Szabolcs-Szatmári Néplap - Szabolcs-Szatmár Népe, 1956. október (13. évfolyam, 230-253. szám)
1956-10-04 / 232. szám
N E P L 1 P 1956. október 4. csütörtök IBRAIV11 ÍIOXDOK — Megjegyzések egy község életéről — Azzal a céllal fogok tollat, hogy elmondjam véleményemet egy község életéről. Szeretném írásomban az igazságot úgy diadalra juttatni, hogy sikerre jutásában erősítetn azt a segítő, bajokat orvosló munkát, amely a problémák megoldásának leghelyesebb, haladásunk és népünk érdekeit legteljesebben szolgáló módjait keresi e napokban Ibrányban is. Napjaink történelme Ibrányt tette megyénk vezetői és néhány más vidékre való ember elé, hogy ott kezdjék meg az áttörést annak a szellemnek megvalósításában, amely a XX. kongresszusról indulva hazánkba és megyénkbe is eljutott és eljut. Ibrány régi község. Hosszú századokon keresztül a szabolcsi vért és virágot fogantató indulatok csatatere és kertje volt. Itt volt a bátor népi kiállás, a virtussá lett bátorság hordozóinak egyik áasfészke. Aki Ibrányban született, annak lelkét a bölcsőtől a koporsóig erősítette az igazságkeresés hagyományainak era- hertérlelő zuhatagja. És mégis mit lót ma az ember? Azt, hogy az elmúlt években néma csend volt ebben a községben. A felszabadulás pillanatában szenvedélyes lángolással, határtalan szabadságszeretettel és teremtőerővel kezdtek az új élet felépítéséhez az emberek. Földért, kenyérért, jövőért harcoltak kommunisták, szociáldemokraták, parasztpártiak egyaránt. Egy idő után azonban hullni kezdtek a harcostársak. Ki ezért, ki azért esett el az úton, vonult vissza, került személyes szabadságát gátló helyzetbe. Közben a tömegekben lassan hülni kezdett a tűz. Ma pedig az igazság keresése, a sérelmek orvoslása közben azt kell látni, hogy az alkotásra, összefogásra buzdító parázs kicsi és a sérelmek mély hamuja alatt vár. Ennél még csodálnivalóbb, hogy ebben a régi sasfészekben az emberek idegenül állnak az új szellem levegőjében. Miért? Az elmúlt évek vezetési, közigazgatási módszereihez idomult az emberek többsége. Csak a hibákat elhallgató és elhall- tgattató leintések, a látszatot valóságnak feltüntető demagógia rontásának kivédésére volt fegyverük. Tehát igen sajátos és védelmi fegyver: a hallgatásban, az elzárkózásban nyilatkozó szembefordulás. A Inyilt kiállás ma már szokatlan. Eldefor- Imálódott az az egyenes, igazságért kiálni és igazságot követelni is tudó ibrányi alkat, amit megtaláltunk itt minden korban. Az éberség hamis értelmezésének «átültetésével, az igazságot kereső szó, az ellenkező vélemény elfolytásával nemcsak meglazult, hanem a legtöbb emberből ki hullt az egyik legfontosabb összetartó kapocs: az egymás iránti bizalom. Ezért nem tudtak kiállni egymással és egymásért a közös igazság megvédésére, ezért nem lehetett őket társadalmi munkába bevonni, még a legtisztább szándékú cél elérésére sem felsorakoztatni. A tömegek történelemformáló erejét egyénekre ruházó időkben a tömegek elzárkózása nem váltott ki mást, mint nyomást, erőszakot, stb. Ez ellen ismét nem közösen védekeztek, hanem mindenki járta a maga útját, vívta a maga harcát — egyedül. A község egyedekre bontott társadalmával szemben könnyen sikerült a fentről lefelé adott utasításokhoz társított helyi szorgalomnak — ami sokszor a szocializmus szolgálatának tiszta szándékából fakadt — olyan dolgokat is véghez vinni, amelyek lényegében ártottak réginek, újnak, egyéninek, termelőszövetkezetinek, embernek és emberségnek egyaránt. Az emberek most még tájékozatlanok, óvatosak, csak megfontolva cselekednek, követelnek, nehogy még valamikor „hátulütője“ legyen a dolognak, de várják, követelik az igazságot. Miben? írják névre a. földel Ismert, hogy Ibrányban négy termelő- •zövetkezet — Alkotmány, Dózsa, Rákóczi, Vörös Csillag — van és tíz termelőszövetkezeti csoport. Ezek nem egyszerre és. nem egy-egy határrészen gazdálkodó dolgozó parasztokból alakultak. Földjeik ezért szétszórtan, az egész község határát tarkítva Helyezkedtek el. Tagositani kellett. Ez még is történt; de azokat, akiket érintett nem kérdezték meg, mit szólnak hozzá. Akit megkérdeztek, így kérdezték meg: Belépsz valamelyik termelőszövetkezetbe. vagy ki mégy gazdálkodni a Büdösbe? (F;z egy határrész.) A tagosítás tehát az akkori szokásoknak megfelelően folyt. Nem volna helyes a felelősséget ennek, vagy annak a vezetőnek a nyakába varrni. Talán az, hegy ki mennyit tett a felsőbb rendelkezéseknek és a függelemnek engedve és mennyit azon túl saját szorgalmából. Most az elkövetett hibák, törvénysértések jóvátétele a fő. örvendetes dolog, hogy a helyi vezetőkben és mindazokban, akiknek szerepe volt az ibrányi dolgokban, megvan a készség és az akarat e gondok intézésére. Bár a község dolgozó parasztjai nem a helyi tanácstól kérték sérelmük orvoslását, hanem a megyei tanácstól, a községi pártbizottság és tanács már e héten hozzákezdett a földügyek felülvizsgálatához és intézéséhez. Az egyéni parasztok nem kérik vissza földjeiket — legalábbis azt nem, ami termelőszövetkezeté — mert tudják, hogy nagyüzemi gazdálkodást csak nagy darab földeken lehet folytatni. Azt azonban — jobb szó híján — követelik, hogy az adott földeket írják nevükre. A hagyatéki tárgyalásokon például még mindig a régi földeket tárgyalják. A legjobban az sürgeti a földügyek intézését, hogy a gazdák a régi földek után fizetnek még ma is adót és tesznek eleget a begyűjtésnek. A régi földek pedig több aranykoronás földek, mint a helyette kapottak. A termelőszövetkezeti csoportok és a mintaalapszabál vzat A másik igen fontos probléma a termelőszövetkezeti csoportok működésének ügye. Ibrányban a dolgozó parasztok tudják, hogy szocializmust csak úgy építhetünk, ha a ma még apró egyéni gazdaságokból összetevődő mezőgazdaságunkat, nagyüzemi közös gazdaságokká szervezzük, ha a meglévő termelőszövetkezeteket az önkéntesség tiszteletben tartásával számszerűleg és törvényes eszközökkel gazdaságilag állandóan erősítjük. A tíz termelőszövetkezeti csoport annakidején alakult, működési engedélyt kapott, de nem működött alapszabályzat szerint. A jelen pillanatban már csak működési engedélyük van, kedvezményeket nem kapnak. A község vezetőinek az a véleménye, hogy a tagság nem is akar alapszabályzat szerint dolgozni. Érdemes megvizsgálni, miből adódik ez a magatartás? Abból, hogy a csoportok tagságának igen jelentős része nem meggyőződésből lépett a társulás útjára. Vagy menekült a nehéz gazdasági gondoktól, vagy nem akarta, hogy a Büdösbe kapjon földet. Legtöbben úgy gondolták, hogy ki ki marad saját földjén és a szövetkezés őrve alatt gazdálkodik tovább egyénileg. Azok, akik meggyőződésből szövetkeztek amikor belátták, hogy a csoportokban lényegében egyéni gazdálkodás folyik, átléptek valamelyik termelőszövetkezetbe. A pártbizottságnak most az a terve, hogy a csoportok tagságát meggyőzéssel, az önkéntesség megsértése nélkül rávezeti arra az útra, amely a jobb életet biztosítja az alapszabály szerinti táblás gazdálkodásra. Ebben a munkában azonban igen nagy nehézség van. Már az első lépés nehéz, mert a csoportokban nincsen olyan mag — néhány tag kivételével — amire ezt a tervet alapozni lehetne. így üt vissza a régi fejlesztési politika. Az elmúlt időkben az volt a fontos, hogy minél előbb és minél több tag lépjen át hármas típusba. Ezt szorgalmazták is. Arra azonban kevesen gondoltak, hogy a csoportok fejlettebb társulási formákra öntudatosan törekvő tagok nélkül marad. Tehát a csoportok fejlődésükben megálltak. (Folytatása következik.) Szabó Györgyr. Már szűnőben van a gyermekparalízis járvány Mátészalkán, de továbbra is be kell tartanunk az elővigyázatossági szabályokat Az idei gyermekparalízis járvány, mint ismeretes, a csengeri járásból indult el. A feltevés szerint Szalmásból jöhetett át a fertőzés Csengerbe. Innen tovább terjedt a fehérgyarmati járásba, s július óta Mátészalkán is történtek megbetegedések. Jellemző, hogy elsősorban a vasutascsaládok gyermekei betegedtek meg, amely arra mutat, hogy a fertőzést személyek terjesztik, magukkal hurcolva a betegség vírusait. Fogarasi István mátészalkai főorvos tájékoztatása alapján közöljük, hogy a járvány nemrégiben érte el tetőfokát s megszűnésével. illetve csökkenésével lehet számolni. Július óta 12 megbetegedés történt Mátészalka községben. (Nem valóság tehát az a szóbeszéd, hogy a járvány ennél súlyosabb.) A megbetegedések száma azonban így is magas, illetve lefolyásukban mutatnak súlyosabb tüneteket, mint a megelőző éviek. A betegségben két gyermek meghalt. Szükség nyílt arra is, hogy légzőszervi bénulás tüneteivel egyeseket mentőautóval Debrecenbe, ennan repülőn Budapestre szállítsanak, ahol a gyermekeket vastüdőben helyezik el. Budapestről a vastüdőket már Debrecenbe szállították a gyermek- kórházba. Ezek működése még e héten várható. (Szakemberek is lejöttek.) Ezzel elkerülik a beteg gyermekek hosszabb utaztatását. Ez az év úgynevezett kiugrási év volt a gyermekparalízis járvány szempontjából, ugyanis 5—6 évenként szokott ez a betegség erősebbé válni. Bár némileg a szabálytól eltérő az idei kiugrás, mivel 1954-ben is az átlagnál magasabb volt a megbetegedések száma, azonban ezek lefolyása könnyebb volt, mint a mostaniaké. A járványok a téli hónapokban szoktak teljesen megszűnni. Indokolt még a fokozott elővigyáza-' tosság. Kerülni kell a gyermekek utaztatását, lehetőleg kerülni a gyermekek egymásközti érintkezését, — fertőtlenítő oldatban gyakran ke- zetmosni. Gyümölcsöt és egyéb mos- haló élelmiszereket folyó» vízzel mosni és a tisztaságra' a legnagyobb gondot fordí-. tani a gyermekek egészségei érdekében minden ember kötelessége. —y— Bizonyos idegenkedés tapasztalható még az üzemekben a 14-18 évesekkel szemben A címben leírtakat mondotta Székely Lajos elvtárs a fiatalokat elhelyező bizottság elnöke. Szeptember 26-án alakult meg a nyíregyházi városi tanács tagjaiból a 14—18 évesek elhelyezése érdekében létrehozott bizottság. A bizottság tagjai sorra látogatják Nyíregyháza üzemeit, vállalatait, és egyéb gazdasági egységeit, hogy megkeressék a lehetőségét a szó- banforgó fiatalok elhelyezkedésének. A bizottság elnöke Székely Lajos elvtárs, a III. számú általános iskola igazgatója munkájukról a következőket mondotta. — Elsősorban szeretném, azt leszögezni, hogy mind idővel, mind erővel nem tudunk a célnak tökéletesen megfelelő munkát végezni. Ez a bizottság mindössze három tagból áll, az idő mely alatt a lehetőségek felmérését elvégezhetjük, kevés. Október 6-ig fel kell dolgozni tapasztalatunkat, illetve javaslattal kell élnünk a vb elé. Én a magam részéről jónéhány munkahelyet látogattam már meg. Hogy egy párat említsek: voltam a Minőségi Textilipari Vállalatnál, amely dacára annak, hogy tanácsi vállalat, mereven elzárkózik attól. hogy 14—18 éveseket vegyen fel napi 4 órai foglalkoztatásra. A fényképész ktsz egy ipari tanulót vett fel, további lehetőséget nem tud biztosítani. A Patyolat Vállalatnál négy új tanulót alkalmaznak, a Népbolt központ megértést tanúsított, de mivel a városban üzletük nincs, elhelyezést csak vidéken vállalt. A vasipari ktsz-ben 10— 14 idénymunkást fogadnának fel ládaszegelés- re. Hallottam, — de ennek még nem jártam utsnna. — hogv a kórházban 20—24 fiatalt tudnának foglalkoztatni. S ugyancsak a csecsemőotthonokban leányokat. Általános tapasztalatom az: néhol bizonyos idegenkedéssel. fogadják a gondolatot, hogy négy órai foglalkoztatás mellett fiatalokat alkalmazzanak. Mindenesetre a lehetőségeket a tanácsülés elé terjesztjük, s á vb feladata lesz tovább, hogy ezt az idegenkedést megszüntesse. Igen szép példát mutatott a Dohányfermentálógyár, akik megelőzve a mi tevékenységünket, — mintahegy ezt a lap is közölté, már — alkalmaztak 14—18 éveseket. — Milyen kihatással van ezeknek a fiataloknak életére az, hogy dolgozhatnak? — Igen nagy jelentőségűnek tartom. A VIII. osztályban tanulják a gyermekek az Alkotmányban, hogy mindenkinek biztosítva van joga a munkához. Ezek a fiatalok becsapottnak érzik magukat, amikor sem munkát nem találnak, sem tovább tanulásra lehetőségük nincs. Ezek á fiatalok, hogy emberjelöltek lettek, nagyobb igénnyel lépnek fel mind a ruházkodás, mind a szórakozás terén. Ha más vonatkozásokat nem is veszünk tekintetbe, a foglalkoztatásuknak nagy haszna nyilvánvaló. — A fiatalok részéről tapasztalható-e bizalmatlanság ilyen irányú foglalkoztatásokkal szemben? — A kérdésre a városi tanács ipari osztályának vezetője és egyik dolgozója válaszolt. Elmondották, hegy kétségtelenül megtalálható a bizalmatlanság is, (amelynek oka az lehet, hogy a nagy önállóságot szerető fiatalok a „felnőttek“ üzemeiben esetleg túlságosan szabadságukat vesztve dolgozhatnak.) Felvetődik tehát az a gondolat, hogy hogyon lehetne biztosítani nagyobb önállóságot ezeknek a fiataloknak? — Gondolom megoldható lenne — mondotta Székely! Lajos elvtárs — hogy külföldi példák alapján létrehoznának olyan munkaközösségeket, kisipari szövetkezetét, vagy más egyszerűbb tevékenységgel foglalkozó „vállalatot“, ahol csupa ilyen fiatalkorú dolgozna, s maguk látnák cl a vezetést is. (Természetesen ellenőrzés mellett.) Ez nagymértékben segítené az önállóság-érzet kibontakozását, s feltétlenül hasznossá lenne a fiatalok életében. Meg kellene erre keresni a helyi lehetőséget, a DISZ és a tanács bevonásával. Elintézés — intézkedés nélkül „Ez év tavaszán két darab keményfából készítendő fényezett ágyat és két darab éjjeliszekrényt rendeltem meg Berccz Géza nyíregyházi asztalos kisiparosnál. Az anyag és munkadíj árát előre kifizettem. Meglepődtem aztán mikor átvettem a munkát. A bútor nem tetszett, de jobbnak láttam nem veszekedni. Hazavittem a bútort, s pár nap múlva összedűlt az ágy. Korhadt anyagból készítette a kisiparos. A festés is elkeserítően csúnya volt. Kértem vissza a pénzt, s adtam volna vissza a bútort, de nem sikerült. A Kioszhcz is fordultam panaszommal. Kártérítést és felelősségrevonást kértem, de eredménytelenül. VERESS ALBERT Nyíregyháza.“ •k Veress Albert panaszát' továbbítottuk a Kiosz városi titkárságához. Szakértő bizottságot jelöltek ki és megvizsgálták a kisiparos munkáját. Megállapították, hogy a Veress Al- bertnek készített bútor úgy az asztalosmunkát, mint a festést illetően nem felel meg a követelményeknek. Azt is megállapították, hogy Berecz Géza más megrendelőket is becsapott rossz munkájával. Ennyi az elintézés. De hol marad az illető fclc- lősscgrevonása? Hol késik az intézkedés, hogy a megállapított kárt a megren-* delőnek kifizessék? A városi tanács ipari osztályán a sor, hogy a kivizsgálásról készített jegyzőkönyv alapján felülbírálja: meg- crdcmli-c Berccz Géza továbbra is a kisipari engedélyt. •9
