Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)
1956-11-28 / 276. szám
1936 november 2S, szer dl SZABOLCSSZAl'.MAn XEPB íl Hí idegbetegségek okairól - tjj „virágoskert“ Hyírbátorban - Ki az igazi gazdája a kccsordi kastélynak? Látogatás néhány megyei egészségügyi intézetben Néhány. nappal ezelőtt útra keltünk és meglátogattunk néhány megyéi egészségügyi intézetet: hogyan vészelték át az eseményektől terhes napokat, nincs-e valamiben hiány. S arra is kíváncsiak voltunk: mint vélekednek az orvosok? Kisebbfajta felfedező út volt ez. M«iy károkat okoz az alkoholizmus az ideggyógyász mondja A nagykállói ideggyógy- mlézetben a rendes mederben folyik a gyógyító munka. Mi változás van? Alakítják az öreg épületet, új konyhagépeket szerelnek. Az orvosok zökkenő nélkül végzik feladatukat. A betegszobákat járva, amelyekben hangosan üvöltöző súlyos elmebetegek, összefüggéstelen szavakat mor- !moló szerencsétlen élő-ha- 'lottak vannak, állandóan az a kérdés motoszkál bennünk: „Mi az oka?” Ezt kérdezzük akkor ' is, amikor az idegosztály dolgairól beszélünk. Az ideggyógyász őszintén válaszol, ■nem kerülgeti és nem szé- pítgeti a dolgot: :— Nagyon sok áldozata van az alkoholizmusnak. Ha minden jelentkező fér- jfit fel. tudnánk venni az intézetbe, akkor az alkoholisták tennék ki a kezeltek nagyobb százalékát. Miért? Nem egyszerű erre válaszolni, sok oka lehet. De az okok között ott volt az a bürokratizmus, amely terveket írt elő a szeszfogyasztásra is. . A tervhivatal szinte maga terjesztette az alkoholizmust! Ezt is elmondta az orvos: — Az utóbbi években az idegbetegek nagy százaléka a munkás- és parasztkáderek soraiból került ki. Ezek az emberek vagy azért mentek tönkre, mert a nép ellen kellett tüzön- vizen keresztül végrehajtani, hajtatni rendeleteket, instrukciókat, vagy azért, mert képességükön felüli munkát, szellemi tevékenységet követeltek meg tőlük. —Mindebből le kell vonni a tanulságot — ezzel búcsúzunk az intézettől, amely ma már valóban kórházi intézet. Valamikor tébolyda volt, most már kórházi gyógyszínvonalon foglalkozik a betegekkel az elme és idegosztályon egyaránt. Ezzel van összefüggésben az orvosok kérése: az illetékesek a vöröskeresztes adományokból juttassanak számukra több gyógyszert, különösen Se- venalt . . . Ahol örömet jelemének a költözés gondjai A nyírbátori csecsemő otthont keressük. Űj helyen, a mintegy 700 ezer forintos költséggel felépített épületben találjuk meg a 104 gyereket, apró lurkókat, lánykákat, fiúcskákat. Valóságos virágos- kert ez. Ott topognak flanel ruhácskáikban az új szobákban, hintalovon nyargalnak és a nagy ablakokon napfény árad be. Lódy doktort, az intézet vezetőjét a költözési gondok sűrűjében találjuk: hogyan oldja meg a mosást, mert a mosókonyha még a régi épületben van, hogyan szárítsanak és így tovább. De mégis örül, nagyon örül, mert a régi épület dohos, egészségtelen, füst- gázas levegőjéből elhozatta „gyermekeit” ebbe az új, nagyszerű otthonba. Ez az épület igazán otthona lesz az árva, elhagyott kicsinyeknek s nem érzik majd olyan keserűnek, fájdalmasnak a szülőt- lenséget. tcsen, mi van most a járvánnyal. A járási tiszti orvos megnyugtató válás t ad: — A végén járunk. Álig van hetenként 1—2 megbetegedés. Lassan megszűnik. Valamit a kórházról: meglepően, az első szem- pillantásra észrevehetően nagy rend és tisztaság van itt. Nyugtató zöld falak, vi- : ágok, növények, fegyelmezett munka. Ez a jellemző. Egyszóval külsőleg úgy tűnik, mintha