadasig. „ Hogy nincs papírja ? I'' — Jaj istenem, nem tud-A bel-osstályon mondják A belgyógyászaton, amíg a betegfelvétellel járó szük­séges dolgokat intézik, két orvossal beszélgetek, — Nincs szappan — így az egyik, aki a kezét mos­sa. — Már a sajátunk, is el­fogyott, Szinte megszépül a téli táj a mentős szavaira. Ügy csillog a hó, mint a drága­gyöngy. Átszalad egy nyúl a lener hotakaró felett. Fe­kete varjak kárognak a fák kopasz ágain. Néha fel­bukkan a kanyarban egy szánkó, meieg takaróba bújtatott utasaival. Az alvégen integető em­ber zökaent bennünket vissza a valóságba. Mu­tatja, merre keli menni. Hogy hol a beteg, azt könnyen kitalálja az em­ber, amint meglátja az összeszaladt szomszédokat. Urbin Jánosné bár halálsá­padt, saját iábán jön a ko­csihoz. — Hogy nincs papírja? — csapja össze a kezét egy idősebb ember, apja lehe­tett. — Hát édes istenem, azért csak nem hagyják itt. Azt mondta Balogh doktor hogy majd ő oda adja. Persze, nogy nem hagy­ják ott, csak az a baj, hogy oaiGgn doktor ióainaiiy Oati van, a mentőknek pedig még IJjfehértóra kell men­ni. De mindegy. Segít a mentős jószíve. Talán a feleségére gondol Mankó elvtárs, talán a két gyer­mekére .;. (kenyeres) HAGYJANAK BENNÜNKET! BÉKÉN! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlé­sén újra szerepel a „magyar kérdés”. A* amerikai küldöttség és huszonegy más ország küldöttsége ja­vaslatot terjesztett a közgyűlés elé egy ötösbizottság felállításáról. E bizottságnak az lenne a feladata, i hogy „értesüléseket” szerezzen Magyarországon — azaz végeredményben hivatásos hírszerzéssel fog­lalkozna az imperialista tábor javára. A kubai Kül­dött még erre a javaslatra is ráduplázott és azt Kö­vetelte, hogy a magyar kormány küldöttségét zár­ják ki az ENSZ-ből. Ez utóbbi javaslatot elvetette a közgyűlés. Az amerikai javaslatot viszont több tag­állam támogatta. A magyar kormány tiltakozó nyilatkozatot adott ki az ENSZ-ben lejátszódott fenti eseményekkel kapcsolatban és felhívta a világszövetség minden tagállamát, hogy hárítsa el a magyar belügyekhe való beavatkozási kísérleteket. Méltányos á kormány. követelése. Éppen elég szerencsétlenség, baj zúdult zaklatott népünkre a»­­utóbbi időben, jó lenne már teljes nyugalomban és békében élni. A magyar nép békéje és nyugalma ellen cselekszenek azok, akik még mindig az ENSÍf közgyűlésének napirendjére erőszakolják & „ma­gyar kérdést”, nyilvánvalóan durva beavatkozási kísérletként, támadva és sértve az ország függet­lenségét. Nincs semmi szükségük a magyar munká­soknak, dolgozó parasztoknak, tiszta szívű értelmi­ségieknek az amerikai imperialisták, a szuezi, algíri ciprusi nép gyilkosainak „segítségére”. Jobban ten­nék, ha saját házuk táján néznének szét inkább. Hagyjanak bennünket békén! kidolgoxlák az LPOSz szervezeti szabálvzalát Hétfőn tanácskoznak az EPOSz járási titkárai Az EPOSZ megyei vezetői hétfőre, január 14-rc hívják össze az Egységes Pa­­rasztifjúsug Oiazagos Szö­vetségének járási titkárait tanácskozásra. Az értekez­leten Koncz Károly, az EPOSZ megyei titkára szá­mol be a pesti tapasztala­tokról. Ismerteti majd a parasztifjúság szervezésével kapcsolatos tennivalókat és az EPOSZ szervezeti sza­bályzatát. H.Y HOLLAiXU ORVOS szérum Kezelést talált lel a rák ellen Hága. Az AFP jelenti: Van Everdirigen doktor, az utrehti községi orvosi szol­gálat tagja szérum-therá­­piai kezelést talált fel ■ a -ók gyógyítására. A gyógy­szer első eredményei bizta­tóak. Van Everdingen dr. többévi kutatás után szé­rumot dolgozott ki, amely májkivonatból és koncent­rált enzimből áll. Tizenöt hónapon keresztül 62 bete­get kezeltek ezzel a szé­rummal és közülük 80 szá­zalékának határozottan ja­vult általános fizikai kon­díciója, súlygyarapodást ér­tek el és megjavult az ét­vágyuk is, Kilenc betegnél csökkent a tünetek száma. A jelentés kiemeli, hogy az új szérummal kezelt bete­gek „ a betegség végső stá­diumában” voltak. Nem szabad „csodálatos gyógyu­lást” várni a kezeléstől — folytatja a jelentés — azonban fontos lépésről van szó, gondozó . 4 , Mi baja a be­tegnek? , . . — Igen, ér­tem , , . Agyhártyagyulla­dás . . . értem, elesett álla­potban van , . , azonnal megyünk érte! , . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom