Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-01 / 204. szám

1958 szeptember 1, szombat NÉPLAP Balogh László liszakanyóri 8 holdas egyénileg dolgozó paraszt télemén ye az egyszerű termelési társulásról Dár napja találkoztam *" Balogh László ti­szakanyári 8 holdas egyé­nileg gazdálkodó dolgozó paraszttal. Hallottam ró­la. hogy ő a kezdeménye­zője a tiszakanyári bur­gonyatermelő szakcsoport megalakításának. A fiatal gazdával hosszasan elbe­szélgettem az egyszerű termelési társulásokról s a következőket mondotta: Onnan szeretném kez­deni a mondanivalóm, hogy a tiszakanyári föld­művesszövetkezetnek ala­pító tagja vagyok. Későb­biekben megválasztottak a vezetőségbe. Mint régi szövetkezeti embernek, módomban állt közelről megismerni a szövetkezés nyújtotta előnyöket s az utóbbi időkben mind többször megfordult a fe­jemben, hogy a termelés­ben is előbbre kell, hogy lépjek. A gondolatomat ki is fejtettem a legutóbbi igazgatósági ülésen. Leg­jobban a tiszakanyári gyümölcstermelő szakcso­port munkáját ismerem. Tudom, mióta létrejött ez a szakcsoport, azóta a ka­nvári gyümölcsterme­lők szakszerűen kezelik a gyümölcsfáikat és jó pénz üti a markukat az évi termésekből. Igaz, olyan szakember vezette a szak­csoportot. mint Ősze Ist­ván, aki ismerte a gyü­mölcsfakezelés minden csinja-binját. Nagy kár érte, hogy meghalt. Ez a szakcsoport nekem is megmutatta,' milyen erő van a közös összefogás­ban. A zon az igazgatósági ülésen meg is mondtam; vállalom egy burgonya szakcsoport megalakítását. Ügy ter­vezzük, hogy az őszön lét­rehozzuk és a télen már közösen járunk szakokta­tásra. A szakelőadásokon kicseréljük tapasztalata­inkat, megismerkedünk egymással s a jövő ta­vasszal már felkészülve várjuk a burgonyavetést. Azt szeretnénk, hogy megfelelő, jóminőségű vetőmagot kapjunk a földművesszövetkezeten keresztül, vagy máskép­pen. Különben ezt majd részletesen megbeszéljük dolgozó paraszt társaim­mal és azután döntünk. \ községünk termelő- szövetkezetéhez rendszeresen kijár a gép­állomás agronómusa. Az agronómus elvtárs nem tud segítséget adni a gyümölcstermeléshez, mert csak a növényter­meléshez és az állatte­nyésztéshez ért. Szerin­tem az olyan községben, ahol gyümölcstermelési szakcsoportok vannak, a gyümölcstermeléshez ér­tő agronómusokat kell kihelyezni. Q alogh elvtárssal *■* egyetértürk. Ha­sonló problémákkal talál­koztam a dombrádi gyü­mölcstermelő szakcso­portban is. Sőt ott meg is toldották a fentieket. Többek közt elmondták, hogy oldalozó-tárcsál’a és olyan ekére lenne szük­ségük, melyekkel a fák alatt meg tudják művel­ni a földet. A helyi szerv­vek pedig segítsék elő, hogy a téli oktatáshoz megfelelő helyiséget kan­jának. ahol a szemléltető­oktatást is be tudják ve­zetni. Nagy hiba az is, hogy a községi tanácsok még nem ismertették a dolgozó parasztokkal, ho­va lehet ültetni a gyü­mölcsfákat s a földmű­vesszövetkezet pedig el­mulasztotta azt, hogy nem tájékoztatta a falu dolgozóit, lehet-e rendelni gyümölcsfákat. Különben gyümölcsfa­csemetét lehet kapni és a szakcsoportok 10 száza­lékkal olcsóbban kapják. A problémák megoldása főleg a községi és megyei vezetőktől függ és helyes lenne, ha mielőbb meg­adnák a választ. Varga Gyula. A köröm, mint bizonyíték Polesznoje faluban kira­bolták az üzletet. A tett színhelyén a nyomozó fel­tört zárakat, szétdobált áru­kat talált. A tolvaj teli­szórta dohánnyal a padlót és az utca egy részét is. Ügy látszott, hogy a tapasztalt bűnöző a nyomkereső ku­tyákat akarta ezzel becsap­ni. A nyomozó azonban ké­telkedett a betörő tapasz- taltságában. A zárak feltö­rése nyilvánvalóan tapasz­talattan kéz műve volt. A pfaizen kívül semmi más nem tűnt el az üzletből. Még a literes és félliteres szeszesüvegek is a helyü­kön voltak. Pedig a hivatá­sos betörők rendszerint sze­szesitalt is visznek maguk­kal, hogy „áldomást ülje­nek". A nyomozónak sehogyan sem tetszett a nyugtalan, zavart tekintetű elárusító- nő, Agafja D., aki minden kérdésre határozott, szinte előre betanult választ adott. A nyomozó megvizsgálta az clárúsítónő kezeit, gondosan kitisztította a körme alját, levágta a körmét, s mind­ezt elküdte Kijevbe, Amikor a szakértői jelen­tés megérkezett az ügyész­ségre, a nyomozó berendelte Agafja D-t. — ön dohányzik? — Nem. *- Szokott cigarettát töl­teni a férjének? — Soha. — A betörés napján miért volt annyi dohány a kör­me alatt, s méghozzá ugyan­olyan fajta, mint amilyet az üzletben is árúsítanak, s amivel a padló és az utca is be volt szórva? Az elárusít ónő nem vá­laszolt. — Ugye, ön betörést szín­lelt és ellopta a pénzt? Az elárúsítónő hosszú szünet után válaszolt: — Igen ... ■# Az intézet kollektívája nemcsak bírósági szak­ügyekkel foglalkozik. Az il­letékes szervek megbízásá­ra itt állapítják meg a rit­ka képek eredetiségét, megállapítják azokat a vál­toztatásokat. amelyek nem a szerző ecsetjétől származ­nak. Az intézetben elolvassák a régen kifakult, elmosó­dott dokumentumokat, fényképek segítségé­vel megállapítják, hogy az öreg ember azonos-e azzal, akit a fiatalkori, vagy gyermekkori fénykép ábrá­zol, stb. Az intézet kimutatásai bebizonyítják, hogy csökken a Szovjetunióban a bűnese­tek száma, mivel a szovjet rendszer örökre kiveszi a szociális talajt a bűnözés alól. ______5 fi kombájnaratási versen? győztese: Cseh Zoltán Az Állami Gazdaságok Minisztériuma Szabolcs- Szatmár megyei Igazgató­sága területén indított aratási verseny a legjobb kombájnosok és aratógép­kezelők részéről befejezést nyert. A megyei verseny győz­tesei az alábbi gazdaságok lettek: Első a Tiszavasvári Ál­lami Gazdaság. A gazdaság kombájn vezetői és kombájn munkacsapatának tagjai kapták az 5000 forintos .ol­talmat. Átlagteijesí ményük 245.5 hold, 3686 mázsa. Cseh Zoltán kornbájnos: megyei első 307 hold, 3941 mázsá­val. Második a Nyírbogdányi Áliami Gazdaság. A do’go- zók 3000 forintos jutalmat kaptak. Átlagteljesítmé­nyük 270 hold, 2225 mássí. Hupczik Isivér : megyei má. sodik 290 kőid, 2370 má­zsával. Harmadik a Bodrogközi Állami Gazdaság. A kom­bájnosok 2000 forint juta­lomban részesültek. A versenyben részvevők legjobbjainak sorrendje: Cseh Zoltán Tiszavasvári, 307 hold, 3941 mázsa, Hup­czik István Nyírbogdány, 2P0 bőid, 2370'mázsa, Pogá­csás Mihály Tiszavasvári, 240 holci, 4057 mázsa. Siető István Tiszavasvári, 237 hold, 36X7 mázsa, Illés Gá­bor, Nyírbogdány, 260 hold, 2080 mázsa. Barna Gábor Bodrogköz, 257 hold, 1538 múzsa. Mohácsik Gáza Bod­rogköz. 237 hold, 2795 má­zsa Róka János Tisztvas- vári 210 hold, 3127 mázsa, Kerekes János Nagyecsed Beiicr.ki József Tokajhegv- alja, Szalóki János Űjfe­hérté, Szilágyi János Nagy­mező Az aratógépkezelők ver­senyében legjobb gazdasá­gok és dolgozók: 1. Bodrogközi ÁG. Átlag­teljesítmény 147 h:ld. Leg­jobb Tán Gyula 250 hold. Jutalom 3000 forint. 2. Üjfehértói ÁG. Át'ag- tekesitm ny 147 hold. Leg­jobb Juhász János 181 hold. Jutalom 2000 forint. 3. Tokajhegyaljai ÁG. Átlagteljesítmény 158 hold. Legjobb Cifra András 170 hold. Jutalom 1000 forint. r Frdemes dughagyma termelés’ szerződést kötni A Minisztertanács 1956— 1957. gazdasági évre az egész ország területére ki­terjesztette a dughagyma- termelés sikere érdekében azt a kedvezményt, hogy a szerződött mezőgazdasági termelőszövetkezetek és egyénileg termelők ter­ménybeadási kötelezettsé­güket a szerződésileg lekö­tött területükön termelt II—III—IV—V. osztályba tartozó nagyságú, elsőrendű minőségű, a termelési szer­ződésben meghatározott arányban átadott dughagy- mával is teljesíthetik. 100 kg dughagyma = 100 bűzakiiogramm átszámítási kulcs alapján. Ezenkívül a leszerződött terület mentesül a hús- beadási kötelezettség alól is. A szerződéskötéseket szep­tember 1-én kezdik meg. Bállá Géza. Jelen és jövő (Részlet a nyírbogdányi Partizán TSZ életét ismertető brossúrábél) Sokat gyarapodott pár év alatt a tsz. Amíg 1952-ben 291-857 forint volt a szövet­kezet fel nem osztható va­gyona, ezzel szemben 1955 őszén 670.507 forintra nö­vekedett. Pár ev alatt közel 400.000 forinttal gyarapí­tották gazdaságukat. A közös vagyon és a tag­ság jólétének növekedésé­vel emelkedett a belépők száma és a terület nagy­sága is. 1956 nyarán már 124 család 170 taggal mond­hatja magáénak a 696 hold földet és a szép jószágállo­mányt. épületet. A középparasztok meg­nyeréséért végzett agitáció­r­Uiabb üzemágak, Az utóbbi hónapokban egyre inkább szóbakerül a szövetkezet tagjai között a munkaegység értéke. Néhá- nyan azt állítják, hogy az új tagok felvételénél csök­ken a jövedelem a szövet­kezetben. Egyesek nyíltan hangoztatták: ha szövetke­zeti község lesz Nyírbog­dány, felére csökken a jö­vedelem a Partizánban. Hát valóban így volna ez? Nem találnának mun­kát, elfoglaltságot a sok uj tagnak? Dehogy nem! Azt tervezik, hogy 1957- ben 30 hold öntözéses ker­tészetet létesítenek. Kevés beruházás, kevés munka kell hozzá, és a Lónyai csa­torna partján kertészet vi­rulhat már a jövő évben. Tervük szerint 2 szivattyú szívja, adja majd az éltető ban azonban ritkán hivat­koznak arra a szövetkezet tagjai, hogy lehettek volna jobbak az eredmények, ha nem kellett volna építkez­ni, beruházni. Építettek 2 pajtát 50 ezer forint érték­ben. 30 férőhelyes lóistál­lót 130 ezer forint értékben, ezenkívül sertésfiaztatót, gyümölcstároló raktárát, si­lót, szekérszínt, üzembe he­lyeztek egy villanydarálót és 115 ezer forintért teher­gépkocsit vásároltak. Jószágállományukat is növelték. Tavaly 18 lóval és 35 szarvasmarhával zár­ták az évet. lagyobh jövedelem vizet a zöldségfélére. Úgy számolják, hogy már az első évben több, mint 400 ezer forinttal növekszik a jöve­delem, ha sikerül a kertész­kedés. Egy 30 holdas táb­lára meg gyümölcsöt tele­pítenek. 50 hold szőlőt is telepítenek a közeljövőben. Viszonylag kevés ráfordí­tással magasabb jövedelmet biztosít a szőlő. 4 év múlva az 50 hold szőlő csak 100 hektoliter bor termése ese­tén is 100 ezer forintot hoz a házhoz. A második évre pedig nyugodtan számolha­tunk holdanként 20, össze­sen 1000 hektoliter bort. Ez is egy millió forinttal gazdagítja majd a szövet­kezet tagjait. Lesz munka- alkalom és lesz értéke a munkaegységnek is, A tárgyalóteremből} Becsület EGY NYÍREGYHÁZI j HÁZBAN két ctalád lakik. A közös udvarban tavasszal kileveledzett az eperfa. Arra ment egy néni és megkérte az egyik lakót: engedje leszedni a falevelet selyemhernyónak. Beleegye­zés után szedni kezdte a le­veleket. A másik lakónak nem tetszett, hogy őt nem kérdezték meg. Elzavarta az asszonyt. Másnap mégis lekopaszítva állt a fa, mert a „jószívű” lakó felbíztatta a nénit a levélszedésre. — Emiatt veszekedett össze a két család. Tanúkat szerez­tek és ügyvédet fogadtak. Felsorakoztatták egymás j hibáit, a rég elfelejtett ba- j jókat, incidenseket, a jóte­véseket, a szódásüveg köl­csönadástól kezdve a vil­lanyszámla kifizetéséig. — Fontos szerepet tulajdoní­tottak annak is, hogy me­lyik családban milyen a szokás, a rend, a tisztaság. Elmérgesedett a helyzet, s végül sértő kijelentésekkel vádolták meg egymást. — Vaskos iratcsomó gyűlt ösz- sze a két család viszályko­dása miatt. Az ügyet a já­rásbíróság elé vitték. A TÁRGYALÓTEREM­BEN mindkét fél a maga igazát bizonygatta. Ott