nyomtalanul szálltak volna el a napok az intézet feletti Maga az igazgató is bizonygatja, hogy semmi, de semmi nem történt. Engsdelmet kérek, de vitába szállók az igazgatóval. Annál is inkább, mert valahogy nem esett jól, hogy minden egészségügyi intézetnél hasonlóképpen fogadtak bennünket: „itt nem történt semmi . . .” Szinte mentegetőzésszerűen. Pedig meggyőződésünk, hogy Valami azért mégis történt. Valamit mégiscsak vártak orvos barátaink is a forradalomtól, nekik is vannak elgondolásaik, terveik, mint ahogy nekik is voltak keserveik, fájdalmaik a Rá- kosi-önkény alatt. Miért félnek erről beszélni? Miért olyan tartózkodóak? Dolgoznak a dohánygyárak A dohányfermentálógyár dolgozói tegnap reggel teljes létszámmal megjelentek az. üzemben a munka felvételére. Az üzemi munkás- tanács elnöksége a szak- szervezettel, valamint a műszaki vezetőkkel karöltve | kisebb csoportokban rövid megbeszéléseket tartottak. A dolgozók elmondották, hogy jogos ' követeléseik mellett továbbra is kitartanak, de a sztrájkjog fenntartásával azonnal felveszik a munkát. Hangoztatták, hogy követeléseik teljesítését csakis a termelés normalizálása biztosítja. Ennek megfelelően úgy döntöttek, hogy a sztrájk okozta anyagtorlódás megszüntetésére a gépi fermentálóban két műszakot indítanak, hogy az anyagveszteségeket a legminimálisabbra csökkenthessék. így döntöttek még a nyíregyházi, a miskolci, a rakamazi, a nagykállói, a kisvárdai, és a vásárcsna- mé'nyi dohánybeváltó üzemek dolgozói is. 52 teherkocsi élelmet — burgonyát, kenyeret, almát, baromfit stb. szállított eddig Budapestre a Vörös- kereszt megyei alapszervezete. Ezen a héten * 15 teherautóval küldenek ismét. Rendszeresen ad áramot a í iszalöhi Vízmű Tiszalökön, a vízmű dolgozói a legnehezebb idő- szakuan is helytálltak. Tudták, liog-y megyénk szén- hiánnyal küzd és ezért rendszeresen, pillanatnyi megszakítás nélkül dolgoztak. Ügy szervezték meg a munkál, hogy egy perc kiesés nélkül tudják adni a legnagyobb mennyiségű áramot, amire megyénk iparának és közvilágításának szüksége van. Dicséret illeti ezért a vízmű valamennyi munkását. Óvjuk meg a tél pusztításaitól a nyíregyházi színházat Minden kultúrát szerető, opera, operett, és hangverseny után rajongó nyíregyházi örömmel látta amikor a Bessenyei téren keresztül haladt, hogyan épül városunk színháza. Sokan már képzeletben ott ültek talán a nézőtéren s élvezték az Othellót, Verdi Trubadúrját, vagy éppen a Csárdáskirálynőt. Ahogy épült a színház, magasodtak a falak, s már nemcsak a körvonalait látták a város egyik kultúrközpontjának. hanem a megvalósuló tervet is, hisz napról-napra szemük előtt bontakozott ki a nemesvonalú kultűrcent- rum — úgy növekedtek a remények is. Az utóbbi hetek óta azonban csend honol az építkezésnél. Az állványok némán merednek az ég felé, nem csattognak a szeker- cék, a kőművesek is letették a malteros kanalat, s hó lepte be a tetőszerkezetet, amelyet fáradságos, al- kótó munkával építettek* Most az idő vasfoga marja, tépázza, eszi a nemes munka eredményét. A dolgozók , fillérjeiből épült és épül a színház* Minden becsületes ember • nek érdeke, liogy »«né. előbb felépüljön, s az e^L-.. befektetett ' forintok no vesszenek kánba. Mentsük «mj menthető. Ehhez újból' csattogni kell a szekereiknek, • gondoskodni keli arról, hogy a tető- szerkezetet megvédjék, kátrányos lemezekkel fedjék be. Amir most megvalósíthatunk azt ne halasszuk el holnapra. Ez a .színház építésén dolgozó -munkásoktól függ, akik, nyilván tudják, hogy minden, perc drága, hisz nincs a munkáshatalomnak kidobni való pénze* (s. k.) «ven grsii Hívta Növekednek a Magyar Szocialista Munkáspárt helyi szervezetei A paralizis elleni küzdelem hősei között A mátészalkai kórházban vagyunk, a gyermekpara- lizis elleni küzdelem hősei között. Ebben a nagy harcban különösen Braxatórisz Rudolf gyermekgyógyász tűnt ki áldozatkészségével — de vele együtt az egész kórház dicséretet érdemel. Az első kérdés természeVégül Kocsordra érkeztünk, a megye egyik tüdőszanatóriumába. A kastély valamikor gróf Tisza Lajosé volt. Luxuskastély. Olasz építőmesterek építették, de úgy, hegy bírja ki még a földrengést is. Most szabolcsi-szatmári tüdőbetegek gyógyulnak itt. Munkások, szegé nypa rasz tok, tisztviselők, akik oly sokat szenvedtek a múltban a tüdőfaló homokon. Ki érdemű hát meg a kastélyt? A gróf-e vagy Zsuzsi néni, a sóstóhegyi öreg paraszi- asf’ony? ' ’' valaki még tépelődik szór, hogy mi lett volna jobb: az ellenforradalom-e, vagy a Kádár-kormány, akkor gondoljon Zsuzsi nénire, aki boldog, mert bízik abban, hogy meggyógyul. Nem állt meg a munka a Kállósemjéni Állami Gazdaságban Estére járt már az idő, «mikor hazafelé jövet bevetődtünk az állami gazdaság udvarára Kállósem- jénben. Papp István üzemegység-vezetőt a kastélyban találtuk, ’az irodái-; melletti lakásán. Elmondta szépen, mi újság a gazdaságban. — Nálunk sem volt könnyű mostanában, annyi bizonyos, kezdi beszélni nagy lendülettel. De nincs baj a gazdaságban. November 20. óta 80 hold búzát vetettünk el a Kállai út mentén, a Pap-tagban. De hányszor megzavartak bennünket! Teherautókkal jöttek, a levegőbe lövöldöztek, hogy hagyják abba a munkát, sztrájk van. Udvari bácsi, Tóth Pista kétségbeesve jöttek: „Pista bácsi, nem tudunk dolgozni, mert minden percben kivernek bennünket a munkából!“ Mondtam nekik: Emberek, tartsunk ki, mert jövőre is enni kel: a népnek.” Úgyhogy 28-ra mégis elvetettünk. így volt a burgonyaföldelésnél is. 3000 mázsa elit vetőburgonyát kellett elföldelni. Megszólaltatták ■»ellettük a pisztolyt, hogy hagyják abba a munkát, ha nem akarnak bajba kerülni. A garázda emberek így akarták megcsúfolr.i nálunk a forradalmat. A községben még a 48-as emlékművet is ledöntöt- ték. A magtárunkban 1000 q búza és 800 q rozs volt. Erővel fel akarták türm', szét akarták hurcolni né- hányan a terményt. Nehezen lehetett szót értetni velük, hiszen állandóan itatták őket. De sikerült • megőrizni a terményt, fejadagon kívül nem adtunk ki belőle, Megáll a szoba közepén, elgondolkoci-, aztán hirtelen felvágja a fejét. — Ma reggel mérges voltam, összevesztem az agronómussal, aztán berúgtam. Nem titkolok én semmit, ezt i s megmondom. Azt mondta, hogy nem kellett volna annyi embert dolgoztatni. Hogy még sepregetésre is beállítottam embert. Hát nem az volt a legfontosabb, hogy megmaradjon a fegyelem, a rend, a gazdaság vagyona, hogy a munka menjen?! Legyint egyet. Mindegy, az a fontos, hogy most csomagoljuk a Jonathánt. 20 vagonnal készítünk most Nyugat-Némeíországnak, Svájcnak, meg Finnországnak. Csak kijusson, .pert ha valamikor kellett, akkor most nagyon kell a valuta, A mátészalkai járásban 30 helyen alakult meg a Magyar Szocialista Mun- j káspárt helyi szervezete, j Ezek az alapszervezetek I több mint 540 tagot szám- j Iáinak. A párt soraiba 11 pártonkívüli is jelentkezett, akiket felvettek. A nyírbátori járásban 15 alapszervezet működik 2C0 taggal. A kislétai Rákóczi TSZben az MDP-nek 21 tagja volt. A Szocialista Munkáspárt megalakulásakor valamennyien felvételüket kérték a rregújhedó pártba. Penészleken 9 taggal alakult meg a párt helyi szervezete. Az Encsencsi Gépállomáson 20, a Nyírbátori Gépállomáson pedig 30 taggal I alakult meg a pártszerve- ! zet. A nyírcsászári Haladás TSZ-ben 6 tag szervezi a j Szocialista Munkáspárt ht- I lyi szervezetét. A vásárosnaményi járásban 22 alapszerve::e!e van a pártnak. Ezek több mint 450 tagot számlálnak. A párt erősödését mutatja, hogy itt is többen kérték felvételüket a pártba a pártonkívüliek soraiból. A gyürei Béke TSZ-ben is megalakult a pártszervezet 22 taggal. A Nagyvarsányi Gépállomáson 20 tagja van már a Magyar Szocialista Munkáspártnak. A Vásárosnaményi Téglagyár munkásai közül 15-en léptek a párt soraiba. A bányászokon és a vasutasokon múlik az export alma mielőbbi elszállítása A mezőgazdasági igazgatóságtól nyert fésülés szerint november 26-án értekezletet tartottak Budapesten a gyümölcstermesztési és kereskedelmi szervek szakembereinek részvételével az export alma elszállításának megindítása érdekében. Az illetékes szakembereknek az a véleménye, hogy az export alma elszállítása tovább nem halasztható nagyobb károsodás nélkül. Megyénk ióldművesszövet- kezeteicek hálózatában 5-800 vagon készárut tárolnak. Az Dicséret és megbecsülés illeti a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat dolgozóit A forradalom kezdete óta egy percre sem szüne'.elt a Sütőipari Vállalat tizemében a munka. A vállalat valamennyi dclg zója megfeszített munkával állt helyt a forró kemencék mellett. Ennek köszönhető, hogy a legkritikusabb napokon is volt friss kenyér és nem hiányzik a péksütemény sem. Joggal kérdezzük: vajcn a Sütőipari Vállalat dclg:- zóinak semmi követeié.ük nem volt?- De igenis volt. Csak megfontoltan, higgadtan gondolkodtak és cse'e- kedlek. Első perctől kezdve elvetették a sztrájkot, mint a követelések teljes té.ér.ek fegyverét. Jcgos követeléseik fenntartása mellett egy percre sem feledkeztek meg kötelességükről, sem a lakosság kenyérszükségletének folyamatos biztosításáról. így gondolkodtak, s így is cselekedtek, s ezért elismerés és megbecsülés illeti őket. Míg megyénk dolgozóinak többsége sztrájkolt, a Sütőipari Vállalat dolgozói a régi normában e'őírtak kétszeresét termelték. Fáradságot nem ismerve dolgoznak. Köszönet a jó munkáért! állami gazdaságoknál 700 vagon alma várja az elszállítást. Tekintettel az utóbbi kemény fagyokra, szükséges ugyan a tárolt alma újbóli átvizsgálása és a fagykárt szenvedett almák kiválogatása, de ec semmi akadályt nem jelent a szállítás azonnali megkezdésében. A gön-i gyöleg ugyancsak nem jelent akadályt. A Göngyölegellátó Vállalatnál, jelenleg 48.000 garnitúra különböző rendszerű ládaanyag van összeállítás alatt. A ládák összeállítása gyorsan halad, mert a szükséges anyag rendelkezésre áll és a munkások folyamatosán dolgoznak* Az export alma azonnali szállításának megindítása tulajdonképpen a vasutasokon és a bányászokon múlik. Az szükséges, hogy mielőbb legyen elegendő szén és vasút), teherkocsi. Ez pedig bányászainktól és vasutasainktól függ. Tekintve, hogy az export almát a külföld jól megfizeti, belföldi viszonylatban pedig közvetlenül a dolgozók javára szolgál, a vasutasok és bányászok e közös cél érdekében az, almatermelőkhöz és a kereskedelmi szervek dolgozóihoz hasonlóan azon lesznek, hogy a kincset érő szabolcsi almát mielőbb elszállítsák rendeltetési helyére.
