Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-02 / 205. szám

(Világ proletárjai SZABOLCS­SZATMÁRI XIII. évfolyam, 205. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956 szeptember 2, vasárnap Mátészalka nem mostoha gyermek Annak idején, amikor Szabolcs Szat- tnáiral egy megyévé egyesült, Mátészal­ka lakói aggódva beszéltek községük, a volt megyeszékhely jövőjéről. Ha nem :s énekelték, de sokszor elmondták ha­gyományos nótájuk első sorát: „Máté­szalka gyászba van“. Előre is le kell szögeznünk, példás, egészséges dolog az, ha mások károsítá­sa nélkül egy község lakói így szeretik, féltik szülőhelyüket. A saját községünk szeretete nem más, mint a hazaszeretet bölcsője. Nem sovinizmus, nem „Kispol­gári nyavalygás", ha egy közös lég lakói — munkájuk árán fenntartói -- így ag­gódnak jövőjükért. A két megye egyesítése óta több, mint hat esztendő telt el. Hat év egy község életében nem hosszú idő, arra azonoan mértékként elegendő, hogy az előrehala­dást, vagy az ellenkezőjét bizonyítani lehessen vele. Kocsord kivételével bármelyik irány­ból — a régi poros üt helyett — sima bitumen úton jutunk a községbe. Ezeket az utakat, mind az első ötéves terv ide­jén kapta a község. Kelet-Magyarország legkorszerűbb tejüzeme épült Mátészal­kán. Olyan járási rendelőintézet emel­kedik itt, amivel még kevés járási szék­hely dicsekedhet. Közel száz községnek a központja Mátészalka. Ma már min­den községből vonattal, vagy autóbuszon meg lehet közelíteni a szatmári rész fő­városát. A mezőgazdaság terén egy állami gaz­daság, egy gépállomás és három terme­lőszövetkezet létesülése mutatja a fej­lődést, a jövő útját. A község területé­nek 30 százalékán folyik nagyüzemi gaz­dálkodás. A termelőszövetkezetek 9—10 mázsás átlagtermést takarítottak be ke­nyérgabonából, míg az egyéniek alig többet, mint hatot. Meg kell jegyezni, hogy az egyéniek ilyen alacsony átlagá­ra befolyással van a nagyszámú kétluki termelő. Sokan csak mellékesen gazdál­kodnak. Azonban a gondos középparasz­tok termése is 1—2 mázsával alacso­nyabb a tsz-énél. Kereskedelme, üzlethálózata viszony­lag már a múltban is fejlett volt. Újjá­alakított, szakosított üzleteivel azonban a mai Mátészalka minőségileg messze felülmúlta a műit vegyes üzleteit. A húsüziet még kevés, de rövidesen két uj hússzék nyílik a külső területeken. A földművesszövetkezet pedig most is TO darab sertést hizlal helyi fogyasztásra. Üj helyet kapott a piac, ahová most szállítják a betonlapokat a kényelmes árűshelyek kialakításához. A régi piac­téren színes szökőkúttal, gyermekjátszó- val megyénk egyik legszebb parkja lé­tesült. Közoktatási és kulturális téren hason­lóan nagy a fejlődés. A 12 tanerős pol­gári iskola helyén 19 tanerős gimnázium van. A téli mezőgazdasági iskola tech­nikummá alakult, ahol modern tanter­mekben sajátítják el a mezőgazdasági ismereteket a hallgatók. A két megye egyesülésekor az általános iskolákban 40 nevelő tanított, ma 62. Nem volt bölcső­de, sem napközi otthon, ma mind a kettő működik. Mátészalka lakóinak egészségére két körzeti orvos ügyelt, ma öt körzeti orvos van. E mellett ott van a gyönyörű ren­delő és a kórház jó szakorvosokkal. A korszerűtlen mozihelyiséget most építik át modern képszínházzá. A Zalka Máté Kultúrház, ha váltakozó sikerrel ie, de mind inkább kultúrközpontja lesz • községnek. A kultúrházon belül ma már jól működő értelmiségi klub van A kisebb nagyobb eredményekről akár Oldalakat írhatnánk, de nem adnánk va­lamennyire is hű tükörképet Mátészal­káról, ha elhallgatnánk, ami még pa­nasz, A község lakói büszkék a tejüzemre, de az öröm mellé üröm is vegyül. Az üzemeltetés kezdetére nem készült el a derítő, így a kiömlő szennyvíz bűzbe bo­rítja a község egy részét. Hasonló pana­szok vannak a kórház szennyvizére is. Panasz van a ktsz-ek működésére, fő­ként a vegyesre, amely üzemek kiszol­gálására, nem pedig a lakosság ellátá­sára rendezkedett be. Az üzlethálózat és a felvásárlás roha­mosan fejlődő, de a tanulófelvétel elha­nyagolása miatt kevés a szakember. Nincs utánpótlás a kisipar terén sem. Mátészalkának nagy az idegen forgal­ma. A korábbi szállodák egy része mis célra van lefoglalva, így zavarok vannak az elszállásolás körül is. A lakáskérdés itt is égető probléma. Építőanyag hiá­nyában azonban helyileg ezen nem tud­nak segíteni. Mint városiasodé községben legtöbb helyen, itt is a kelleténél kevesebb gon­dot fordítanak a vezetők a parasztság­gal való jobb kapcsolatok megteremté­sére. A termelőszövetkezetek életébe is nem egyszer illetéktelenül beleavatkoz­nak, a szövetkezeti demokráciát figye,- men kívül hagyják. Ezen a területen azonban sokkal kevesebb a hiányosság, mint a jövő termelőszövetkezeti paraszt­jaival való törődésnél. A jó viszony légin, kább megromlott a múlt őszi tagosítás után, amikor több dolgozó parasztnak nem adták tulajdonába még májusban sem a csereterületet. Ugyanakkor a köz­ség és járás vezetői közül többen jórni- nöségű földet, mint tartalékterületet vettek igénybe. Sérelmezik a dolgozó parasztok, hogy a mezei tolvajokkal nem járnak el kellő szigorral. Sokat várnak ugyan az űj sza­bálysértési bizottságoktól, de azok még később alakulnak, a tolvajok pedig most az érő terményekben garázdálkodnak. Hiányzik egy gazdakör, ahol a szövet­kezeti és egyéni parasztok szórakozná­nak, beszélgetnének nemcsak egymás­sal, hanem a vezetőkkel is. Ezeket a be­szélgetéseket a legjobban kiépült nép­nevelő hálózat sem tudja pótolni. Mind a kettőre szükség van. A Hazafias Nép­front újjáéledőben van, így főként he­lyiség kérdése a gazdakör megalakítása. Van tehát probléma is Mátészalkán, de a panaszok kilencven százalékát ott a helyszínen majdcsak anyagi befekte­tés nélkül a legrövidebb időn belül meg lehetne oldani. Vezetés kérdése ez, szin­te valamennyi. Jobban támaszkodni a tömegek véleményére, demokratikusab- ban vezetni, ez itt is kérdés kulcsa. A felsoroltakból könnyű m.gállapítv- ni, hogy merre tart Mátészalka. Nehéz volna rosszakarattal is azt állítani, hogy nem fejlődött az utóbbi 5—6 évben. A közeljövő, a második 5 éves terv szin­tén a felemelkedés útját — már jól be­látható útját — vetíti Mátészalka dol­gozói elé. A tejüzem mellett épül egy korszerű kenyérgyár, ennek szomszédságában pe­dig a vidék legnagyobb baromfikeltető üzeme. Mind a két létesítmény befeje­zés előtt áll. A tanácsházával szemben hatalmas kőrakások igazolják, hogy rö­videsen megkezdik a 12 tantermes új gimnázium építését. A vásártér melleti gyümölcsaszaló és gyógynövényszáríto telepet épít a földművesszövetkezet. Rö­videsen elkészül egy földbesüllyesztett, 50 vagonos alma és burgonya téli tároló, aminek a felső emeletén terményt tá­rolnak. Az utcák portalanítására locsoló lajtokat állítanak be, ami talán már el is készült azóta. Bővül a termelőszövet­kezetek bizományi boltja, amit friss és olcsó zöldség, gyümölcséé! r már eddig is nagyon megkedveltek a szálkái házi­asszonyok. Mátészalka épül — szépül. Szorgalmas lakói gondoskodjanak továbbra is, ha lehet még nagyobb szeretettel szülőhe­lyükről. A sok elkülönült egészséges óhajt, akaratot fogják egy csokorba és mint eddig is, tegyék azt a párt aszta­lára, hogy közös erővel még tovább szé­püljön édes szülőföldjük. P®dcEgófii§§kkd tartott cinkétől a megyei párf-^égrehajté bizottsága A megyei part-végrehaj­tó bizottsága ankétol hí­vott össze pedagógus-prob­lémák megbeszélésére. Az anketot tegnap tartották a végrehajtó bizottság szék­hazában számos városi és falusi nevelő részvételével a Központi Vezetőség értel­miséggel kapcsolatos hatá­rozatának szellemében, Az ankéton élénk vita ala- --------------**-m-%*-------------­kult kJ, amelyet Varga Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára foglalt össze. Az ankét részletes ismer­tetésére még visszatérünk. „Bízzuk az agronómusra a henger használatát“ Az encsencsi Ifjúság TSZ legutóbbi vezetőségi ülésén a gyors betakarítás megszervezéséről, az ősz, vetés előkészületeiről, vc- tőmagtiSztitásról, csáva- zásról és hasonlókról ké­szített intézkedési tervet a vezetőség. A megbeszélő sen éles vita keletkezett a henger használatával kap­csolatban. A vezetőség egyik része amellett volt, hogy a hengerezés nem fontos, elég a fogasolás is. A növénytermesztési bri­gádvezetőnek azonban más volt a véleménye. Azt ja­vasolta, ,hogy hallgassák meg a szakember vélemé­nyét. —• Veres György agronó- mus éppen a növényápo­lási munkák idején került hozzánk — mondotta a brigádvezető. Akkor is ép­pen arról folyt a vita, hogy háromszor, vagy két­szer kapáljuk-e a kukori­cát. A tagság hallani sem akart a háromszori kapá- asról. Veres György azon­ban nem engedett állás­pontjából. S most mór mindenki igazat ad neki, msrt a határban legszebb a mi kukoricánk. Ugyanígy volt a dohánnyal is. Most a dohányunk nem fér el a pajtába, , annyi van. Azt javaslom: bízzuk most is a agronómusra a henger használatát. Bebizonyítot­ta, hogy ért hozzá, sőt az állattenyésztéshez is. Pent csak azt ne tudná, hogy kell-e henger vagy nem? A vezetőség meghallgat­ta az agronómus szaktaná­csát s azután így hatá­roztak: Azon a földön, ahol már régen lekerült az elővetemény és keverő­szántást is végeztek — te­hát ahol kellően leülepe­dett a talaj — ott vetés előtt elég a fogas, de a ve- tógép után ott is kell a henger. De a most lekerülő kapásoknál, ahol már nine* idő 3—4 hétig várni, ott még a szánta« napján hengereinek azután vet­nek. vetés után ismét hen­ger cs borona következik. Ez a határozat nagyon helyes, mert a száraz idő­járás ellen ez a legjobb védekezés. A henger a maghoz nyomja a nedves földet, gyorsabb lesz a csí­rázás s a tömörített föld nem szárad ki olyan ha­mar, mint a hengerezés ülepedés nélkül lazán ma­radt vetés. (Kovács Endre levele nyomán.) Ma nyílik meg a mezőgazdasági kiállítás Hasai szemmel a kiállításon Ha egy szabolcs-szatmári a mezőgazdasági kiállításra feljön, a sok csodálnivalón túl. keresi az otthoni dol­gokat. Ha nem is dicsek­szik vele hangosan, de úgy magában jó megállapítani, hogy nincs szégyenkezni való, mert hiszen megyénk képviselteti magát és nem maradt el a megyék sorá­ban. A mezőgazdasági kiállítás az idén még nagyobb és ta­lán sokkal szebb, mint ta­valy volt. Területe 62 ka- tasztrális hold s több új pa­vilon is van. Ilyen az erdé­szeti és újító pavilon is. A kiállítás