Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-02 / 205. szám
(Világ proletárjai SZABOLCSSZATMÁRI XIII. évfolyam, 205. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956 szeptember 2, vasárnap Mátészalka nem mostoha gyermek Annak idején, amikor Szabolcs Szat- tnáiral egy megyévé egyesült, Mátészalka lakói aggódva beszéltek községük, a volt megyeszékhely jövőjéről. Ha nem :s énekelték, de sokszor elmondták hagyományos nótájuk első sorát: „Mátészalka gyászba van“. Előre is le kell szögeznünk, példás, egészséges dolog az, ha mások károsítása nélkül egy község lakói így szeretik, féltik szülőhelyüket. A saját községünk szeretete nem más, mint a hazaszeretet bölcsője. Nem sovinizmus, nem „Kispolgári nyavalygás", ha egy közös lég lakói — munkájuk árán fenntartói -- így aggódnak jövőjükért. A két megye egyesítése óta több, mint hat esztendő telt el. Hat év egy község életében nem hosszú idő, arra azonoan mértékként elegendő, hogy az előrehaladást, vagy az ellenkezőjét bizonyítani lehessen vele. Kocsord kivételével bármelyik irányból — a régi poros üt helyett — sima bitumen úton jutunk a községbe. Ezeket az utakat, mind az első ötéves terv idején kapta a község. Kelet-Magyarország legkorszerűbb tejüzeme épült Mátészalkán. Olyan járási rendelőintézet emelkedik itt, amivel még kevés járási székhely dicsekedhet. Közel száz községnek a központja Mátészalka. Ma már minden községből vonattal, vagy autóbuszon meg lehet közelíteni a szatmári rész fővárosát. A mezőgazdaság terén egy állami gazdaság, egy gépállomás és három termelőszövetkezet létesülése mutatja a fejlődést, a jövő útját. A község területének 30 százalékán folyik nagyüzemi gazdálkodás. A termelőszövetkezetek 9—10 mázsás átlagtermést takarítottak be kenyérgabonából, míg az egyéniek alig többet, mint hatot. Meg kell jegyezni, hogy az egyéniek ilyen alacsony átlagára befolyással van a nagyszámú kétluki termelő. Sokan csak mellékesen gazdálkodnak. Azonban a gondos középparasztok termése is 1—2 mázsával alacsonyabb a tsz-énél. Kereskedelme, üzlethálózata viszonylag már a múltban is fejlett volt. Újjáalakított, szakosított üzleteivel azonban a mai Mátészalka minőségileg messze felülmúlta a műit vegyes üzleteit. A húsüziet még kevés, de rövidesen két uj hússzék nyílik a külső területeken. A földművesszövetkezet pedig most is TO darab sertést hizlal helyi fogyasztásra. Üj helyet kapott a piac, ahová most szállítják a betonlapokat a kényelmes árűshelyek kialakításához. A régi piactéren színes szökőkúttal, gyermekjátszó- val megyénk egyik legszebb parkja létesült. Közoktatási és kulturális téren hasonlóan nagy a fejlődés. A 12 tanerős polgári iskola helyén 19 tanerős gimnázium van. A téli mezőgazdasági iskola technikummá alakult, ahol modern tantermekben sajátítják el a mezőgazdasági ismereteket a hallgatók. A két megye egyesülésekor az általános iskolákban 40 nevelő tanított, ma 62. Nem volt bölcsőde, sem napközi otthon, ma mind a kettő működik. Mátészalka lakóinak egészségére két körzeti orvos ügyelt, ma öt körzeti orvos van. E mellett ott van a gyönyörű rendelő és a kórház jó szakorvosokkal. A korszerűtlen mozihelyiséget most építik át modern képszínházzá. A Zalka Máté Kultúrház, ha váltakozó sikerrel ie, de mind inkább kultúrközpontja lesz • községnek. A kultúrházon belül ma már jól működő értelmiségi klub van A kisebb nagyobb eredményekről akár Oldalakat írhatnánk, de nem adnánk valamennyire is hű tükörképet Mátészalkáról, ha elhallgatnánk, ami még panasz, A község lakói büszkék a tejüzemre, de az öröm mellé üröm is vegyül. Az üzemeltetés kezdetére nem készült el a derítő, így a kiömlő szennyvíz bűzbe borítja a község egy részét. Hasonló panaszok vannak a kórház szennyvizére is. Panasz van a ktsz-ek működésére, főként a vegyesre, amely üzemek kiszolgálására, nem pedig a lakosság ellátására rendezkedett be. Az üzlethálózat és a felvásárlás rohamosan fejlődő, de a tanulófelvétel elhanyagolása miatt kevés a szakember. Nincs utánpótlás a kisipar terén sem. Mátészalkának nagy az idegen forgalma. A korábbi szállodák egy része mis célra van lefoglalva, így zavarok vannak az elszállásolás körül is. A lakáskérdés itt is égető probléma. Építőanyag hiányában azonban helyileg ezen nem tudnak segíteni. Mint városiasodé községben legtöbb helyen, itt is a kelleténél kevesebb gondot fordítanak a vezetők a parasztsággal való jobb kapcsolatok megteremtésére. A termelőszövetkezetek életébe is nem egyszer illetéktelenül beleavatkoznak, a szövetkezeti demokráciát figye,- men kívül hagyják. Ezen a területen azonban sokkal kevesebb a hiányosság, mint a jövő termelőszövetkezeti parasztjaival való törődésnél. A jó viszony légin, kább megromlott a múlt őszi tagosítás után, amikor több dolgozó parasztnak nem adták tulajdonába még májusban sem a csereterületet. Ugyanakkor a község és járás vezetői közül többen jórni- nöségű földet, mint tartalékterületet vettek igénybe. Sérelmezik a dolgozó parasztok, hogy a mezei tolvajokkal nem járnak el kellő szigorral. Sokat várnak ugyan az űj szabálysértési bizottságoktól, de azok még később alakulnak, a tolvajok pedig most az érő terményekben garázdálkodnak. Hiányzik egy gazdakör, ahol a szövetkezeti és egyéni parasztok szórakoznának, beszélgetnének nemcsak egymással, hanem a vezetőkkel is. Ezeket a beszélgetéseket a legjobban kiépült népnevelő hálózat sem tudja pótolni. Mind a kettőre szükség van. A Hazafias Népfront újjáéledőben van, így főként helyiség kérdése a gazdakör megalakítása. Van tehát probléma is Mátészalkán, de a panaszok kilencven százalékát ott a helyszínen majdcsak anyagi befektetés nélkül a legrövidebb időn belül meg lehetne oldani. Vezetés kérdése ez, szinte valamennyi. Jobban támaszkodni a tömegek véleményére, demokratikusab- ban vezetni, ez itt is kérdés kulcsa. A felsoroltakból könnyű m.gállapítv- ni, hogy merre tart Mátészalka. Nehéz volna rosszakarattal is azt állítani, hogy nem fejlődött az utóbbi 5—6 évben. A közeljövő, a második 5 éves terv szintén a felemelkedés útját — már jól belátható útját — vetíti Mátészalka dolgozói elé. A tejüzem mellett épül egy korszerű kenyérgyár, ennek szomszédságában pedig a vidék legnagyobb baromfikeltető üzeme. Mind a két létesítmény befejezés előtt áll. A tanácsházával szemben hatalmas kőrakások igazolják, hogy rövidesen megkezdik a 12 tantermes új gimnázium építését. A vásártér melleti gyümölcsaszaló és gyógynövényszáríto telepet épít a földművesszövetkezet. Rövidesen elkészül egy földbesüllyesztett, 50 vagonos alma és burgonya téli tároló, aminek a felső emeletén terményt tárolnak. Az utcák portalanítására locsoló lajtokat állítanak be, ami talán már el is készült azóta. Bővül a termelőszövetkezetek bizományi boltja, amit friss és olcsó zöldség, gyümölcséé! r már eddig is nagyon megkedveltek a szálkái háziasszonyok. Mátészalka épül — szépül. Szorgalmas lakói gondoskodjanak továbbra is, ha lehet még nagyobb szeretettel szülőhelyükről. A sok elkülönült egészséges óhajt, akaratot fogják egy csokorba és mint eddig is, tegyék azt a párt asztalára, hogy közös erővel még tovább szépüljön édes szülőföldjük. P®dcEgófii§§kkd tartott cinkétől a megyei párf-^égrehajté bizottsága A megyei part-végrehajtó bizottsága ankétol hívott össze pedagógus-problémák megbeszélésére. Az anketot tegnap tartották a végrehajtó bizottság székhazában számos városi és falusi nevelő részvételével a Központi Vezetőség értelmiséggel kapcsolatos határozatának szellemében, Az ankéton élénk vita ala- --------------**-m-%*-------------kult kJ, amelyet Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára foglalt össze. Az ankét részletes ismertetésére még visszatérünk. „Bízzuk az agronómusra a henger használatát“ Az encsencsi Ifjúság TSZ legutóbbi vezetőségi ülésén a gyors betakarítás megszervezéséről, az ősz, vetés előkészületeiről, vc- tőmagtiSztitásról, csáva- zásról és hasonlókról készített intézkedési tervet a vezetőség. A megbeszélő sen éles vita keletkezett a henger használatával kapcsolatban. A vezetőség egyik része amellett volt, hogy a hengerezés nem fontos, elég a fogasolás is. A növénytermesztési brigádvezetőnek azonban más volt a véleménye. Azt javasolta, ,hogy hallgassák meg a szakember véleményét. —• Veres György agronó- mus éppen a növényápolási munkák idején került hozzánk — mondotta a brigádvezető. Akkor is éppen arról folyt a vita, hogy háromszor, vagy kétszer kapáljuk-e a kukoricát. A tagság hallani sem akart a háromszori kapá- asról. Veres György azonban nem engedett álláspontjából. S most mór mindenki igazat ad neki, msrt a határban legszebb a mi kukoricánk. Ugyanígy volt a dohánnyal is. Most a dohányunk nem fér el a pajtába, , annyi van. Azt javaslom: bízzuk most is a agronómusra a henger használatát. Bebizonyította, hogy ért hozzá, sőt az állattenyésztéshez is. Pent csak azt ne tudná, hogy kell-e henger vagy nem? A vezetőség meghallgatta az agronómus szaktanácsát s azután így határoztak: Azon a földön, ahol már régen lekerült az elővetemény és keverőszántást is végeztek — tehát ahol kellően leülepedett a talaj — ott vetés előtt elég a fogas, de a ve- tógép után ott is kell a henger. De a most lekerülő kapásoknál, ahol már nine* idő 3—4 hétig várni, ott még a szánta« napján hengereinek azután vetnek. vetés után ismét henger cs borona következik. Ez a határozat nagyon helyes, mert a száraz időjárás ellen ez a legjobb védekezés. A henger a maghoz nyomja a nedves földet, gyorsabb lesz a csírázás s a tömörített föld nem szárad ki olyan hamar, mint a hengerezés ülepedés nélkül lazán maradt vetés. (Kovács Endre levele nyomán.) Ma nyílik meg a mezőgazdasági kiállítás Hasai szemmel a kiállításon Ha egy szabolcs-szatmári a mezőgazdasági kiállításra feljön, a sok csodálnivalón túl. keresi az otthoni dolgokat. Ha nem is dicsekszik vele hangosan, de úgy magában jó megállapítani, hogy nincs szégyenkezni való, mert hiszen megyénk képviselteti magát és nem maradt el a megyék sorában. A mezőgazdasági kiállítás az idén még nagyobb és talán sokkal szebb, mint tavaly volt. Területe 62 ka- tasztrális hold s több új pavilon is van. Ilyen az erdészeti és újító pavilon is. A kiállítás nagyságával, szépségével, egyéni varázsával szinte elkápráztatja a nézőt. Az első csarnokban fejlődésünket láthatjuk képekben. A gépesítési pavilonban mindenki szinte megtanulhatja a traktorok kezelését, szerelését, mert mozzanatonként, magyarázó szöveggel és gyakorlati alkatrészeken is bemutatják azt. A kertészeti pavilon érdekel talán minket legjobban. Hiszen itt találkozunk először megyénk nevével s termelvényeivel. Még az egyik főszöveg is a balkányi állami gazdaságról szól: „A Balkányi Állami Gazdaság az ország legjobb burgonyatermelő nagyüzeme.“ De itt van az ibrá- nyi Alkotmány Termelő- szövetkezet neve is. S hirdeti a tsz dicsőségét, a 160 mázsás burgonya átlagtermést jelző tábla. A székelyt Békéért Harcoló Termelő- szövetkezet 45 holdon 150 mázsás átlagtermést ért el, így került az elsők közé. Ezt is a kiállításon láthatjuk meg. A képek között felvétel van. A császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezetről és a besztereci Űj Barázdáról. A kiállított burgonyafajták között ott találjuk a kisvárdai kísérleti gazdaság burgonyáit. Nincs mit szégyenkeznünk. Az ország élenjáró termelői között ott vannak megyénk tsz-ei, állami gazdaságai, kísérleti gazdaságai is. Az új erdészeti pavilon nemcsak a fatelepítés és fa- kitermelés módjait ismerteti meg. De maketten bemutatja az erdősávok létesítésének módszerét és gyakorlati hasznát is. Nekünk szabolcsiaknak nagyon fontos dolog ez, hiszen sok-sok erdősávot kell telepítenünk, hogy futóhomokunk gazdag termést adjon. A pavilonokból kilépve, mezőgazdasági technika vívmányaival ismerkedhetünk meg. Nagyszerű gépparkunk már ismert és ismeretlen gépei sorakoznak fel. Sok gépet a mezőgazdaság látogatói majd gyakorlatban is megismernek. A pavilonok mögött egy szépen gondozott kísérleti gazdasággal találja szembe magát a néző. A rizsföldek mellett az első ágyások az Egerszegi féle altalaj trágyázás eredményeivel ismertetik meg a látogatói. Nálunk Szabolcsban is sokat hallunk erről, hiszen a homokon kedvelt trágyázási mód ez. A kiállítás talán leglátványosabb része az állat- állomány. A paraszt ember itt gyönyörködik a legtöbbet, hiszen ősidőktől fogva az állattal való foglalkozás szinte elválaszthatatlan a falu népétől. Itt egy kicsit a szabolcs-szatmári ember elgondolkodhat. Sok jóvátenni való van, hiszen a díjnyertesen felvonuló állatok között csak az ópályi borzderes tenyészetből találunk Szabolcs-Szaimár megyéből. A kiállítás tehát ilyen szempontból is egy kicsit értékmérője a megye mezőgazdaságának. A debreceni törzs-' állattenyészet mutatja be például még a szabolcs-szatmári tájfajta lovakat is. Van tennivalónk tehát. A kiállítás megtekintése nagy tanulság lehet minden résztvevő számára, mert nemcsak eredményeinkről számol be évről évre az országos mezőgazdasági kiállítás, hanem egy kicsit a jövőt is mutatja és meg is szabja a mezőgazdaság számára. Hiszen a legjobbal ismerkedünk itt meg. Ügy, is mondhatnánk, hogy az át-’ tagos jövőjével. Mindent összevetve megéri a megtekintést, megéri a, töredelmes utat, mert felbecsülhetetlen, gazdag tapasztalatokkal térnek visz- sza majd a látogatók, melyeket hasznosítani lehet ■j hasznosítani kell odahaza is, hogy minden területen megyénk felzárkózhasson az élenjárók sorába, H, SZABÓ JÓZSEF" . Íz egészség érzője (2. oldal) jijÍM 'üír - j Vasárnap délután (4—5. oldal) sijij: SPORT (fi rtlrlaVl
