Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. szeptember (13. évfolyam, 204-229. szám)

1956-09-26 / 225. szám

NÉPLAP 19j« szeptember 26, wfrd» A FEHÉR BOT — Tudjátok mi az a fe- hét bot? Sokan nem is­merik, hogy a vakok ilyen­nel járnak a világban. Egy- egy világtalant élete végéig elkísér a fehér bot. So­kan tudják mit jelent a fehér bot, mégis keserűen markol szívükbe, amikor forgalmas kereszteződése­ken haladunk át. Ilyenkor egy óvatlan lépés, egy fél másodperc, egy kicsi elgon- dolkozás, vagy nemtörő­dömség a világtalan em­ber életébe kerülhet. Leg­többen segélytkérően, em­bertársainkhoz fordulva fel­emeljük a fehér botot, em­berséget, segítséget kérve, hogy vezessenek át a for­galmas útszakaszon. Bizony, hányszor kell szomorúan észrevenni, hogy a sok-sok ember között mily kevés együttérző, segítő jószán­dék lakozik. Sokszor közöm- bösen vagy jobb esetben szánalommal haladnak el a világtalan mellett, űzi őket az élet. mennek a maguk utján, boldogan élvezik az életet, a szépet, a természe­tet, mindent amit az embe­ri szem láthat. E szavak a vakok szövet­ségének szerepéről szólva, Ambrózy Géza helyi elnök ajkáról hangzottak el. Érdemes közelebbről megismerkedni a vakok szövetségének érdekes és igen humánus munkájával. A szövetség célja, hogy boldogabb életet teremtsen a világtalanoknak és hoz­zásegítse a megfelelő fog­lalkoztatáshoz. segítsen a tanulásban, a rászorulók segélyezésében és gondos­kodjon a szórakozásról is. 120 viláPtalam élete A Nyíregyházi Vakok Szövetségének 120 tagja van, de valószínű még leg­alább 100—150 ember él ezenkívül a megyében, aki­ket eddig nem sikerült fel­kutatni és segítségükre siet­ni. A szövetség tagjai olyan Világtalanok, akiken az or­vostudomány. a gyógyítás nem tud segíteni. A tago­kat 17 éves koriól veszik fel. De igyekeznek felkutat- *ni és mevfe’ziö mrécrvftó és nevelőintézetbe küldeni a kis gyerekeket is. Az álta­lános iskola elvégzése után felsőbb iskolába is iárhat- nak tehetségüknek és haj- lamuknek megfelelően. Helyileg gondoskodnak arról, hogy a megfelelő szakmába háziipari szövet­kezetnél, vagy kefekötő üzemben elhelyezzék őket. Két világtalan. — Kántor János és Tóth László — te­lefonkezelő szolgálatot lát el Nyíregyházán kifogásta­lanul. Többen dolgoznak a háziipari szövetkezet ko­sárfonó részlegénél. Bár munkájukat el tudják vé­gezni, a világtalanok véle­ménye szerint azonban nem a legmegfelelőbb a bérezés. a norma és sokkal keveseb­bet keresnek mint mis dolgozó. ERDEKES HÍREK A NAGYVILÁGBÓL A vakok újságáról A vak gyors is gépírás Érdekes dolog, hogy a vakok országos szövetsége szerkesztésében pontírás­ban, amelyet a vakok el tudnak olvasni, hetenként kétszer „Vakok Világa“ címmel újság jelenik meg, amely eljut a megrende­lőkhöz. Saját újságjukat ol­vassák, a saját írásjelükön tájékozódnak a világ ese­ményeiről, tudomást sze­reznek sorstársaik helyze­téről, a gyógyításról. Ebben közlik a megkötött házassá­gokat és hírt adnak tehet­séges vakművészek fellépé­séről és egyéb események­ről. Figyelemre méltó, hogy külföldi példák alapján ná­lunk is egyre jobban előtér­be kerül a vakok gyors és gépírás oktatása korszerű módon. A Német Demokra­tikus Köztársaságban kü­lön iskolát létesítettek a vak gyors- és gépírók ré­szére. Nálunk még nem kezdő­dött meg ilymódon a gyors­írás tanítás a gyorsíró gépek hiányában. Remélhetőleg azonban itt is előbb-utóbb sor kerülhet erre. Hogyan szórakoznak? A vakok szövetségének helyiségében a Dózsa György utcában hetenként két ízben találkoznak a vi­lágtalanok. Ilyenkor kis műsoros estét rendeznek, szavalattal, rövid jelenettel, felolvasással. Gyakran a természettudományi és is­meretterjesztő társulat tag­jai is ellátogatnak ide és érdekes időszerű természeti jelenségekről és problé­mákról beszélgetnek. Most nagy terveken dol­goznak, egy pontírású könyvtárat szeretnének lé­A RÁK ÉS AZ ÉLELMISZEREK Irta: PROF. DR. HUGH GLASER Régóta igyekeznek bizo­nyos élelmiszereket fele' lőssé tenni a rák keletke­zéséért, anélkül, hogy meg­vádolt élelmicikkek erről tehetnének. Semmi bizonyo­sat nem tudunk erről a kérdésről és mégis vannak mindig ismét és ismét tá­maszpontok, amelyek ezt a gyanút nem éppen alapta­lannak tüntetik fel. Miért betegedik meg például oly sok ember gyomor- és bél­rákban? A férfiaknál elő­forduló rákos megbetegedé­seknek csaknem fele az emésztőszervekre esik. De ez csak nálunk van így, vagyis Európa, Észak- Amerika civilizált orszá­gaiban és — milyen külö­nös ^— Kínában is, míg a malájoknál vagy a hinduk­nál, tehát olyan népeknél, amelyek főleg növényi táp­lálékokból élnek, ritkán fordul elő gyomorrák. A gyomorrákot a civilizáció okozza? Ogy tűnik fel tehát, mintha a gyomorrák civili­zációs jelenség lenne, amely táplálkozásunk mód­jával összefüggésben áll. — Természetesen azonban nem maga az élelmiszer idézi elő a rosszindulatú betegséget, hiszen nagyjá­ban — egészében minde­nütt azt eszik, amit az il­lető vidéken a talaj és a kiima termel. De a civili­zált embereknél az élelem elkészítése egészen más­képp történik, és a jóté­kony tűz, amely a civili­zált embernél a táplálék elkészítését megkönnyíti, lehet talán az oka annak, hogy a főzési és sütési el­járás során az élelmiszer megváltozik és így idézi elő esetleg a rákot. Ez ép­pen ezért évek óta vita­tott rákprobléma és főleg a zsiradékokat vették gyanú- ka. hogy az elkészítés, te­hát a főzés és sütés révén olyan anyagokat termelnek ki, amelyeket rákokozóknak lehet nevezni. De tegyük nyomban hozzá, hogy mindez régóta felmerülő gyanú, amit azonban egy­általában nem tudtak ed dig beigazolni. Mégis fontosnak látszik, hogy ezzel foglalkozzunk, mert, bizonyos következte­téseket lehet levonni. A sütés útján megváltozott zsiradék A zsiradékok minden­esetre akkor, amikor azo­kat levegőn, tehát oxigén hozzáadásával hevítik, je­lentékenyen és félreismer- hetetlenül megváltoznak. A rákkutatók újabban rámu­tattak, hogy a zsiradék fel- melegítése során epoxyde keletkezik és ez gyakorol­hat bizonyos körülmények között veszélyes kihatást. Még teljesen hiányoznak a bizonyítékok arra nézve, hogy valóban az epoxydok lennének a bűnösök, de mégis legalább kísérleteket tettek arra, hogy a sütés és főzés útján előálló epoxydok mennyiségét meg­állapítsák. Ennek során azt is meg­vizsgálták, milyen hőfok keletkezik tulajdonképpen a sütésnél és főzésnél. Min­den háziasszony ezerszer és ezerszer állott már a tűz­helynél, sütött és főzött, de azon természetesen so­hasem törte a fejét, milyen magas is az a hőfok, amely­nél a lábasban a zsír sis­teregni szokott. Űjabban azonban ezt rendszeresen megvizsgálták és a követ­kező eredményre jutottak: a hőfok 130 és 190 Celsius fok között váltakozik, attól függően, hogy milyen tárgy­ról van szó. Egy halfilé megsütésénél elég 130 fok, egy szeletnél 160 fok, sőt ennél is több, ha fánkot sütünk, fel kell menni 170 fokra is. Ezek a számok fontosak, mert megfelelnek a konyhákban mutatkozó körülményeknek, viszont a konyhai kísérleteknél túl- magas hőfokot fejlesztenek ki, 300—350 fokot, amely a gyakorlat szempontjából túlzott eljárás. Figyelmeztetés a háziasz- szonyok számára Kiderült továbbá az is, hogy annál több gyanúba fogott epoxyden keletkezik, mennél magasabb a tűz­hely hőfoka, amelyen a zsírt hevítik. Vegyük a disznózsírt, amelyet 180 Celsius fokra szoktak fel­melegíteni. 90 perc után az epoxydtartalom kitesz egy százalékot, három nap után — ez természetesen csak kísérlet — csaknem négy , százalékot, Vajzsiradéknál j a megfelelő számok kiseb­bek, vagyis másfél és két és fél százalék. De eszerint a vajzsiradák használatát előnyben kellene részesí­teni. A növényi zsiradék­nál a számok a következők: ha a palmint 170 fokra he­vítik, úgy 90 perc eltelté­vel az epoxyd tartalom 0.22 százalék és három nap múlva 1.36 százalék. Olíva­olajnál a számok maga­sabbak, mint a disznózsír­nál, ha ezt is 170 fokra hevítik. Ezek a számok és megál­lapítások természetesen ön­magukban semmit nem mondanak, de mindeneset­re figyelmeztetnek, hogy a zsírt, ha egyszer már sü­tésre használták, nem sza­bad eltenni, hogy legköze­lebb újra süssenek vele. — Hátha ez csakugyan h'bái takarékoskodás és ebből csakugyan ártalmas anya­gok keletkeznek, amelyek az egészségre károsak, ami mellett ezért nem kell mindjárt rákra gondolni. tesíteni Nyíregyházán. Ed­dig az olvasni szándékozók a budapesti könyvtártól kapták meg a különböző könyveket. Ha ezt sikerül helyileg pótolni és változa­tos könyvekkel ellátni a kis könyvtárat, méginkább kedvenc szórakozóhelyé vá­lik a vakok otthona. Ambrózy Géza befejezé­sül saját maga és a többi sorstársa nevében elmon­dotta, hogy milyen áldoza­tos munkát végeznek a va­kok felkutatásáért és mun­kába helyezéséért. Azon­ban azt szeretnék, ha ilyen esetekben több emberséget és megértést tanúsítanának a világtalanok iránt. Számítanak arra, hogy kormányunk méltányolja helyzetüket és a mostani­nál nagyobb anyagi támo­gatásban részesíti a világ­talanokat. Harmadik kérésük a vá­ros vezetőihez szól. A meg­bontott járdákat hamarosan hozzák rendbe. A Makaren­ko. Zrínyi Ilona és Dózsa György utca javítás alatt lévő járdái okoznak most sok bonyodalmat a vakok­nak. A város lakosait pedig arra kérik, hogy ha fehér botot látnak ne fordulja­nak el közömbösen, hanem segítsenek világtalan em­bertársukon. Páll Géza A bostoni szimfonikusok Prágában A bostoni szimfonikus zenekar szovjetunióban ven­dégszereplése után most Prágában is több hangver­senyt ad. (Neues Deutschland) 8400 japán bányász sztrájkol A Nittecu japán bánya- társaság 8400 dolgozója sztrájkba lépett. A bányá­szok magasabb bért köve­telnek. (Neues Deutschland) Szovjet írócsoport Jugo­szláviában Szovjet írócsopoít érke­zett Belgrádba. A szovjet írók egy hónapig marad­nak Jugoszláviában és a többi között Zágrábba, Ljubljanába, Dubrovnikba és Szarajevóba látogatnak el, (Neues Deutschland) Szovjet tűrislák a Vatikán­ban Egy 439 főből álló szov­jet túristacsoport római látogatása alkalmával a Vatikánt is megtekintette. (Neues Deutschland) Megtalálták a legnagyobb római templomot Európá­ban? Az ausztriai Klagenfurt melletti Magdalensbergen folytatott ásatások során feltártak egy nagy római templomot, amely valószí­nűleg a legnagyobb romai templom egész Európában. Ebben a térségben egy nagy kelta település volt, amely egy római települést is magában foglalt. (Neues Deutschland) Földcsuszamlás Andalúziá­ban Az andaluziai Huelvában földcsuszamlás volt. A meg­csúszott föld nyolc házat temetett be. Hét ember meghalt, nyolcán súlyosan megsebesültek. (Neues Deutschland) Emberéletet oltott ki a petárda Albacete spanyol város­ban felrobbant egy teher­gépkocsi-rakomány petár­da, Egy ember meghalt, húszán megsebesültek. (Neues Deutschland) I Tanács TiisEte hasátyairil Az alábbiakban idézünk Ráfi Péter városi népmű­velési csoportvezető cikké­ből> mely a városi tanács „belső“ lapjában, a Tanács TUské-bcn jelent meg. Az elmúlt időkben na­gyon kevés lehetőség volt arra, hogy dolgozóinknak valóban művészi élményben legyen részük; olyan szín­házi előadásokat lássanak, amelyeket addig legfeljebb Budapesten látogathattak a vidékiek. Hosszú időn ke­resztül Nyíregyházán csak­nem kizárólag olyan esztrád műsorok folytak, melyek kulturális szükségletet nem tudtak kielégíteni. Az el­múlt és idei évben száműz­tük ezeket a könnyebb fajú műsorokat, s helyette egész estét betöltő darabokat igyekeztünk biztosítani. Az Állami Faluszínház, a Cso­konai Színház, és a Filhar­mónia felkérésével 3 felvo- násos színdarabokat, operá­kat, operetteket, valamint zenei hangversenyeket ren­deztünk. Törekvésünk he­lyes is volt, mert a közön­ség megelégedett progra­munkkal. Hogyan látogatják taná­csunk dolgozói ezeket az előadásokat? Ritka eset, amikor a városi tanács több, mint száz dolgozója közül ketten-hárman is ott láthatók a nézőtéren. Va­jon, hol szórakoznak a ta­nács dolgozói? Hiába, nagy élvezet a rádió! Ki álmodott volna nyíregyházi stúdióról! Aztán itt lesz a televí­zió ... csupa luxus. Igen, merem állítani, én, Po­caka Péter, hogy a rádió luxus. Még nyoma van itt Szabolcsban a kunhalmoknak, amikor ősapáink domb­ról dombra gyújtottak fényi, s terjedt a hír, mint ma telefonon. Ezeket a termé­szetes terjedéseket semmi sem érheti utói. Utcánkban is szól egy rendkívül friss adó, s merem állítani, hogy nincs szükség a rádióra. A műsor főszerkesztőjét Klozicskáné- nak hívják. Kedvenc ülőhelye a konyha, betelepszik, és szétfolyik a széken, lapo­sat pislant, és ad. Bővebb, frissebb mű­sort sugároz, mint akár a Kossuth, és egészen közel áll az élethez. Röpke tíz perc alatt már tudhatod, hogy a fiatal házasoknak, a Rapacsákéknak öt éven belül nem lesz gyermekük, mert máskü­lönben az asszony elválik, és fiatalkori szerelméhez megy. aki nem is igaz, hogy osztályvezető a lábatlantűzhelygyárban, de a hóna alatt diónyi szemölcs van. Ér­tesülsz, hogy mintegy félórával előbb Dorombi szaki hazatalált félnapos bolyon­gás után, s miután fizetését nem tudta felmutatni, Dorombiné eltörte rajta azt a virágvázát, amelyet Réz'iől kapott a múlt héten, és hosszasan fejtegeti Réz’i jellemének gyengeségeit. Már az elmúlt évtizedben megjósolta, hogy rövidesen itt a világ vége, és ezért jobb. ha felhagysz minden reménnyel, ha éppen házat sze­retnél építeni. A külpolitika is kedvelt tárgyai közé tartozik. Élesen bírálja Dullest, amiért francia létére beleavatko­zik angliai incidensekbe, és bizalmasan megsúgja, hogy az angol király felesége egy budapesti cipőfelsörészkészítő unoka­húga, aki csak azért nem lett a spanyol uralkodóház tagja, mart egy Ízben nagy-, apja bennehagyta a disznófülét Perenc- jóska kocsonyájában. Most azért írom mindezt, mert Klozics- káné falura ment, az anyósához. Ügy hír­lik, hogy ott is marad. Kétségbe vagyok esve, már két hete semmit sem tudok az eseményekből. Csak járok az utcánkban, és hiába nézem a házakat, mind nagyon rendesnek látszanak, és az emberek tisz­tán és fésülten haladnak el mellettem, és barátságosan köszönnek. És nem tudom, hogy mit mondott az angol király a kí­nai szultánnak, hogy kié lesz hát az Északi Sark? Ügy állok itt, mintha el­vesztettem volna a világgal a kapcsolato­mat, s mit sem sejtve képes vagyok egy televíziós készüléket venni; holott lehet, hogy az adócső fekete himlőt terjeszt. Kérem a községi tanácsot, ne adjon lete­lepedési engedélyt Klozicslcánénak, ha nem akar engem romokba dönteni. És Klozicskánét pedig kérem, írjon sürgősen, ■igaz e az, hogy tényleg itt van az ősz? Nem tudok semmit, nem merek kimenni az utcára, mert hátha igaz, és akkor meg­hűlök,

Next

/
Oldalképek
Tartalom