Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-12 / 9. szám

SZAfeOLCS-SZATMAR StP* 1957. január 12. szombat (Bizalmat a pártnak Olyan rendkívüli viszo­nyok között még nem ala­kult meg párt, mint hazánk­ban a Magyar Szocialista Munkáspárt. Dühöngött az ellenforradalom, s a néze­tek, vélemények százfé'« variációja kergette egy­mást az emberek fejében, s már-már úgy látszott, vesz­tébe rohan a magyar nép, akkor állította meg ez a párt a csődbe rohanó ország szekerét. Mint tudjuk, a viszonyok olyanok voltak, hogy senki­nek nem hittek az emberek. Nagyfokú bizalmatlanság még most is érezhető és bi­zonyos mértékig számolni kell vele a jövőben is. Szük­séges, hogy lássa ezt minden kommunista, aki előtt már kezd kibontakozni a jövő képe, aki bízik egy igazi magyar élet kivirágzásában. Szükséges, hogy szem előtt tartsák az MDP vezetőinek politikájában csalatkozó, a Hákosi—Gerő-klikk tevé­kenységét elítélő, de mar­­xizmus-leninizmus eszméjé­hez hű kommunisták, hogy nem lehet elítélni azokat a becsületes dolgozókat, akik korábban az MDP-nek vol­tak tagjai, s most tartózkod­nak az új pártba való belé­péstől. Nagyon nehéz ma a párt­szervező munka. Megtörté­nik egy-egy pártszervezet megalakításánál, hogy 20 jelentkezőből esek 15 dol­gozó veszi át a Szocialista Munkáspártba való belépé­séről szóló igazolványt.' Ez Koránt sem általános, de ha nem mondanánk meg, -ha­zudnánk. Sokan tartózkod­nak, akik korábban az MDP-nek voltak tagjai. Mi nx oha annak hogy volt MDP-tagok, be­csületes munkások, parasz­tok, értelmiségiek tartózkod­nak a belépéstől? A félelem. Ez az egyik ok. Megyénk több községében még ma is fenyegetik a kommunistákat, igyekeznek megfélemlíteni, visszariasz­­tani attól, hogy megalakít­sák a pártot. Nagyon fris­sen él emlékezetükben a le­zajlott esemény, amikor a párttagokra követ dobtak* egyes helyeken a kommu­nistákra ráverték az abla­kot, ajtót, agyonverték a párttitkárt, vagy idős kom­munista harcosokat bántal­maztak; Csak azért, mert kommunisták voltak; Több helyen még ma sem érzik biztonságban magukat ezek az emberek; Presszionálják őket, kígyót-békát kiabál iájuk az ellenség, aki azt akarja elhitetni a néppel, hogy ebben az országban minden rossz volt, ami a ti­zenkét év alatt történt; A kommunisták érzik és tudják, hogy ebben az or­szágban nagyon sok olyan történt a 12 év alatt, amely a nép ügyét szolgálta, mely a nép alkotó erejéből jött létre. Amikor az MKP zász­lajára írta a földreform megvalósítását, a bankok, nagyüzemek stb. államosí­tását, a jó pénz megteremté­sét — s azokat meg is való­sította — nemcsak a kom­munisták, hanem az egész magyar nép bizalmát élvez­te. Ezeket és sok más gaz dasági, kulturális ered­ményt, amelyek a tizenkét év alatt születtek, nem ta­gadhatják és nem is tagadják a kommunisták, a gondo.­­kodó dolgozók. És egyre több lesz a felismerés nyomán, a fenyegetések ellenére a párt­tagok száma. Sok tartózkodó becsüle­tes emberben felmerül az a kérdés mosta­nában: nem üti-e fel fejét a Szocialista Munkáspártban a régi rendszer, a parancsol­gatás, utasítgatás, bizalmat­lanság az emberekkel szem ben stb. s így nem kerül-e újból szembe a néppel, mint az MDP vezetőinek kllkkj Azt várják tehát as embe­rek, hogy ez a párt és veze tői éljenek a nép között, hallgassák meg a kívánsá gukat s teljesítsék azt. Ne tegyenek olyan ígéreteket, amelyeket nem tudnak meg­valósítani. S akkor nem lesz olyan erő, amely szembe tudná állítani a néppel. A régi bűnös, hibás, a néppel szembenálló módszerek fel­bukkanásának veszélye fenn áll. Hiszen mindenki jól tudja, hogy a Szocialista Munkáspárt nagyrészt az MDP volt gárdájával kezd­te meg a munkát. Ám az elvtársakat nem lehet azo­nosítani a vezető klikk bű­neivel. ök arra törekszenek, .hogy megértessék a helyes, becsületes munkastílust Azaz a nép érdekében kí­vánnak cselekedni, az ő al­kotó erejükre támaszkodva akarnak munkálkodni; Ha kísértenek is a múlt rossz módszerei, azok visszatéré­sére nincs lehetőség! I párttal szimpatizáló, de még tartózkodó, a mar­­xizmus-leninizmus igazságá­ban bizó, de a különböző veszélyektől tartó becsüle­tes munkások, dolgozó pa­rasztok, értelmiségiek bíz­zanak abban, hogy minden hiba leküzdhető, ha a nép összefog a párttal. Nem tör­ténhet meg többé ebben az országban, ami megtörtént. Tanult ebből a párt, a veze­tők, akik nem a nép ellené­re, hanem a néppel együtt kívánják építeni a szocia­lizmus magyar hajlékát. A párt a. nép erejére tá­maszkodva véget kíván vet­ni minden restaurációnak, előre akar haladni a szocia­lizmus építésének - útján. Őrködjünk mindannyian azon, hogy a helyes úton haladjon, s bizonyítsák ezt a jövőben is a Szociálist Munkáspárt tettei. 1 Farkas Kálmán Bűnügyi hírek Január 3-án Nagy Lajos 25 éves segédmunkás és Ba­logh Sándor 49 éves kádár­mester, hajdúhadházi lako­sok engedélynélkül 12 má­zsa frissen vágott akácfát szállítottak. Hajduhadházrcl Üjfehértóra. A rendőrsége fát lefoglalta és átadta a Tüzép-nek, valamint bűn­vádi eljárást indított Nagy Lajos és Balogh Sándor el­len. * A fehérgyarmati heti piacon január 8-án bűnjel­ként lefoglalt a rendőrség 5—6 mázsa lopásból szár­mazó fát. amit Szitó Mi­hály 33 éves szatmárcsekei lakos árusított. Szitó ellen bűnvádi eljárás indult. JÓ a takarékbetét Az elmúlt hónapok ese­ményei következtében a lakosságot megzavarta a vásárlási láz. Akkor tűnt ki, hogy m'lyen jól jártak Özok, akiknek volt taka­rékbetétjük, mert több pénzzel, rendelkeztek, mint akiknek csak a bérük állt rendelkezésre. Az OTP fiókjaj és a postahivatalok a legviszontagságosabb na­pokban is akadálytalanul és korlátlanul teljesítették a takarékbetétek visszafizeté­sét. Beigazolódott tehát, hogy a takarékbetét biztos, s visszafizetéséért az állam szavatolt. • Nagyjában már elmúlt a vásárlási láz, a céltalan vá­sárlások megszűnnek. Ismét gondolni lehet takarékos­kodásra. Helyes tehát, ha a megspórolt pénzt ismét takarékba teszik, hogy majd rendkívüli kiadásra, vagy tervszerű nagyobb vásárlásra legyen. l égre! x Nem nyomják ol, segítik a kisiparost Örül Ujvárosy Zoltán, akinek a nagyapja is asztalos volt .4 kisiparosok tevékeny­ségére lelkesítőleg hat; hogy a kormány felszá­molja korábbi hátrányos helyzetüket és intézkedé­sekkel segíti munkájukat. Még csak néhány „mon­dat” hangzott el hivatalo­san a kisiparosság na­gyobb megbecsüléséről és segítéséről, már is úgy érzi a kisiparosság, hogy bízhat a jövőben, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mányban. Ujvárosy Zoltán nyír­egyházi asztalos kisiparos is örül a kisiparosságon se­gítő rendelkezéseknek. — 43 éve dolgozom az asztalos szakmában — mondta. — Apám, sőt nagyapám is asztalos volt, s ha fiam lenne, őt is asz­talosnak tanítanám. Bi­zony az utóbbi években nagyon elnyomták a kis­iparosokat. Nem léptem a szövetkezetbe, mert kény­szeríteni akartak. Nehéz évek voltak ezek. Most már úgy látom, hagynak minket dolgozni, sőt né­hány segédet is alkalmaz* hatunk. Volt nekem koráb­ba:. is segédem, de olyan magas