Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-12 / 213. szám

g N Eft ' P 1956 szeptember 12, szerda Gyorsabb, tervszerűbb munkát vár a megye a szállítási dolgozóktól Közlekedési ankét a megyei tanácson Az elmúlt évek és a je­len szállítási tapasztalatai alapján került megállapí­tásra: megyénk mezőgaz­dasági termékeinek elszál­lítása nagyban leköti a vasút, s különböző szállí­tási vállalatok kapacitását. Az elmúlt évben sem ol­dottuk meg zökkenőmente­sen a szabolcsi Jonathan, a burgonya és különböző me­zőgazdasági termelyények- nek az ország más vidé­keire, illetőleg exportra való szállítását. Baj volt az egyenletes szállítással, ra­kodással, s a még jelenleg is hiányos gépkocsi- és vasúti-kocsipark nem tud­ta megoldani az egyre nö­vekvő szállítási feladato­kat. Ez év őszén tovább nö­vekszik a szállításra kerülő árumennyiség. Több ter­méket vár az ország me­gyénktől, igényesebbek a termékeinket hazánk más tájain, vagy külföldön vá­sárlók is. S hogy az áru gyorsabban, kitűnő álla­potban jusson el a fogyasz­tóhoz, arra van szükség: üljenek össze az illetéke­sek, vitassák meg az őszi csúcsforgalom szállítási problémáit, a lehetősége­ket. Ezért volt hasznos és ér­tékes az a közlekedési és szállítási ankét, amelyet a megyei tanács vb. igazga­tási osztálya rendezett. Az ankét pozotivuma nem utolsó sorban az, hogy az érdekelt közlekedési ágak, szállítási vállalatok, valamint a szállításban ér­dekelt szektorok valameny- nyien képviselték magukat, s megfelelően összehangol­hatták terveiket, érdekei­ket. Megjelentek a debre­ceni igazgatóság s a nyír­egyházi MÁV állomás szol­gálati ágainak képviselői és tervhivatalnokai, a Debre­ceni Autóközlekedési Igaz­gatóság, a Nyíregyházi AKÖV képviselői, vala­| hogy a tanácsok hatékony és közvetlen segítői lehet­nek területükön a népgaz­daság szállítási feladatai­nak. Ezért hangsúlyozta összefoglalójában Béke Al­bert igazgatási osztályve­zető: „Forduljanak ezután bizalommal tanácsainkhoz a szállítók' és fuvaroztatók egyaránt.” Helyesnek tartjuk a módszert, ahogyan me­gyénk tanácsai segítik a közlekedés-szállítás mun­kájának megjavítását. Azt várjuk viszont tőlük, hogy menetközben se feledkez­zenek meg erről az igen fontos, terveinket hatéko­nyan segítő népgazdasági ágról. K. J. mint a megye nagyobb szállító és szállíttató vál­lalatainak vezetői. A megyei tanács igazga­tási osztálya gyakorlati út­mutatást, aktív segítséget adott a szállítási igények, s a szállítási kapacitás kö­zött ma még meglévő aránytalanság leküzdésé­hez. Ezt bizonyította az an- kéton elhangzott beszá­moló, amelyet Regős Sán­dor elvtárs szállítási és közlekedési előadó tartott meg. A beszámoló első ré­szében a hiányoságokkal foglalkozott. Felvetette, hogy a fuvaroztatók leg­többször nem kapnak elő- értesítést a MÁV-tól. Elő­fordult néhány esetben ex­port szállításoknál is, hogy a vasút nem tudott kocsit biztosítani. Az ankét részletesén fog­lalkozott mindhárom köz­lekedési ág — vasút, gép­kocsi, szekérfuvarozás — hiányosságaival. Kölcsönö­sen kicserélték javaslatai­kat, kívánságukat az érte­kezlet részvevői. A beszá­moló hangsúlyozta: „A ko­csiforduló idejének megrö­vidítése, a kocsiállások megszüntetése ma a leg­fontosabb az egyenletes ra­kodás és az egyenletes szállítás megoldása mel­lett.” Az ankéton sok javaslat hangzott el a közlekedési és szállítási munka megja­vítására. A vasút, a szállí­tási vállalatok, valamint a fuvaroztatók megállapod­tak abban, hogy a reális tervek, a munka jobb szer­vezése, a kocsik ki- és be- rakási munkálatainak fo­lyamatossá tétele elenged­hetetlen az őszi csúcsfor­galom lebonyolításához. A megyei tanács vb. mel­lett egyre inkább foglal1 koznak a közlekedési és szállítási problémákkal a járási, községi tanácsok is. Végrehajtóbizottsági ülések jegyzőkönyvei tanúsítják, Sikeres volt a tanácsi dolgozók sóstói kirándulóhelyének első idénye Június 15-én nyílt meg a tanácsi dolgozók sóstói ki­rándulóhelye újonnan ep;- tett üdülő-szobával, szóra­kozó helyeivel. Az első idény sikeres volt. Sokszá- ran keresték fel nap, mint nap a kirándulóhelyet, szombatestánsént közös vacsorák voltak és műse- : os esteket rendezett a szikszervezet. 177 dolgozó huzamosabb időt is kiní- töltott a k:ráüdülőhely, pi­henőszobáiban. Közöttük 69 oolgozó családfával élvez­te a nyári pihenés örö­meit a Sóstón. Jó lenne, ha a jövő nyá­ron megyei üzemek és vállalatok is építenének hasonló üdülő és Kirán­dulóhelyeket n gyönyörű nyíregyházi erdőben. Szépül Jánkmajtis Szépül és épül Jánkmij- tis, a fehérgyarmati járás kis községe. A községi ta­nácstagok kezdeményezé­sére, felvilágosító munká­juk nyomán a község dol­gozói társadalmi munkát végeznek a községfejlesz­tés érdekében. A választóke­rületi polgárok 800 méteres járdát építettek és a vá­sártér körülkerítéséhez 235 darab oszlopot ástak le. Szakemberek sereiével gyarapodott az idea is megyénk mezögazéasáia Megyénk mezőgazdasága az idén új szakemberek se­regével gyarapodott. Ezt a statisztikai adatok is élén­ken bizonyítják. Ebben az esztendőben a szabolcsi ál­lami gazdasagokba, gépál­lomásokra, termelőszövet­kezetekbe 50 technikumi végzettségű mezőgazdász és állattenyésztő, 34 főiskolai v é gzettségű r. ez őgazdász é s. állattenyésztő, 8 egyetemi végzettségű mezőgazdász és állattenyésztő, 2 gépész technikus, 4 gépészmérnök és 5 állatorvos érkezett. Egyre növekvő mezőgaz­dasági értelmiségünk de- rekas munkával járul hoz­zá a mezőgazdasági terme­lés fellendítéséhez, a me­zőgazdaság kultúrájának emeléséhez. SOLTÉSZ ISTVÁN: Jlöbúípó Lányok « Regényes történet aa utolsó boszorkányegetés idejéből Eddig: 1715. nyarán az áruld gróf Károlyi Sándor es < megszálló németek panaszkodnak a szatmári Jezsuiták uak hogy a volt kui’uco k most sem nyugszanak Kérik az egyház segítségét Az egyház csodát csinál Máriapo csőn s az egyszerű embereket meglélemlitve őket a csa. szár iránti hüsépj-e inti Ugyanakkor megkezdődik a volt kuruc katonák elleni terrorhadjárat. Elrabolják a tyukodj BabOcs és Kos család két fiúgyermekét Anna rádöbben a lezsuiták egész ármánykodására. András helyébe lép. szervezni kezdi a kurucmozgalnrat Egy éj­szaka lovas hírnök érkezett Elmondta: Békésszentand- ráson kurucfelkelés tört ki s várják a szatmáriak. sza­bolcsiak csatlakozását is. A nyíri emberek megmoz­dulnak Anna asszonyos apatot szervez. Károlyi a nag - károlyi kastélyban összegyűlt uraknak bejelenti a fel­kelés leverését. An.aS. megérkeznek Kt-t,; • hoz. (28.) Most maga Babócsné lépett elő ismét, hogy el­mondja vádjait. A vádak nem különböztek a többi­től, csak hangja volt bát­rabb és metszőbb. — Nézz a szemembe Ká­rolyi Sándor, áruló kuruc- gcnerális! Anna összefonta a karját megsoványodott mellén. — Ugye lesütöd a sze­med?! Van is miért! — kiáltott és folytatta. — Van miért! Az uram, tyukodi Babócs András nálad volt híres kuruc vitéz, zászló­tartó. És ezt a Babócs Andrást a te német ku­tyáid gyilkolták meg a te narancsodra, Áruló vagy Károlyi Sándor. Elpusztí­tottad a családomat, elpusz­títottad az egész országot! Áruló vagy Károlyi Sán­dor! Ránkszabadítottad a jezsuitákat! Áruló vagy Ká­rolyi Sándor! Zúgott a hangja és csat­togott. Mintha kardos an­gyal szállt volna le a föld­re lángoló pallossal, ig iz- ságot hirdető kemény szó­val. Megperdült a sarkán, csattogva csapódott utána a szoknyája és ' két csontos karját az ég felé dobva kiáltotta: — Rajta asszonyok, éne­keljétek az áruló nótáját! Az .asszonyok kara újra rázendíteti. De most mar erősebben és hangosabban, mint először és szöveggel. Sikolyként csapódott Ká­rolyi felé a dal és úgy on­tott rá, mintha ütötték, verték volna a testét. .. Megfizeti még az árát az árulásnak, Kipótolja maradéka Esze Tamásnak, Ha nem másnak! Áruló­nak, Ügy lészen még dolga neki, Miként Júdásnak!. .•; A mindig nyugodt és szenvtelen Hedryt szintúgy megdöbbentette a paraszt­asszonyok hirtelen és vá­ratlan fellépése. Már csak azért is, mert még soha sem került így szemtől szembe ellenséges tömeg­gel. Végeredményben ven hitte, hogy egyáltalán erőt jelenthet még valaha is es valahol is Magyarországon Rákóczi eszméje. Az asszo­nyok megjelenése és maga­tartása megdöbbentette, le­fegyverezte. Most érezte először és valójában, hogy az eszme, ami ellen tüzzel- vassal hadakozott az e.- múlt években és amit tüz­zel-vassal — Károlyival, a magyar urakkal, német katonákkal — irtott, nagyon is nagy erő. Végignézett az asszonyok rongyos csapa­tán. Tudta, hogy ezt a csa­patot, asszonyostól, gyer­mekestől együtt öt perc alatt el lehetne sodorni a föld színéről, — de vajon kialszik-e az a tűz, amelyik ott lobog valamennyink szemében? Nem lobognak-e ezek a lángok tovább el- pusztíthaiatlanul, nem fa­kadnak-e ezek a lángok c.z emberek szivének legmé­lyéből? Mert ha így van. hiába minden erőszak, hiá­ba a kard, a bilincs, a bör­tön. Eh! A jezsuita megrázkódott, mintha nehéz páncélt akart volna magáról ledobni. — Ostoba gondolatok ... — mormolta magában és valósággal szégyellte saját maga előtt, hogy néhány percre így elgyengült. Gyű­lölet villant a szemében és sziszegve súgta Károlyi fü­lébe: — Térjen észhez gróf! Hívjon katonaságot, veres­se szét est a rebellis ban­dát.' Károlyi még viindig nem volt ura saját magának. Még mindig a fülében zúg­tak a kíméletlen szavak: „Áruló!“ „Júdás!“. Az asz- szonyok most már megfor­dullak. Babócsné elővette a Vitatkozzunk Hozzászólás a „Beváltak az új permelezószerek a tíombrádi szakcsoportban,, című cikkhez Évek óta folynak me- gjénkben is kísérletek új permetezőszerekkel a szőlőtermelés, de fő'eg a gyümölcstermelés vona­lán.. Vannak új növényvédő szerek, amelyeket mar ezidáig is bizonyos kárte­vők ellen eredményeden használtak, mint például a Pernit a sodrómolyok ellen, habár biológiailag végső fokon minden ha­tása nincs kiértékelve! — Helyesnek tartom, hogy ezeket az eddig éléit eredményeket a terme­lőkkel a Néplap hasáb­jain át is megismertet­jük. Éppen ezért öröm­mel üdvözlöm Varga Gyula cikkét. Azonban ennek a híradásnak nem minden részével érthetek egyet. Helytelen és szak­szerűtlen kifejezéseket használ, amikor azt írja, hogy a fák levelein nin­csenek „összecsomósodva” a permetezőszerek, vagy a Spritz-Cuprál jobban „telít” mint a bordóilé. Csodaszerként említi a „DNRB” rézgálicpótló szert, amikor azt írja, hogy hatásos a paronosz- pera, a paizstetü, az al­mamoly és a gombaba- tegségek ellen, hasonló erejű a nikotinhoz. A rézgálic és a „DNRB” a szőlőnél a peronoszpóra, gyümölcsnél főleg a fuzi- kládium ellen kerül al­kalmazásra és egyáltalán nem gomba- és rovarölő csodaszer. A Spritz-Cup­rál már a kereskedelmi forgalomban is kapható és mivel mésszel közöm­bösíteni nem kell, kisebb gyümölcstermelők szíve­sen is vásárolják. A „DNRB” viszont még csak kísérleti permetézé- sek céljaira készül, olyan kis mennyiségben, hogy a kísérleti permetezések^ hez sem volt elegendő. Az új permetező szerek kiértékelése az. illetékes kutatóintézetek feladata. Az elért eredmények alapján a bevált perme­tezőszerek bekerülnek az úgynevezett hivatalos permetezési menetrendbe. Nem használ tehát a köz­nek Varga elvtárs akkor, amikor már részben a hivatalos menetrendben is szereplő új permetezd szereket a permetezési menetrendtől eltérően és szakszerűtlenül propagál­ja. Jó lett volna viszont kiemelni a Pernit-et (mik­rokristályos DDT), ameíy- lyel, mint már fentebb is említettem — sodrómo­lyok ellea jó eredménye­ket értek el. A fán lévő gyű-* mölcsnél még mindig al­kalmazhatjuk a bordói lébe kevert (100 literen­ként. 40 dkg.) Pernit-et vagy külön menetben 2—3 ezrelékes káliszap­panos vagy káliszappan helyett Maveponos (hek­toliterenként 2Ó dkg.) ni- kotincs permetezést és a. leszedett árunál a niketi- nos fürösztést. Hoványi Ferenc megyei növény védelfjii, felügyelő. Fontos határozat a nyíregyházi lakás- problémával kapcsolatban A megyei tanács Végre­hajtó bizottsága szeptember 1-i ülésén Nyíregyháza vá­rosrendezési és városfejlesz­tési problémáival is foglal­kozott és fontos határoza­tot hozott. A határozat nagyrészé a, lakáskérdéssel foglalkozik és felhívja a városi tanács végrehajtó bizottságát, hogyi egyes épületekben emeleti - részek építésével alakítsa- nak ki új lakásokat. Gon­doskodjék a vb. arról, ho&v a MÉSZÖV és a kercs- i kedelmi vállalatok két i nagy raktárt építsen - és szabadítsa fel laká- i soknak a mostani rak- i táraltat. •Intézkedjék, hogy a ki­használatlan laktanyák is uninél előbb a város rendel­kezésére álljanak. i Ugyanaklcor szorgal- 1 mazni kell a szövetke­zeti házépítési akciót ls ezzel egyidóben megszer­vezni az építőanyagok, he­lyes elosztását. Készítse el; a végrehajtó bizottság a vá-| ros pontos lakáskataszterét! s az adatok birtokában te­gyen előterjesztést illeté­kes szervekhez lakásépítés­re. A határozat a továbbiak­ban a sóstói, bujtosi és ta­nyai problémákkal foglal­kozott. Egy-egy. bizottságot • kell alakítani a Sóstó fej­lesztésének, a bujtosi rész problémáinak megvizsgá­lására. Vizsgálja meg a városi tanács végrehajtó bi­zottsága a tanyai tele-, pülések önálló közsé- • gekké való fejlesztésé­nek kérdését. A megyei tanács végre­hajtó bizottságának terv, valamint város és község­gazdálkodási osztályát uta­sította, hogy intézkedjenek:. • a vizvezetékhálózattal együtt épüljön ki a szennyvíz és qsatmdék- víz elvezető hálózat is Nyíregyházán. kuruclobogót és előre áll: vele. A Mária-zászlós asszo nyok körbe vették és a: egész csapat elindult, ki t kastélyból. Most már temp­lomi szent énekeket éne­keltek. A városból is kiér­tek a bámészkodók és né­zők nagy sokasága között amikor a kastély urai má­jukhoz tértek és parancsol- jatni kezdtek. Károlyi to- porzékolva verte öklével a: asztalt, majd nekiesett a: előtte álló hadnagynak. — Barmok! Hogy fordul­hatott elő?? Lőcsei, a másik jezsuita odalépett a grófhoz és csil­lapítani kezdte. Hozzáha iolt és a fülébe sugdosott miközben a kezét is lefogta Károlyi lassan lecsillapo­dott és az egész nagy káro­lyi katonaságot az asszo­nyok után zavarta kegyet len paranccsal. A katonák talán egy vag% két kilométerre Nagyká­rolytól érték utói a nőket ét gyermekeket, amint azok éppen egy vadkörtés er- iőcske árnyékában aléltar pihentek. A fegyveresek rájukcsaptak. Először bt lincsbe verték közülük c főbbeket, aztán páhohr kezdték a többit, a gyerme­keket sem kiméivé. Iszo­nyúan megcsonkított nőt és gyermekhuliák, ömlő ha­bos vér csúfította el szem­pillantás alatt o füvet. (FolytatjuK,

Next

/
Oldalképek
Tartalom