Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-25 / 224. szám

NtPl ' P 1936 szeptember 25, kedd Megjelent a Pártélet szeptemberi száma A Pártélet szeptemberi száma közli a Magyar Dol­gozók Pártja Központi Ve­zetőségének az értelmiségi politikánk néhány kérdésé­ről hozott határozatát. — Fontos cikket közöl továbbá a termelés pártellenőrzésé­nek problémáiról, valamint Szabó András írását a szo­cialista törvényesség meg­szilárdításáról, Wirth Ádám cikkét az új Lenin doku­mentumok megjelenéséről. A pártélet napi kérdései rovatban jelent meg Bassa Endre: Bürokratikus voná­sok a pártmunkában című írása, s Nádss Gáspár: A termelőszövetkezeti mozga­lom fejlesztésének néhány tapasztalata című cikke. A folyóirat új számába Simái Mihály a szocialista Jugoszlávia államszerveze­tének sajátos formáiról. Korolovszky Lajos a Né­met Kommunista Párt be­tiltása utáni helyzetről írt cikket. A tapasztalatcserét segíti a szeptemberi szám­ban Király Mária: Hogyan segíti a Duna cipőgyár párt- szervezete a gazdasági ve­zetés új rendjét? fl jövő évi termésért már most cselekedni keli Mii dolgozik a jánkmajíisi mezőgazdasági állandó bizottság ? Szeptember 14-én volt Jánkmajtison a legutóbbi tanácsülés, amelyen az „Időszerű mezőgazdasági munkák” szerepelt egyik napirendi pontként. A be­számoló ezzel kapcsolatban többek között a következő megállapítást tette: „Csává- záshoz szükséges anyagot a földművesszövetkezeti bol­tokban be lehet szerezni. Fontos ez azért, hogy jö­vőre ne legyen annyi üszö­gös gabona, mint az idén, ami annak a hiányosság­nak lett a következménye, nogy a termelők nem ren­delkeztek elegendő c.ávázo- szerrel és többen csávázat­lanul vetették el a kenyér- gabonát.” A hozott hatái o- zat kimondja: a tanácsta­gok választókerületükben ismertessék, hogy a jó ta­lajelőkészítés után minden esetben tisztított és csává­zott vetőmag kerüljön a földbe. A; ideiében megtett intézkedés A tanácsülési beszámoló, Illetve határozathozatal nem sokat érne azonban, ha nem lett volna azt mire építeni. De az történt, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság mar júliusban tár­gyalt ugyanerről a kérdés­ről. De nem csak tárgyalt persze, hanem megbízta a bizottság elnökét, Aimási Mihályt: vegye fel a kap­csolatot a földművesszövet­kezettel, hogy ha nem ren­delt volna még elegendő csávázószert, hát rendeljen. Hajdú Károly elvtárs, az fmsz. ügyvezetője azonnal ----------------------------------------­intézkedett s mire kellelt meg is érkezett az annyira fontos csávázószer-meny- nyiség. Ezek után valóban megtehette az állandó b.- zottság, hogy az őszi ka­lászosok vetésének altalá­nos beindulása előtt a csá- vázás kérdésének megvita­tását is javasolja a tanács­ülésnek. Az eredmény persze nem maradt el. Ezideig már mintegy 80 egyéni termelő vette meg a szükséges csá­vázószert, — ez a szám persze naponként emelke­dik, — hogy minél jobban előkészített magot vesse­nek. Tudják, hogy ezáltal több és egészségesebb ter­mésük lesz. A vetőifiag-csereakció kihasználása A mezőgazdasági állandó bizottságnak arra is gondja van, hogy hasznosan cseré­lődjön, frissüljön a terme­lők vetőmagkészlete. — Egyébként erre módot és lehetőséget ad a kormány vetőmag-csereakciója. Csak a kérdés az, hogy a közsé­gek vezetői, mezőgazdasági állandó bizottságai ígyelc- szenek-e felismerni ennek jelentőségét, kihasználni a Kis kirándulás ürömmel Kirándul minden vállalat, kirándul mindenki, hogy megismerje hazánk szépsé­geit. A Gyulatanyai Kísér­leti Gazdaság mintegy 60 dolgozója is elhatározta, hogy eltölt egy kellemes na­pot Lillafüreden. A kitűzött határidő előtt egy hónappal nagy volt a készülődési láz, s hogy minden akadály el­háruljon, már három héPel az indulás előtt forma sze­rint is elintéztük az Autó­közlekedési Vállalattal, hogy egy 60 személyt befogadó szállítóeszközt rendelkezé­sünkre bocsájtanak. Az elmúlt vasárnap már a reggeli öt órai indulási idő előtt gyülekeztünk. Nem hiányzott onnan, senki, A kirándulás édes örömeire való felkészülés most lát­szott meg igazán. Mindenki igazi turista volt, s úgy fel­készült, mintha nem egy nap, de legalább két héüg akarna a hegyvidéken bo- lyongani. Hat óráig türelmesen vár­tunk. Hétkor már csak a halvérűek nem izgultak. Nyolckor már általános volt a méltatlankodás. Kilencig a kedélyek csillapítása vé­gett telefonálgatás egyszer, kétszer... hatszor. Válasz a vállalattól: Türelem. A íéktörést kijavítjuk, s féi óra múlva ott leszünk. Fél tíz ... tíz... Türelem? Hol van az már? Mikor tíz óra után felhangzott a mo­torzúgás, új erőre kapott bennünk a reménység, de..., de csak azért, hogy újra a porban érezze magát. Meg­érkezett a 60 személy el­szállítására a busz — 25 fé­rőhellyel. Elmondjam talán azt is, hogy a kirándulni szándé­kozók közül bepréselt 40— 50 személy hogyan élvezte az utazás gyönyörűségeit? Vagy mi volt véleményük azoknak, akik öt órás vára­kozás után lemaradtak? Ügy hiszem, fölösleges. Fájó szívvel, de még va­lamit kirándulásunk ta­pasztalatai közül: Kedves kirándulók, ne essetek jó- hiszeműségtek áldozatául, ha Tokajon keresztül utazva tokaji bort akartok inni a vendéglátó vállalat italbolt­jaiban. Keserű marad a szá­tok íze, nem a tokaji bői zamatétól, hanem attól a csalódástól, hogy tokaji bor áron csak lőrét ihattok. Bodnár György Gyulatanya. kedvező alkalmat. Nos, a jánkmajtisiak igen. A mezőgazdasági állandó bizottság szorgalmazására még augusztus elején össze­írták itt azokat a termelő­ket, akik kenyérgabona ve­tőmag készletüket nemesí­tett fajtára akarják becse­rélni. Ezideig 29 mázsa bú­za és 10 mázsa árpa vető­magot cseréltek így be a termelők. Gyorsítani kell a betakarítást Azon dől most el sok minden: idejében kerül-e földbe az őszi kalászosok magva. Ennek érdekében pedig gyors és tervszerű cselekvésre van szükség. Ami azt illeti, ezen a téren még van tennivalója a köz­ségi mezőgazdasági állandó bizottságnak. Egyébként nem arról van itten szó, hogy nincs mozgás a jánk- majtisi határban is. Hanem arról, hogy az ősziek veté­sében bizony nem kevéssel vanak lemaradva az egyé­niek, például a Dózsa Ter­melőszövetkezet mögött. A termelőszövetkezetben két­ségtelenül nagyobb az adottság, kedvezőbbek a feltételek, mint a kicsi par­cellákon, de ez nem jelent­heti azt, hogy az egyéniek részéről .túl későn, vagy egyáltalán ne legyen telje­sítve az ősziek vetésterve. Jelenleg ugyanis még az a helyzet, hegy amíg a Dó­zsa Termei ószövetségei 60 hold őszi búzát, 40 hóid őszi árpát, 17 hóid takarmány- keveréket és 10 hold rep­cét vetett el, az egyéniek ösziárpa vetési tervüknek (105 hold), alig 35 százaiéi­ban tettek eleget. Búzát pe­dig — Simon András elv­társ, a községi vb. titkára szerint — egyetlen szemet sem! Mi tehát a mezőgazdasági állandó bizottság jelen leg­sürgősebb feladata? Az, hogy még jobban gyorsul­jon a betakarítás s az arra alkalmas és a már elkészí­tett helyeken az ősziárpa vetésének gyorsítása mel­lett az egyéniek is kezdjék meg az őszi búza vetését. Ennek érdekében nem ár­tana, ha a községben lévő tO—12 darab vetőgép leg­célszerűbb kihasználásával szerveznék meg a vetési munkálatokat. Még egy fontos feladat, amelyet a mezőgazdasági állandó bizottság ugyan­csak jól igyekszik megol­dani. Ez pedig a község ha­tárában a csatornák, vízle­vezető árkok tisztántartása, az átereszeknek betongyű­rűkkel való ellátása. — A mezőgazdasági állan­dó bizottság kezdemé­nyezésére ez év tavaszán több ezer méter hosszú­ságban tisztították ki a csa­tornákat, új vízlevezető ár­kokat ástak és az átere­szekbe 40 darab betongyű­rűt raktak le társadalmi munkában. Ezt most to­vább akarják folytatni. Az állandó bizottság javasla­tára újabb 60 betongyűrűt rendelt a község, melyek ha megérkeznek, azonnal hozzáfognak lerakásukhoz. így dolgozik a jánkmaj- tisi mezőgazdasági állandó bizottság. Keresi és igyek­szik mindenben megtalálni a maga sajátos feladatát, amelyeknek jó megoldásá­val egyaránt javára van a községnek is, az államnak is. — A. B. — HIRE k 1956. szem. 25, kedd Töhötöm /jtuhevek a Tstenhátamögötti vidék- nck hívják a szatmári Erdöhátat. Bizony jogosan «, mert bátorságra vall, ha •valaki nekivág utazni ezen a vidéken. Vagy szekérrel »ázatja magát az elhagyott utakon, vagy a legősibb mó­dion, gyalogszerrel rója a |kilométereket. Az idevető­dő idegen gondja, baja jceonban még hagyján. De 'az idevalósiak beleuntak már a sok szekerezésbe, gya- ■Zoglásba. De készül már az 'első jónál, ami összeköti ókei a világgal. Építik már Jánkmajtisnál és Csákóié­nál a keskenyvágányú vas­utat. A megye, az ország minden részéről vannak irt ‘munkások. A sok ember mind egy kis világ. A raktáros Avró kis deszkabódc.- Széliében, hosszában alig nagyobb 3-4 lépésnél. El sem hinné az ember, hogy ez a kis épület az épí­tés vérkeringésének egyik középpontja, a raktár. Ezen r. kis portán Kormány ’r:- br r az úr. Negyvenedik éveken lépeget lassan. Jobb­karja ott maradt a háború­ban. Vékony, energikus em­ber, félkarral is annyit akar dolgozni, mint az egészsége­sek. Tud is, mert nála job­ban ezt a tisztséget nem tölthetné be senki. — Igaz, a felelősség egy kicsit nagyobb, mint a fi­zetésem, — mosolyog és so­rolja, mennyi anyag van rá­bízva. — Az adminisztráció az átkom, — mutatja a ha­talmas irathalmazt, amely­be keményvonású, szálkás betűivel bejegyzi a kiadást, felvételt. — Dehát ezt is csinálni kell. A szerszá­mokkal néha baj van, — mondja rövid szünet után és elővesz egy ásót, belevág­ja a kemény földbe, úgy hajlik, mint a papír. — Bi­zony ennél jobb szerszámo­kat is kaphat'ánk, — ma­tatja. Kérni jön valaki. — Egy lapát kéne Kor­mány elvtárs, mert ez bi­zony eltörött — és mutatja a kettévált lapátot. A rakodómunkás 'Tele a csille. Rakodó­■*- munkások megállnak egy szusszanásrn, s vegig­húzzák keziikfejét izzadt homlokukon. Hunyorgó te­kintetű, idősebb ember lép le a salakhegyről, s rágyújt. — Fene belé, de megiz- zasztott. Beszélgetünk. Csak úgy árad belőle a szó. — A múlt hónapban is csak úgy tudtam az 1300 forintot megkeresni, hogy műszakon kívül is dolgoz­tam. Pedig ennél a salak­hányásnál nehezebb munkát sem nagyon végeznek itt. Kohósalak, nem veszi be a lapátot. Aztán a norma kö­rül meg baj van. Valamit spekulálnak ezek, — s cso­mós ujjával az iroda felé bök. Mikor a nevét kérdezem, kicsit bizalmatlanná válik Aztán dacosan rám néz és kicsit hangosan mondja: — Megmondhatom, Faze­kas Andrásnak hívnak. A normás r fjppen most robogott be szüntelenül futó mo­torjával — mert, aki a bé­rekkel foglalkozik, annan sokat kell utazni. Hátrasi­mítja barna haját, s kicsit csodálkozva néz rám, mikor mondom, hogy volt, aki pa­naszkodott a normára. — Biztos salakrakodó volt. — mondja aztár. megnyu­godva. — A kohósalak ra­kodásra tudniillik nem álla­pítottak meg normát és mi csak a szénsalak normát vi­hetjük számításba. így is fizettünk. Persze helytelen, mert a lcohósalakért na­gyobb összeg jár. Külön be­mentünk ezért a központba, megérdeklödtük a közben megállapított helyes normát és most visszamenőleg is megfizetjük a munkásoknak. Láthatja hát Fazekas András bácsi, hogy még­sem „spekulálnak