adói kellett után-t fizetni, hogy elengedtem, inkább. Sok a munka, so* kan akarnak bútort csinál* látni. Ismét munkát adok egy-két alkalmazottnak, hadd keressenek, dolgozza* nak ők is, jusson több bú­tor a lakosságnak, s ami azt illeti, jobb legyen ne* kém is, hisz már öregszem^ Az 55 éves ember 12 ta* nulót tanított meg a szák* mára. Most is van két ta­­nulója; Bunkóczi István, már harmadéves, Szabó Károly pedig most fog se* gédvizsgát tenni. A mester dicséretén válik, hogy önmaga készí* tett egy olyan szerszámgé* pet, melyen gyalulni, vésni és fúrni lehet egy tenge* lyen. Valamennyi szerszá­mát maga készítette. Ujvárosy Zoltán örömét fejezte ki a kisiparosoknak adott adókedvezmények miatt is és bizakodással te* kint a jövőbe. Újabb fordulat a tisxa Egy tanú érdekes vallomása — Elnapolták a tárgyalást A napokban igen nagy érdeklődés mellett tár­gyalta a megyei bíróság Dr. Tóth Béla tanácsa a tiszakóródi szándékos em­berölési bűnpert. Mint is­meretes, a két unokatest­vér, — Tóth István Gábor és Tóth István József azért került a vádlottak padjára, mert Tiszakóródon rablás­sal párosult szándékos em­berölést követtek el. Ba­logh Lászlót, akinél sok pénzt sejtettek, leitalták, pénzét elrabolták és agyon­verték; Az áldozatot a Ti­szába dobták Milotánál. Egymást vádolják a tettesek Rendkívül feszült volt a tárgyalóterem légköre, ami­kor sorkerült az első, majd a másodrendű vádlott ki­hallgatására. A vádlottak | vallomása képet adott az emberölés elkövetésének ! részleteiről. A hallgatóság s a bíróság elképedve hall­gatta a vádlottakat, akik Miért kell Debrecenből, Miskolcról és Pestről szállítani Nyíregyházéra a rózsát, szegtőt, cserepes virágot? (Folytatás az I. Oldalról.) rú után visszamaradt rom­halmaz. A Nyíregyházi Városgaz­dálkodási Vállalathoz tarto­zik a kertészet, — így hir­deti a bejárat fölé akasztott terjedelmes tábla. A válla­lat ide hordát aztán — jobb híján a szép virág­ágyakra —- követ, ' fát és minden vacakot. Teheti, gondolhatnánk, hiszen az övé. S talán nekik így szebb is. Ki tudja? A moatoha gyermek A kertészet három szak­vezetője éppen a leltározást végzi a növényházakban, s ott találkozom velük. — Sok a baj — kezdik. — Olyan a vállalat, amihez legalább 8—10 szakmailag különböző részleg tartozik. A kertészet a legmostchább gyermek. Talán, mert a vi­rágkertészet igen munka­igényes. Nincs megfelelő víz a telepen. A növénynek pedig yíz kell. Jó és bősé­ges. Ha egy nép nincs víz, vagy az nem megfelelő, az egész évi fáradságos munka eredménye tönkre megy. A meszes vízből kazánkő ra­kódik le. Elég egy csőrepe­dés és egyetlen éjszaka alatt milliós értékek mehet­nek tönkre a fagy mialt. A városgazdálkodásnak nincs olyan vezetője, aki hozzá­értően támogatná — vagy egyáltalán támogatná — a kertészetet. gasabb szempontok” érvé­nyesítéseként a kertészetbe helyezik mondván: kapálni azok is tudnak. A szemzés­re, pikirozásra és egyéb spe­ciális munkákra megtaní­tott dolgozókat pedig elkeli bocsátani. viszonylag nyugodtan és folyamatosan mondták el a szörnyű rémtett előkészíté­sét bekövetkezését. A két vádlott vallomása azonban igen eltérő volt. Amikor az egyenkénti ki­hallgatás megtörtént, — mivel a tényállás nem volt világos — a- két férfit, akiknek nemcsak nevük azonos, hanem egyidősek is, — szembesítették. A tett elindítását és ér­telmi szerzését egymásra utalták a szembesítéskor. Mindketten azt. állították, állapotok A lehetetlen megszüntetésére, a város lakossága virágigónyének kielégítésére, a