Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-12 / 213. szám
^üiictf} pmldárfai tggf liilfetek f SZABOLCSSZATMÁQ! !„Mé| biztosabban (talarinnh tovább,, Papp Miklís, a sényni Kossulh ISZ brigádvezelOje nyilaltaik a minísz eriziiécsi Wrozatról ■ AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS. a MEGYEI TANÁCS LAP3A XIII. évfolyam. 213. szám AHA 50 FILLIilt 1956 szeptember 12. szerda Üjctbb lehetőségek a termelőszövetkezetek előtt A Központi Vezetőség júliusi határozata óla eltelt közel két hónapot bizakodó várakozásban töltötte el a szövetkezeti parasztság. Az országgyűlés vitájából és egyes vezetőink azóta elhangzott beszédeiből néhány, a szövetkezetek előrehaladását segítő célkitűzés napvilágot látott. A vasárnap megjelent határozat ezeket a kijelentéseket nemcsak összefoglalta és törvényesítette hanem minden egészséges várakozást felülmúlóan ki is bővítette. A szövetkezetekben még csak most ismerkednek a határozattal. Az egész határozatot átgondolt és a szövetkezet bővült lehetőségeit felmérő visszhangok, kijelentések még nem születhettek. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy a földművesszövetkezeti tagoktól kezdve a legmagasabb termelőszövetkezeti formák tagságáig nagy érdeklődést váltott ki a határozat és megelégedés^ hozott. A határozat minden pontját külön-külön lehetne méltatni. Néhány dolog azonban valamennyire jellemző, mint például a fokozottabb anyagi támogatós, kevesebb, jobbára csak elvi felsőbb iriányítás és sokkal több lehetőség a helyi adottságok kihasználására. Az alakuló, vagy az új tagokkal gyarapodó szövetkezetek közgyűlése sokkal nagyobb jogkört kapott arra nézve, Hogy a belépő tagokkal hogyan számoljon el. A bevitt tenyészállatokért egy összegben bevitelkor fizethet a szövetkezet, a 10—20 százalékos szövetkezeti alap levonásával. A bevitt takarmányt, vetőmagot szintén egy összegben, levonás nélkül fizetik ki, de ha úgy egyeznek meg a belépővel, a következő évben természetben is visszaadhatják. Megyénkben nagy probléma volt a gyümölcsterülettel belépők földjáradékának fizetése. A határozat szerint a közgyűlés a szántóföldi járadéknak két-há- romszorosát megszavazhatja. A földjáradékot ezután adólevonás nélkül kell kifizetni. Gyümölcsös, szőlő után természetbeni földjáradékot is lehet fizetni. Az idősebb, csökkent munkaképességű belépni szándékozóknak nagy előnyt jelent a határozatnak ez a része. A szövetkezetek igazi nagyüzemmé válásának számtalan esetben az építkezések elhanyagolása volt az oka. Ez jórészt anyaghiányból fakadt, de sok nelyen azért is húzódoztak az építkezésektől, mert felemésztette a jövedelmet a ráfordított munkaegység. A határozat több építőanyaggal és pénzbeli munkabér fizetéssel segít. Üj lehetőségek a közös építőbrigódok alakítása a tagok által nem hasznosított gazdasági épületek felvásárlása, erdőjuttatás és fakitermelési engedély, amivel szintén meg lehet könnyíteni az építkezést. A belterjesség fokozása azt is jelenti, hogy több olyan áruval rendelkeznek majd a szövetkezetek, amit közvetlenül a fogyasztók vásárolhatnak meg. A szállítási eszközök juttatása és a korlátozások nagymérvű csökkentése, valamint a közvetlen szerződéskötési lehetőség mind arra ösztönzi a tagokat, hogy a beadáson felül minél több márkás árut termeljenek. A tej helyi feldolgozása, a beadott tej utáni író, savójárandóság a fehérjedús takarmányokat szaporítja, ami a növendék állatnevelés alapja. A határozat igen sok előnyt nyújt az alacsonyabb típusú társulási forrnak gazdálkodásához is. A lenini fokozatosság elve hatja át ezt a határozatot, amikor kimondja, hogy a termelőszövetkezetek utón, az egyénileg dolgozó parasztokat megelőzve kell segítséget nyújtani a gépállomásoknak és egyéb szerveknek a szakcsoportok számára. Ugyanakkor 10 százalékkal olcsóbban is dolgoznak a gépek a szakcsoportokban, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. Műtrágya, növényvédőszer, szárító, feldolgozó épületek juttatása terén is hasonlóan előnyben kell részesíteni a szakcsoportokat. A határozat, bármilyen helyes is, csak határozat, az eredményesség a végrehajtáson dűl el. Ez a határozat lehetőséget ad, de egyben feladatot ró a legfelsőbb szervektől az egyes szövetkezeti tagokig mindenkire. Sokszor elmondottuk mór, hogy a lehetőség nem valóság. De valósággá lehet, ha a végrehajtást elősegítő szervek és maguk a szövetkezetek összefogva keresik a legjobb utat a megvalósításhoz. Elsősorban ehhez tanulmányozni kéll a határozatot és a helyi adottságokat egyaránt. A szövetkezeti tagok amikor megismerkednek a határozattal és felmérik lehetőségeiket, terveket készítenek, ne feledkezzenek msg ezeket ismertetni, a szövetkezetek szélesedő útját megmutatni az egyénieknek. Ez a határozat, ha helyes végrehajtás követi, határkő lehet a szövetkezetek politikai, gazdasági és számszerű fejlődésében egyaránt. lTj iermelősxövetkezel alakult f Bombrátl-Uj telek eu Másfél héttel ezelőtt Dombrád-Űjtelepről egyénileg dolgozó parasztok — köztük az előkészítő bizottság tagjai is, — látogattak el a rohodi Üj Élet Termelőszövetkezetbe. A vendégek meggyőződtek arról, hogy a szövetkezet, amely tavaly alakult, egy év alatt is igen jó eredményt ért el. Máris szép állatállományuk van, hozzákezdtek az építkezésekhez, s csupán kenyérgabonából 7 kilót osztottak egy munkaegységre. A látogatás után az előkészítő bizottság tagjai még többször összejöttek, számadásokat készítettek, s megállapították, hogy ők is jobban boldogulnak, ha összefognak, közösen művelik a földet. Az előkészítő bizottság termelőszövetkezetté alakult át. s Hunyadi János nevet kapta. Az új termelőszövetkezetben 10 család 19 tagja több mint 100 hold földön kezdte meg a közös gazdálkodást. Tagosítás! hírek a fehérgyarmati járásból Kétségtelen, hogy a tagosítás az egyik fő beszédtéma most az érintett községekben a fehérgyarmati járásban is. Nagyon helyes a szatmárcsekei, kisszekeres!, zsarolyáni tanácstagok kéz. deményezése. Az itteni tanácstagok választókerü'e tűk polgáraival pontosar ismertetik a tagosítással kapcsolatos rendelkezéseket, jogszabályokat. Ez i felvilágosító munka igen eredményesen és helyesen befolyásolja a községek közhangulatát. Ám az helytelen a fehér- gyarmati járásban, hogy egyes vezetők a tagosítás! nagy elfoglaltságra hivatkozva nem intézik a járás dolgozóinak panaszos ügyeit. Az ilyen magatartás a ta- gosítási munkát is akadályozza. A Minisztertanács leg újabb határozata a mezőgazdasági szövetkezeti moz galom fejlesztéséről Sony ön is nagy érdeklődésre talált. A szövetkezeti és az egyéni do'gozó parasztok nagy figyelemmel ta nulmányozzáa: mérlegelik az újabban kínálkozó lehetőségeket, latolgatják a tisztázást nyelt, egész sor kérdés várható következményeit, Papp Miklós elvtárs, a Kossuth TSZ növénytermesztési brigádvezetője hétfőn délután a Szabad Népből olvasta cl a határozatot. A határozatról a következőket mondotta: — Az különösen sokat jelent a termelőszövetkezetbe lépő középparasztoknak, hogy a földjáradékból ezután nem kerül levonásra a földadó. De különösen nagy könnyebbséget jelent ez a már idősebbeknél, akik erejükkel amúgy sem tudják kellően biztosítani keresetüket, így belépésükkel a közös használatba adott földjeik után jóval több pénzt kapnak, mint eddig lehetséges volt. — Nagyon helyesen írja elő a határozat az építkezésekre vonatkozó új módszert. Azt, hogyha a tsz. épít, nem érzi azt meg túlságosan minden ü.zemág. Például mi 1952—53-ban két istállót építettünk. E két évben az építkezésekre — amit saját épílőbrigá- dunk végzett — mintegy 6000 munkaegység ment rá. Ez nagyon meggyengítette az egy munkaegységre eső részesedést. A tagok panaszkodtak, hogy az építési brigád tagjai jóval többet keresnek a más üzemágakban dolgozók rovására. Ezután ez is másképp lesz. Mert „Munkánk nehézkes, nem fiatalos, változtalnunk kell rajta!“ Tegnap a Pártoklatás Házában tanácskoztak a járási pártbizottság pto. vezetői és a DISZ járási bizottságok titkárai. A tanácskozást Végh József elv- társ nyitotta meg. Bevezető előadást tartott Murczkó Károly elvtárs. A tanácskozáson, többen felszólaltak. Az alábbiakban röviden ismertetjük Pusztai József elvtársnak, a DISZ megyei bizottsága titkárának felszólalását. | gén örvendetes, hogy a DISZ megyei bizottsága közelebb került a párt megyei bizottságához. Ez ma mór a bensőségesebb kapcsolatban, a nagyobb segítségben is megmutatkozik. De ez még mindig nem egész megoldás, hiszen a járási bizottságok és a pártalapszervezetek nem követték ezt a példát. Itt az ideje, hogy ők is kövessék ezt példát, mert csak így javulhat meg az ifjúsági szervezet munkája. IV agyon fontos, hogy a ” pártbizottságok többet foglalkozzanak a DIS21- bizottságok belső problémáival is. Ez országosan elég elhanyagolt. Ügy érezzük, hogy meg vagyunk öregedve, mert a mi munkánkat is átszövi a bürokratizmus. Olyan módsze- tekkel dolgozunk, amelyek egyáltalán nem ifjúsági szervezetekhez valók. Javaslom, hogy egyszerűsítsék a DISZ munkáját. Mi tőlünk megkövetelik minden hónapban a változásjelentést, mi ugyanezt tesz- szük a járási bizottságokkal. Ha nem küldik be, felelősségre vonjuk a titkárt. Nem sok értelme van az ilyen papírmunkának, hiszen a járási bizottságainknak nincs ereje és ideje arra, hogy az alapszervezetektől ezeket összeszedjék. Február óta a tagdíjfizetés rendezetlen a DISZ-ben nálunk. A kisvárdai járás még mindig nem számolt el. Mi ezeknek a hibáknak a megszüntetésére hozhatunk határozatot, de nem sokra megyünk vele. Nem jelentenek végleges megoldást. Én úgy gondolom, hogy az ifjúsági szervezetben felül kellene vizsgálni a tagdíj- fizetési rendszert és köny- nyíteni kellene, mert így nem jó. át zervezeteinknek nin^ csenek anyagi eszközei. A találkozókra nincs pénz. Ha valamilyen találkozót rendezünk, akkor 3 ember csak a szükséges pénz összeszedésével foglalkozik. Felkeresik a vállalatokat, hogy járulóit kérjenek. Munkánk elaprózódik, s az ifjúsági vezetőknek nem jut idejük alkotó módon foglalkozni