Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-09 / 236. szám
1336 október 9. kedd \’ E P L A P í* Külföldi lap a magyar mártírok temetéséről A Borba Belgrad, (MTI) A Borba hétfői számában a fenti címen első oldalon közli Altman budapesti tudósítását, amelyben a többi között ez áll: Az itteni közvélemény úgy látszik egyetért abban, hogy a szombaton lezajlott eseményekre elengedhetetlenül szükség volt, függetlenül attól, hogy ezek ismét „leikorbácsolták” a múltat. Igen sok pesti .ismerősöm és sok ismeretlen egyén is azt mondta nekem, hogy ilyen eseményre „három hónappal ezelőtt még csak gondolni sem mert volna.” Mindez az új, friss irányzatnak kifejezője a magyar politikai életben és a többi között akadályt állít minden további „restaurációs” kísérlet elé. Mindez egyben utal arra is, hogy a restaurációs erők még nem haltak el, még nem vesztették el minden erejüket, de tevékenységük előtt mind magasabb és magasabb gát emelkedik. A magyar politikai élet a párt júliusi plénuma óta szemmel láthatólag bizonyos fajta purgatóriu- mon ment át — folytatja Altman. — A sztálini maradványok gyors eltávolítása különösen jól kifejezésre jutott a rehabilitációkban. Egyes emberek, akik éveken át börtönben sínylődtek vagy pedig ..elhajlóknak” bélyegezték őket, ismét megje’entek a politikai porondon. Szakasits Árpádot, a szociáldemokrata párt egykori vezérét, aki később az MDF elnöke lett, ismét felvették a pártba. A magyar sajtó hosszú évek után most először közölte ismét Tildy Zoltán volt magyar köztársasági elnök, kisgazdapárti politikus nyilatkozatát. Mindkettőről úgy vélik, hogy beválasztják őket az újjászervezett népfrontba, amelynek tevékenységét a júliusi határozat alapján ki kell bővíteni. Azokkal az újságírókkal, akiket a múlt évben az úgynevezett irodalomról ■szóló határozat alapján kizártak a pártból, közölték, hegy büntetésük téves és alaptalan volt. A rehabilitált egykori elítéltek mind nagyobb számmal jelennek meg magas állami, párt és társadalmi funkciókban. A parlamenti tevékenység bizonyos felélénkülése után egészében véve megé’énkült az élet. Ügy látszik, hogy túlhaladtak az erszág demokratizálása körüli ingadozás válságán, amely különösen az SZKP XX. kongresszusa és a Rákosi leváltása közötti időben éleződött ki. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden problémát megoldottak. Az ilyen elképzelés nem lenne reális, már csak azért sem. mert olyan problémáról van szó, amelyeket a régi politika okozott. Altman utal az ország gazdasági nehézségeire, mindazonáltal megállapítja: úgy látszik, hogy végétért az életszínvonal csökkenésének tendenciája. A nemzeti egység, valamint a pártegység erősítésére irányuló politikai akciók megkönnyítették a gazdasági nehézségek leküzdését is. Nasszer elnök nyilatkoznia a Biztonsági Tanács munkájáról Kairó, (TASZSZ). Az A1 Masza című lap közli Gamal Abdel Nasszer elnök válaszait a lap felelős szerkesztőjének kérdéseire. Nasszer elnök kiemeli, hogy a szüzei kérdés megvitatása a Biztonsági Tanácsban döntő próbája az Egyesült Nemzetek Szervezetének. A Szuezi-csatorna államosítását követő napokban elhangzott angol és francia nyilatkozatokkal félrevezetett nemzetközi közvélemény ma már jól ismén az igazi helyzetet és tudja, hogy Egyiptom semmiféle nemzetközi szerződést nem szegett meg. A szuezi csatorna társaság ugyanis részvénytársaság volt és Egyiptom a társaság államosításával csak felmondta a vele kötött koncessziót. Nasszer elnök a továbbiakban rámutat, hogy a nyugati hatalmak által mostanában gyakr >n emlegetett „internacionalizálás” lényegében csak újabb kifejezése az erőszaknak és a leigázásnak. Minden kis ország — mondta Nasszer — most az Egyesült Nemzetek SzerveFe'oszfik az Amerikai Munkáspárt New York, (AFP). Peter Hawley, az amerikai munkáspárt egyik vezetője vasárnap bejelentette, hogy, pártja feloszlik. Az amerikai Labor Party, amely évekkel ezelőtt jelentős politikai szerepet töltött be New Yorkban, egyike an, nak a kevés politikai csoportnak, amely a két vezető amerikai párton kiéül kénviselteti magát a kongresz- szusban. zetére irányítja tekinteté: és kíváncsian várja, feláldozzák-e a kis országok jogait két imperialista hatalom — Anglia és Francia- ország — követeléseinek. Azokról a mesterkedések- ről szólva, amelyekkel a gyarmatosítók széthúzását igyekeznek létrehozni az arabok között, hogy folytathassák régi politikájukat, az „oszd meg őket és uralkodj felettük'' elv alapján, Nasz- szer ezeket mondta; „Az arab nemzet megújhodása befejezett tény és az imperializmus, valamint az imperialista ügynökségek mesterkedései kudarcra vannak kárhoztatva.“ Eden angol miniszterelnök üzenete Bulganyinkoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez Moszkva, (TASZSZ) Anthony Eden, ffagy-Britannia miniszterelnöke október 4-én a következő üzenetet intézte Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökéhez. „Feleségemnek és nekem nagy örömet okozott a Nagy Színház balettjének első előadása, a Romeo és Júlia. A művészeknek igen lelkes fogadtatásban volt részük és mi nagyon hálásak vagyunk önnek, hogy nagyszerű csoportjukat elküldték Londonba.” Az egyiptomi Szuezi Csatorna társaság a műit hét mA rekordforgalmat ért el Tort Szaid, (Reuter). Az egyiptomi Szuezi-csatorna Társaság a múlt hét végén rekordforgalmat bonyolító . le. A csatornán szombaton és vasárnap 96 hajó haj ladt át, ami a régi társasig révkalauzainak eltávozás» óta uétnapos rekorderedj menynek számít. A jégeső sem akadály Megjegyzések a Csokonai Színház egyik debreceni előadásáról Kedden, azaz ma este a Józs„eíV- Attila művelődési o'thonban Nyíregyháza közönsége előtt is eljátsszák ezt az igen érdekes csehszlovák vígjátékot. A színlapon az van, hogy a darab napjainkban történik, persze, magából a tartalomból nehéz völna ezt kihámozni, mert egy házaspár magánéletéről van szó. Egy házaspáréról, akik 10 esztendeje élnek együtt, s akik megszokták egymást, akik egy kicsit elégedetlenek egymással, de elég egy aprócska kis szellő, hogy újra egymásra találjanak. Valóság és játék ez. Valóság, mert ilyen házaspárok léteznek, valóság, mért a 10 év utáni házasságban már sok a hétköznap, de játék, mert az írók paj• 44 + 444 44444444444 44444 4 4’4444444444444 A szélhámosság védőszentjei — Bocsánat, hányat írunk ma? — Magamnak tettem fel ezt a kérdési, — 1956-ot, annak is a végén járunk. Tehát mégsem a romantikus álmodozások világában élünk! Pedig az esemény, amely Nyírbátorban történt, a járásbíróság előszobájában, az angol, a francia, a német regény- irodalomban megismert romantikus nlág eseményeit juttatta eszembe. Sápadt arcú, megtöri fiatalember álldogált az előszobában. Hajlott hátával a falnak támaszkodott, üveges tekintetével maga elé meredt, mintha keresne valamit. A legkü- lönbfélébb ügyekben beidézett vendégtirsai — le- hettek vagy tízen — ügyet sem vetettek rá. Van mindenkinek elég baja, törődjék azzal! Űg\ is tettelc. A bejárattal szemben egy éltesebb asszony, egy feketekalapos ember és egy tenyeres-talpas lány., koszorúba font hájjá' együttes erővel szidták a Gyógynövénylermelő Vállalatot. A feketekalapos így összegezte szívű* nagy fájdalmát: — Kibabráltak vélünk Rossz volt a fodormenta- gyökér és jézus. — Nem fizetek én ep% fillért se, nemhogy C>0(, forintot. Mennyi búzái adott volna az a föld? Azt ki fizeti meg? ... Velük szemben négy idős ember beszélgeted nagy komolysággal. Bizonyos sánta Bacsót sza- pulták, aki állítólag ei- szántott szomszédjától öthat barázdát, s a végén még neki áll feljebb. Ki hallott még ilyet! A bejáratnál három asszony tereferélt. Fiatalok, szépek, csinosak. Tudják ezt maguk is, azért mutogatták oly kihívóan formás, fehér lábukat, a szűk szoknya, a rikító blúz alul incselkedve kidomborodó idomaikat. Feltűnően társalogtak, huncutul nevetgéltek sikanVós kifejezéseiken. — Szomorú János. Vihogtak rajta. A férfi erre sem r ingáit. Lehel nem hallotta, vagy ha hallotta, nem é>~ dekelte. Alit mereven, úgy r.ézett ki, mint egy hajlott derekú napraforgószál ősszel a ezsgye szélén. Karikás szemei, gyűrött arca nagy-nagy gyötrelemről, sok álmatlan éjszakáról bizonykodtak. Megcsalta a felesége. Azzal a jóvágású, kidiil- lesziett mellű, csillogó szemű férfival, aki ott áll a tárgyalóterem ajtajában, előkelőén, könnyedén, zsebredugott kézzel. A megcsalt férj szemébe könny szökött, ha rápillantott, kimondhatatlan fájdalom, keserűség önlőtte el, ha látta, a hangé ját hallotta. Tönkretette boldogságát, kötésig a becsületébe gázolt, lerombolta jövőjükbe vetett és magában dédelgetett szép, szép illúziót... Felesége ijedt arca lebegett előtte, remegő hangja zúgott a fülében, mini a félrevert vészharang: — Nem bírtam ellenállni ... Összekúszálódtak benne a gondolatok, nem tudott már haragudni, gyűlölni. Azt sem tudta, mi van vele, csak nagy gyengeséget érzett magában, körülötte gomolygó ködfálylat és szégyent, mely a homlokát, a: arcát, a hátát nyaldosta. Szerette volna elrejteni, szívébe zárni ezt az eseményt, hogy soha senki ne tudja meg, mi, lett belőle: felszarvazott férj. A csábító nem érzett semmi különöset. Megnyerő külsejével, feltűnő szemezéssel magára hívta az asszonyok figyelmét. Győzött! Hóditó tehetsege most sem hagyta el. Megtetszett az asszonyoknak.. Különösen azután, amikor elmesélte. milyen ügyben jött. A bujálkodás legapróbb részleteit is elmondta, ízesen, szépen, ahogy jött. Hangosat, hogy mindenki hallja, a férj is. S az hallotta. Hal7 m/i ?/• /> 7 1 f -f s) —ji sí 1/- i f- o ríkossága, bizarr ötlete játékká teszi az újra egymáshoz vezető utat. Két szereplője van e színdarabnak. Pontosabban meghatározva: zenés kamara vígjáték, mely a cseh írók gondolatain túl Vécsei Ernő slágereit is sikerre viszik a színpadon. Újszerű, érdekes vígjáték, mely a második felvonásban bohózattá lesz, hogy a harmadik felvonásban ismét víg játékként oldódjon meg. A férj statisztikus. Munkája otthonába is elkíséri, s az., életét is valamiképpen úgy rendezi be, hogy fillérre stimmeljen mindig minden. Statisztikát vezetnek otthon is a kiadásokról. Az asz- szonynak terhes ez. másként képzeli el azt életet, de azérl aláveti magát férje akara- j fának. Ö több szívvel szeret- I ne élni, ez kiviláglik már a | darab elején is, amikor j férje születésnapját, meleg, | családi ünneppé szeretné i tenni. A bonyodalom a születésnapon kezdődik, s egy j ajándék nyakkendő indítja ♦ cl. Az ár nem stimmel: a I férfi 50 fillérért fel akarja | hívni az üzletet, ahonnan * a felesége a nyakkendőt * vásárolta. De mielőtt el♦ megy otthonról, megkérdezi | feleségétől,, hogy meghívta-e } egyik barátját, akivel sak I kozni szokott. Az asszony I erről megfeledkezett, s most lel.