gazdaságos és emellett olcsó termelésre egy mód van, s ez az, hegy önálló vállalat legyen a városi kertészet Ez az álma minden szak­vezetőnek s ezt szeretnék a dolgozók is. Nyugcdtabban tervezhetnének, s az ön­álló gazdálkodás eredmé­nyeként ésszerűbben tud­nák felhasználni jövedel­müket. Az önköltség, az általá­nos költség leszorításával olcsóbban állítható elő a virág, így több virágked­velő ember juthat hozzá. Most rendszerint Miskolc­ról, Debrecenből és Buda­pestről szállítják egy-egy ünnep, vagy névnap alkal­mával a rózsát, szekfűt s a cserepes virágot is. Persze ezek a vállalatok úgy ad­ják át a virágot, hegy meg­találják számításukat s eh­hez Nyíregyházán még 80— 100 százalékos felárat csap­nak hozzá (kell fizetni a nagylétszámú adminisztrá­tori gárdát) s így kerül drá­ga virág az üzletekbe. Talán lesz majd orchidea is..., A „magasabb“ szempontok 7 1 A vállalatnál túihizlalt az adminisztráció s ez igen megnöveli az általános költ­ségeket. amiből bőven kijut a kertészetnek is. — Nagy hibája még en­nek a közös tálból való cse­resznyézésnek az, hogy egy kalap alá veszik az utcasep­rői és féregirtói szakkép­zettséget a kertészetivel. S gyakran előfordul, hogy a fenti munkákban nem megfelelő munkaerőt ..ma­önellátás esetén ez meg­szűnne. Néhány szskfűház­­zal, s egyéb üvegalatti tér létesítésével elérhető lenne, hogy rózsát, szekfűt, jácin­tot, gyöngyvirágot, orgonát hajtassanak, s ezek piacra adásával elégítsék ki ez igényeket. A közkedvelt ciklámen, primula, einerá­­ria és sok más kedves téli virág olcsóbb lenne. Mint távolabbi tervekről beszéltek a díszfaiskola na­­gyobbításához szükséges te­rületbővítésről, s arról, hogy szívesen foglalkoznának zöldséghajtatással és virág­­magtermesztéssel is. Kevés ez, de az önállósí­tás után 1—2 évvel talán írhatunk arról is, hogy az orchideák is megjelennek a nyíregyházi virágboltok­ban. Sa> hogy a másik ötlete volt, hogy Balogh Lászlónál sok pénz van, s jó lenne kira­bolni. A tett elkövetését is egymásra hárították. Az alapvető tényben, hogy mindketten közösen itatták le az áldozatot és egy sze­kérrel. hajtottak Tiszacsé­­csén át a milotai Tiszapar­­ton, s hogy ketten dobták bele az örvénylő Tiszába,— megegyeztek a vallomások, A bíróság kilenc tanút hallgatott ki az emberölési bűnperben. Az egyik tanú. Molnár Sándor tiszakóródi lokos érdekes és a per ki­menetele szempontjából jelentős vallomást tett. El­mondotta, hogy ő látta, amikor a két Tóth a sze­kéren ült Balogh Lászlóval, Házuk előtt meg is álltak a szekérrel Az egyik még akkor is a bort öntötte a szerencsétlen emberbe, a másik pedig a szekérbe le­nyomta. Az áldozat tilta­kozott, amennyire erejéből tellett. Már ekkor nagyon leitatták. Azt nem hallottá, hogy mit mondott a meg­gyilkolt, ellenben hallotta, hogy Tóth István József azt válaszolta, hogy „Olyan helyre visszük, Laci bácsi, ahol még nem járt.” Ez a kijelentés igazolni látszik, hogy a cselekmény elindítója Tóth István Jó­zsef volt, aki az előző val­lomások szerint is felhívta a társa figyelmét: jó lenne „Laci bácsit” eltenni láb alól, mert rengeteg pénz van nála. A bíróság a bűnügyben újabb tanúkat hallgat ki, akik szintén hallották az érdekes kijelentést. Orvos­szakértőt is meghallgatnak, annak valószínű felderíté­sére, hogy halott volt-e az áldozat á Tiszába való be­dobáskor. A. bűnperben február 7.-éré hívnak össze tárgya­lást, amikor valószíűnleg az 1 ítéletre is sor kerül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom