Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. november (13. évfolyam, 254-278. szám)

1956-11-11 / 262. szám

XI». évfolyam, 262. szám Ara: 50 fillér 1936 no'embcr ». vasárnap MBmmmtmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmBmmDiaamunmammmummmmmmmmmmmmmmammmmmmmBmmammBmmmBmmmmmmnmim A Megyei Pártelnökség és a Megyei Forradalmi Munkás és Paraszt Tanács lapja LÁSSUNK TISZTÁN! Október 23 a magyar nép történetében emlékeze­tes nap lesz. Megindult egy forradalmi hullám, ame’y zászlajára tűzte a teljes nemzeti függetlenség kivívá­sát, hagyományainkhoz való ragaszkodást, a szocialista építés nemzeti sajátosságát, a dolgozók életszínvonalá­nak emelését és a Rákosi—Gerő-klikk által gyakorolt nemzetietlen politika és önkényuralom megszüntetését. Ez volt a nagy nemzeti demokratikus megmozdu­lás fő célkitűzése. Ebben a forradalomban a fenti cé­lok megvalósításáért mozdultak meg a hazafias erők. Ott volt az élvonalban egyetemi ifjúságunk, az értel­miségiek, munkások, katonák. Mivel a párt és a kormány egyes vezetői a jog.» követelések megvalósítását nem intézték, így hatalmas demonstrációval akarták elérni hogy ezek a vezetők most már határozottan válaszoljanak. A válasz meg­történt Ger5 Ernő részéröl. De ez csak olaj volt a tűzre. A dolgozók nem ezt várták. Nem fékentartó „gyeplőre“ voltak kíváncsiak. Ezt már megelégelték a tizenkét év alatt. Csak elvakult és népellenes eleinek lehettek azok, akik a hosszú évek során, de különösen az SZKP XX. kongresszusa után sem látták meg, hogy ebben az országban sok minden nem volt rendién. Szinte féktelenül dühöngött a személyi kultusz és en­nek oldalhajtásai, megfélemlítés, az erőszakoskodás, törvénytelenségek elkövetése, ártatlan emberek kivég­zése és bebörtönzése, a bársonyszékhez való ragaszko­dás az utolsó percekig. S mindezeket még fokozta a munkásosztály, az értelmiség életszínvonalának eme­léséről való megfeledkezés, a népgazdaság szervezetéi­ben meglévő helytelen arányok, a súlyos begyűjtési terhek, amelyek akadályozták a termelési kedv tel­jes kibontakozását, nemzeti kultúránk, haladó örök­ségünk elhanyagolása és az a titoktartás, amely Ma­gyarország és a többi államok közötti kapcsolatot jel­lemezte. Ezeket a problémákat önteltségükben,' elva- kultságukban nem látták és nem is láthatták, mert nem éltek a dolgozó néppel. Azokkal a dolgozókkal, akik a hibák felszámolásá­ért, a forradalmi célkitűzések megvalósításáért szálltak síkra, feltétlenül egyetértünk. Elítélendő és gyalázatos dolog azonban, hogy ezt a ízép célokért folyó küzdelmet, még a magyar hazafiakat is felhasználva, félrevezetve, olyan erők nyergelték meg — földbirtokosok, nagytőkések, csendőrök, kulákok, a múlt összes levitézlett elemei — akik félreérthetetlenül a magyar munkás, a magyar paraszt, a magyar értel­miség, a magyar fiatalság kérlelhetetlen ellenségei. Mit akartak és mit akarnak ezek? Vissza a gyárat a mun­kástól, a földet a paraszttól, ki a középiskolákból és az egyetemekről a munkás és paraszt fiatalokat, visszaül­tetni a főszolgabírókat, a csendőrséget és minden nép- njoízót, gúzsbakötni a magyart. A kapitalizmust, a föld­birtok rendszert akarták és akarják visszaállítani. S mindezt a gálád célt a magyar hazafiság, a nemzeti ér­zés, a szent magyar nemzeti lobogó leple alatt. Aljas, ncpellenes céljaik megvalósításáhol az 1919- es fehér terorra emlékeztető eszközökhöz nyúltak, Gem- zsén az egyik kulák pincéjében felállították a bitót. Ma- tolcsi Gerzsont, a vasmegyeri Micsurin TSZ idős párt­titkárát halálba kergették és holttestét gyalázatos mó­don összerugdosták. Még a temetését is az emberi jóér­zést megcsúfoló módon hajtatták végre egyedül maradt özvegyével. Azt sem engedték meg özvegyének, hogy fej fát állítson férje sírjára. A nagylcállói munkástanács elnökét. Algái Ferencet, aki a forradalomban lelkesen vett részt, bokszerrel leütötték és csak azért nem verték agyon, mert két jóérzésű magyar hazafi segítségére sie­tett. öreg embereket vertek véresre, raboltak, gyújto­gattak. pusztították a nép vagyonát. És hogy véres ter­rorjukat folytathassák, hogy céljaikat elérjék, a nép nyakára ültették megyénk több községében a mindig is utált csendőröket, főszolgabírákat, főispánokat. Máté­szalkán a járási nemzeti bizottság elnökének Szabó István volt főispánt, titkárnak dr. Bereczki Béla volt megyei főjegyzőt és Fekete urat, a horthysta kémelhá- rítós tisztet „választották“ meg, úgy mond a nép bizal­mából. A megye legeldugottabb falvaiban is, így pél­dául Tiszakóródon az internált népellenes főjegyző vette át a hatalmat, akit annak idején a nép küldött interná­lásba, a nép hatalma elleni szervezkedés miatt. Ennek a helyettese egy Farkas nevű volt csendőr, aki az ösz- szes vezető posztokra volt csendőröket állított. Még kis- bírónak is! A nagykáliói volt csendőrök a kakastollat már olyan fennen látták mozogni, hogy a nyíregyházi stúdióhoz táviratot küldtek csendőri nyugdíjuk folyósí­tása végett. Végtelen lenne az a sor, amelyet folytatni kellene, de még csak egyet: Tiszakóródon, Fülesden, s több helyen a kulákok hozzáfogtak az 1945-ben jogosan felosztott föld visszavételéhez. Nagykállóban is megje­lentek Kállay volt miniszterelnök fiai, hogy osztozkod­janak az egykori földbirtokon. Nem jöttek-e korán ezek a hollók, keselyűk, nép- | nyúzok? Ügy látszik elérkezettnek látták az időt. I Rosszul számítottak! A mi magyar népünk nem' fe- ! lejtett, s nem fog felejteni soha. Még eleven az a seb, amelyet az 1945 előtti cselédsors ejtett rajtuk. A nép haragja, mint most, úgy’ á jövőben is el fogja seperni őket. A magyar munkás nem kér a kapitalizmusból! A magyar paraszt nem hajtja még egyszer a föld- birtokos járma alá a nyakát! A néppel együttérző értelmiség nem hajlandó többé kiszolgálni a kapitalistákat, földbirtokosokat! Az átkos Horthy-rendszert egyetlen hazafi sem kívánja vissza! De igazuk van abban is, hogy elegünk volt a Rákosi—Gerő-klikk uralmából! Szabad hazában szabadon akarunk élni, amely­ben a hatalom szilárdan a munkások, a parasztok ke- i zében van, ahol az élet minden területén virágzik a : szocialista demokratizmus, melyet a jólét kísér. Min- i den jogos követelés csak akkor érik gyümölccsé, úgy i valósulhat meg, ha egész népünk szilárdan felsőrn- | kozik a Kádár János vezette magyar forradalmi mun- I kás-paraszt kormány mögé, melynek programja meg- | egyezik a forradalom jogos követeléseivel. Minden \ magyar hazafi érdeke, hogy munkájával segítse a szent, a nemes célok megvalósítását. Nézzetek körül megyénk dolgozói! Ne engedjétek, hogy békés termelő munkátokat, i a családi fészek melegét, apáitok, gyermekeitek nyu- í galmát feldúlják a múlt rendszert visszakívánó -3 1 visszaváró ellenforradalmi elemek, a pusztító, rom- | boló, rabló, gyilkoló bandái:. Lássunk tisztán! Ezek a reakciósok annak érde- j kében, hogy céljukat elérjék, forradalmi jelszavak | alatt, a nemzeti érzést felhasználva és annak leplé- | ben féktelen uszítást hajtanak végre a szovjet nép ] ellen, amelynek köszönhetjük, hogy nem ültek vissza I nyakunkra a tőkések, u nagybirtokosok, s így leHető- j vé vált, hogy a Kádár-kormány vezetésével a magyar j nép szabad és független hazában, teremti munká- ! javai, sajátos módon építse a szocializmust. Ebben a harcunkban nem vagyuntc egyedül! Talpra állt a magyar nép! Mellénk állt a szocializ­must építő országok testvérként szeittö nagy csa­ládja. A ő segítségükkel, hathatós támogatásurckal úrrá leszünk a nehézségeken. Lagj űzzük a még btij- i káló ellenforradalom utolsó erőit 13, melyek lábbal I tiporták az emberi jóérzés, a humanitás szent eszmé­jét. Nem engedjük, hogy ezeket bárki is — jelenben és jövőben — sárba tiporja. A Dolgozó Ifjúsági Szövetség Megyei Bizottsága a rend és nyugalom, az ellátás, a termelés biztosítása ér­dekében folytatja működését. Kétségtelen, hogy az egy- ! séges ifjúsági szervezet felépítésében, az ifjúság követe- ! léseinek megfelelően változások fognak bekövetkezni. ! Erre most még nem elég érett az idő. Ahhoz, hogy az : ifjúság igényeinek megfelelő ifjúsági szervezet jöhes- ; sen létre, rendre és nyugalomra van szükség. Most arra j van szükség, hogy a diszisíák, a munkás, paraszt és tanuló fiatalok teljes odaadással támogassák a munkás­paraszt kormány célkitűzéseinek megvalósítását. Arra ! van szükség, hogy beinduljon az élet vérkeringése, a ] termelés, a szállítás. Fellépni a fosztogatók, a közvagyon I herdálok és olyan ténykedések ellen, amely népi demok­ráciánk. a munkás-paraszt hátalom ellen irányulnak. Felhívjuk a járási bizottságok figyelmét, hogy kezd­jék meg munkájukat. Segítsék az alapszervezeteket. Az ) ifjúsági szervek munkáját hozzák összhangba a helyi tanács és pártszervekkel. í Az ifjúsági szervezetek fő feladata a termelés bein­Az ellenforradalmi barbárok igyekeztek és még itt-ott igyekeznek ma is félelemben tartani a népei, A termelés megbénítására törekszenek. A legképtele­nebb rémhírekkel igyekeznek megzavarni az emberek fejét, lelkületűt. Teljes zűrzavart, anarchiát akartak és ma is a it a törekszenek. Hogy miért? Mert céljaik elérésére az ilyen állapot a legkedvezőbb. Becsületes, dolgozó embereket üldöznek. Merényletet követnek el szocialista építésünk egyik legnagyobb vívmánya, a termelőszövetkezeti mozgalom és a földreform ellen. A nyíregyházi II. postát kirabolták. Kell nekik a pénz, hogy ittas emberekkel hajtassanak végre szörnyű tet­teket. Ebben támogatják őket a Magyarországot „meg­segíteni akaró” külföldi és hazánkból kiszökött reaí-. ciósok. Az ilyen üzelmekkel és terrorral nem ért egyet egyetlen magyar hazafi sem. Nem értett egyet Mind- szenthy József hercegprímás kijelentésével sem, amely­ben többek között a bukott rendszer örököseit megfe­nyegette (értsd alatta a munkához, földhöz jutott ma­gyar népei) és kijelentette, hogy álláspontja a régi, az 1945 előtti. Tehát: a nagytőke, nagybirtok, népei - nyomó burzsoá rezsim. Tisztul a határ! Vasárnaptól kezdve erős és igaz kezekben van » nemzeti lobogó. Most nyer igaz értelmet lobogónk há­rom színe, amely a szabadságot, a becsületet, a re­ményt jelképezi. Álljon talpra az egész megye Cscngertől Tisza- löklg, Záhonytól Zajtáig, a rend, a nyugalom, a béke, a személyi- és vagyonbiztonság, a haza szabadsága, függetlensége, népünk jóléte érdekében. Leplezzük le az ellenforradalom még meglévő erőit, ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a rémhír- terjesztőktől. Ne higgyetek magyar munkások, parasz­tok, értelmiségiek, fiatalok, barátaink az ellenforradal­mat támogató „Szabad Európa”, „Szabad Magyaror­szág”, „Amerika hangjáénak. Nem értetek, hanem ellenetek beszél. Munkára fel! Ez legyen a jelszó mindenütt. Foly­jék a békés termelő munka, - jólétünk alapja — a gyárakban, földeken, iskolákban, hivatalokban, intéz­ményekben. Nekünk béke és szabadság kell! Ila valamikor, úgy most mély tartalmat kap lánglelkű költőnk, Pe­tőfi szava: Föl, nemzetemnek apraja, nagyja, Szégyen reá, ki lomhán vesztegel, Dicsőség arra, aki dolgozik . . . Válasszatok most: szégyen vagy dicsőség! dítása, mezőgazdasági munkák, közlekedés, közellátis elősegítése. A DISZ szervezetek rendezzék soraikat, fogjanak hozzá a téli kultúr- és spo^tmunkák végzéseihez. Munkás, paraszt, értelmiségi és tanuló fiatalok! Tö­mörüljetek a munkás-paraszt kormány programja mögé! a DISZ SZABOLCS-S-ZATMÁR MEGYEI VÉGREUAJTÓBIZOTTSÁG A. 30 ifjúsági szervezet működik már Nyíregyházán Nyíregyháza város területén eddig 30 ifjúsági szervezet jelentette be működését, örvendetes, hogy az eddig jelentkező szervezetek zönva termeléssel fog­lalkozó fiatalokból áll. Ezeknek a szervezeteknek je­lenlegi programjuk, hogy egységesen sorakozzanak fel a munkás-paraszt kormány mögött. JHunkám lei fiatalok

Next

/
Oldalképek
Tartalom