Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-04 / 232. szám
<Viláq, pr&Ufáriái rgyesutjehfi! AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZABOLCSSZATMÁRI XIII. évfolyam. 232. szám AHA 50 FILLKH 1956. október 4. csütörtök Ihrányi gondok (2. oldal) &. - L^a (4. oldal) # M©ső@assdasági híradó (5. oldal) Hozzászólás a szakszervezeti demokrácia vitájához Néhány héttel ezelőtt nyilvános vitát hirdetett a SZOT a szakszervezeti demokráciáról, a szakszervezeti üzemi bizottságok hatáskörének kibővítéséről. Hogy ez mennyire időszerű volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a hangok, amik az utóbbi időben lábra- kaptak és elterjedtek. Egyesek suttogva, másolt pedig mind hangosabban beszéltek arról, hogy a szakszervezetek megszűntek önállóak lenni, nem képviselik a do.- gozók érdekeit, az állami szervek, egyes minisztériumok kiszolgálói lettek. Természetesen ez nem így igaz, — de van benne sok igazság is. Legtöbb esetben amellett „agitálnak“ a szakszervezeti funkcionáriusok, vezetők, amit a minisztériumok papíron közöltek velük. Így volt ez az építőiparban a bérezéssel kapcsolatban, a különféle és különböző címen végrehajtott „norma- rendezéseknél“, akár szükség volt arra, akár nem. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy minden esetben hiba volt a bérrendezés, vagy a meglazult normák felülvizsgálata. De igenis voltak olyan esetek, amikor a szakszervezeteknek önállóan kellett volna intézkednie, javaslatot terjeszteni a minisztérium et; a munkások érdekében. . Ma, amikor szerte az országban a szakszervezeti tagok ezrei vitatják meg a SZOT határozattervezetét megyénkben alig, — vagy igen kevesen szállnak síkra jogaikért, azok kibővítéséért. Hibás ebben a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa, de hibásak azok a szakszervezeti vezetők és tagok, akik érdektelenül, szenvtelenül hallgatnak most, amikor lehetőség van arra, hogy elmondják véleményüket. Nincs talán mondaniva íjuk? Ez hihetetlen! Hihetetlen azért is, mert nagyon sok helyen van mit tenniük az üzemi bizottságoknak tagjaik, a dolgozók érdekének védelmében. Miért hallgat például a Húsipari Vállalat szakszervezeti vezetősége és tagsága, amikor jól tudják, hogy a füstölőben nincs rendben a munkás és egészségügyi védelem! Miért hallgatnak, amikor tudják, hogy a húst naponta poros udvaron szállítják végig? Vagy például miért nézik tétlenül a mátészalkai sütőüzemben folyó áldatlan vitát, állandó torzsalkodást. Nincs mit tennie a kereskedelmi dolgozók érdekében a szakszervezetnek? Pedig a Fűszer- és Csemege Áruházban a pénztárosok és az eladók már előre táznak a hidegtől. A földszinten van ugyan egy nagy kályha, de az nem elegendő. Miért nem kérik, követelik tehát a szakszervezeti vezetők a „keret“ kibővítését, új — esetleg villamos-kályhák — beállítását? E.; is a szakszervezet feladata .enne, ez is a vitához tartozik. Volna és van mit vitázni, van mit tenni a szakszervezeti demokrácia, az emberek, a dolgozók érdekének védelmében. Általában helyeslik a vitát a szakszervezeti vezetők — ezt írta levelében Ribóczi Pál elvtárs is, a dohánygyár üzemi bizottságának jelenlegi elnöke. De ezen túl lehet, túl kell menni. Miért nem ír és vitatkozik például a nyilvánosság előtt arról, hogy gyárukban -kadályozza a munkaverseny szervezését, eredményét is az óriási adminisztráció, amit a szakszervezeti felsőbb szerv és a minisztérium követel tőlük Eszébe jutott e már egyetlen üb-nek is a megyénk, ben, hogy ar. üb. ülést nyilvánosan, esetleg kultúrteremben tartsák meg? Ez is a szakszervezeti demokrácia kiszélesítését jelenti és majd a szakszervezet tagjai bebizonyítják, hogy van min vitatkozni, van mit tenni a demokrácia kiszélesítése, a munka megjavítása érdekében. Ezek a javaslatok nem ölelik fel az egész határozat-tervezet anyagát, sőt még az említett eseteket s csak „futtában“ jegyeztük fel. A vita anyaga sonkái szélesebbkörű és az a helyes, ha felöleli az egész szík. szervezeti munkát. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szakszervezetek tagjai, vezetői szenvedélyesen vitatkozzanak, igazuk tudatában harcosan érveljenek — ezzel juthatunk csak előbbre. Harmadszor lett élüzem a Szeszforgalmi Vállalat nyírbátori telepe Az elmúlt negyedév jó eredményeiért harmadszor nyerte el a kiváló vállalat büszke címet a Szeszforgalmi Vállalat. A budapesti ünnepségen Szabolcs- Szatmár megyéből a dolgozókat Faludi György nyírbátori telepvezető képviselte.- - .>«* a»» .É* Az ünnepségen sok dolgozó kapóit kitüntetést, pénzjutalmat. Ugyancsak élüzem lett a Szeszf rrgalmi Vállalat nyírbátori telepe is. A dolgozók lelkes munkájának köszönhető. hogy a telep harmadszor is élüzem lett. A Habjai1 Dolgozók Pártja Központi Vezetőcégének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége elhatározta. hogy a korábbi évek politikai pereiben ártatlanul elitéit és kivégzett elvtársainknak, akiket a párt Központi Vezetősége már korábban rehabilitált és párttagsági jogukba visszaállított, meg kell adni a munkás- mozgalom harcosait, forradalmárait megillető végtiszteletet. Riljk László elvtársat, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Központi Vezetőség, s a Politikai Bizottság volt tagját, Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvlársakat, a Központi Vezetőség volt tagjait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető helyettesét a Kerepesi úti temetőben, katonai gyászpompával helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy halottal számára fenntartott sírhelyen. Elvtársainkat a párt saját halottainak tekinti és gondoskodik kegyclettcljes temetésükről. A többi ártatlanul kivégzett és rehabilitált elvtars temetésére a legközelebbi időben kerül sor. Budapest, 1956. október 3. A MAGYAR DOLGOZÓK PARIJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. ★ A temetés megrendezésére bizottság alakult. A Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság a temetés megrendezésére az alábbi bizottságot küldte ki:‘ Apró Antal, Bata István. Csébi Lajos, Gáspár Sándor,j Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Tamás, Marosán György. Mező Imre, Mód Péter. Münnich Ferenc, Vég Béla elvtársakat. A temetés megrendezésére kiküldött bizottság közleménye Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András elvtársakat 1956 október 6-án délután 3 órakor a Kerepest úti temetőben a munkásmozgalom nagy harcosai részére fenntartott sírhelyen helyezik méltó kegyelettel örök nyugalomra. Az elhunytak ravatalát a Kerepesi úti temetőben állítják fel. A párt-, a társadalmi szervek és a dolgozók kegyeletüket az elhunytak ravatalánál 1956 október G-án 12 és 15 óra között róják le. Csak a kölcsönös bizalom és megbecsülés sorakoztathatja fel az értelmiséget a párt és a kormány poiitikája mellé Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy a megyei pártbizottság október 2-án a Pártokta- tás Házában ülést tartott. Az ülésen két beszámoló hangzott el. Az egyik a Központi Vezetőség értelmiséggel foglalkozó határozatának végrehajtásával, a másik a Hazafias Népfront-mozgalom kérdéseivel foglalkozott. Kocsány Gyula elvtárs beszámolóra Az első napirendi pontban Kocsány Gyula elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bizottság másodtitkára tartott beszámolót az értelmiségi határozatról és a megyei értelmiség helyzetéről. Beszámolója elején azzal foglalkozott, miért volt szükség az értelmiségi határozatra. — Most a szocializmus építésének abba a szakaszába értünk — mondotta — amikor napirendre kerültek olyan feladatok, amelyek megoldásával előbbre vihetjük és segíthetjük a proletárdiktatúra kulturális nevelőmunkéjának hatékonyabb érvényesülését. Az értelmiségi határozat megjelenését sürgette az is, hogy szektáns eltorzítások miatt elkövetett hibáinkat kiküszöböljük. — Szükséges volt a határozat megjelenése azért is, mert a párt értelmiségi politikájának szektáns eltorzítása éveken át sok problémát okozott az értelmiség körében, különösen a régi értelmiségnél. Ezután a szektáns nézetek káros következményeit taglalta. Megemlítette, hogy éveken keresztül lassan haladt a munkában kitűnt értelmiségiek tagfelvétele. A párttagok aránya legjobb a pedagógusok között, a leggyengébb viszont az orvosoknál, alig haladja meg néhány százalékkal a tíz százalékot. Az értelmiséggel való foglalkozás is egyoldalú volt. Az általuk végzett munkát a társadalmi munkával mérték. A termelőszövetkezeti mozgalomban például csak plakátfestést, szemléltető rajZok készítését bízták az értelmiségiekre — különösen a pedagógusokra. Nem biztosították kellően az értelmiség részére, például az orvosok részére, a szükséges szaksegítséget, nem kielégítő az egészségügyi intézmények technikai és műszerellátottsága. Tudományos továbbképzésükhöz az irodalom rendelkezésre állt ugyan, de személyes A napokban gépek érkeztek a Finommechanikai Vállalathoz. A vállalat igazgatója, Hepp 1st ván elvtárs a következő nyilatkozatot adta ezzc; kapcsolatban munkatál - sunknak: — Néhány hónapja a volt páncélos laktanya (Rákóczi u.) épületeit kapta meg vállalatunk. Rögtön megkezdtük az átalakítási munkálatokat. Sai- nos, ez a munka kapacitás hiányában elég vontatottan halad. Ev végére méj csak három részlegünk — a gumi, hűtő és karosszéria javító részlegek — költözhetnek az uj helyre. Jelenleg 16 helyen van a vállalatnak javító részlege, s az új tágasabb épükülföldi tapasztalatszerzéshez nem jutottak eddig hozzá. Az értelmiség jelentős részét bizalmatlanság vette körül. Kocsány elvtárs a beszámoló végén a Központi Vezetőség értelmiséggel foglalkozó határozatából adódó feladatokat ismertette a megyei pártbizottság ülésén résztvevőkkel. A feladatokat a következőkben foglalhatjuk össze: A határozat végrehajtásához feltétlenül szükséges, hogy a párttagság és a pár- tonkívüliek megismerjék a határozatot. A határozat megvalósításának legfőbb feltétele, hogy megteremtsük Három pontba foglalhatók azok a sérelmek, amelyek eddig az értelmiséget lettel elérjük, hogy hái(>m helyen dolgozunk csak. Ezek mellett 10 fe'szaba- duló épületet adunk át a tanácsnak. Az új épülőiben teljesen új felszereléssel, automata gépekkel kezdjük meg a munkát. Már három gépet — egy hidralikus fűrészgépét és egy 1200 milliméteres Norton-szekrényes észter, gapadot — megkaptunk. A napokban érkezik eg/ oszlopos fúrógép, és e hő 15-re megérkezik a Siemens villanynegesztő, egy marógép, hengercsiszoló és síkköszörű. A gépekre mintegy félmillió forintot költöttünk. Eddig az építkezés 600 ezer forintot emésztett fel es szociális beruházásokra is előréláta megyei, a járási, a községi párt- és tanácsszervek, a tömegszervezetek vezetői és az értelmiség között a kölcsönös bizalmat. Biztosítani kell az értelmi«' ségiek ideológiai nevelését, ezt a munkát —- az értelmiségiek világnézetének formálását — türelmesen kell végezni. Ahol lehetőség van rá, a pedagógusok közt létre kell hozni a pártszervezeteket, meg kell javítani a tag- és tagjelöltfelvételt. Meg kell szüntetni az értelmiségiek — különös tekintettel a pedagógusokra — túlterheltségét. Elő kell segíteni az értelmiségiek részére a külföldi tanulmányutakon való részvételt. érték. Az első a vezetőszerepből való kiszorítás. Ez (Folytatás a 3. oldalon ) hatólag milliós összegei kell fordítanunk. De megéri az áldozatot. Amellett hogy korszerű gépekkel dolgozunk, javul dol- zóink szociális helyzete is. Gyökeres javulás következik be a munkavédelmi berendezések alkalmazása terén is. A jövő évben építünk egy központi irodát, éttermet, kultúrtermet mozigéppel, vetítőteremmel; Fürdőt, orvosi rendelőt es könyvtárat is létesítünk olvasóteremmel; Vállalatunk dolgozói természetesen örülnek ennek a nagy átalakulásnak. A megjavuló munkaviszony és a korszerű berendezés még jobb munkára sínként valamennyiünket. Félmilliós értékben új, automata gépeket kapott a Finommechanikai Vállalat Hozzászólások Dr. Merényi Oszkár: A határozat visszaadta önbizalmunkat
