Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)

1956-10-04 / 232. szám

<Viláq, pr&Ufáriái rgyesutjehfi! AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA SZABOLCS­SZATMÁRI XIII. évfolyam. 232. szám AHA 50 FILLKH 1956. október 4. csütörtök Ihrányi gondok (2. oldal) &. - L^a (4. oldal) # M©ső@assdasági híradó (5. oldal) Hozzászólás a szakszervezeti demokrácia vitájához Néhány héttel ezelőtt nyilvános vitát hirdetett a SZOT a szakszervezeti demokráciáról, a szakszervezeti üzemi bizottságok hatáskörének kibővítéséről. Hogy ez mennyire időszerű volt, azt mi sem bizonyítja job­ban, mint azok a hangok, amik az utóbbi időben lábra- kaptak és elterjedtek. Egyesek suttogva, másolt pedig mind hangosabban beszéltek arról, hogy a szakszerve­zetek megszűntek önállóak lenni, nem képviselik a do.- gozók érdekeit, az állami szervek, egyes minisztériu­mok kiszolgálói lettek. Természetesen ez nem így igaz, — de van benne sok igazság is. Legtöbb esetben amel­lett „agitálnak“ a szakszervezeti funkcionáriusok, ve­zetők, amit a minisztériumok papíron közöltek velük. Így volt ez az építőiparban a bérezéssel kapcsolatban, a különféle és különböző címen végrehajtott „norma- rendezéseknél“, akár szükség volt arra, akár nem. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy minden esetben hiba volt a bérrendezés, vagy a meglazult nor­mák felülvizsgálata. De igenis voltak olyan esetek, amikor a szakszervezeteknek önállóan kellett volna intézkednie, javaslatot terjeszteni a minisztérium et; a munkások érdekében. . Ma, amikor szerte az országban a szakszervezeti tagok ezrei vitatják meg a SZOT határozattervezetét megyénkben alig, — vagy igen kevesen szállnak síkra jogaikért, azok kibővítéséért. Hibás ebben a Szakszer­vezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsa, de hibásak azok a szakszervezeti vezetők és tagok, akik érdekte­lenül, szenvtelenül hallgatnak most, amikor lehetőség van arra, hogy elmondják véleményüket. Nincs talán mondaniva íjuk? Ez hihetetlen! Hihe­tetlen azért is, mert nagyon sok helyen van mit ten­niük az üzemi bizottságoknak tagjaik, a dolgozók ér­dekének védelmében. Miért hallgat például a Hús­ipari Vállalat szakszervezeti vezetősége és tagsága, amikor jól tudják, hogy a füstölőben nincs rendben a munkás és egészségügyi védelem! Miért hallgatnak, amikor tudják, hogy a húst naponta poros udvaron szállítják végig? Vagy például miért nézik tétlenül a mátészalkai sütőüzemben folyó áldatlan vitát, állandó torzsalkodást. Nincs mit tennie a kereskedelmi dolgozók érdeké­ben a szakszervezetnek? Pedig a Fűszer- és Csemege Áruházban a pénztárosok és az eladók már előre táz­nak a hidegtől. A földszinten van ugyan egy nagy kályha, de az nem elegendő. Miért nem kérik, követe­lik tehát a szakszervezeti vezetők a „keret“ kibővíté­sét, új — esetleg villamos-kályhák — beállítását? E.; is a szakszervezet feladata .enne, ez is a vitához tar­tozik. Volna és van mit vitázni, van mit tenni a szakszer­vezeti demokrácia, az emberek, a dolgozók érdekének védelmében. Általában helyeslik a vitát a szakszer­vezeti vezetők — ezt írta levelében Ribóczi Pál elvtárs is, a dohánygyár üzemi bizottságának jelenlegi elnöke. De ezen túl lehet, túl kell menni. Miért nem ír és vi­tatkozik például a nyilvánosság előtt arról, hogy gyá­rukban -kadályozza a munkaverseny szervezését, ered­ményét is az óriási adminisztráció, amit a szakszer­vezeti felsőbb szerv és a minisztérium követel tőlük Eszébe jutott e már egyetlen üb-nek is a megyénk, ben, hogy ar. üb. ülést nyilvánosan, esetleg kultúr­teremben tartsák meg? Ez is a szakszervezeti demok­rácia kiszélesítését jelenti és majd a szakszervezet tagjai bebizonyítják, hogy van min vitatkozni, van mit tenni a demokrácia kiszélesítése, a munka megja­vítása érdekében. Ezek a javaslatok nem ölelik fel az egész hatá­rozat-tervezet anyagát, sőt még az említett eseteket s csak „futtában“ jegyeztük fel. A vita anyaga sonkái szélesebbkörű és az a helyes, ha felöleli az egész szík. szervezeti munkát. Ehhez viszont az szükséges, hogy a szakszervezetek tagjai, vezetői szenvedélyesen vitat­kozzanak, igazuk tudatában harcosan érveljenek — ezzel juthatunk csak előbbre. Harmadszor lett élüzem a Szeszforgalmi Vállalat nyírbátori telepe Az elmúlt negyedév jó eredményeiért har­madszor nyerte el a kiváló vállalat büszke címet a Szeszforgalmi Vállalat. A budapesti ünnepségen Szabolcs- Szatmár megyéből a dolgozókat Faludi György nyírbátori te­lepvezető képviselte.- - .>«* a»» .É* Az ünnepségen sok dolgozó kapóit kitün­tetést, pénzjutalmat. Ugyancsak élüzem lett a Szeszf rrgalmi Vállalat nyírbátori te­lepe is. A dolgozók lelkes munkájának köszönhető. hogy a telep harmadszor is élüzem lett. A Habjai1 Dolgozók Pártja Központi Vezetőcégének közleménye A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége el­határozta. hogy a korábbi évek politikai pereiben ártat­lanul elitéit és kivégzett elvtársainknak, akiket a párt Központi Vezetősége már korábban rehabilitált és párt­tagsági jogukba visszaállított, meg kell adni a munkás- mozgalom harcosait, forradalmárait megillető végtiszte­letet. Riljk László elvtársat, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakját, a Központi Vezetőség, s a Politikai Bizottság volt tagját, Pálffy György altábornagy és Szőnyi Tibor elvlársakat, a Központi Vezetőség volt tag­jait és Szalai András elvtársat, a Központi Vezetőség volt osztályvezető helyettesét a Kerepesi úti temetőben, katonai gyászpompával helyezik örök nyugalomra, a munkásmozgalom nagy halottal számára fenntartott sír­helyen. Elvtársainkat a párt saját halottainak tekinti és gondoskodik kegyclettcljes temetésükről. A többi ártatlanul kivégzett és rehabilitált elvtars temetésére a legközelebbi időben kerül sor. Budapest, 1956. október 3. A MAGYAR DOLGOZÓK PARIJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE. ★ A temetés megrendezésére bizottság alakult. A Központi Vezetőség, a Politikai Bizottság a teme­tés megrendezésére az alábbi bizottságot küldte ki:‘ Apró Antal, Bata István. Csébi Lajos, Gáspár Sándor,j Kiss Károly, Kovács István, Lukács György, Major Ta­más, Marosán György. Mező Imre, Mód Péter. Münnich Ferenc, Vég Béla elvtársakat. A temetés megrendezésére kiküldött bizottság közleménye Rajk László, Pálffy György, Szőnyi Tibor és Szalai András elvtársakat 1956 október 6-án délután 3 órakor a Kerepest úti temetőben a munkásmozgalom nagy har­cosai részére fenntartott sírhelyen helyezik méltó kegye­lettel örök nyugalomra. Az elhunytak ravatalát a Kerepesi úti temetőben állítják fel. A párt-, a társadalmi szervek és a dolgozók kegye­letüket az elhunytak ravatalánál 1956 október G-án 12 és 15 óra között róják le. Csak a kölcsönös bizalom és megbecsülés sorakoztathatja fel az értelmiséget a párt és a kormány poiitikája mellé Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy a megyei pártbizottság október 2-án a Pártokta- tás Házában ülést tartott. Az ülésen két beszámoló hangzott el. Az egyik a Központi Vezetőség értelmiség­gel foglalkozó határozatának végrehajtásával, a másik a Hazafias Népfront-mozgalom kérdéseivel foglalko­zott. Kocsány Gyula elvtárs beszámolóra Az első napirendi pont­ban Kocsány Gyula elvtárs, a megyei pártvégrehajtó bi­zottság másodtitkára tar­tott beszámolót az értelmi­ségi határozatról és a me­gyei értelmiség helyzetéről. Beszámolója elején azzal foglalkozott, miért volt szükség az értelmiségi hatá­rozatra. — Most a szocializmus építésének abba a szaka­szába értünk — mondotta — amikor napirendre kerül­tek olyan feladatok, ame­lyek megoldásával előbbre vihetjük és segíthetjük a proletárdiktatúra kulturális nevelőmunkéjának hatéko­nyabb érvényesülését. Az értelmiségi határozat megjelenését sürgette az is, hogy szektáns eltorzítások miatt elkövetett hibáinkat kiküszöböljük. — Szükséges volt a hatá­rozat megjelenése azért is, mert a párt értelmiségi po­litikájának szektáns eltorzí­tása éveken át sok problé­mát okozott az értelmiség körében, különösen a régi értelmiségnél. Ezután a szektáns nézetek káros következményeit tag­lalta. Megemlítette, hogy éve­ken keresztül lassan ha­ladt a munkában ki­tűnt értelmiségiek tag­felvétele. A párttagok aránya legjobb a pedagógusok között, a leg­gyengébb viszont az orvo­soknál, alig haladja meg néhány százalékkal a tíz százalékot. Az értelmiség­gel való foglalkozás is egy­oldalú volt. Az általuk vég­zett munkát a társadalmi munkával mérték. A ter­melőszövetkezeti mozgalom­ban például csak plakátfes­tést, szemléltető rajZok ké­szítését bízták az értelmi­ségiekre — különösen a pe­dagógusokra. Nem biztosí­tották kellően az értelmiség részére, például az orvosok részére, a szükséges szakse­gítséget, nem kielégítő az egészségügyi intézmények technikai és műszerellátott­sága. Tudományos tovább­képzésükhöz az iroda­lom rendelkezésre állt ugyan, de személyes A napokban gépek ér­keztek a Finommechani­kai Vállalathoz. A válla­lat igazgatója, Hepp 1st ván elvtárs a következő nyilatkozatot adta ezzc; kapcsolatban munkatál - sunknak: — Néhány hónapja a volt páncélos laktanya (Rákóczi u.) épületeit kap­ta meg vállalatunk. Rög­tön megkezdtük az átala­kítási munkálatokat. Sai- nos, ez a munka kapacitás hiányában elég vontatot­tan halad. Ev végére méj csak három részlegünk — a gumi, hűtő és karosszé­ria javító részlegek — köl­tözhetnek az uj helyre. Jelenleg 16 helyen van a vállalatnak javító részle­ge, s az új tágasabb épü­külföldi tapasztalatszer­zéshez nem jutottak ed­dig hozzá. Az értelmiség jelentős ré­szét bizalmatlanság vette körül. Kocsány elvtárs a beszá­moló végén a Központi Ve­zetőség értelmiséggel foglal­kozó határozatából adódó feladatokat ismertette a me­gyei pártbizottság ülésén résztvevőkkel. A feladatokat a követke­zőkben foglalhatjuk össze: A határozat végrehajtásá­hoz feltétlenül szükséges, hogy a párttagság és a pár- tonkívüliek megismerjék a határozatot. A határozat megvalósí­tásának legfőbb feltéte­le, hogy megteremtsük Három pontba foglalha­tók azok a sérelmek, ame­lyek eddig az értelmiséget lettel elérjük, hogy hái(>m helyen dolgozunk csak. Ezek mellett 10 fe'szaba- duló épületet adunk át a tanácsnak. Az új épülői­ben teljesen új felszere­léssel, automata gépekkel kezdjük meg a munkát. Már három gépet — egy hidralikus fűrészgépét és egy 1200 milliméteres Norton-szekrényes észter, gapadot — megkaptunk. A napokban érkezik eg/ oszlopos fúrógép, és e hő 15-re megérkezik a Sie­mens villanynegesztő, egy marógép, hengercsiszoló és síkköszörű. A gépekre mintegy félmillió forintot költöttünk. Eddig az épít­kezés 600 ezer forintot emésztett fel es szociális beruházásokra is előrélát­a megyei, a járási, a községi párt- és tanács­szervek, a tömegszerve­zetek vezetői és az ér­telmiség között a köl­csönös bizalmat. Biztosítani kell az értelmi«' ségiek ideológiai nevelését, ezt a munkát —- az értelmi­ségiek világnézetének for­málását — türelmesen kell végezni. Ahol lehetőség van rá, a pedagógusok közt lét­re kell hozni a pártszerve­zeteket, meg kell javítani a tag- és tagjelöltfelvételt. Meg kell szüntetni az értel­miségiek — különös tekin­tettel a pedagógusokra — túlterheltségét. Elő kell se­gíteni az értelmiségiek ré­szére a külföldi tanulmány­utakon való részvételt. érték. Az első a vezetősze­repből való kiszorítás. Ez (Folytatás a 3. oldalon ) hatólag milliós összegei kell fordítanunk. De meg­éri az áldozatot. Amellett hogy korszerű gépekkel dolgozunk, javul dol- zóink szociális helyzete is. Gyökeres javulás követke­zik be a munkavédelmi berendezések alkalmazása terén is. A jövő évben épí­tünk egy központi irodát, éttermet, kultúrtermet mo­zigéppel, vetítőteremmel; Fürdőt, orvosi rendelőt es könyvtárat is létesítünk olvasóteremmel; Vállalatunk dolgozói ter­mészetesen örülnek ennek a nagy átalakulásnak. A megjavuló munkaviszony és a korszerű berendezés még jobb munkára sín­ként valamennyiünket. Félmilliós értékben új, automata gépeket kapott a Finommechanikai Vállalat Hozzászólások Dr. Merényi Oszkár: A határozat visszaadta önbizalmunkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom