Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-25 / 224. szám

1930 szeptember 25, kedd N E P L A P ' Minden 10 mázsa \ : pótszerzödésre kötött í 1: áxporl alma után másléi \ < kiló ingyen nikotin 1 Mind a termelőszö­I. vetkezetek, mind az egyéni termelők al­másaiban a téli alma az elmúlt évinél is jobb minőségűnek mu­tatkozik. Az export aima megóvása érde­kében a Miniszterta­nács egy olyan natá- rozatot hozott, hogy az a termelőszövetke­zet és termel), aki a i f öl d mű v e sszö ve t keze t- íel köt téli almára pótszerződést, az min­den 10 mázsa export I. minőségű alma után ' másfél kiló nikotint kap ingyen. Ezzel a nikotin­mennyiséggel a ter­melők elvégezhetik a : szedés előtti permete­zést, a tárolóban a ni- kotinos fürösztést, így megakadályozhatják s paizstetű fertőzést. Éljenek ezzel a le­hetőséggel termelőszö­vetkezeteink és az egyéni termelők, mert elsősorban ók járnak i jól, ha sok export al­mát tudnak eladni, de egyben gazdagítják államunkat is. fim lék ünnepség Toyo Oda halálának 450. évlordulója alkalmából Az Országos Béketanács kulturális bizottsága emlék- ünnepséget tartott Toyo Oda, „Sesshu“ néven ismert ja­pán festő halálának 450. év­fordulója alkalmából. Az emlékünnepségen, amelyet Mihályfi Ernő nép­művelési minisztei helyettes, az Országos Béketanács al- elnöke nyitott meg — meg­jelentek kulturális életünk képviselői. Horváth Tibor, a keletázsiai múzeum művé­szeti igazgatója emlékezett meg a nagy japán festőmű­vészről. Az előadás után levetíts,- ték a Toyo Oda néhány festményéről készült diapo­zitív filmet, amelyet a Béke Világtanács juttatott el Budapestre.----------------------------------­A szovjet ifjúsági szervezetek bizottságának nyilatkozata a szuezi kérdésről Moszkva. (TASZSZ) A szovjet ifjúsági szervezetek bizottsága nyilatkozat)! tat'; közzé a szüzei kérdésről. Ebben sokmillió szovjet ifjú és leány nevében szo­lidaritásáról biztosüja az egyiptomi ifjúságot, amely az egyiptomi kounánynak a Szuezi Csatorna Társaság államosításáról szóló jegos határozata mellett száll síkra. Bállá Géza Angol vélemény a Biztonsági Tanács összehívásáról London, (MTI) Az AFP szerint illetékes angol he lyen kijelentették, hogy a Biztonsági Tanács, amely szerdán a Szuezi kérdéssel foglalkozik, meghívja Egyip­tomot, hogy vegyen részt a vitákon. Mint hozzáfűzik, a szerdai ülést a kérdés előzetes tanulmányozásá­nak szentelik. A kérdés lé­nyegére vonatkozó viták — mint hiszik, — csak akkor kerülnek sorra, amikor ok tóber 1-én már összeült a második londoni értekezle ten résztvett országok nagy. követeinek bizottsága, hogy a csatornát használók szö­vetségét létrehozza. A brit külügyminiszté­riumban kijelentették, UJ KÖNYVEK Balzac: César Birotteau (€j Magyar Kiadó) Balzac közismert regénye azt mondja el, hogy küzdi fel magát szorgalmas mun­kával egy párizsi illatsze­rész, és a biztos jólétből hogyan kerül az akkor ki­alakulóban lévő fináncka­pitalizmus képviselőinek karmaiba. A könyv minden ízében ellegzetes alkotása a bal­héi írásművészetnek. Azzá szí már maga a tematika is; a hős pénzügyi viszo­nyainak állandó részletes elemzése, a fantasztikus spekulációk, és a kialaku­lóban lévő finánckapitaliz­mus mohó reakciós képvi­selőinek leleplezése, a bal- zaci filozofálgatás jellegze­tes tévedései, félrekanyaro. dása egy népszerű biológiai, fiziológiai elmélkedés felé stb. Azonban mint egyéb írásaiban is, mindenek fö­lött meggyőző és hatásos a társadalom reális rajza. Itt egy hatalmas írói egyéniség sajátos nézetein felülemel­kedve, félig öntudatlanul, félig csodálatos éleslátással mutatja meg az anyagi kö­rülmények és a jellemek szétválaszthatatlan össze­függéseit. Balzac műve íehát a lap­jain kibontakozó esemé­nyek és' társadalomrajz nyelvén, az élet nyelvén szól az olvasóhoz. De Vries: Bartje (Üj Magyar Kiadó) A holland írónő regénye szegény gazdasági cseiédex 'Jetéről szól: a Bartels-csa- lád életének egy szakasza pereg le az olvasó előtt. Bartje a f őhős, négy éves, amikor a regény kezdődik s az író elkíséri a kisfiút tizennegyedik életévéig: ak­kor lesz a proletárgyerek­ből „felnőtt”, — magának kell gondoskodnia élete fenntartásáról, döntenie kell sorsa további alakulásáról. Bartje gyermeksége, csa­ládjának története a ki-. tűnő írói ábrázolás nyomán a holland szegényparaszt­ság tragédiájává nő. Anne de Vries élesen rajzolja meg a parasztság rétegező- dését, a szörnyű szakadé­kot, mely a báresréteget el­választja a módos gazdák­tól. Noha a regényben ábrá­zolt világ sivár, nyomorú­ságos, mégis mindenütt megcsillannak benne a hu­mor apró fényei, jelezvén, hogy még a legelesettebbek sem élhetnek meg csupán a bánat kenyerén. A regénynek jelentős nemzetközi sikere van, igen sok nép nyelvére le­fordították. Nagy-Britannia és Francia- ország az érdemi tárgyalá­sok során azt kéri majd, hogy a Biztonsági Tanács hagyja jóvá a csatorna nemzetközi irányításának helyreállítása céljából tett 18 hatalmi javaslatokat, amelyeket Kairó Menzies látogatása után elutasított. Mint hozzáfűzik, a brit kormány továbbra is tel­jes mértékben támogatja a csatornát használók szövet­ségét, az a véleménye, hegy a szövetségnek fontos szerepe lesz a szövetség tagjai és az egyiptomi kor­mány közötti kapcsolatok­ban, megkönnyítve minden olyan intézkedést, amely a kérdés rendezéséhez vezet­het. A külügyminisztériumban hozzáfűzik, hogy Selwyn Lloyd minden vitán részt vesz majd, amikor az érde­mi kérdéseket tárgyalják. A szerdai ülésen Nagy- Britanniát Sir Pierson Dixon képviseli. A marcineilei bánya­szerencsétlenség 27 halálos áldozatának holttestéi meg mindig nem sikerült leiszínre hozni Brüsszel, (MTI) A mar­cineilei bányák „Bois Du Cazier” nevű tárnájában augusztus 8-án történt sú­lyos szerencsétlenség utolsó halálos áldozatait még min­dig nem sikerült felszínre hozni. Mint a DPA közli, szombaton ismét_áttörte a falakat a befalazott hét- száztizenölös folyosón dü­höngő tűz, amely a mentési munkálatok részvevőinek életét veszélyeztette. A bá­nyamentők ezért kénytele­nek voltak távozni a tárná­ból. Emlékezetes, hogy a sú­lyos bányaszerencsétlenség­nek 2G2 áldozata volt. Kö­zülük 27-nek a holttestét még mindig nem sikerült felszínre hozni. Szerdára összehívták a Biztonsági Tanácsot New-York. (TASZSZ.) — Emilio Nunez Portuondo,^ a Biztonsági Tanács elnöke szeptember 26-ra összehívta a Biztonsági Tanács ülését. A Biztonsági Tanács Anglia és Franciaország kérésére a szuezi-kérdést fogja meg­tárgyalni, Az imperialisták arra tö­rekszenek — muiat rá a többi között a nyilatkozat, — hogy akadályt gö.dirié­nek azon országok gazda­sági és politikai fejlődése elé, amelyek lerázták ma­gukról a szégyenletes gyar­mati igát. A szovjet ifjúság határo­zottan tiltakozik az impe­rialista körök azon mester­kedése? ellen, hogy fenye­getéssel és katonai erő al­kalmazásával oldják meg a szuezi kérdést. A szovjet ifjúsági szer­vezetek bizottsága örömmel üdvözli és helyesli a DIVSó titkárságának a szuezi kér­dés békés megoldását kö­vetelő nyilatkozatát. Spauyol révkalauzok mennek Egyiptomba San Sebastian, (MTI) Az AP híre szerint az egyip­tomi Szuezi Csatorna Tár­saság öt spanyol révkalauzt szerződtetett spanyolországi nagykövetségének közvetí- títésével. Az öt révkalauz hamarosan elutazik Port Saidba. Egyiptom ENSZ küldötte kapcsolatba lépett as iráni mcgbixoital Ncw-York, (MTI) Omar Lufti, Egyiptom állandó ENSZ küldötte, aki vasár­nap délelőtt értesült arról az angol-francia kezdemé­nyezésről, hogy a szuezi kérdésben kérik a Bizton­sági Tanács összehívását, azonal felvette a kapcsola­tot Dzsalal Abdoh iráni kül­döttel, aki a Biztonsági Tanácsban egyedül képvi­seli a Közép-Keletet — je­lenti az AFP. ENSZ-beli arab körökben nem tartják kizártnak, hogy Favzi, egyiptomi külügymi­niszter maga utazik New Yorkba, hogy megvédje Egyiptom álláspontját a Biztonsági Tanácsban. Szaud király, Nasszer és Kuatli elnök vasárnap újabb eszmecserét (oivtatott Párizs, (MTI). Szaud ki­rály, Nasszer elnök és Kuatli szíriai köztársasági elnök vasárnap délelőtt új­ból összeül Dammambdi, Dulles beszéde a londoni értekezletről és a szuezi kérdésről Washington, (MTI). Hír- ügynökségi jelentések sze­rint Dulles amerikai kül­ügyminiszter Londonból visszatérve vasárnap tele­víziós beszédben nyilatko­zott a londoni értekezletről és a szuezi kérdésről. He- lyeslőleg vette tudomásul azt az angol-francia döntést, hogy a szuezi kérdést a Biz­tonsági Tanács elé terjesz­tik. Kijelentette, hogy fet­<3QSOK9CgöK«<aWK»C£CK3CScK8C3<KS<EOP^aScK®05aKS<»cK8<»*<S<^<3<«CSCK*CgŰ « Hirdetések kost Ismerősöm, Csapiáros, ta­nácsomat kérte: mit vegyen szíve szerelmének abból n alkalomból, hogy fennállá­sának 18. évfordulóját ün­nepli,. Édességre gondoltam, virágra, könyvre. Csapláros azonban egyre csak fej H rázta. Valami különleges, valami új kellene. — Ruha? — kérdeztem. Majdnem sértődés lett a do­logból. Hova gondolok? Sze­gény kislány! Mit szólna az­tán a világ! Végre mentő ötletem tá­madt, Üde, friss színekkel pingált plakát ötlött a sze­membe, az Országos Taka­rékpénztár hirdetése. Egy füzetke, pár szál virág és a felírás: „A legszebb aján­dék a takarékbetétkönyv“. — Na, mit szólsz hozzá? — érdeklődtem a barátom­tól, de nem hagytam szóhoz jutni. Hogyisne! A végén ez sem tetszik neki, és nézhe­tek más után, pedig ötletem tárháza amúgyis szegény, végtelenül szegény. Ajánla­tom,mai valósággal lerohün- tam, s mire száját kinyit­hatta, már a kezében is volt a betétkönyv 200 forintos betéttel. A születésnap után két nappal találkoztam Csaplá rossal. Nem volt valami víg, bár nem panaszkodott. Csupán a száját tartotta félre, mint a pipás ember, vagy mint kinek hiányzik a foga. És mintha a bal arca valamivel nagyobb lett vol­na, mint a jobb. A részletek után nem érdeklődtem. Eszembe se jutott volna ez a régi ügy, ha most nem találkozom az OTP újabb plakátjával, amely semati­kusan ragaszkodik az aján­dékozásra használt betét­könyvhöz. Csakhogy a hatás fokozása kedvéért meg totó­ja p mézeskalácsszivnek a nó­tából ismert rajzával. „Szív küldi“ — ígyen szól a hir­detés, hogy minél hatáso­sabb legyen. Az eredmény bizonyára nem marad el. S ha mégis elmaradna, további perspek­tíva tárul ki a liirdetőipar előtt. Verset is lehet a szív mellé kanyaríteni. Így va­lahogy: Vidd ezt az én betétemet, a tarisznyába tedd el. Talán még hasznát is veszed. Ne hadd itt Jóska vedd el. Az én betétkönyvecskémben két százas van beírva. Aláírás kell csak hozzá, s a pénztár ki is adja. Szív küldi szívnek szívesen, szív a szívtől kapja szívből, kedvesen. Ha nem kapja szív a szívtől igaz szívvel, kedvesen, küldje vissza szív a szívnek tiszta szívből, szívesen. A vers előnye, hogy kis változtatással propagálhat­ja a bemutatón szóló betét­könyvet is. Csupán a 7. so­rát kell megváltoztatni eképpen: „Aláírás sem kell hozzá ...“ Azt is egy pil­lanatra meg lehet állapítani, hogy a vers magában hordja a slornó költői meghatáro­zását: „Küldje vissza szív a szívnek“... Még egy előny: melódia sem kell hozzá, Szirmai rég meg­komponálta. Ha ezután sem mutatko­zik az eredmény, a betét rohamos szaporodásában, nem kell forszírozni az ügyet. Talán mégis a hirde­tésben van a hiba, (k.) fogása szerint nem lett vol­na helyes a szuezi kérdést a csatornát használók szövet­ségének megalakulása előtt a Biztonsági Tanács elé ter­jeszteni, de azt hiszi, hogy ez a szövetség már működni fog, amikor a tanács érdem­ben tárgyalja majd a szuezi kérdést. A csatornát használók szövetsége Dulles szerint nagy mértékben az ENSZ segítségére lesz, mert „lehe­tőséget nyújt a gyakorlati in­tézkedésekre a csatornát használó országok, valamint Egyiptom között anélkül, hogy új szerződésbeli köte­lezettségekre volna szük­ség“. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egye­sült Államok továbbra is ragaszkodik a Szuezl-csa- tornának valamilyen nem­zetközi igazgatásához. El­utasította Egyiptomnak azt a javalatát, hogy egy újabb szerződésben biztosítsák a szabad átkelést a csatornái!. Dulles ezután a szuezi kérdés megoldásának lehe­tőségeivel foglalkozva a te­levízió munkatársának kér­désére azt válaszolta, hogy amikor Londonban tartóz­kodott, nem vi.atta meg, mi történhetnék, ha az ENSZ- nek sem sikerülne megta­lálnia a kérdés békés ren­dezésének módját. „A meg­oldásnak — mondotta — az igazságon és a nemzetközi jogon kell alakulnia.“ Ké­sőbb azonban hozzá telte: „Nem lehet mindig arra számítani, hogy az országok nem fognak erőhöz folya­modni, hacsak nincs egy olyan alternatíva, amel^ megfelel a nempzetközi jog­nak és az igazságnak. Ha­csak nincs egy igazságos megoldás, úgy véleményem szerint nem lehet elvárni azt, hogy örökösen azt kér­jük a népektől, ne folya. módjának az erő alkalma- zásához.'“ „Kérdéses — folytatta Dulles, — hogy érdemes-e háborút indítani a csatorna miatt, mert a Szuezi-csatur- na helyett más víziutat le­hetne kiépíteni. Ennek ta­nulmányozása a csatomat használók szövetségének egyik feladata. így például olcsóbb volna, ha a nagy tankhajókat a Jóreménység fokának megkerülésére kü!- de.iék, mintha ezek a hajók a csatornát vennék igény­be.“ Dulles hangoztatta, attól tart, hogyha „Egyiptom neiri orvosolja gyorsan a hely­zetet“, úgy arra fognak gondolni, hogy a csatorna helyett más útvonalat ve­gyenek igénybe. Azt is kije­lentette, hogy véleménye szerint az amerikai hajós- kapitányok „hosszú ideig haboznának, mielőtt szovj ?t révkalauzt vennének fel ha­jójuk fedélzetére.“ Az, hogy a Szuezi-csatornánál újab­ban alkalmazott szovjet rév-’ kalauzok vezetnének ameri­kai hajókat, Dulleá szerint „ellentétben állna a csatorna használatának tisztességes feltételeivel.“ Dulles a továbbiakban kö­zölte: javasolni fogja Hum­phrey pénzügyminiszternek, tegyen olyan intézkedése­ket, amelyeknek érteimé, ben az amerikai hajóknak a csatorna használati illeté­keket az Egyesült Államok­ban lévő befagyasztott, egyiptomi folyószámlákra kelljen befizetniük. Végül pedig hangsúlyozta: az Egyesült Államok a jelen­legi körülmények között nem újítja meg azt az aján­latát, hogy segítséget nyúlt Egyiptomnak az asszuárti gát építéséhez. hogy eszmecserét folytasson „az arab világot érintő kü­lönböző kérdésekről“ — je­lenti az AFP a kairói rádió alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom