Szabolcs-Szatmár Népe, 1957. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-12 / 9. szám
SZAfeOLCS-SZATMAR StP* 1957. január 12. szombat (Bizalmat a pártnak Olyan rendkívüli viszonyok között még nem alakult meg párt, mint hazánkban a Magyar Szocialista Munkáspárt. Dühöngött az ellenforradalom, s a nézetek, vélemények százfé'« variációja kergette egymást az emberek fejében, s már-már úgy látszott, vesztébe rohan a magyar nép, akkor állította meg ez a párt a csődbe rohanó ország szekerét. Mint tudjuk, a viszonyok olyanok voltak, hogy senkinek nem hittek az emberek. Nagyfokú bizalmatlanság még most is érezhető és bizonyos mértékig számolni kell vele a jövőben is. Szükséges, hogy lássa ezt minden kommunista, aki előtt már kezd kibontakozni a jövő képe, aki bízik egy igazi magyar élet kivirágzásában. Szükséges, hogy szem előtt tartsák az MDP vezetőinek politikájában csalatkozó, a Hákosi—Gerő-klikk tevékenységét elítélő, de marxizmus-leninizmus eszméjéhez hű kommunisták, hogy nem lehet elítélni azokat a becsületes dolgozókat, akik korábban az MDP-nek voltak tagjai, s most tartózkodnak az új pártba való belépéstől. Nagyon nehéz ma a pártszervező munka. Megtörténik egy-egy pártszervezet megalakításánál, hogy 20 jelentkezőből esek 15 dolgozó veszi át a Szocialista Munkáspártba való belépéséről szóló igazolványt.' Ez Koránt sem általános, de ha nem mondanánk meg, -hazudnánk. Sokan tartózkodnak, akik korábban az MDP-nek voltak tagjai. Mi nx oha annak hogy volt MDP-tagok, becsületes munkások, parasztok, értelmiségiek tartózkodnak a belépéstől? A félelem. Ez az egyik ok. Megyénk több községében még ma is fenyegetik a kommunistákat, igyekeznek megfélemlíteni, visszariasztani attól, hogy megalakítsák a pártot. Nagyon frissen él emlékezetükben a lezajlott esemény, amikor a párttagokra követ dobtak* egyes helyeken a kommunistákra ráverték az ablakot, ajtót, agyonverték a párttitkárt, vagy idős kommunista harcosokat bántalmaztak; Csak azért, mert kommunisták voltak; Több helyen még ma sem érzik biztonságban magukat ezek az emberek; Presszionálják őket, kígyót-békát kiabál iájuk az ellenség, aki azt akarja elhitetni a néppel, hogy ebben az országban minden rossz volt, ami a tizenkét év alatt történt; A kommunisták érzik és tudják, hogy ebben az országban nagyon sok olyan történt a 12 év alatt, amely a nép ügyét szolgálta, mely a nép alkotó erejéből jött létre. Amikor az MKP zászlajára írta a földreform megvalósítását, a bankok, nagyüzemek stb. államosítását, a jó pénz megteremtését — s azokat meg is valósította — nemcsak a kommunisták, hanem az egész magyar nép bizalmát élvezte. Ezeket és sok más gaz dasági, kulturális eredményt, amelyek a tizenkét év alatt születtek, nem tagadhatják és nem is tagadják a kommunisták, a gondo.kodó dolgozók. És egyre több lesz a felismerés nyomán, a fenyegetések ellenére a párttagok száma. Sok tartózkodó becsületes emberben felmerül az a kérdés mostanában: nem üti-e fel fejét a Szocialista Munkáspártban a régi rendszer, a parancsolgatás, utasítgatás, bizalmatlanság az emberekkel szem ben stb. s így nem kerül-e újból szembe a néppel, mint az MDP vezetőinek kllkkj Azt várják tehát as emberek, hogy ez a párt és veze tői éljenek a nép között, hallgassák meg a kívánsá gukat s teljesítsék azt. Ne tegyenek olyan ígéreteket, amelyeket nem tudnak megvalósítani. S akkor nem lesz olyan erő, amely szembe tudná állítani a néppel. A régi bűnös, hibás, a néppel szembenálló módszerek felbukkanásának veszélye fenn áll. Hiszen mindenki jól tudja, hogy a Szocialista Munkáspárt nagyrészt az MDP volt gárdájával kezdte meg a munkát. Ám az elvtársakat nem lehet azonosítani a vezető klikk bűneivel. ök arra törekszenek, .hogy megértessék a helyes, becsületes munkastílust Azaz a nép érdekében kívánnak cselekedni, az ő alkotó erejükre támaszkodva akarnak munkálkodni; Ha kísértenek is a múlt rossz módszerei, azok visszatérésére nincs lehetőség! I párttal szimpatizáló, de még tartózkodó, a marxizmus-leninizmus igazságában bizó, de a különböző veszélyektől tartó becsületes munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek bízzanak abban, hogy minden hiba leküzdhető, ha a nép összefog a párttal. Nem történhet meg többé ebben az országban, ami megtörtént. Tanult ebből a párt, a vezetők, akik nem a nép ellenére, hanem a néppel együtt kívánják építeni a szocializmus magyar hajlékát. A párt a. nép erejére támaszkodva véget kíván vetni minden restaurációnak, előre akar haladni a szocializmus építésének - útján. Őrködjünk mindannyian azon, hogy a helyes úton haladjon, s bizonyítsák ezt a jövőben is a Szociálist Munkáspárt tettei. 1 Farkas Kálmán Bűnügyi hírek Január 3-án Nagy Lajos 25 éves segédmunkás és Balogh Sándor 49 éves kádármester, hajdúhadházi lakosok engedélynélkül 12 mázsa frissen vágott akácfát szállítottak. Hajduhadházrcl Üjfehértóra. A rendőrsége fát lefoglalta és átadta a Tüzép-nek, valamint bűnvádi eljárást indított Nagy Lajos és Balogh Sándor ellen. * A fehérgyarmati heti piacon január 8-án bűnjelként lefoglalt a rendőrség 5—6 mázsa lopásból származó fát. amit Szitó Mihály 33 éves szatmárcsekei lakos árusított. Szitó ellen bűnvádi eljárás indult. JÓ a takarékbetét Az elmúlt hónapok eseményei következtében a lakosságot megzavarta a vásárlási láz. Akkor tűnt ki, hogy m'lyen jól jártak Özok, akiknek volt takarékbetétjük, mert több pénzzel, rendelkeztek, mint akiknek csak a bérük állt rendelkezésre. Az OTP fiókjaj és a postahivatalok a legviszontagságosabb napokban is akadálytalanul és korlátlanul teljesítették a takarékbetétek visszafizetését. Beigazolódott tehát, hogy a takarékbetét biztos, s visszafizetéséért az állam szavatolt. • Nagyjában már elmúlt a vásárlási láz, a céltalan vásárlások megszűnnek. Ismét gondolni lehet takarékoskodásra. Helyes tehát, ha a megspórolt pénzt ismét takarékba teszik, hogy majd rendkívüli kiadásra, vagy tervszerű nagyobb vásárlásra legyen. l égre! x Nem nyomják ol, segítik a kisiparost Örül Ujvárosy Zoltán, akinek a nagyapja is asztalos volt .4 kisiparosok tevékenységére lelkesítőleg hat; hogy a kormány felszámolja korábbi hátrányos helyzetüket és intézkedésekkel segíti munkájukat. Még csak néhány „mondat” hangzott el hivatalosan a kisiparosság nagyobb megbecsüléséről és segítéséről, már is úgy érzi a kisiparosság, hogy bízhat a jövőben, a forradalmi munkás-paraszt kormányban. Ujvárosy Zoltán nyíregyházi asztalos kisiparos is örül a kisiparosságon segítő rendelkezéseknek. — 43 éve dolgozom az asztalos szakmában — mondta. — Apám, sőt nagyapám is asztalos volt, s ha fiam lenne, őt is asztalosnak tanítanám. Bizony az utóbbi években nagyon elnyomták a kisiparosokat. Nem léptem a szövetkezetbe, mert kényszeríteni akartak. Nehéz évek voltak ezek. Most már úgy látom, hagynak minket dolgozni, sőt néhány segédet is alkalmaz* hatunk. Volt nekem korábba:. is segédem, de olyan magas adói kellett után-t fizetni, hogy elengedtem, inkább. Sok a munka, so* kan akarnak bútort csinál* látni. Ismét munkát adok egy-két alkalmazottnak, hadd keressenek, dolgozza* nak ők is, jusson több bútor a lakosságnak, s ami azt illeti, jobb legyen ne* kém is, hisz már öregszem^ Az 55 éves ember 12 ta* nulót tanított meg a szák* mára. Most is van két tanulója; Bunkóczi István, már harmadéves, Szabó Károly pedig most fog se* gédvizsgát tenni. A mester dicséretén válik, hogy önmaga készí* tett egy olyan szerszámgé* pet, melyen gyalulni, vésni és fúrni lehet egy tenge* lyen. Valamennyi szerszámát maga készítette. Ujvárosy Zoltán örömét fejezte ki a kisiparosoknak adott adókedvezmények miatt is és bizakodással te* kint a jövőbe. Újabb fordulat a tisxa Egy tanú érdekes vallomása — Elnapolták a tárgyalást A napokban igen nagy érdeklődés mellett tárgyalta a megyei bíróság Dr. Tóth Béla tanácsa a tiszakóródi szándékos emberölési bűnpert. Mint ismeretes, a két unokatestvér, — Tóth István Gábor és Tóth István József azért került a vádlottak padjára, mert Tiszakóródon rablással párosult szándékos emberölést követtek el. Balogh Lászlót, akinél sok pénzt sejtettek, leitalták, pénzét elrabolták és agyonverték; Az áldozatot a Tiszába dobták Milotánál. Egymást vádolják a tettesek Rendkívül feszült volt a tárgyalóterem légköre, amikor sorkerült az első, majd a másodrendű vádlott kihallgatására. A vádlottak | vallomása képet adott az emberölés elkövetésének ! részleteiről. A hallgatóság s a bíróság elképedve hallgatta a vádlottakat, akik Miért kell Debrecenből, Miskolcról és Pestről szállítani Nyíregyházéra a rózsát, szegtőt, cserepes virágot? (Folytatás az I. Oldalról.) rú után visszamaradt romhalmaz. A Nyíregyházi Városgazdálkodási Vállalathoz tartozik a kertészet, — így hirdeti a bejárat fölé akasztott terjedelmes tábla. A vállalat ide hordát aztán — jobb híján a szép virágágyakra —- követ, ' fát és minden vacakot. Teheti, gondolhatnánk, hiszen az övé. S talán nekik így szebb is. Ki tudja? A moatoha gyermek A kertészet három szakvezetője éppen a leltározást végzi a növényházakban, s ott találkozom velük. — Sok a baj — kezdik. — Olyan a vállalat, amihez legalább 8—10 szakmailag különböző részleg tartozik. A kertészet a legmostchább gyermek. Talán, mert a virágkertészet igen munkaigényes. Nincs megfelelő víz a telepen. A növénynek pedig yíz kell. Jó és bőséges. Ha egy nép nincs víz, vagy az nem megfelelő, az egész évi fáradságos munka eredménye tönkre megy. A meszes vízből kazánkő rakódik le. Elég egy csőrepedés és egyetlen éjszaka alatt milliós értékek mehetnek tönkre a fagy mialt. A városgazdálkodásnak nincs olyan vezetője, aki hozzáértően támogatná — vagy egyáltalán támogatná — a kertészetet. gasabb szempontok” érvényesítéseként a kertészetbe helyezik mondván: kapálni azok is tudnak. A szemzésre, pikirozásra és egyéb speciális munkákra megtanított dolgozókat pedig elkeli bocsátani. viszonylag nyugodtan és folyamatosan mondták el a szörnyű rémtett előkészítését bekövetkezését. A két vádlott vallomása azonban igen eltérő volt. Amikor az egyenkénti kihallgatás megtörtént, — mivel a tényállás nem volt világos — a- két férfit, akiknek nemcsak nevük azonos, hanem egyidősek is, — szembesítették. A tett elindítását és értelmi szerzését egymásra utalták a szembesítéskor. Mindketten azt. állították, állapotok A lehetetlen megszüntetésére, a város lakossága virágigónyének kielégítésére, a gazdaságos és emellett olcsó termelésre egy mód van, s ez az, hegy önálló vállalat legyen a városi kertészet Ez az álma minden szakvezetőnek s ezt szeretnék a dolgozók is. Nyugcdtabban tervezhetnének, s az önálló gazdálkodás eredményeként ésszerűbben tudnák felhasználni jövedelmüket. Az önköltség, az általános költség leszorításával olcsóbban állítható elő a virág, így több virágkedvelő ember juthat hozzá. Most rendszerint Miskolcról, Debrecenből és Budapestről szállítják egy-egy ünnep, vagy névnap alkalmával a rózsát, szekfűt s a cserepes virágot is. Persze ezek a vállalatok úgy adják át a virágot, hegy megtalálják számításukat s ehhez Nyíregyházán még 80— 100 százalékos felárat csapnak hozzá (kell fizetni a nagylétszámú adminisztrátori gárdát) s így kerül drága virág az üzletekbe. Talán lesz majd orchidea is..., A „magasabb“ szempontok 7 1 A vállalatnál túihizlalt az adminisztráció s ez igen megnöveli az általános költségeket. amiből bőven kijut a kertészetnek is. — Nagy hibája még ennek a közös tálból való cseresznyézésnek az, hogy egy kalap alá veszik az utcaseprői és féregirtói szakképzettséget a kertészetivel. S gyakran előfordul, hogy a fenti munkákban nem megfelelő munkaerőt ..maönellátás esetén ez megszűnne. Néhány szskfűházzal, s egyéb üvegalatti tér létesítésével elérhető lenne, hogy rózsát, szekfűt, jácintot, gyöngyvirágot, orgonát hajtassanak, s ezek piacra adásával elégítsék ki ez igényeket. A közkedvelt ciklámen, primula, einerária és sok más kedves téli virág olcsóbb lenne. Mint távolabbi tervekről beszéltek a díszfaiskola nagyobbításához szükséges területbővítésről, s arról, hogy szívesen foglalkoznának zöldséghajtatással és virágmagtermesztéssel is. Kevés ez, de az önállósítás után 1—2 évvel talán írhatunk arról is, hogy az orchideák is megjelennek a nyíregyházi virágboltokban. Sa> hogy a másik ötlete volt, hogy Balogh Lászlónál sok pénz van, s jó lenne kirabolni. A tett elkövetését is egymásra hárították. Az alapvető tényben, hogy mindketten közösen itatták le az áldozatot és egy szekérrel. hajtottak Tiszacsécsén át a milotai Tiszaparton, s hogy ketten dobták bele az örvénylő Tiszába,— megegyeztek a vallomások, A bíróság kilenc tanút hallgatott ki az emberölési bűnperben. Az egyik tanú. Molnár Sándor tiszakóródi lokos érdekes és a per kimenetele szempontjából jelentős vallomást tett. Elmondotta, hogy ő látta, amikor a két Tóth a szekéren ült Balogh Lászlóval, Házuk előtt meg is álltak a szekérrel Az egyik még akkor is a bort öntötte a szerencsétlen emberbe, a másik pedig a szekérbe lenyomta. Az áldozat tiltakozott, amennyire erejéből tellett. Már ekkor nagyon leitatták. Azt nem hallottá, hogy mit mondott a meggyilkolt, ellenben hallotta, hogy Tóth István József azt válaszolta, hogy „Olyan helyre visszük, Laci bácsi, ahol még nem járt.” Ez a kijelentés igazolni látszik, hogy a cselekmény elindítója Tóth István József volt, aki az előző vallomások szerint is felhívta a társa figyelmét: jó lenne „Laci bácsit” eltenni láb alól, mert rengeteg pénz van nála. A bíróság a bűnügyben újabb tanúkat hallgat ki, akik szintén hallották az érdekes kijelentést. Orvosszakértőt is meghallgatnak, annak valószínű felderítésére, hogy halott volt-e az áldozat á Tiszába való bedobáskor. A. bűnperben február 7.-éré hívnak össze tárgyalást, amikor valószíűnleg az 1 ítéletre is sor kerül.