nagyságával, szép­ségével, egyéni varázsával szinte elkápráztatja a nézőt. Az első csarnokban fejlődé­sünket láthatjuk képekben. A gépesítési pavilonban mindenki szinte megtanul­hatja a traktorok kezelését, szerelését, mert mozzana­tonként, magyarázó szöveg­gel és gyakorlati alkatré­szeken is bemutatják azt. A kertészeti pavilon ér­dekel talán minket leg­jobban. Hiszen itt találko­zunk először megyénk ne­vével s termelvényeivel. Még az egyik főszöveg is a balkányi állami gazdaság­ról szól: „A Balkányi Álla­mi Gazdaság az ország leg­jobb burgonyatermelő nagy­üzeme.“ De itt van az ibrá- nyi Alkotmány Termelő- szövetkezet neve is. S hir­deti a tsz dicsőségét, a 160 mázsás burgonya átlagter­mést jelző tábla. A székelyt Békéért Harcoló Termelő- szövetkezet 45 holdon 150 mázsás átlagtermést ért el, így került az elsők közé. Ezt is a kiállításon láthatjuk meg. A képek között felvé­tel van. A császárszállási Üj Alkotmány Termelőszö­vetkezetről és a besztereci Űj Barázdáról. A kiállított burgonyafaj­ták között ott találjuk a kisvárdai kísérleti gazdaság burgonyáit. Nincs mit szé­gyenkeznünk. Az ország élenjáró termelői között ott vannak megyénk tsz-ei, állami gazdaságai, kísérleti gazdaságai is. Az új erdészeti pavilon nemcsak a fatelepítés és fa- kitermelés módjait ismer­teti meg. De maketten be­mutatja az erdősávok léte­sítésének módszerét és gya­korlati hasznát is. Nekünk szabolcsiaknak nagyon fon­tos dolog ez, hiszen sok-sok erdősávot kell telepítenünk, hogy futóhomokunk gazdag termést adjon. A pavilonokból kilépve, mezőgazdasági technika vívmányaival ismerkedhe­tünk meg. Nagyszerű gép­parkunk már ismert és is­meretlen gépei sorakoznak fel. Sok gépet a mezőgazda­ság látogatói majd gyakor­latban is megismernek. A pavilonok mögött egy szé­pen gondozott kísérleti gaz­dasággal találja szembe magát a néző. A rizsföldek mellett az első ágyások az Egerszegi féle altalaj trá­gyázás eredményeivel is­mertetik meg a látogatói. Nálunk Szabolcsban is so­kat hallunk erről, hiszen a homokon kedvelt trágyázási mód ez. A kiállítás talán leglát­ványosabb része az állat- állomány. A paraszt ember itt gyönyörködik a legtöb­bet, hiszen ősidőktől fogva az állattal való foglalkozás szinte elválaszthatatlan a falu népétől. Itt egy kicsit a szabolcs-szatmári ember elgondolkodhat. Sok jóvá­tenni való van, hiszen a díj­nyertesen felvonuló állatok között csak az ópályi borz­deres tenyészetből találunk Szabolcs-Szaimár megyéből. A kiállítás tehát ilyen szem­pontból is egy kicsit érték­mérője a megye mezőgazda­ságának. A debreceni törzs-' állattenyészet mutatja be például még a szabolcs-szat­mári tájfajta lovakat is. Van tennivalónk tehát. A kiállítás megtekintése nagy tanulság lehet minden résztvevő számára, mert nemcsak eredményeinkről számol be évről évre az or­szágos mezőgazdasági kiállí­tás, hanem egy kicsit a jö­vőt is mutatja és meg is szabja a mezőgazdaság szá­mára. Hiszen a legjobbal ismerkedünk itt meg. Ügy, is mondhatnánk, hogy az át-’ tagos jövőjével. Mindent összevetve meg­éri a megtekintést, megéri a, töredelmes utat, mert fel­becsülhetetlen, gazdag ta­pasztalatokkal térnek visz- sza majd a látogatók, me­lyeket hasznosítani lehet ■j hasznosítani kell odaha­za is, hogy minden terüle­ten megyénk felzárkózhas­son az élenjárók sorába, H, SZABÓ JÓZSEF" . Íz egészség érzője (2. oldal) jijÍM 'üír - j Vasárnap délután (4—5. oldal) sijij: SPORT (fi rtlrlaVl

Next

/
Oldalképek
Tartalom