sem viselkedtek sokkal külön­ben, mint megítélés szerint, otthonukban szoktak. A vádat képező sértegetést nagy ártatlanságot bizo­nyítgatva igyekeztek elhá­rítani és mindjárt nyomban viszontváddal éltek.,, Zsi- ványnak, bestiának, mocs­kos nyilasnak nevezett en­gem. Pedig higyje el a lisz­téit járásbíróság, azt se tu­dom mit jelent az, hogy nyilas. Isten látja a lelke- met. sose mondtam másra rosszat, és soha nem zsi- dóztam le senkit.” így be­szélt az egyik asszony. S mert úgy látszott az asz- szony sose olvasott újságot, sose hallott senkitől sem­mit a nyilasokról, hát a tárgyalást vezető bíró be­szélt neki erről és megma­gyarázta a szó jelentőségét. A másik sértett fél is elő­adta panaszát és igyekezett elhárítani a vádat képező sértő kijelentéseket. A szembesítés eredmény­telen volt, mint a békítő szándék is. A TANÜK vallomásuk­kal nem segítettek meg­tudni az igazságot. Pártos- kodóan vallottak. Ne:n akartak tudni olyan dolgok­ról, amelyekről a későb­biek folyamán feltett kér­désre már őszintébben vá­laszoltak. A tanúk közt volt olyan is, aki szabadko­zott a kihallgatás elöl. A félnapos tárgyalás nem zárulhatott ítélethirdetéssel, részben egyes tanúk meg nem jelenése miatt, részben pedig a vallomást tett ta­núk őszinteségének hiánya miatt. Ü jabb tárgyalást tűz­tek ki. a tárgyalás meg­mutatta: Sokévi együtt­lakás ellenére semmiségek­nek tetsző dolgok miatt nem őrizték meg a két csa­lád közötti békességet. Pe­dig bizonyára sokszor érez­ték a jószomszédság örö­meit. sokszor igénybevették egymás segítségét. A meg­értés és szeretet helyett' gyűlölködés és rosszindulat költözött a szívükbe. Bi­zonygatnak olyan sértése­ket, melyek talán el sem hangzottak. Nem látják meg egymásban a jóakaratot,1 „büszkeségük” nem engedi meg, hogy elfogadják egy­más békejobbját. Az ügyvédek jegyzeteltek, újabb oldalakat írtak az eperfalevél ügyhöz. A bíró­ság újabb tárgyalásra ké­szül a becsületsértési per­ben. Az érdekelt felek sze­me továbbra is ellenségesen villan. — rábeszélnek tanú­kat és mesterkélteégükkel kívülrekesztik a békességet. A bíróságnak pedig nem jut ideje nagy. fontosabb ügyek tanulmányozására és1 tárgyalására. Lobbanékony természetű, haragos emberek! Nem jobb lenne vádaskodás helyett egy kicsit befelé és előre is nézni? Nem lehetne egy­mást jobban tisztelve, be­csülve emberebbül visel­kedni és élni? (O. A.V 1950. szeptember I, szombat Egyed * Mozik műsora: Béke: Egy szép lány férjet keres. — Dózsa: Rembrandt. Gorkij: Törvényenkívüli lovag. — Kertmozi: Tengerparti ta­lálkozás. ★ Szilágyi Gyula elvtárs, országgyűlési képviselő hol­nap délután 4 órakor Nyír- gyulaj községben tart kép­viselői beszámolót. ★ Juhász Gyula ÍZ holdas nyírparasznyai egyénileg dolgozó a napraforgó kivé­telével minden cikkféleség­ből teljesítstte egész évi beadását. ★ A Debreceni Csokonai Színház vasárnap Deme- cserben adja eiö Jacobi; Leányvásár című operett­jét, 5-én pedig Nyíregyhá­zán a Szabadvéri Színpa­don, idójarásjelentés Várható időjárás szomba­ton estig: délnyugat íe-öl növekvő felhőzet, legfeljebb 1—2 helyen kisebb eső. — Mésrékelt déli-délkeleti szél. A nappali felmelegedés kissé fokozódik. Várható legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton; 22— 25 fok közölt. A baktalórántházi járás­bíróság Szkita Janos 19 éves, bányász, büntetlen leveleki lakost, aki 1936 má­jus havában nagyobb meny- nyiségű italt fogyasztva, többedmagával az úttestre* állt és az arra haladó mo-1 torkerékpáros rendőröket megállította, majd egyiket megütötte, 6 hónapi bör­tönbüntetésre ítélte. A meg­állapított tényállás szerint vádlott korábban is garáz­da magatartást tanúsított^ kötesedo, verekedés o&jät&t,

Next

/
Oldalképek
Tartalom