Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. december (13. évfolyam, 279-302. szám)

1956-12-24 / 299. szám

6

SZABUl-Ca-SZ.V rjlAH VEPI

195tí. december 24, hétfő

NAGYJAINK ARCKÉPCSARNOKÁBÓL

ÄKEKIÜOL

KEVESET EESZÉLTÜMEC...

A szabolcs-szatmári táj bővelkedik méltó elődökben, igazán emberi, haladó nagyságokban. Az elmúlt terhes évtized gondjai, bűnei közt azonban csak hellyel- közzel léptünk be nagyjaink pantheonjába s akkor is csak a legnagyobbakhoz: Esze Tamáshoz, Bessenyeihez, Jósa doktorhoz, Zalka Mátéhoz és Szamuelly Tiborhoz fordultunk erőgyűjtés céljából. A többi nagy haladó férfiú neve talán eszünkbe se jutna már... Az ünnepi gyertyácskák fényében idézzük fel néhány elfeledett . nevét. A szeretet és hála fénykévéjéből, amely most jobban buzog a fenyőillatos légkörben — talán c dicsőknek is juthat egy-egy szikrácska. Hiszen meglehet — annál, amit adunk — többet kapunk vissza..:

Korányi professzor,

„a magyar betegség" megfékezne

Korányi Frigyes (1828— 1913) hosszú életének minden szakaszában példaképpen állhat a mai nemzedék előtt. Ifjúsága céltudatos, szívós tanulással telt el az egyik legma- gasztosabb életpályára. Orvos akart lenni és elmondhatjuk, hogy az orvosok orvosa le,f Nem volt pedig könnyű a ma. «•■ár ifjúnak abban az időben — az egész ma/yar hazára nehezedő kettős elnyomatás keservei között célhoz jutni. De ő mindig tudni, mit kell tennie.

Amikor Petőfi „Talpra magyar'‘-ja végig viharzott a rab országon, az orvostanhallgató Korányi is odaállt a szabadság kivívásáért indított harc zászlaja alá és a márciusi ifirkkal együtt elismételte a szent esküvést: „Rabok tovább nem leszünk!“ A március 19-i küldöttség tagjaként őt is Pozsonyba küldte a hazafiúi kötelesség. Majd a szabadságharc véres mezőin tűnt fel, mint a sebesültek gyógyítója, reménykeltője.

Világos után a rémuralom idején folytatta orvosi tanulmányait, de izzó hazaszeretete miatt sok üldöztetésben részesült. Egy alkalommal diáktüntetést szervezett egy bebörtönzött tanár kiszabadításáért. Ezt. a császári zsarnokság nem felejtette el. Amikor 1851-ben sebész- doktorrá avatása után Bécsben akarta tanulmányait tovább folytatni, összeesküvéssel vádolva kitiltották mindkét fővárosból. Előbb Nagybányára internálták, majd engedélyt kapott szülőfalujában, Nagykállóban a letelepedésre. Otthon nehéz viszonyok közt képezte magát és gyógyította a betegeket egyre nagyobb sikerrel.

Orvosi tudományának és emberi jóságának híre csakhamar elterjedt az egész megyében. Ekkor hívták meg megyei orvosnak, ahol rövidesen kórházi főorvos lett. 3 év alatt Pestre is eljutott a híre és 1864-ben a fővárosba hívták egyetemi magántanárnak. Itt 2 év múlva belgyógyászati tanszéket kapott.

Klinikája meglehetősen ósdi felszereléssel rendelkezett, mégis új korszakot nyitó munkásságot volt képes folytatni a belgyógyászat terén. 1880-ban saját tervei szerint felépült intézetében harcba indult a fertőző betegségek ellen is. Megteremtette hazánkban az első tüdőgondozót. ahol elévülhetetlen érdemeket szerzett a „magyar betegség“, a tüdővész megfékezése terén.

Korányi Frigyest a népért érzett felelősségtudata, mély tudása, önálló gondolkodása, biztos keze és emberismerete lenyűgöző hatású orvosnevelővé tették. A nevelés legfőbb eszközének a személyes példát tartotta, amellyel tanítványai ezreit nyerte meg a magasztos célra. Még öreg korában is a jövőbe tekintve és bizakodva tevékenykedett fáradhatatlanul a nép egészségének szolgálatában. Ezt egyik híres mondása tükrözi leghívebben: „Az

öregkor legnagyobb gyönyörűsége — a fiatalságban való gyönyörködés.“

Farkas Fér©sic.

A XIX. század elején nehéz volt a magyar paraszt sorsa Fehérgyarmaton is, mint mindenütt az egész országban. A későre húzódott feudális viszonyok közt elavult termelési módszerekkel és ósdi eszközökkel mind a szabad paraszt, mind a job- hágy csak szűkösen tudta biztosítani családja megélhetéséi. A különféle földesúri kötelezettségek és állami adók úgyszólván a szájuktól vonták el a falatot. Fehérgyarmat nam- fia, Farkas Ferenc ügy vő 1 jól látta ezt, hiszen a népből nőtt ki. köztük élt.

A törvényadta jogok Szűk lehetőséget adtak a

lakra, majd Debrecenbe küldte a kis Zsigát tanulmányai folytatására. 17 éves korában azonban a fiú rádöbbent, hogy a szülői szándék és a mind gyakrabban hangoztatott „papos külső“ ellenére, semmi vonzalmat sem érez a szószék iránt. Annál inkább kívánkozik a világot jelentő deszkákra. Igehirdetésre vágyott, de a magyar nyelvért és a nemzeti művelődésért. El is szegődött nyomban vándor- színésznek.

Abban az időben a színészi pálya lenézett és nyomorúságos élet volt. Szentpétery a nélkülözés éveiben sem hátrált meg. Négy társával együtt nyomorgóit a színházi öltöző szűk fülkéjében, mert rendes lakásra nem telt. Az étkezése is bizonytalan volt. Többször előfordult, hogy éjjelente a konyhakertekből csent sárgarépát, hogy azzal csillapítsa korgó gyomrát. Mégsem fordult vissza a nehéz útról a papi kényelembe.

Nem tudományosan tanulta ki a szinészetetSzakmájához való lángesze és finom műérzéke azonban pótolta a hiányt. Fokról-fokra képezte saját magát, tanulmányozta a színészeket és a közönséget, így alakult ki benne az élethű jellemábrázolás képessége. A régebbi magyar élet jellegzetes alakjainak remekbe formálásával ért el művészete csúcspontjára. A klasszikus figurák mesterei meg- elevenítésével (Pl. Falstaff) csakhamar országos hírnévre emelkedett. Rajongtak érte kollégái és közönsége egyaránt, mert művészi zsenialitása határtalan jósággal és emberszeretettel párosult. 1837-ben a Nemzeti Színház egyik alapító tagja lett és maradt korán bekövetkezett haláláig.

Szentpétery nemcsak gazdag színészi képességével, hanem rendezőként, színdarabíróként és fordítóként is igen sokat adott a modern színházi kultúra kialakításához. Büszkeséggel és tanulékony elmével fogadjuk szivünkbe megyünk nagy fiát.

Böszörményi László,

a 48-as képrisslft

BAJCSY-ZSILIKSZKY ENDRE

halálának évfordulója

1944 december 24-én végezték ki a beregi vidék rettenthetetlen lelkű, bátor szavú, hős magyar fiát: Bajcsy-Zsilinszky Endrét Szálasi hóhérjai.

Bajcsy-Zsilinszky Endre emléke, neve különösen élénken él a mi megyénkben a beregi részen, amelynek országgyűlési képviselője volt. Emlékét ez a vidék szeretettel őrzi ma is. A tarpai öreg temetőben alussza örök álmát » magyar ellenállási mozgalom egyik legnagyobb alakja, akinek élete, halála örök emlékeztető lehet minden kor magyarja számára. ______

cé l&ny&la

Kopócsapáti szülötte. Petőfivel egyidős volt. Mint jogász, a forradalmi ifjúság soraiban harcolt Kossuth zászlaja alatt. Fegyverrel vett részt Budavár, majd Komárom ostromában. Itt kapott menlevelet, mint honvéd- százados. Fegyelmezett — a haza érdekének minden egyéni érdeket alárendelő — kemény ember volt. Később Szabolcs megye főjegyzője, majd a káliói kerület képviselője, a 48- as párt egyik országos vezére lett. A kossuthi eszmék mellett élete végéig kitartott.

1307-beji alapítója és szerkesztője lett a Magyar Üjságnak. Egy' alkalommal közölte lapjában Kossuth egyik levelét, amiért a népelnyomó Habsburg rendszer börtönbe záratta, ahol ismeretlen körülmények között rövidesen meghalt.

Méltóan őrizzük nevét nemzetünk hős mártírjai között. : :

Simoxiyi óbester

bámulatos pályaluiása és szomorú sorsa

a sáfárkodó magyar gazda

Az elhivatottság és a zseniális tehetség sok nehézség fölött aratott győ- /odelmének fényes példálát szolgáltatja Szcntpéteparasztság hathatós védelmére. Farkas Ferenc ezért úgy igyekezett rajtuk segíteni, hogy szóban és írásban tanította a parasztokat és a munkásokat az okosabb gazdálkodásra, az ésszerűbb termelésre és a jobb életmód kialakítására. Több cikket és könyvet írt, amelyek közül egyik legjelentősebb műve: „A sáfárkodó magyar gazda‘‘. Az ipar fejlesztésének kérdéseivel is foglalkozott. Sokat tanult és tudását igyekezett az egész nemzet hasznára alkotó módon átadni. Egy elmés szerkezetű búvárharang feltalálásával is ismertté vált a neve.

Vitézvári Simonyi József (1771—1832) — akit

katonái és a hősiességet tisztelő magyar nép Simonyi óbester néven őrzött meg — szintén megyénkben, Nyírtasson született. Apja taníttatni akarta, de a fiú szive mindenáron a huszárokhoz húzza.

18 éves korában Pancso- vánál a török elleni harcok soránt tűnt ki. Az ezután kitört francia háborúban már őrmesterként vett részt. 49 éves koráig — kisebb megszakításoktól eltekintve — állandóan a harcmezőn élte bámulatosan vakmerő és vitézi hőstettekei teli életét. A franciáknak valóságos réme lett. Elegendő volt puszta nevének megemlítése, azok már menekültek mindent hátrahagyva. A történelem sok nevezetes rajtaütését jegyezte fel, amiért számtalan magas kitüntetést nyert. A

Mária Terézia rend mellett több külföldi fejedelemtől is kapott hasonló magas kitüntetést. Katonai rangjában ezredesig vitte és báróságot is ka- liott jutalomként.

1820-ban, 49 eves korában megnősült, de csak 8 í éven át élvezhette a zavartalan házasélet nyugalmát. 1828-ban ismeretlen ok miatt felfüggesztették minden hivatalától, 4 év múlva pedig visszavonták valamennyi érdemét, címét és rangját és súlyos várfogságra ítélték. A legendás hős — talán nyomasztó lelki válsága, talán erőszak következtében még ebben az évben, 1832-ben befejezte életét.

A kétfejű sas urai ilyen véget szántak annak a rendkívüli magyar hősnek, akinek vitézségét messze földön csodálták cs méltányolták.

T/igilia estéje volt.

* Anyánk kivételével a kemence padkáján ültünk, ö már szürkületkor meggyújtotta a petróleumlámpát, majd ollót, cérnát fogott és minket a sötétbe hagyott. Sötét srobában n irrtet ak a gyermek, de a icincit is jobban érzi magái, ha beszélget. 'íkkor este különösen bőbeszédű volt a különben szűkszavú aoánlc. Mi legjobban azt firtattuk, hogy a betleheme:,eh miért kerülték el a mi házunkat.

— Láttátok-e milyen magas volt a betlehemi angyalok süvegje?

— Láttuk — válaszoltuk kórusba.

— Azért mennek a nagy házakhoz, mert ott a gej randa nem veri le a sapká- ! jukat, de nálunk..; j — Hát az öreg pásztor nagy bundáját láttátok-e?

— Azt is láttuk — bizonygattuk valamennyien.

rTudjátok, ahova bemen•* nek, ott az öreg leteríti a bundáját, aztán ráfekszik. Nálunk az ágy, meg a kemence között nem fér el egy szétterített bunda.

— Miért nem hívta be édesapám az udvarra őket, hogy megláthattuk volna legalább a kisjászolt, meg benne a jézuskát?

— A betlehamesek pénzért játszanak — mondta ki keserűen végső érvét apánk.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem adtunk nekik pénzt, már nem kellett válaszolnia, mert közbe nyílt az ajtó.

— Kintről kutyaugatást, meg szánkó csilingelést hallottam — toppant közénk vidáman anyánk. — Én úgy hiszem, nem messze járhat már a mi házunktól sem a jézuska.

A lámpát az asztalra tette, elfújta és csendre intett bennünket. Hallgattunk. Néhány pillanat múlva megszólal apánk.

Megyénk eme nagy emberei igaz hazafiak voltak. Az orvos, a közgazdász, a színész, a képviselő és a katona egyaránt hozzájárulták ahhoz, hogy a magyarság megmaradjon és fejlődjön a kettős elnyomás igája alatt is. A nép javára munkálkodtak fegyverrel, tollal, munkával és nevelő szóval — aszerint mikor melyikre volt szükség. Példájukból okulva elmondhatjuk, hogy ma az az igazi hazafi, aki alárendeli egyéni érdekeit, erejét, fegyelmét, tudását és munkáját népünk egyetemes érdekeinek. Ez pedig az adott történelmi időpontban azt jelenti, hogy végezzük rendben a munkánkat ott, ahová állított bennünket az élet olyan fegyelmezetten és ügyszeretettel mint Korányi professzor és a többiek tették.

ZAJTAT ANTAL

Tfn is hallom már a csengettyűszót.

Azzal kifelé indult. Mi még ekkor nem hallottuk, de boldogok voltunk, hogy ők már hallják. A legszebb várakozás pillanatai következtek. amikor mi is meghallottuk a csengőszól. Egyszeresek halkan, nyikorgás nélkül nyílt az ajtó és a várt karácsonyfával apánk állt előttünk.

— A jézuska nem jött be, sietett tovább a többi jó gyermekhez —mondta olyan vidám, olyan finom hangon, amilyet még nem igen hallottunk tőle.

Körülálltuk az asztalra tett fát és szótlanul néztük, hogyan hintáznak az égő gyertyácskák a zöld ágakon. Megkezdtük a szaloncukrot, a. diót és az almát számolgatni. Almából mindnyájunknak egyet, dióból pedig kettőt hozott a jézuska. Közbe három irka és három ceruza került a karácsonyfa alá.

— Látjátok, azt is tudja a jézuska, hogy az őszön vett irkát teleirtátok már — próbálta fokozni örömünket anyánk.

Reggel az első tekintetünk a karácsonyfára, a ceruzákra, irkákra szállt. Utána sorba elmondtuk, hogy melyikünk mit álmodott. Én, meg Laci öcsém a belle- hemeseket láttuk.

Pista öcsém azt álmodta, hogy neki a jézuska igazi cipőt hozott, újai. Olyan szépet, amilyet a főjegyző úr fia kapott mikuláskor. '

1} eggeli után arról be- 1 szélgettiink, hogy milyen jó lesz a karácsonyi szünet után iskolába menni. Ha kérdezi a tanító úr, hogy kinek nem hozott semmit a jézuska, nekünk nem kell felállni, mint tavaly.

Égyszcrcsak hangos, csizmás dobogásra leltünk figyelmesek. Karácsonynapján szokatlan, hogy valaki zavarja a családias együtt- létet. Az a közerkölcs, ho'jy ilyenkor mindenki legyen az övéi között. A zajra anyánk, szaladt az ablakhoz, hogy kinézzen.

— Cserepes Tóth Zsiga — mondta reszkető hangon.

— Vidd gyorsan a kamrába — nyújtotta, apánk anyánk felé a karácsonyfát.

Csak az ajtóig jutott, ott már szembetalálta magát Cserepes Tóth-tal, aki az ajtót sarkig nyitotta és megállt a küszöbön. Mázsás alakjával, vastag biránybé- léses kabátjával úgy megtelt az ajtónyílás, hogy csak a csizmaszáránál láttunk ki a konyhába.

'T'udiam, hogy egy gaiy- lyat nálatok is megtalálók, tolvajok! — kezdte minden köszönés nélkül a kiabálást. — Valamennyi koldus tőlem lop a kölykei- nek karácsonyfát!

— Zsiga bácsi, ne a gyerekek előtt! — ugrott fel apánk az asztaltól.

— Nem most kellene azt szégyellni — fújta tovább a magáét. Ha aratásért, vagy harmados kukoricáért jöttök, akkor jó Zsiga bácsi, de lopni, azt meg tudjátok.

Apámnak földbegyökerc- zett a lába. Pedig már azt hittük. hogy most neki ugrik Cserepesnek. Nem tette. Ránk nézett és egy nagyot sóhajtott.

— Ha azt. oltárod, hogy ne szólja!; a csendőröknek, ■ két napot dolgozol ezért a fáért — bökött anyánk felé a nagy szőrös kezével és ezzel berántotta az ajtót.

Mi dermelten álltunk, egy hang nem jött a szánkra. Anyánk pedig zokogva rogyott a kemence padkájára. s az elérőt lenedéit kezéből kiforduló karácsonyfa görögve bukdácsolt az ágy lábáig a nyirkos, döngölt agyagon.

CSIKÓS BALÁZS.

ry Zsigmond (1798—1858 a rohodi kálvinista pap fia. Apja utódjának szánta a papi hivatásban. Ennek megfelelően Sárospa.

S x ® n t p é $ ® t y ,

3 színésze! úttörője