-Lan egy másik telefon- I hoz, hogy bepótolja mulasz- I fását. A telefon ördöge oeI * a-atkozik, s a téveskapcsolás a két telefon között létrejön. A feleség megismeri férjét, az viszont csak egy kelle- meshangú nőre gondol. S I udvarolni kezd a telefonon I keresztül. Ettől az időtől * kezdve telefonbeszélgetések, I s otthoni beszélgetések vált- i ják egymást a színen. Az i asszony a telefonban megtud * egyet-mást férje vágyairól, | arról, hogy milyen feleséget t szeretne tulajdonképpen J magának. Ezt otthon visszá. j jára fordítja. S közbe-közbe imé"* idézi is férje telefon- * ba mondott néhány szavát. * A/, u olsó előtti telefonbe- . szélgetésből már randevú | n cgbeszélésére kerül sor. j De a randevún várakozó ♦ férjet a „véletlenül” megje- I le.iő feleség megzavarja. A I férfi ennél a találkozásnál • kijózanodik. Visszahívja a | telefon ismerőst, és szakit j vele. Az pedig megígéri, I hogy sokkal előbb, mint j gondolná, meglátogatja la- < kásán. A férj félve megy — Nem volt még ilyen asszonnyal dolgom, mint ez! Nagyon tud szerelni.. Aztán (hogy a szélhámosság koronázott királyának kiáltsa ki magát) így folytatta: — Hát mondják, én vagyok abban a hibás, ha tetszem a nölcnek?... A, dehogy! A szépasszonyok egyike szavakba is öntötte ezt az „életigazságot“. — Persze, hogy nem. Maga férfi... — Mélyen a férfi mosolygó, szép szemébe nézett, mintha ezt akarná mondani: — X utcában lakom, a férjem hatig dolgozik ... Nyílott a tárgyalóterem ajtaja, két nevet kiáltanak. Két férfi mozdult es a bejárat felé igyekezett. Elől a szélhámos, akit íjéző tekintetével védelmébe vett három szép asszot.y, hátul a gyűrött férj, kókadt fejjel, zavaros tekintettel, fakó ábrázat- tal, mintha a börtönbe .vinnék. A vendégek der- medten néztek utánuk, a szélhámosság védószentjei pedig izgultak, fohászkodtak: — Bár r. ’ ítélnék el!... ★ Igen. 1956-ot írunk, annul. is a végefelé járunk. A lesújtott férj, a jóízlésu emberek és mindazok nevében írtam le ezt a visz- szatetsző esetet, s azoknak, akik 1956-ban élnek. MISKA JÁNOS. ►—♦♦♦♦♦♦••♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦•♦♦♦♦♦♦I haza. a feleségének elmondja a telefon ismerős jövendő látogatását. Csengetnek* Az asszony magára vállal ia a szerepet, hogy majd beszél vele. A férj már <ie.r* bírja a beszélgetést hallgat-« ni a konyhában és kirohan. Akkor jön rá, hogy telefonon a saját feleségével ismerkedett meg. Ez a történet dióhéjban. Szellemes, kissé felszínes, jó vígjaiéit. Sokan nem tudják elképzelni, hogy vajon két szereplő hogyan játszhat végig egy három felvonásos színdarabot. Megnyugtathatjuk a kételkedőket, hogy jelen esetJ ben ez jól sikerült. Nemcsak* 1 azért, mert a darab alapjában véve jó, s a dalok szerek, hanem zért is, mert a két szereplőt is jól választotta meg a Csokonai Színhez. A férjet Bángyörgyi Károly, a feleséget Spányik Éva játssza. Bángyörgyi Károly alakítása sokszínű, kedves. Eg}' hivatalnok férj, aprólékos, a'akját viszi színre. A Nász- utazasban már megismertük öt. Megszoktuk, hogy jó sz'n.sz. Ez az alakítás tovább fogja mélyíteni e hitét a nyíregyházi közönségben. Ma ugyanazt az alakítást nyújtja, mint a debreceni Kamaraszínházban. Spányik Évát nem ismeri még a nyíregyházi közönség, vagy csak igen halványan emlékszik rá, hiszen néhány esztendei pesti szerződés után jött vissza Debrecenbe. De úgy gondoljuk, hogy ebben a kedves, csehszlovák zenés vígjátékban meg fogják kedvelni. Hiszen fantáziadúsan oldja meg szerepét, amely tele van bájjal, kedvességgel, olyan asszony, akiről el lehet mondani — és el kell 1 innie — a nézőnek, hogy 19 esztendő után is képes megtartani férjét, sőt örökre meg tudja tartani azt. Talán csak a második felvonásban volt a komédiázas közepette egy kicsit idegen. Ez valószínű a rendezés hibája is, de ha már komédia, legyen az, ezzel a jelmon- d Utal ezt is elfogadhatjuk. Mensáros László a darab rendezője. Tesarovát és Ra- d chot, az írókat teljesen megértette és olyan előadást állított elénk, mely szórakoztatni akar, ezt a célt el i. éri. A debreceni kamara- színház előadása úgy gondoljuk, Nyíregyházán is sikert arat ma este. U. Szabó J.
