Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)
1956-12-22 / 297. szám
SZABÓT CS-S7ATM\R VtPB 1956. december 22, szombat A csúcsfogyasztás idején ne kapcsoljuk be a villanyrezsót és vasalót TAKARÉKOSKODJUNK az arammal Egyikünk sem szeret sötét szobában üldögélni s valamennyiünk hő vágya, hogy újra teljes lényükben ragyogjanak a nap minden szakaban a villanyégők. S még ennél is nagyobb vágy: termeljenek újra teljes kapacitással üzemeink, ne legyen baj az életet, munkát adó energiával. A mostani viszonyok között bizony takarékoskodásra, önfegyelemre van szükség. Ez ügyben hívta fel szerkesztőségünket tegnap este Román elvtárs, a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalattól. Az volt a kívánsága, hogy kérjük a következőket a lakosságtól: — A csúcsfogyasztás idején, 16 órától 21 óráig ne kapcsolják be a villanyfogyasztók rezsói- k^t. vasalóikat mert ezzel a világítási áramot' gyengítik és veszélyeztetik. Esetleg előfordulhat, hogy további korlátozásokra lesz szükség. Ennek elkerülése mindannyiunk közös érdeke. Nagyon hasznos lenne az is, ha a fogyasztók most eltekintenének a 100 wattos égők használatától is. elégedjenek meg kisebb erősségű villany- körtékkel is. Ezúton tolmácsoljuk a villanyáram gazdáinak kérését. Reméljük, meghallgatásra talál. Mindany- nyiunk közös érdeke, hogy takarékoskodjunk az árammal! Rendőrségről — ügyészségről Büntetőeljárás egy csaló boltvezető ellen Megszűnt ^ ♦ a szesztilalom ♦ ♦ /lícjfcitrfő hor van * A Nyíregyházi Borfor- ♦ galmi Vállalatnál szorgos $ munka folyt a szeszlila- ♦ lom időszaka alatt is. ♦ Amellett, hogy a pincét J átépítik — négy hatal- $ más, egyenkint 250 hek- ♦ toliteres üveghordót építenek — folyik a bor kezelése és az ezzel 'kapcsolatos munkák. A vállalat pincéjében — ez az, hielya megyét ellátja — egyelőre elegendő bor áll ■rendelkezésre. ’ Az utóbbi időkben, az ismeretes események miatt 'utánpótlást nem kaptak, ja készletek pedig fogyó- Iran vannak. Viszont raktári készlet még mindig van és az ország bortermése olyan volt az őszszel, ami biztosítja a szükségleteket. Tehát a készletek kielégítése a szállításon múlik. A karácsony közeledte megnöveli még inkább a borforgalmi vállalat forgalmát. És azt jelenthetjük: r késztetek jelentősek, s ez egyre javuló áruszállítás biztosítja a karácsonyi szükségletek kielégítését. Novák Menyhért a ke- mecsei 5. sz. földművesszövetkezeti bolt vezetője volt. Előszeretettel árusította a lisztet, rizsét és egyeb árucikkeket előre elkészített kis csomagokban. Amikor azonban a kis csomagokat lemérték, jóval kevesebbet mutatott a mérleg a kötelező súlynál. Például az 5 kilós lisztes papírzsákba 4.70 kiló, vagy 4.60 kiló volt csak. A fél kilogrammos csomagból, melyben rizs volt, 10 dekával kevesebbet csomagolt be, minden félkiló rizsnél 10 dekával csapta be a vásárlókat. Novak Menyhért hosszú idő óta foglalkozik ilyen előcsomagolásokkal. Kihasználta a körülményeket és naponként csapta be vásárlóit. A mérleget akarattal elrontotta, úgy, hogy az ugyancsak kevesebbet mért. Visszaélt azzal, hogy a vásárlók legtöbbször siettek, nsm nézték mennyit kapnak az árucikkekből, sók esetben örültek, ha kaptak az igen keresett rizsből és a mindennapi szükségletet kielégítő lisztből és egyéb fontos élelmicikkekből. A nyíregyházi rendőr- kapitányság leleplezte a lelkiismeretlen, csaló boltvezetőt és a nyomozás bevezetésével ellene bűnvádi eljárást indított. Lefülellek e*jy vásári zsetimetszőt A kisvárdai vásáron tettenértek egy veszedelmes zsebmetszőt. Pálfi Józsefné Gégényről jött a vásárra, és jelentős mennyiségű pénz volt nála. Horváth Jánosné rétközberencsi lakos, --a zsebtolvaj — már előzőleg is figyelemmel kísérte Pálfiné útját és észrevette, hogy sok pérzt lehet nála. Nyomába szegődött és amikor a vásári tolongás egész közel sodorta a pénzes asszonyhoz, elhatározását tetté váltotta. Pálfiné azonban elég érzékeny volt, és észrevette, amikor . ihúzták zsebéből pénztárcáját, melyben 1000 forint volt. A zsebtolvaj asszonyt a rendőrség segítségével sikerült lefülelni és az 1000 forintot tőle visszavenni. A kisvárdai rendőrség a zsebtolvajnő ellen büntetőeljárást tett foly Tiatra. Szurkolás Nyírbélteken J A nyírbátori járási rend- } őr kapitányság büntető elI járást kezdeményezett Ná- ♦.lás: János állami gazdasági ♦ dolgozó, Nyírbéltek Nagy♦ aszos tanyai lakos ellen, ♦ mert ittas állapotban összeszólalkozott az ugyan :sak ittas Józsa Istvánnal és rövid dulakodás és szóváltás kíséretében Józsát késével megszúrta, aki 20 napon túl gyógyuló sérülést szem dett. «-BESZÉLGETÉS a vb. új elvükével Hyíresyüáza úeltvtilis eleiétől Hol szórakozhat a nyíregyházi ember ? Ha idegenhez megyünk, ismeretien helyre Készülünk, elfog bennünket valamilyen langyos izgalom. Az ember agyaban akár a félénk kis cica a léckerítés közt, uújKaman a gondolatok: vajon hogy lesz?, mint lesz? hogyan íogaci? Minket sem került el ez az izgalom, bár úgy jöttünk a városi tanacsra, m.nt haza. Biró Lászlót, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnökét keressük, hogy mondjon néhány szót a varos Kulturális élemről, terveiről, elgondolásairól. — Biztos tájékozottságom még nincsen, hiszen csak néhány napja vagyok ebben a beosztásban — módja Bíró László. — Hogy úgymondjam a magam borén is éreztem a város kulturális elmaradottságát. Ezen a téren meggyőződésein szerint Nyíregyháza elmaradt a többi hezzá hasonló városoktól. Hát hot is szórakozhat a nyíregyházi ember? — teszi fel a kérdést. Egy pillanatig csend van. Mindnyájan azt latolgatjuk, hogy valóban, hova is mehet a szórakozni kívánó nyíregyházi ember? — Van a városban három mozi és egy kultúr- ház — felel helyettünk. A mozik milyenek? — kérdezi újra. — Kis öreg falucskákba valók, de nem egy ilyen városba. A kul- túrház? — tárja szét kér- dőleg a kezét. — Még nsm tud önállóan olyan színvonalú műsort adni, ami amellett, hogy tetszik, tartalmas és nevelő is. Ezeken változtatni kell. llol szórakozhatunk karácsonykor 'i Ezután arra terelődik a szó, hogy mi lesz az ünnepek alatt, milyen előadás, kultúrműsor lesz? — Szeretnénk, ha az ünnep második napján színvonalas műsorral szórakoztatni tudnánk a város szórakozni vágyó dolgozóit — mondotta. —• Ügy tervezzük, hogy felvesszük a kapcsolatot a debreceni színházzal és egy előadásra meghívjuk őket. Reméljük sikerülni íog. (Mint megtudtuk, másnap reggel a városi népművelési dolgozók, a kul- túrház vezetőjével közösen intézkedett is. Sajnos azonban, a debreceni színészek nyíregyházi előadásra nem vállalkoztak. A népművelés dolgozói nem törődnek ebbe bele. Kapcsolatot keresnek Budapesttel. Reméljük fáradozásukat siker koronázza.) Mi lesz a színházzal ? A színház-probléma ügye . is igen érdekli a nyíregyháziakat, de nem túizas azt mondani, hogy megyei üggyé szélesedet*. — Ugyanis a színház felépítésével és színtársulat szerződtetésével sor kerülhetne vidéki szereplésekre is. Ezért kérdeztük meg Bíró elvtársat, mi a terv a színházzal, hogy s mint gondolja