ezek“. A vezetők J~iorozsmai László és Ke- lemen Lajos, örökké elfoglalt emberek. Most is menet közben beszélgetünk. Lassan kialakul előttem az építkezés képe. November 10-én már át­adják a forgalomnak a Jánkmajtis—Csaholc közötti vonalat és Csákóiétól Vá- másoroszí felé terven felül lefektetnek két kilométer sínt, és ha a további két kilométer anyagát biztosít­ják, decemberben már ezt a részt is áladják a■ forgalom­nak. A síneket Csehszlová­kiából kapják. Nem olyan kemény, mint a diósgyőri sin, így nem koptatja any­agira a kerekeket. A fontos az, hogy van sín és lesz vasút. És a vasút biztos meglesz, erről biztosítanak bennün­ket A munkások TJerczegh Bertalan sír.- fektető brigádja át­lagosan 200 százalékon felül teljesít. Olyan munkások vannak ebben a brigádban, mint Kiss Bertalan, Sebes­tyén Géza, Paika István, akik mind a munka meste­rei. A Hajdú rakodó brigzd 180 százalékot, a Domonkos földmunkás brigád 166 százalékot teljesít és sorol­hatnánk a sok jó eredményt, de legyen elég annyi, hogy ma már nincs 100 százalé­kon alul teljesítő brigád az építkezésnél. A környező falvak lakos­sága, ahogy tőle telik, segít az építőknek és a munkások is szeretnék, ha minél előbb futnának a kis szerelvények a síneken. A közös akarat­nak biztosan meg lesz az eredménye, L. E Marcik műsora: Béke: Traviata, Dózsa: Kiadó a hegyekben. Gorkij: Két ka­pitány. Kertmozi: Két kapi­tány. ★ Várható i du jár ás kedden estig: nyugaton kisebb fel­hőátvonulások eső nélkül, keleten jobbára derült idő. Mérsékelt, helyenkint élén- kebb délkeleti szél. Hűvös éjszaka, meleg nappal. Var­ható legmagasabb nappali hőmérséklet kedden 22—25 fok között. ★ Burgonyatermelő szak­csoport alakult Vásárt sna- ményban 24 fővel. ~k A Szovjetunióban rövi­desen kiadják Conun Doyle „Sherlock Holmes”, Cronin „Ezt látták a csillagok” c. regényeket. ★ A megindult őszi kiárusí­tás során az első napon, — tegnap — már az első: órákban számos leértékelt áru talált vevőre. Az Ál­lami Áruházban például 35 gyermekkabátot adtak el. ☆ A nyíregyházi Vas- éj Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a napokban villany táskavarrógépeket kapott u Német Demokratikus Köz^ társaságból,.. Rövidesen kap­hatók lesznek a városi és a vidéki szaküzletekben. ★ A Titász nyíregyházi üz­letigazgatósága ez évben még nyolc községben fejezi be a villamoshálózat építé­sét és kapcsolja be a köz­ségeket az országos háló­zatba. A Magyar Irodalom Ké­peskönyve címmel újszrrű irodalomtörténeti gyűjte­ményt ad ki a Magvető. A könyv korhű képekben, re­produkciókban mutatja be a magyar irodalom kiala­kulását a Halotti Beszédtől József Attiláig. ★ A TTIT, a Pedagógus Szakszervezet és az MSZT rendezésében 2ö-án, szer­dán délután 5 órai kezdet­tel a Bessenyei Klubban (Szabadság-tér 1.) Herte- lendi Sándorné tart elő-: adást „Mit láttam a Szov­jetunióban pedagógus szem­mel?” — címmel. ★ Nyíregyházán szeptember 24-én a piaci felhozatal: Üjburgonya 3605 kg, sárga­répa 200 kg, petrezsely-m 243 kg, vöröshagyma 575 kg, fokhagyma 150 kg, fe­jeskáposzta 2544 kg, kelká­poszta 846 kg, karalábé 65 kg, karfiol 255 kg, pa­radicsom 712 kg, zöldpapri. ka 1667 kg, főzőtök 30 kg, uborka 20 kg, zöldbab 24 kg, alma 929 kg, körte' 527 Kg, őszibarack 137 kg, szilva 508 kg, szőlő 975 kg, dió 115 kg, barcjníi 40 kg. ★ A nyíregyházi országos állat- és kirakodó vásár 1956 október 1-én lesz. — Vészmentes helyről sza­bályszerűen kiállított es irányított egyneves marha­levéllel mindenféle állat felhajtható. A kocsiba fo­gott lovakkal csak úgy le­het a vásár területére be­hajtani, ha azok egyneves marhalevéllel szabálysze- | rűen vannak irányítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom