Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)
1956-09-05 / 207. szám
í NÉPLAP 1956 szeptember 5, szerda Nyíregy&áza közvilágításáról Képek a Szovjetunió éleiéből A város közvilágításáról Van szó. Arról a témáról, amely immár sokakat foglalkoztat Nyíregyházán. Nem azért, mert ide még nem jutott el a villanyfény, hanem inkább azért, mert a város legforgalmasabb pontjain: a Kossuth téren, Nyilatkoznak Földes elvtársnak, a városi tanács vb. város és községgazdálkodási osztálya vezetőjének véleménye szerint a város közvilágítása megfelelő. „Nekünk van egy keretünk az áramfogyasztásra, ezentúl nem gondolhatunk“ — mondja, — tehát megelégedett a világítással. Fazekas elvtárs az osztály mérnöke már elismeri, hogy szükség van a világítási hálózat fejlesztésére. Arra panaszkodik, hogy az állomás előtt már csupán egy 87 méteres kábel hiánya gátolja, hogy ragyogjon a tér. Sokkai tovább azonban ő sem megy, s a felelősséget a megyei tanács tervosztályára hárítja. Iszály elvlárs •— a riTÁSZ üzemvezetője, kiszámítja, hogy a Dózsa György utcán az átfeszített ívlámpák világításkor 26 oszlopra, 13 lámpatestre, 1600 méteres vezetékre lenne szükség, (kb. 10.000 forintos költség). A Kossuth téren is nagy szükség lenne erre, mert a fák eltakarják a fényt. A fákat pedig kár lenne kivágni. Beruházásra van szükség a tanácstól, hogy megjavítsuk a világítást, s minden lámpa egész a Vöröshadsereg útján, a i Rákóczi utcán, a Dózsa | György utcán néhány körte pislákolva töpreng azon: mi a helyzet a közvilágítás ; frontján, miért kárhoztat- I ják a lámpákat munkánál- j küliségre azok, akiknek az i ellenkezője lenne a feladatuk? az illetékesek éjjel égjen. A BM Megye4 Főosztályának közrendészeti osztálya megjegyzi, hogy a városban uralkodó sötétség elősegíti a baleseteket. A bűnügyi osztálynál elmondták, hogy nem rég az egyik Rákóczi út. elején lévő üzletbe törtek be a sötétség leple alatt. A város dolgozói pedig alig mernek egy- egy színházi előadás után hazatérni. A lehetőségek Van-e lehetőség arra. hogy jobbá tegyék a nyíregyházi közvilágítást? Feltétlenül. Az ez évi város fejlesztési alapból máris terveztek bizonyosfokú javítást a világítás terén. Ügy hisszük azonban, hogy a jövő évi beruházási, vagy költségvetési tervben is nagyobb gondot lehet fordítani erre az igen fontos városi ügyre. Földes elvtórsáknak pedig be kell látni, hogy van mód és lehetőség a tanácsi költségvetés keretein belül is. de sokszor azon kívül is a város világításának megjavítására, ha több gondot fordítanak arra. K. J. ílfeghesdődött az új tanév Az első tanítási nap a moszkvai 343. számú középiskola első osztályában. Alckszandra Sirckova pedagógus magyaráz. (Fotó: M. Czerszkij) Erdővédelem repülőről A képen: repülős tűzőrség gépe ellenőrző körúton. (Fotó: M. Regykin) Több udvariasságot — kevesebb Budapest felől robogott a gyorsvonat. Az utasok zsui'clásig töltötték a fülkéket. Sokan maradtak í állva ülő alkalmatosság | hiányában. Váltogatták testük súlyát, egyik lábukról a másikra. Volt köztük idős bácsi, boldog állapotban lévő asszony és egy két gyermekes anya is. A két gyereket hol az egyik karján, hol pedig a másikon tartotta. A vonatban ülő fiataloknak nem jutott eszükbe az udvariasság. A ceglédi állomáson történt, hogy e szavakkal .jött a jegy vizsgáló: — Utat, utat! Nem látják, hogy csomaggal vagyok” Valóban csomaggal jött a szolgálatos. A vállán egy bőrönd és a kezében is egy másik. Mögötte sétapálcával a kezében tekintélyes, fínomruhába öltözött középkorú férfi nyomult. Ö volt a vonatban a legelőkelőbb. — Álljon csak fel a pádról fiatalember. Maguk meg ott nénikéül húzódjanak egy kicsit ösz- szébb, had tudjon leülni Ipari tamilok Az iparban ipari tanulóként elhelyezkedni akaró fiatalok érdekében a tanulószerződések megkötése a helyi-, szövetkezeti- és protekciót ez az úr. — így mondta a jegyvizsgáló, és majd hegy nem zsebkendőjével; porolta, le a megüresedett' helyet. A felállított fiataléin« hernek nem tetszett á dolog. Nem hagyta sző nélkül, hogy felállították,. — mire a jegyvizsgál i udvariasságra kezdte oktatni. A vonat robogott, A jegyvizsgáló szolgálatkészen álit az előkelő utas- melleit. Elmesélte neki életét, nyomorát. Akik hallatták arra gondoltai:, hogy valami külföldi; vendég lehet a lisztes' idegen. Méginkább gyanítottak erre, mikor Szó-! boszlónái a jegyvizsgálő! kapta a két bőröndöt ésj lesegitette a tulajdonosával együtt a vonatról. Morajlás futott végig a1 vasúti kocsiban. Egyszerre mindenki meglátta az álldogáló öregembert, a terhes asszonyt és a mii-; sikat, aki karján a gyerekkel állt. Több udvariasságot és kevesebb protekciót a vasúton. O. A. figyelmébe ! magánkisipar területén az’ 1956 57. oktatási évben 1856. szeptember 15-ig lett meghosszabbítva. A felszabadulás óta eltelt évek változást hoztak a cigányság életében is. A megtelepedett cigányok száma megnőtt és ezzel lényegesen csökkent a vándorló, régi törzsi életformát tartó cigánycsaládok száma. A szocializmus építése során mutatkozó munkaerőkereslet éreztette határát a cigányok közt is: az állami gazdaságokban, -2 építkezéseken és kisebb mértékben az iparban megnőtt az állandó munkát vállaló cigái. ok száma. A fejlődésnek, a jövő felemelkedésének csirájaként kell tekintenünk az ország néhány helyén alakult cigány kézműiparos szövetkezeteket. Ezekben a cigány vándoriparosok a népgazdaság célkitűzései megvalósításinak szolgálatába állították munkájukat ez hozzájárulnak a vándor életmód felszámolásához. Sajnos, azonban ilyenirányú fejlődés állandó és szervezett társadalmi segítség hiányában nem terjed az ország minden területére, megyénkre sem olyan mértékben, mint kellene. A szab d törzsi élet Után vágyódó cigányok gyakran visszatérnek régi életmódjukba, mert sokszor közömbösséget, a dolgozók részéről olykor előítéleteket és gúnyt éreznek, segítséget pedig keveset. Hozzájárul ehhez az is, hogy a munkáséletmódot kezdő cigányokkal szemben - legtöbbször bizalmatlanok A cigányság számáról bi2tos adataink nincsenek, különösen a húszas évek tanácsaink is, hozzájárult ehhez néhány kellőképp meg nem gondolt rendőri intézkedés is. A cigányság elmaradott rétege ma is régi életmódot folytat és középkori körülmények között él. Utalás közben sokszor látjuk, hogy falvak, városok szélén t ályog-, vagy homokgödrökben laknak. Nyíregyházán még ma is láthatunk cigány „putrit". Ezek 6-7 négyzetméteres helyiségek és 8—10-en laknak benne. Ilyen életmód mellett sem tisztálkodni, sem a gyermekeket erkölcsösen nevelni nem lehet. A hosszú évek, évtizedek során egyes cigánycsaládok annyira megszokták ezt az életmódot, hogy kényelmi szempontból, a kultúrától való elzár- kózottságuk folytán, nem is akarnak, vagy nem tudnak rajta változtatni. Kulturális lemaradottságukra jellemző, hogy a vándor rétegeken belül c_ak 20 százalék a gyengén írni. olvas- ni tudók aránya. Ez a kapitalista rendszertől .megmaradt életforma melegágya ma is a bűnözésnek, erkölcstelenségeknek, botrányos szokásoknak. Az is marad mindaddig, mig ezeket az okok-.t — gazdasági és társadalmi intézkedésekké. — meg nem szüntetjük. Ahhoz pedig, hogy megneveljük őket, tájékozottnak kell lennünk elhelyezkedésükről, szokásaikról és sajátos életmegnyilvánulásaikról. utáni időkről. Az 1913-as statisztika szerint valamivel több, mint 270.000 cigány élt hazánk területén. Ebből 9000 állandóan, 20.000 időnként vándorolt. 1916- ban a letartóztatott és nyilvántartásba vett kóbor cigányok száma 7000, 1918ban alig 5 ezer. Ezt a csökkenést nem a cigányság életmódjának javulása, hanem a fokozott rendőri terror. internálások, dologházi foglalkoztatások okozták. Megyei adatok nem állanak rendelkezésünkre, de tudott dolog, hogy Szabok ■> Szatmár a cigány lakosság aránya szerint a harmadik legnépesebb megye. A cigánylakosok száma. tekintélyes lehet, különösen altkor, ha feladatunknak tekintjük a kultúra határ- mezsgyéjén és azon alul lévő e nomád néptöredék gazdasági és kulturális felemelését. A kőbőr életet élő cigányokra jellemző, hogy még nem is olyan régen — kü- lösösen az első világháború előtt — törzsi kötelékben éltek. Hatása azonban még ma is észrevehető e cigányokon. A törzsi kötelékek — és tegyük hozzá, a kormányok rendeletéi, törvényei és a mi előítéleteink — elzárták őket tőlünk. így őrizték meg primitív, fejlődési fokra jellemző szokásokat. Ilyen például a „cigányeskü". Gyakran lehet tapasztalni, hogy a cigányok közül kikerülő bűnözök tagadnak: félnek a bosszútól és nem merik megszegni az esküt. Az esküt általában a cigánybíró, vagy vajda veszi ki. Sok cigány visel talizmánt, többen talizmán helyett szentképet stb. Érdekes szokásaik közül a gyász. Az elmaradottabb rétegnél találkozhatunk vele inkább- A gyász megnyilvánulásának egyik formája például, hogy a férj halála esetén az özvegy rövidre vágja haját. Viszont egyes csoportoknál, ha a feleség megcsalja az urát, a férfinek jogában áll leharapni felesége orrát. Régebben a cigánybíró, vagy vajda maga is hozott ilyen ítéleteket. (A szokás néhol még ma is él.) A feleséggel szemben alkalmazott megtorlás mellett — mert a nemiség itt is csak a férfi részére eltűrt — a kóborcigányok közt egy férfinek három, négy helyen is lehet felesége. Ez köztük nem elítélendő. Itt kell megemlítenünk azt is, hogy a vándorló cigányoknak van cigánybírójuk, vagy vajdájuk. A választás különösebb formaság nélkül, ösztönösen történik: a tehetősebbet és az írni, olvasni tudót elismerik vezetőnek. Tanácsért, segítségért, kölcsönért, oí- ráskodásért fordulnak hozzá. Érdekes babonájuk, hogy szerintük a vér a lélek. Másik igen fontos és mindenki által valamennyire ismert szokásuk a csúf név, a „cigánynév" használata. Ez a szokás onnan veszi eredetét, hogy a fiatalok A cigányok elmaradóit, sokszor bűnözésre utaló életmódot folytató rétege közt nagy vagyonkülönbsé- geket nem igen lehet tenni. A vándorcigányok közt például a vezetők nem sokkal gazdagabbak a többinél, némi kis pénzzel, de leginkább jobb lóval, jobb szekérrel rendelkező emberek. Ha mégis valamilyen különbséget, vagy csoportosítást akarunk tenni, azt nem vagyon alapján, hanem inkább foglalkozás, életmód, erkölcs, szokások még nem régen — olykor még ma is — családon belül házasodtak, sok egyező nevű gyermek volt és cigánynévvel lehetett csali megkülönböztetni őket. A név választás igen széles skálára mutat. Van például olyan név, ami a testi, mozgási stb. tulajdonságokból ered: sánta, vak, béna, kacska. Vannak állatnevek: Róka, Medve, Egér, Patkány. Olyan nevek is vannak, amelyek a rendes keresztnév elváltoztatásai: Pl. Dani helyett Durnó, Ferenc helyett Firó stb. A szokások közül nem egy az anyajogú társadalom emlékére vall. Az például, hogy szöktetik a lányi, az, hogyha fiatal a férfi és a nő idősebb, akkor a nő kéri meg és veszi férjül a férfit. A fiatal nőt pénzért, állatért stb. lehet a szülőktől megvásárolni. Az anyajog emlékére mutat az a szokás, hogyha a férfi gyermekes nőt vesz feleségül és a gyermekeket a maga háztartásában tartja, sajátjának ismeri el és szereti. A saját vérszerinti gyermeket pedig, ha nem élnek vele egy háztartásban, nem segíti, el sem ismeri. stb. alapján tehetjük meg. Nézzük meg a legjelentősebb csoportokat: 1. Romungrok (magyarcigányok). Ezek általában zenészek, vályogvetők, vagy tapasztok. így is hívják őket falvainkban. Majdnem minden faluban akad belőlük néhány. Lopással általában nem foglalkoznak. A város — Nyíregyháza, Kisvárda, Mátészalka, Nyírbátor — közelében élők közül kerül ki néhány zsebtolvaj ló asszony, A férfiak ilyesmibe nem keverednek. 2. Calárúsok. Ügy is nevezik őket; hogy „Szőnyeg- áruló cigány“, vagy „Ab-: roszárulóV, vagy „Vásározó1 cigány“. Ezek a cigányság: legműveltebb rétegét alkot-! ják. Bűnözésben való rész-! vételük aránylag nem! nagy. Megyénkben is élnek, úgy ismerjük őket, mint' tiszta, jobb módú, választékosán öltözködő, túlzottan előzékeny és udvarias embereket. 3. Kolompárok. Kinéző-; tükre nem cigányok. Ható-! íozott, biztos fellépésű, bá-j tor emberek. Erősen valló-: sósak, rokontartók. Általa-i ban vaskovácsolással foglalkoznak. Erősen őrzik! régi kardkovács mivoltukat: bátrak, vérengzők, j gyakran bűnöznek. Me-1 gyénkben kevés él belőlük;1 4. Bejás vagy teknős cigányok. Megyénkben több van belőlük. Főleg azokon a területeken, ahol teknö- faragáshoz megfelelő faanyag könnyen fellelhető.1 Erdőszéleken, vizek, folyók1 árterei közelében települ-j nek. (Tisza, Szamos stb.), Ezek közül kerül ki a leg-! kevesebb bűnöző. 5. Vendcigányok. Meg kell említeni ezeket is, bárj megyénkben számuk nem. jelentős. Inkább azokban a! falvakban élnek, ahol. német származású lakosság él. Ezek főleg köszörűs ésj bádogos munkákkal foglalkoznak. Világosszőke emberek. Elhagyott külsejűéit,í de nem cigányosak. Bűnözésben úgyszólván egyáltalán nem vesznek részt. Ezek a csoportok egymástól is elkülönülve, sajátos foglalkozási körrel, hagyományokkal élnek. Egymással nem keverednek, (Folytatjuk.) Szabó György* A törzsi élet és erkölcs A cigánycsoportok Néhány $zé a clgányek helyzetéről Hí A cigányok életmódja