a város a színház szerepét? — Első dolog, amit mondhatok, hogy a színház építésének üteme igen lassú — mondotta Bíró elvtárs, — dolgoznak, üoigoznak rajta, ue jelentősebb elorehalacust a kívül járók nem tapasztalhatnak. Meg kell gyorsítani! — mondotta. Kifogásolta a továbbiakban, hogy a színházépületet csaK szélesítik. Véleménye szerint rmodon irány ban nagyobbítam kellene. Ezután rátért a színház működtetésének dolgaira. — Szeretnénk, ha mar a közeli hónaposban szerződést köthetnénk a debreceni színházzal előadásokra. Erre ugyan még nem történtek intézkedések, de rövidesen sor kerül arra is. A színházzal kapcsolatban az az elképzelésünk, hogy eiőszor csak a debreceni színház színészeit szerződtetnénit, kamara színháza lenne a debreceni Csokonainak., Hetenként adna Nyíregyházán három előadást, a többi napokon pedig vidéken szerepelne. A későbbiekben pedig szervez-j nénk és szerződtetnénk egy állandó társulatot, mert jól tudjuk, hogy Nyíregyháza fejlődése ezt megköveteli. Ebben egyetérthetünk. Egy ipari nagyüzem létesítésének gondolata —■ Nem árulok el titkot azzal, ha elgondolásainkból annyit elmondok —• folytatta, — hogy szeretnénk egy nagyobb üzemet létesíteni városunkban. Ezzel enyhítenénk az elhelyezkedési ■ és kereseti A Sóstó és a melegvíz forrás sorsa Az elnök elgondolásai és tervei szerint Sóstónkra a megszepülés, megfiatalodás vár. Most eléggé elhanyagolt, gondozatlan és ezáltal nem büszkesége, hanem szégyene a városnak. Isme- ictes az elnöknek az a nyilatkozata, hogy „Nyíregyházát fürdővárossá kell tenni.” Ez megfontolt, reális lehetőségekkel jól számot vető kijelentés és pn gram. Ha a város lehetőségek terén meglévő bajokon. Ez viszont ismét csak azt sürgeti: Jegyen Nyíregyházán színház, jó társulat, színvonalas előadás, változatos műsor. megfő.elő hatáskört kap — erre megvan minden remény — akkor lesz elegendő gazdasági erőfo.rés e szép terv megvalósításához. A természeti lehetőségek jók: van Sóstónk és van egy hőforrásunk. Azt kell tehát kidolgozni, hogyan lehet kis áldozattal jövedelmezően és a dolgozók igényeinek megfelelően felhasználni ezeket. j piciny, csizmás és •bakancsos Iá- bacskák makacsul tapodták a sarai a, korareggeli órákban. Ahogy fogyott a távolság az otthon és kis tanyasi iskola között, úgy szaporodott a száma az iskolába igyekvőknek. Vidám hangulatban, élénk csevegéssel telt el az idő az úton. Ma mennek utoljára az iskolába és holnap kezdődik az alig várt karácsonyi vakáció. Ha nem is lesz olyan szép mint máskor, de a hógolyózás és lióember-csinálás helyett sok más izgalmas öröm vár rájuk. Hrenkó Bandi köszönés nélkül állt be a sor végére és ugrált át a többiekkel u sártócsákon. Szomorú arccal, nehéz szír vei indult el az isko ha. Özvegy édesanyja már két hete nyomja az ágyat. Meleg szoba, jó élelem és orvosság kellene, de nincs miből ezt meg enni. Matt negyedik üveg baracklekvárt bontották Jel, hogy legyén mit enni. Két hete tartoznak már a boltosnak is a hitelbe kapott kenyerekért. Nincs tüzelő, nincs petróleum, kölcsönbe sem kapnak már semmit. felszámít a kisfiú szive, ha a vaká- dóra gondolt. Máskor már hetekkel karácsony elült együtt írták meg édesanyjával a levelet a Jé’-uskának, hogy mit hozzon majd. Máskor ha jó idő volt. elkísérte édesanyját a városba az ügyvédékhez, s ő is ott ült a mosóteknő mellen egy sámlin, amíg anyja kimosta a sok szennyest. — Most mindenről le kell mondania. Talán nem is fájna annyira, Jliéq is Les z ha a többiek nem beszélnének róla: Mit fognak kapni és csinálni karácsonykor. A gyerekek jókedve határtalanná nőtt az iskolában. Szünetről-szünetre magasabbra szökött a jókedv. Bandi azonban szerényen húzódott meg a tanterem sarkában és egykedvűen majszolta lekvúro: kenyerét. Az utolsó óra után mind a nyolc osztály feszült figyelemmel, néma csendben üli helyén, a meleg tanteremben. Elöltük a terem jobb sarkában hatalma ? mézesekkel és szaloncukorral díszített karácsonyfa állott. Irmus néni, a tanítónő megilletödve lépkedett végig a padsorok között a katedráig. Halkan szólalt meg, meleg kedves hangján: — Üljetek le gyerekek! Figyeljetek rám, most mesélni fogok nektek. Mielőtt elkezdett volna mesélni, sorba meggyújtotta a karácsonyfa gyertyáit, s az apró kis lángok öröm és szereid fényei ott csillogtak a tiszta, ártatlan gyermekszemekben. A meghitt csendben Irmus néni szavait úgy hallgatták, mintha egy jóságos tündér mesélne most egy szegény özvegy édesanyáról, ki nagyon so- kat áldozott kislányáért, hogy tanulni tudjon. Az a kislány igen sokat éhezett, nélkülözött és szenvedett, amíg felnőtt. hatáeső tuj Éveken át távol volt édesnyjától, csak karácsonykor ment mindig haza a kis ráiosszéli nádfedeles házikóba, hogy a Izarácsonyfa pici lángjai és az édesanya féltő szetelete mellett megmelegedjen. Olyankor elfelejtett minden rosszat, egyformán szerette az embereket és minden nagyon szép volt számúra. Mire kész ember tanítónő lett a kislányból, mér nem volt kihez elmenni a szeretet ünnepén, nem volt kinek visszaadni a sok szereta- tet és odaadást. Azóta minden karácsonykor fenyőágakkal takarja be édesanyja sírját. — De nektek mindnyájatoknak él az édesanyátok, szeret és áldoz értetek, hogy szép karácsonyotok legyen, meleg ruhában járhassatok iskolába. Szeressétek hát ti is nagyon őket, A tanító néni szavai < pró gyémántokat, a meghatottság könnycseppéit csalták a gyermekek szemébe, s csak egyedül a jóságos Irmus néni vette észre, hogy egy barna buksifejecske eltűnik a sorból, s a padra borulva, keservesen zokogni kezd. IJ renkó Bandi kicsiny gyermekszíve 11 csordultig telt fájdalommal. Édesanyjára gondolt, aki most betegen feleszik a hideg szobában és álmodik a szép karácsonyról. S amikor eszébe ötlött, hogy talán az ő anyukája sem sokáig cl már és több karácsonya nem lehet, — a todeát szorongató sírás keserves zokogás ban tört ki. Irmus néni szerető kezének simogató- sát érezte fején, s ez olyan jó, olyan megJ nyugtató volt. S ezután olyan csoda történt, amilyetI még mesében sem hallott. A többi gye-* rekek körülállták a padot, amelybari ült, és ügyetlenül simogatták könnyeiti arcocskáját. — Ne sírj Bandi, nektek is lesz karfa csonyfátok — most nem osztjuk fel aj szaloncukrot, meg a mézeseket. Fával együtt elvisszük hozzátok. Úgyse soli jutna egynek belőle. Ugye eljössz hoz-1 zánk karácsonykor ebédre? — Viszünk ám édesanyádnak is, jó? — kiabálták túl egymást a gyerekek. J rmus néni könnyes szemmel, szót- tanul figyelte gyermekeit és szírében olyan nagy boldogságot érzett, szinte azt hitte, megreped. Percek alatt csomagba kerültek a mé- zesek, a szaloncukrok és elindultak a gyerekek örömmel és büszkén, szívük-' ben tiszta gyermeki szeretettel a Hren-1 lcóék háza felé, hogy boldog örömet szí-1 rezzenek egy szegény családnak. Bandi most már nem kerülgette a sarat. Arko.i-bokron keresztül futott, hogy, minél hamarabb otthon lehessen. Sirt és kacagott egyszerre, amikor átölelte édesé anyját: — Látja édesanyám, mégis lesz karácsonyunk! 2
