Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-05 / 207. szám

í NÉPLAP 1956 szeptember 5, szerda Nyíregy&áza közvilágításáról Képek a Szovjetunió éleiéből A város közvilágításáról Van szó. Arról a témáról, amely immár sokakat fog­lalkoztat Nyíregyházán. Nem azért, mert ide még nem jutott el a villanyfény, hanem inkább azért, mert a város legforgalmasabb pontjain: a Kossuth téren, Nyilatkoznak Földes elvtársnak, a vá­rosi tanács vb. város és községgazdálkodási osztálya vezetőjének véleménye sze­rint a város közvilágítása megfelelő. „Nekünk van egy keretünk az áramfo­gyasztásra, ezentúl nem gondolhatunk“ — mondja, — tehát megelégedett a vi­lágítással. Fazekas elvtárs az osztály mérnöke már el­ismeri, hogy szükség van a világítási hálózat fejleszté­sére. Arra panaszkodik, hogy az állomás előtt már csupán egy 87 méteres ká­bel hiánya gátolja, hogy ra­gyogjon a tér. Sokkai to­vább azonban ő sem megy, s a felelősséget a megyei tanács tervosztályára hárít­ja. Iszály elvlárs •— a riTÁSZ üzemvezetője, ki­számítja, hogy a Dózsa György utcán az átfeszített ívlámpák világításkor 26 oszlopra, 13 lámpatestre, 1600 méteres vezetékre len­ne szükség, (kb. 10.000 fo­rintos költség). A Kossuth téren is nagy szükség lenne erre, mert a fák eltakarják a fényt. A fákat pedig kár lenne kivágni. Beruházásra van szükség a tanácstól, hogy megjavítsuk a világí­tást, s minden lámpa egész a Vöröshadsereg útján, a i Rákóczi utcán, a Dózsa | György utcán néhány körte pislákolva töpreng azon: mi a helyzet a közvilágítás ; frontján, miért kárhoztat- I ják a lámpákat munkánál- j küliségre azok, akiknek az i ellenkezője lenne a felada­tuk? az illetékesek éjjel égjen. A BM Megye4 Főosztá­lyának közrendészeti osztá­lya megjegyzi, hogy a vá­rosban uralkodó sötétség elősegíti a baleseteket. A bűnügyi osztálynál elmond­ták, hogy nem rég az egyik Rákóczi út. elején lévő üz­letbe törtek be a sötétség leple alatt. A város dolgo­zói pedig alig mernek egy- egy színházi előadás után hazatérni. A lehetőségek Van-e lehetőség arra. hogy jobbá tegyék a nyír­egyházi közvilágítást? Fel­tétlenül. Az ez évi város fejlesztési alapból máris terveztek bizonyosfokú ja­vítást a világítás terén. Ügy hisszük azonban, hogy a jövő évi beruházási, vagy költségvetési tervben is nagyobb gondot lehet fordítani erre az igen fon­tos városi ügyre. Földes elvtórsáknak pe­dig be kell látni, hogy van mód és lehetőség a tanácsi költségvetés keretein belül is. de sokszor azon kívül is a város világításának meg­javítására, ha több gondot fordítanak arra. K. J. ílfeghesdődött az új tanév Az első tanítási nap a moszkvai 343. számú közép­iskola első osztályában. Alckszandra Sirckova pedagó­gus magyaráz. (Fotó: M. Czerszkij) Erdővédelem repülőről A képen: repülős tűzőrség gépe ellenőrző körúton. (Fotó: M. Regykin) Több udvariasságot — kevesebb Budapest felől robogott a gyorsvonat. Az utasok zsui'clásig töltötték a fül­kéket. Sokan maradtak í állva ülő alkalmatosság | hiányában. Váltogatták testük súlyát, egyik lá­bukról a másikra. Volt köztük idős bácsi, bol­dog állapotban lévő as­szony és egy két gyerme­kes anya is. A két gye­reket hol az egyik karján, hol pedig a másikon tar­totta. A vonatban ülő fiataloknak nem jutott eszükbe az udvariasság. A ceglédi állomáson történt, hogy e szavakkal .jött a jegy vizsgáló: — Utat, utat! Nem lát­ják, hogy csomaggal va­gyok” Valóban csomaggal jött a szolgálatos. A vállán egy bőrönd és a kezében is egy másik. Mögötte sé­tapálcával a kezében te­kintélyes, fínomruhába öltözött középkorú férfi nyomult. Ö volt a vonat­ban a legelőkelőbb. — Álljon csak fel a pádról fiatalember. Ma­guk meg ott nénikéül hú­zódjanak egy kicsit ösz- szébb, had tudjon leülni Ipari tamilok Az iparban ipari tanuló­ként elhelyezkedni akaró fiatalok érdekében a ta­nulószerződések megkötése a helyi-, szövetkezeti- és protekciót ez az úr. — így mondta a jegyvizsgáló, és majd hegy nem zsebkendőjével; porolta, le a megüresedett' helyet. A felállított fiataléin« hernek nem tetszett á dolog. Nem hagyta sző nélkül, hogy felállították,. — mire a jegyvizsgál i udvariasságra kezdte ok­tatni. A vonat robogott, A jegyvizsgáló szolgálatké­szen álit az előkelő utas- melleit. Elmesélte neki életét, nyomorát. Akik hallatták arra gondoltai:, hogy valami külföldi; vendég lehet a lisztes' idegen. Méginkább gya­nítottak erre, mikor Szó-! boszlónái a jegyvizsgálő! kapta a két bőröndöt ésj lesegitette a tulajdono­sával együtt a vonatról. Morajlás futott végig a1 vasúti kocsiban. Egyszer­re mindenki meglátta az álldogáló öregembert, a terhes asszonyt és a mii-; sikat, aki karján a gye­rekkel állt. Több udvariasságot és kevesebb protekciót a vasúton. O. A. figyelmébe ! magánkisipar területén az’ 1956 57. oktatási évben 1856. szeptember 15-ig lett meghosszabbítva. A felszabadulás óta el­telt évek változást hoztak a cigányság életében is. A megtelepedett cigányok száma megnőtt és ezzel lé­nyegesen csökkent a ván­dorló, régi törzsi életfor­mát tartó cigánycsaládok száma. A szocializmus épí­tése során mutatkozó mun­kaerőkereslet éreztette ha­tárát a cigányok közt is: az állami gazdaságokban, -2 építkezéseken és kisebb mértékben az iparban meg­nőtt az állandó munkát vál­laló cigái. ok száma. A fej­lődésnek, a jövő felemel­kedésének csirájaként kell tekintenünk az ország né­hány helyén alakult cigány kézműiparos szövetkezete­ket. Ezekben a cigány ván­doriparosok a népgazdaság célkitűzései megvalósítási­nak szolgálatába állították munkájukat ez hozzájárul­nak a vándor életmód fel­számolásához. Sajnos, azonban ilyenirá­nyú fejlődés állandó és szervezett társadalmi segít­ség hiányában nem terjed az ország minden terü­letére, megyénkre sem olyan mértékben, mint kel­lene. A szab d törzsi élet Után vágyódó cigányok gyakran visszatérnek régi életmódjukba, mert sok­szor közömbösséget, a dol­gozók részéről olykor elő­ítéleteket és gúnyt éreznek, segítséget pedig keveset. Hozzájárul ehhez az is, hogy a munkáséletmódot kezdő cigányokkal szemben - legtöbbször bizalmatlanok A cigányság számáról bi2tos adataink nincsenek, különösen a húszas évek tanácsaink is, hozzájárult ehhez néhány kellőképp meg nem gondolt rendőri intézkedés is. A cigányság elmaradott rétege ma is régi életmó­dot folytat és középkori kö­rülmények között él. Uta­lás közben sokszor látjuk, hogy falvak, városok szélén t ályog-, vagy homokgöd­rökben laknak. Nyíregyhá­zán még ma is láthatunk cigány „putrit". Ezek 6-7 négyzetméteres helyiségek és 8—10-en laknak benne. Ilyen életmód mellett sem tisztálkodni, sem a gyerme­keket erkölcsösen nevelni nem lehet. A hosszú évek, évtizedek során egyes ci­gánycsaládok annyira meg­szokták ezt az életmódot, hogy kényelmi szempont­ból, a kultúrától való elzár- kózottságuk folytán, nem is akarnak, vagy nem tudnak rajta változtatni. Kulturá­lis lemaradottságukra jel­lemző, hogy a vándor réte­geken belül c_ak 20 száza­lék a gyengén írni. olvas- ni tudók aránya. Ez a kapitalista rendszer­től .megmaradt életforma melegágya ma is a bűnö­zésnek, erkölcstelenségek­nek, botrányos szokások­nak. Az is marad mindad­dig, mig ezeket az okok-.t — gazdasági és társadalmi intézkedésekké. — meg nem szüntetjük. Ahhoz pe­dig, hogy megneveljük őket, tájékozottnak kell lennünk elhelyezkedésük­ről, szokásaikról és sajátos életmegnyilvánulásaikról. utáni időkről. Az 1913-as statisztika szerint valami­vel több, mint 270.000 ci­gány élt hazánk területén. Ebből 9000 állandóan, 20.000 időnként vándorolt. 1916- ban a letartóztatott és nyil­vántartásba vett kóbor ci­gányok száma 7000, 1918­ban alig 5 ezer. Ezt a csök­kenést nem a cigányság életmódjának javulása, ha­nem a fokozott rendőri ter­ror. internálások, dologházi foglalkoztatások okozták. Megyei adatok nem állanak rendelkezésünkre, de tu­dott dolog, hogy Szabok ■> Szatmár a cigány lakosság aránya szerint a harmadik legnépesebb megye. A ci­gánylakosok száma. tekin­télyes lehet, különösen alt­kor, ha feladatunknak te­kintjük a kultúra határ- mezsgyéjén és azon alul lévő e nomád néptöredék gazdasági és kulturális fel­emelését. A kőbőr életet élő cigá­nyokra jellemző, hogy még nem is olyan régen — kü- lösösen az első világháború előtt — törzsi kötelékben éltek. Hatása azonban még ma is észrevehető e cigá­nyokon. A törzsi kötelékek — és tegyük hozzá, a kor­mányok rendeletéi, törvé­nyei és a mi előítéleteink — elzárták őket tőlünk. így őrizték meg primitív, fejlő­dési fokra jellemző szoká­sokat. Ilyen például a „ci­gányeskü". Gyakran lehet tapasztalni, hogy a cigá­nyok közül kikerülő bűnö­zök tagadnak: félnek a bosszútól és nem merik megszegni az esküt. Az es­küt általában a cigánybíró, vagy vajda veszi ki. Sok cigány visel talizmánt, töb­ben talizmán helyett szent­képet stb. Érdekes szokásaik közül a gyász. Az elmaradottabb rétegnél találkozhatunk vele inkább- A gyász meg­nyilvánulásának egyik for­mája például, hogy a férj halála esetén az özvegy rö­vidre vágja haját. Viszont egyes csoportoknál, ha a feleség megcsalja az urát, a férfinek jogában áll le­harapni felesége orrát. Ré­gebben a cigánybíró, vagy vajda maga is hozott ilyen ítéleteket. (A szokás néhol még ma is él.) A feleséggel szemben alkalmazott meg­torlás mellett — mert a ne­miség itt is csak a férfi ré­szére eltűrt — a kóborci­gányok közt egy férfinek három, négy helyen is le­het felesége. Ez köztük nem elítélendő. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a vándorló ci­gányoknak van cigánybíró­juk, vagy vajdájuk. A vá­lasztás különösebb forma­ság nélkül, ösztönösen tör­ténik: a tehetősebbet és az írni, olvasni tudót elisme­rik vezetőnek. Tanácsért, segítségért, kölcsönért, oí- ráskodásért fordulnak hoz­zá. Érdekes babonájuk, hogy szerintük a vér a lélek. Másik igen fontos és min­denki által valamennyire ismert szokásuk a csúf név, a „cigánynév" használata. Ez a szokás onnan veszi eredetét, hogy a fiatalok A cigányok elmaradóit, sokszor bűnözésre utaló életmódot folytató rétege közt nagy vagyonkülönbsé- geket nem igen lehet tenni. A vándorcigányok közt pél­dául a vezetők nem sokkal gazdagabbak a többinél, némi kis pénzzel, de leg­inkább jobb lóval, jobb sze­kérrel rendelkező emberek. Ha mégis valamilyen kü­lönbséget, vagy csoportosí­tást akarunk tenni, azt nem vagyon alapján, ha­nem inkább foglalkozás, életmód, erkölcs, szokások még nem régen — olykor még ma is — családon be­lül házasodtak, sok egyező nevű gyermek volt és ci­gánynévvel lehetett csali megkülönböztetni őket. A név választás igen széles skálára mutat. Van például olyan név, ami a testi, moz­gási stb. tulajdonságokból ered: sánta, vak, béna, kacska. Vannak állatnevek: Róka, Medve, Egér, Pat­kány. Olyan nevek is van­nak, amelyek a rendes keresztnév elváltoztatásai: Pl. Dani helyett Durnó, Fe­renc helyett Firó stb. A szokások közül nem egy az anyajogú társada­lom emlékére vall. Az pél­dául, hogy szöktetik a lányi, az, hogyha fiatal a férfi és a nő idősebb, akkor a nő kéri meg és veszi férjül a férfit. A fiatal nőt pénzért, állatért stb. lehet a szülők­től megvásárolni. Az anya­jog emlékére mutat az a szokás, hogyha a férfi gyer­mekes nőt vesz feleségül és a gyermekeket a maga ház­tartásában tartja, sajátjá­nak ismeri el és szereti. A saját vérszerinti gyermeket pedig, ha nem élnek vele egy háztartásban, nem se­gíti, el sem ismeri. stb. alapján tehetjük meg. Nézzük meg a legjelentő­sebb csoportokat: 1. Romungrok (magyar­cigányok). Ezek általában zenészek, vályogvetők, vagy tapasztok. így is hívják őket falvainkban. Majdnem minden faluban akad be­lőlük néhány. Lopással ál­talában nem foglalkoznak. A város — Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Nyír­bátor — közelében élők közül kerül ki néhány zsebtolvaj ló asszony, A férfiak ilyesmibe nem ke­verednek. 2. Calárúsok. Ügy is ne­vezik őket; hogy „Szőnyeg- áruló cigány“, vagy „Ab-: roszárulóV, vagy „Vásározó1 cigány“. Ezek a cigányság: legműveltebb rétegét alkot-! ják. Bűnözésben való rész-! vételük aránylag nem! nagy. Megyénkben is élnek, úgy ismerjük őket, mint' tiszta, jobb módú, választé­kosán öltözködő, túlzottan előzékeny és udvarias em­bereket. 3. Kolompárok. Kinéző-; tükre nem cigányok. Ható-! íozott, biztos fellépésű, bá-j tor emberek. Erősen valló-: sósak, rokontartók. Általa-i ban vaskovácsolással fog­lalkoznak. Erősen őrzik! régi kardkovács mivoltu­kat: bátrak, vérengzők, j gyakran bűnöznek. Me-1 gyénkben kevés él belőlük;1 4. Bejás vagy teknős ci­gányok. Megyénkben több van belőlük. Főleg azokon a területeken, ahol teknö- faragáshoz megfelelő fa­anyag könnyen fellelhető.1 Erdőszéleken, vizek, folyók1 árterei közelében települ-j nek. (Tisza, Szamos stb.), Ezek közül kerül ki a leg-! kevesebb bűnöző. 5. Vendcigányok. Meg kell említeni ezeket is, bárj megyénkben számuk nem. jelentős. Inkább azokban a! falvakban élnek, ahol. né­met származású lakosság él. Ezek főleg köszörűs ésj bádogos munkákkal foglal­koznak. Világosszőke em­berek. Elhagyott külsejűéit,í de nem cigányosak. Bűnö­zésben úgyszólván egyálta­lán nem vesznek részt. Ezek a csoportok egymás­tól is elkülönülve, sajátos foglalkozási körrel, hagyo­mányokkal élnek. Egymás­sal nem keverednek, (Folytatjuk.) Szabó György* A törzsi élet és erkölcs A cigánycsoportok Néhány $zé a clgányek helyzetéről Hí A cigányok életmódja

Next

/
Oldalképek
Tartalom