az ifjúsági ügyekkel. Elhanyagolják általános képzésüket is. Az ilyen munkastílus, az ilyen körülmények nehéi- kessé, öregessé teszik munkánkat. Itt az ideje, hogy sürgősen változtassunk rajta, s valóban ifjúsági szervezetben szükséges munkastílust, vezetést alakítsunk ki. Más szerveknek, szervezeteknek sokkal több pénz áll rendelkezésükre dz ifjúság neveiét éré, kultúr- csoportok, énekkarok stb. szervezésére, mint magának a DlSZ-szervezetek- nek. Mi harcolunk azért, hogy a kultúrházakat birtokukba vegyék a fiatalok. Furcsa dolog, de ha a mi ifjúsági színjátszóink rendezni akarnak valamit a kultúr- házakban, azért fizetniük kell. így aztán nem hogy bevételük lenne, de ráfizetnek a rendezvényekre. A kultúrházon belül működő szakkörök nem mint DISZ-szakkörök szerepeink, annak ellenére, hogy DISZ-fiatalok a tagjai. Ez is elég visszás helyzet. Ezt is meg kell oldani végre. (fk.) a bank engedélyezheti, hogy hosszú lejáratú hitelből fizessük ki az építkezési munkadíjakat, — Eddig sajnos, csak meghatározott körzeten belül közlekedhetett a tehergépkocsink. Az idén már például azért nem termelünk dinnyét, mert a mu'.t évben sem tudtunk vele mit csinálni. Most is féltünk, hogy rajtunk vész. Ezelőtt nagyobb piacra cäak Nyíregyházára vihettük, de ez a hely mindig tele van tömve. Távolabb pedig a szűk körzethatár miatt nem vihettük értékesítésre dinnyetermésünket. Mint- ahogy egyebet sem. Most ez megfog változni. Jövőre már 50 hold gyümölcsösünk is teremni fog és semmi akadálya nem lesz annak, hogy akár távolabbi helyen értékesítsünk. — Az nagyon jó és fontosságát ezután fogjuk valóban megismerni, hogy a bank. a beruházási tartalékszámlán lévő összeget kérelmünkre üzemviteli célokra is kiadhatja. Mi ennek a jelentősége? —• teszi fel a kérdést s azonnal meg is válaszolja Papp elvtárs. — Nem egyszer előfordult eddig, hogy üzemviteli pénzre lett volna szükségünk, de az egy-1 számlánk üres volt. A beruházási tartalékszámláról pedig nem adhatott a bank. így aztán olyan helyzet állt elő, hogy kovácsszén kiutalásunkat nem mindig tudtuk kiváltani. Vágj’: gépkocsinknak üzemanyagfelvételre lett volna szüksége, de pénz hiányában nem tudtuk ezt eszközölni. A kovácsmunka szünetelt, a gépkocsi kihasználatlanul állt ilyenkor. Persze ez csak két példa a sok közül. Most az új határozat szerint mi lesz a helyzet? Azáltal, hogy az egyszámlán nincs pénz, nem kell majd fontos dolgokat elhanyagolni amíg fut rá valahonnan, mert a beruházási tartalékszámláról igényelhetünk. Az üzemvitel 500 vagy 1000 forint hiányában így nem áll meg. — Sok lenne persze a határozat összes pontjairól most egyszerre nyilatkozni. Egyszeri olvasásra a mi adottságaink között az elmondottakat tartom különösen fontosnak. A további lehetőségekről persze külön lehetne beszélni. Hogy csak egyet említsek: bizony okosan cselekedtünk ötvenháromban, amikor 50 holdat gyümölcsösi- tettünk. A következő években már innen is termést váruk. Bővíthetjük üzemágainkat, több munkaalkalmat biztosíthatunk tagjainknak és milyen nagyszerű lesz az, amikor saját főzésű gyümölcspálinkáinkat a mi szövetkezetünk nevével hozhatjuk forga-, lomba! — Szóval, a Minisztertanács határozata igazi nagy segítség arra, hogy még biztosabban haladunk tovább a nagyüzemi gazdálkodás útján — fejezte be nyilatkozatát Papp Miklós elvtárs. a. h.
